Adóügyi illetőség az Egyesült Arab Emírségekben magyar adózóknak
2023. március 1-je óta az EAE a természetes személyt akkor tekinti adóügyi illetőségűnek, ha a 85/2022. számú minisztertanácsi határozat három feltételének egyikét teljesíti: legalább 183 nap az EAE-ben bármely 12 egymást követő hónapban; legalább 90 nap ilyen időszakban tartózkodási engedéllyel (vagy EAE- vagy más öbölbeli állampolgársággal) és állandó — akár bérelt — lakással, illetve EAE-beli munkával vagy vállalkozással; vagy a szokásos tartózkodási hely és a pénzügyi és személyes érdekek központja az EAE-ben, napszámítás nélkül. A nap része is számít. Személyi jövedelemadó az EAE-ben nincs; a 9%-os társasági adó természetes személyt csak az évi 1 millió AED feletti árbevételű vállalkozás után terhel. A magyar állampolgár az Szja tv. szerint külföldön élve is belföldi illetőségű marad, ezért a kettős illetőséget a 2013-as magyar–EAE egyezmény 5. cikk (3) bekezdése oldja fel: állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság. Ha magyar illetőségű marad, az EAE-ben adóztatható jövedelmet (például az EAE-ben végzett munka bérét) Magyarország mentesíti (23. cikk) — akkor is, ha az EAE nem adóztatja.
Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (az Egyesült Arab Emírségek) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.
Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Egyesült Arab Emírségek
Az EAE bármely releváns, 12 egymást követő hónapos időszakra belföldi illetőségűnek tekinti, nem csak a naptári évre: elég 183 vagy több nap; 90 vagy több nap állampolgársággal vagy tartózkodási engedéllyel, valamint EAE-beli lakással vagy munkával együtt számít. Minden nap vagy napnak része az EAE-ben egész napnak számít, így a be- és kiutazás napja is.
A választott év csak az egyik lehetséges 12 hónapos időszak. Ha ebben 183 napnál kevesebb van, a választott évben kezdődő vagy végződő legkedvezőbb 12 egymást követő hónapos időszakot vizsgáljuk.
A választott év csak az egyik lehetséges 12 hónapos időszak. Ha ebben 183 napnál kevesebb van, a választott évben kezdődő vagy végződő legkedvezőbb 12 egymást követő hónapos időszakot vizsgáljuk.
A második feltétel legalább 90 nap egy ilyen 12 hónapos időszakban — az EAE vagy az Öböl Menti Együttműködési Tanács más államának állampolgárai és az érvényes EAE-tartózkodási engedéllyel rendelkezők számára, akiknek az EAE-ben állandó tartózkodási helyük vagy munkájuk, illetve vállalkozásuk is van.
A 90 napos feltétel csak az EAE állampolgáraira, az Öböl Menti Együttműködési Tanács más államainak állampolgáraira és az érvényes EAE-tartózkodási engedéllyel rendelkezőkre vonatkozik (a turistavízum és más ideiglenes beutazási engedély nem számít).
Állandó tartózkodási hely az Ön rendelkezésére bármikor álló lakás — saját, bérelt vagy rokoné. Nem kell tulajdonosnak lennie; a szálloda nem számít.
Állandó tartózkodási hely nélkül a 90 napos feltételt az EAE-beli munkavégzés (szerződés EAE-beli munkáltatóval, vagy távmunka az EAE-ből egyetlen – akár külföldi – munkáltatónak, amelytől a keresete egészét vagy jelentős részét kapja; a 27/2023. számú miniszteri határozat 6. cikk (1) bekezdés b) pont) vagy saját EAE-beli vállalkozás teljesíti.
A 90 napos feltétel csak az EAE állampolgáraira, az Öböl Menti Együttműködési Tanács más államainak állampolgáraira és az érvényes EAE-tartózkodási engedéllyel rendelkezőkre vonatkozik (a turistavízum és más ideiglenes beutazási engedély nem számít).
Állandó tartózkodási hely az Ön rendelkezésére bármikor álló lakás — saját, bérelt vagy rokoné. Nem kell tulajdonosnak lennie; a szálloda nem számít.
Állandó tartózkodási hely nélkül a 90 napos feltételt az EAE-beli munkavégzés (szerződés EAE-beli munkáltatóval, vagy távmunka az EAE-ből egyetlen – akár külföldi – munkáltatónak, amelytől a keresete egészét vagy jelentős részét kapja; a 27/2023. számú miniszteri határozat 6. cikk (1) bekezdés b) pont) vagy saját EAE-beli vállalkozás teljesíti.
A harmadik feltételhez nem kell meghatározott számú nap: az EAE-nek egyszerre kell az Ön szokásos (fő) tartózkodási helyének és pénzügyi és személyes érdekei központjának lennie.
A harmadik feltételhez nem kell meghatározott számú nap: az EAE-nek egyszerre kell az Ön szokásos (fő) tartózkodási helyének és pénzügyi és személyes érdekei központjának lennie.
A napok számát nem ismerjük, ezért a harmadik feltételt vizsgáljuk, amelyhez nem kell napokat számolni: az EAE-nek egyszerre kell az Ön szokásos tartózkodási helyének és pénzügyi és személyes érdekei központjának lennie.
- A választott évben legalább 183 napot töltött az EAE-ben, és ez az év az EAE által vizsgált 12 hónapos időszakok egyike — Ön az EAE-ben adóügyi illetőségű (a 85/2022. számú minisztertanácsi határozat 4. cikk (2) bekezdése). Az EAE-ben nincs személyi jövedelemadó: a munkabért, a befektetési, bérbeadási és vagyonértékesítési jövedelmet nem adóztatják; a 9%-os társasági adó természetes személyt csak az 1 millió AED feletti éves árbevételű EAE-beli vállalkozás után terhel. Az EAE-beli illetőség főként az EAE Szövetségi Adóhatósága által kiadott illetőségigazolás miatt fontos — a magyar–EAE egyezmény az EAE joga szerinti illetőséget elismeri.
- A választott naptári évben 183 napnál kevesebbet töltött az EAE-ben, de a választott évben kezdődő vagy végződő valamely 12 egymást követő hónapos időszakban legalább 183 napot. Az EAE minden ilyen időszakra belföldi illetőségűnek tekinti (a 85/2022. számú minisztertanácsi határozat 4. cikk (2) bekezdése). Az eredmény valószínű: az illetőségigazolás erre az időszakra szól, amely csak részben esik egybe a választott évvel. Az EAE-ben nincs személyi jövedelemadó: a munkabért, a befektetési, bérbeadási és vagyonértékesítési jövedelmet nem adóztatják; a 9%-os társasági adó természetes személyt csak az 1 millió AED feletti éves árbevételű EAE-beli vállalkozás után terhel. Az EAE-beli illetőség főként az EAE Szövetségi Adóhatósága által kiadott illetőségigazolás miatt fontos — a magyar–EAE egyezmény az EAE joga szerinti illetőséget elismeri.
- Egy 12 hónapos időszakban legalább 90 napot töltött az EAE-ben, EAE- (vagy más öbölbeli) állampolgár, illetve érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és az EAE-ben állandó tartózkodási helye vagy munkája, vállalkozása van — Ön az EAE-ben adóügyi illetőségű (a 85/2022. számú minisztertanácsi határozat 4. cikk (3) bekezdése). Az eredmény valószínű: az illetőségigazoláshoz a Szövetségi Adóhatóság a lakás (bérleti szerződés vagy tulajdoni lap) vagy a munka igazolását kéri. Az EAE-ben nincs személyi jövedelemadó: a munkabért, a befektetési, bérbeadási és vagyonértékesítési jövedelmet nem adóztatják; a 9%-os társasági adó természetes személyt csak az 1 millió AED feletti éves árbevételű EAE-beli vállalkozás után terhel. Az EAE-beli illetőség főként az EAE Szövetségi Adóhatósága által kiadott illetőségigazolás miatt fontos — a magyar–EAE egyezmény az EAE joga szerinti illetőséget elismeri.
- Az EAE az Ön szokásos tartózkodási helye és pénzügyi és személyes érdekeinek központja, ezért a napok számától függetlenül az EAE-ben adóügyi illetőségű (a 85/2022. számú minisztertanácsi határozat 4. cikk (1) bekezdése; a 27/2023. számú pénzügyminiszteri határozat 2. cikke). Az eredmény valószínű: a feltétel mérlegelésen alapul, és az illetőségigazoláshoz a Szövetségi Adóhatóság a lakásra, jövedelemre, családra és más kötődésekre vonatkozó iratokat kér. Az EAE-ben nincs személyi jövedelemadó: a munkabért, a befektetési, bérbeadási és vagyonértékesítési jövedelmet nem adóztatják; a 9%-os társasági adó természetes személyt csak az 1 millió AED feletti éves árbevételű EAE-beli vállalkozás után terhel. Az EAE-beli illetőség főként az EAE Szövetségi Adóhatósága által kiadott illetőségigazolás miatt fontos — a magyar–EAE egyezmény az EAE joga szerinti illetőséget elismeri.
Mikor nem belföldi illetőségű
- A 85/2022. számú minisztertanácsi határozat 4. cikkének három feltétele közül egyiknek sem felel meg, ezért nem EAE-beli adóügyi illetőségű, és EAE-illetőségigazolást nem kaphat. Jövedelmei szempontjából ez alig változtat valamit: az EAE nem adóztatja a természetes személyek jövedelmét — sem a belföldi, sem a külföldi illetőségűekét —, a külföldi illetőségűeknek történő kifizetések forrásadója 0%.
- Válaszai alapján valószínűleg nem EAE-beli adóügyi illetőségű, de néhány adat hiányzik. Ellenőrizze a három feltételt: 183 nap bármely 12 egymást követő hónapban; vagy 90 nap tartózkodási engedéllyel (illetve EAE- vagy más öbölbeli állampolgársággal), valamint EAE-beli lakással vagy munkával; vagy szokásos tartózkodási hely és érdekközpont az EAE-ben. A nap része is egy napnak számít.
Hol ütközik a másik állam (az Egyesült Arab Emírségek) joga a magyar szabályokkal
- Ütközés: belföldi illetőségű Magyarországon és az EAE-ben is. Magyarország belföldi illetőségűnek tekinti (Szja tv. 3. § 2. pont — magyar állampolgárság, kizárólagos magyarországi állandó lakóhely, létérdekközpont vagy szokásos tartózkodási hely), az EAE pedig a 85/2022. számú minisztertanácsi határozat valamelyik feltétele alapján. Ez a kettős illetőség gyakori: az EAE már 90 naptól belföldi illetőségűnek tekinti, ha tartózkodási engedélye és EAE-beli lakása van. Az ütközést a 2013-as magyar–EAE egyezmény oldja fel. Az EAE oldalán belföldi illetőségű az a természetes személy, akit az EAE jogszabályai lakóhelye, tartózkodása vagy hasonló ismérv alapján ilyennek kezelnek (5. cikk (1) bekezdés (a) (i) pont) — adókötelezettséget nem kíván, így a 85/2022. számú határozat szerinti illetőséget elismeri. Ezután az 5. cikk (3) bekezdése dönt: állandó lakóhely; mindkét államban lakóhely esetén a létérdekek központja; majd a szokásos tartózkodási hely, az állampolgárság, végül — ha a helyzet így sem határozható meg — az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése.
- Ütközés: magyar állampolgárként az EAE-ben élve is belföldi illetőségű marad. Az Szja tv. a magyar állampolgárt akkor is belföldi illetőségűnek tekinti, ha az EAE-ben él; kivétel csak a kettős állampolgár, akinek nincs nyilvántartott magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye. Ha az EAE is belföldi illetőségűnek tekinti, a kettős illetőséget az egyezmény 5. cikk (3) bekezdése oldja fel: az állampolgárság csak a harmadik lépés, az állandó lakóhely, a létérdekek központja és a szokásos tartózkodási hely után. Ha az egyezmény szerint EAE-beli illetőségű, Magyarország csak az egyezmény szerint itt adóztatható jövedelmet adóztathatja.
- Az EAE a naptári évi 183 napnál kevesebb tartózkodással is belföldi illetőségűnek tekintheti. A magyar jog a 183 napot a naptári évre számítja (és elsősorban az állampolgárságot, az állandó lakóhelyet és a létérdekek központját vizsgálja), az EAE viszont bármely 12 egymást követő hónapos időszakban számol, tartózkodási engedéllyel és EAE-beli lakással vagy munkával már 90 naptól; a szokásos tartózkodási hely és érdekközpont feltételéhez egyáltalán nem kell napokat számolni. Ugyanarra az évre ezért gyakran mindkét államban belföldi illetőségű, és a helyzetét az egyezmény 5. cikk (3) bekezdése dönti el. A két naptári évet átfogó 12 hónapos időszakra szóló EAE-igazolás csak részben fedi a magyar adóévet — kérjen a Szövetségi Adóhatóságtól naptári évre szóló igazolást.
Amit még érdemes tudni
- Hogyan számolja az EAE a napokat. Az EAE a fizikai jelenlét napjait bármely releváns, 12 egymást követő hónapos időszakban számolja, nem csak a naptári évben; a napoknak nem kell egymást követniük. Minden nap vagy napnak része az EAE-ben egész napnak számít, így a be- és kiutazás napja is — ahogy a magyar 183 napos szabálynál is. Azokat a napokat, amikor rajta kívül álló rendkívüli körülmény (például hirtelen súlyos betegség) miatt nem tudott kiutazni, a Szövetségi Adóhatóság figyelmen kívül hagyhatja; a tervezett gyógykezelés napjai számítanak. Az illetőségigazolást naptári évre vagy választott, múltbeli vagy folyamatban lévő 12 hónapos időszakra adják ki. A napok számát az EAE bevándorlási hatósága által kiadott be- és kiutazási kimutatás igazolja.
- EAE-beli illetőség — jövedelemadó nélkül. EAE-beli illetőségűként ott nem fizet jövedelemadót: az EAE nem adóztatja a természetes személyek munkabérét, osztalékát, kamatát, bérleti díját és árfolyamnyereségét; öröklési adó és kiköltözési adó sincs. Az EAE-beli illetőség másra kell: az illetőségigazoláshoz (a magyar–EAE egyezményhez, az EAE más egyezményeihez és a bankoknak a CRS-szabvány szerint), és annak igazolásához, hogy már nem egy másik állam illetőségű személye. Kivétel a vállalkozás: ha természetes személyként évi 1 millió AED feletti árbevételű tevékenységet folytat az EAE-ben, a társasági adó alanya (375 000 AED feletti adóalap után 9%), és a következő év március 31-éig regisztrálnia kell; legfeljebb 3 millió AED árbevételnél kisvállalkozási kedvezményt választhat.
- Magyar illetőségűként: az EAE-ben adóztatható jövedelem Magyarországon mentes — akkor is, ha az EAE nem adóztatja. Ha az egyezmény szerint magyarországi illetőségű, a világjövedelme főszabályként Magyarországon adóköteles, de az egyezmény mentesítési módszert alkalmaz: az EAE-ben adóztatható jövedelmet Magyarország mentesíti (23. cikk (1) bekezdés), és ezt nem köti ahhoz, hogy az EAE ténylegesen adót vessen ki. Így mentes Magyarországon például a fizikailag az EAE-ben végzett munka bére, ha az EAE adóztathatja (15. cikk: EAE-beli munkáltató, vagy 183 napnál több bármely 12 hónapban), az EAE-beli telephely nyeresége, az EAE-beli ingatlan bérbeadásából és eladásából származó jövedelem — miközben az EAE sem adóztatja ezeket. Az MLI ezt nem változtatja meg: Magyarország az MLI 5. cikkét (a kettős adóztatás elkerülésének módszerei) teljes egészében kizárta. Más a helyzet az osztalékkal, a kamattal és a jogdíjjal: ezeket csak az illetőség szerinti állam adóztathatja (11–13. cikk), tehát Magyarország a szokásos módon adóztatja; az EAE-ben bejegyzett társaság osztaléka nem „alacsony adókulcsú államból” származik, mert Magyarországnak egyezménye van az EAE-vel. A mesterséges konstrukciókkal szemben a főcél-teszt (MLI 7. cikk) alkalmazható.
- Ha az egyezmény szerint EAE-beli illetőségű: hogyan bizonyítsa. Ha az egyezmény az EAE-ben tekinti belföldi illetőségűnek, a NAV ezt vitathatja — a bizonyítás Önt terheli. Hasznos az EAE Szövetségi Adóhatóságának a magyar–EAE egyezmény céljára kiadott illetőségigazolása (naptári évre), az EAE-beli lakás bérleti szerződése vagy tulajdoni lapja, az Emirates ID és a tartózkodási engedély, a be- és kiutazási kimutatás, a munkaszerződés vagy a vállalkozási engedély, valamint a család lakóhelyének igazolása. A Kúria a létérdekek központjánál a gazdasági kapcsolatokat is döntőnek tekintette: aki bankszámláit és bankkártyáit rendszeresen Magyarországon használja, annak a létérdekközpontja Magyarországon maradhat.
- A költözés éve. A magyar jog nem bontja az illetőséget év közbeni szakaszokra: a 183 napos szabályok a naptári évre vonatkoznak, a magyar állampolgár pedig a kiköltözés után is belföldi illetőségű marad (a kettős állampolgár a magyarországi lakcím megszűnéséig). Az EAE 12 hónapos időszakokban gondolkodik: illetőségigazolást arra az időszakra kaphat, amelyben már megfelel a feltételeinek. A költözés évében ezért gyakran mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, és az egyezmény 5. cikk (3) bekezdése dönt. Kiköltözési adó az EAE-ben nincs; ha társasági adóalanyként regisztrált, a vállalkozás megszüntetésekor a regisztrációt meg kell szüntetni.
- Költözés az EAE-be: kiköltözési adó egyik államban sincs. Az EAE magánszemélyekre kiköltözési adót nem ír elő, és a magyar szja-törvény sem adóztatja a magánszemély vagyonának értéknövekedését a kiköltözéskor. Ha a költözés után az egyezmény szerint EAE-beli illetőségű, a részvények és üzletrészek eladásának nyereségét — magyar társaságban fennálló részesedésnél is — csak az EAE adóztathatja (14. cikk (5) bekezdés), kivéve, ha a társaság vagyonának több mint 50%-a magyarországi ingatlanból ered (14. cikk (4) bekezdés); a magyarországi ingatlan eladásának nyereségét Magyarország továbbra is adóztathatja (14. cikk (1) bekezdés). Magyar illetősége megszűnését Önnek kell bizonyítania.
- EAE-beli illetőségű, magyar munkáltatóval vagy megbízókkal. Ha az egyezmény szerint EAE-beli illetőségű, és fizikailag az EAE-ben dolgozik magyar munkáltatónak, a bért csak az EAE adóztathatja (15. cikk (1) bekezdés) — és nem adóztatja; a fizikailag Magyarországon kívül végzett munka a magyar jog szerint sem belföldről származó jövedelem (Szja tv. 3. § 4. pont). A magyarországi munkanapok bérét Magyarország megadóztathatja, kivéve, ha a 15. cikk (2) bekezdésének feltételei teljesülnek (nem magyar munkáltató, legfeljebb 183 nap). Az önálló tevékenység és a vállalkozás nyereségét csak magyarországi telephely esetén adóztathatja Magyarország (8. cikk; önálló munkáról külön cikk nincs). Szociális biztonsági egyezmény Magyarország és az EAE között nincs (a NAV listáján nem szerepel): a járulékkötelezettséget a magyar Tbj. szabályai szerint kell megítélni; a külföldiek az EAE-ben nyugdíjjárulékot nem fizetnek.
- Illetőségigazolások és felülhitelesítés. Ha EAE-beli illetőségűként Magyarországon hivatkozik az egyezményre, kérjen az EAE Szövetségi Adóhatóságától a magyar–EAE egyezmény céljára szóló illetőségigazolást (EmaraTax; díj 50 AED a benyújtásért és 1000 AED az elbírálásért; határidő 10 munkanap) — minden évre külön. Az EAE nem részese a hágai apostille-egyezménynek: ha a magyar hatóság hitelesített okiratot kér, konzuli felülhitelesítés kell (az EAE Külügyminisztériuma, majd Magyarország konzuli képviselete). Ha magyar illetőségűként az EAE-ben hivatkozna az egyezményre, a NAV-tól kérhet illetőségigazolást — a természetes személyek jövedelménél erre ritkán van szükség, mert az EAE nem adóztatja.
- Nyugdíjak: csak a keletkezés állama adóztat. A magyar–EAE egyezmény eltér az OECD-mintától: a korábbi munkavégzésre tekintettel fizetett nyugdíjat csak az az állam adóztathatja, amelyben keletkezik (18. cikk). A magyar nyugdíjat tehát akkor is csak Magyarország adóztathatja, ha az EAE-ben él, az EAE-beli munkavégzéshez kötött nyugdíjat pedig magyar illetőségű kedvezményezett esetén is csak az EAE — amely a nyugdíjat nem adóztatja. A közszolgálatért fizetett díjazást főszabályként csak a kifizető állam adóztatja (19. cikk); közszolgálati nyugdíjról külön szabály nincs, arra is a 18. cikk vonatkozik. Az EAE-beli munkaviszony végén fizetett végkielégítés (end-of-service gratuity) nem nyugdíj, hanem munkaviszonyból származó jövedelem.
- Melyik egyezmény alkalmazandó: a 2013-as magyar–EAE egyezmény. A Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló, Dubaiban, 2013. április 30-án aláírt egyezményt a 2013. évi CLXI. törvény hirdette ki; 2014. október 4-én lépett hatályba, 2015. január 1-jétől alkalmazandó. Figyelem: az egyezményben az illetőséget az 5. cikk szabályozza (a 4. cikk az általános fogalmakat). EAE-beli illetőségű — 5. cikk (1) bekezdés (a) (i) pont (az EAE joga szerinti illetőség); döntő szabály — 5. cikk (3) bekezdés; munkabér — 15. cikk (183 nap bármely 12 hónapban); nyugdíj — 18. cikk (csak a keletkezés állama); közszolgálat — 19. cikk; egyéb jövedelem — 22. cikk; a kettős adóztatás elkerülése — 23. cikk (Magyarország: mentesítés); kölcsönös egyeztetés — 25. cikk (3 év). Az egyezmény az MLI hatálya alá tartozik (főcél-teszt); az MLI 4. cikke természetes személyekre nem vonatkozik, és az EAE kizárta. Eltérő értelmezés esetén az angol szöveg az irányadó.
Hogyan oldható fel a kettős illetőség
Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 5. cikk (3) bekezdés alkalmazandó: Egyezmény Magyarország Kormánya és az Egyesült Arab Emírségek Kormánya között a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról (Dubai, 2013. április 30.; kihirdette: 2013. évi CLXI. törvény). A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.
Az egyezmény részletesen: jövedelmek, kulcsok, 183 napos szabály →
Kifejezések, amelyekkel az Egyesült Arab Emírségekben találkozhat
- Federal Tax Authority (الهيئة الاتحادية للضرائب)
- az EAE Szövetségi Adóhatósága — illetőségigazolást ad ki, kezeli az áfát és a társasági adót
- Tax Resident (مقيم ضريبي)
- a 85/2022. számú minisztertanácsi határozat szerint EAE-beli adóügyi illetőségű személy
- Tax Residency Certificate (شهادة الموطن الضريبي)
- EAE-illetőségigazolás naptári évre vagy választott 12 hónapos időszakra — egy adott egyezmény vagy más cél érdekében
- permanent place of residence (مكان الإقامة الدائم)
- állandó tartózkodási hely — bármikor rendelkezésre álló, akár bérelt lakás; a 90 napos feltételhez kell, ha nem dolgozik az EAE-ben
- residence permit / Emirates ID
- EAE-tartózkodási engedély (rezidens vízum); a turistavízum nem számít
- mentesítési módszer
- a magyar–EAE egyezmény 23. cikke: az EAE-ben adóztatható jövedelem Magyarországon adómentes, akkor is, ha az EAE nem adóztatja
Kérdések
Dubajban élek rezidens vízummal, de magyar állampolgár vagyok. Megszűnt a magyar illetőségem?
Az Szja tv. szerint nem: a magyar állampolgár belföldi illetőségű (kivéve a magyarországi lakcím nélküli kettős állampolgárt). Ha az EAE is belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 5. cikk (3) bekezdése dönt: ha állandó lakóhelye csak az EAE-ben van, vagy ott a létérdekei központja, az egyezmény szerint EAE-beli illetőségű, és Magyarország csak az itt adóztatható jövedelmet adóztathatja. Ezt az EAE Szövetségi Adóhatóságának a magyar–EAE egyezmény céljára kiadott illetőségigazolásával támassza alá.
Magyar illetőségű vagyok, de az EAE-ben dolgozom. Kell Magyarországon adót fizetnem a béremre?
Ha az EAE a 15. cikk szerint adóztathatja a bért (EAE-beli munkáltató, vagy 183 napnál több tartózkodás bármely 12 hónapban), Magyarország a 23. cikk (1) bekezdése szerint mentesíti — az egyezmény nem kívánja meg, hogy az EAE ténylegesen adóztasson, és az MLI ezt nem változtatta meg. Ha viszont a 15. cikk (2) bekezdésének minden feltétele teljesül (rövid kiküldetés magyar munkáltatótól), a bért csak Magyarország adóztatja.
Hogyan adóztatják a magyar nyugdíjat, ha az EAE-be költözöm?
Az egyezmény 18. cikke szerint a korábbi munkavégzésre tekintettel fizetett nyugdíjat csak a keletkezés állama adóztathatja: a magyar nyugdíjat csak Magyarország, az EAE-beli nyugdíjat csak az EAE. Az EAE nyugdíjat nem adóztat.
Források
Jogszabályok és hatósági iránymutatás
- az EAE Minisztertanácsának 2022. évi 85. számú határozata az adóügyi illetőség megállapításáról, 4. cikk (2023. március 1-jétől hatályos) — Természetes személy az EAE-ben adóügyi illetőségű, ha a három feltétel bármelyikének megfelel: (1) szokásos vagy fő tartózkodási helye és pénzügyi és személyes érdekeinek központja az EAE-ben van; (2) a releváns 12 egymást követő hónapos időszakban legalább 183 napot fizikailag az EAE-ben tartózkodik; (3) ilyen időszakban legalább 90 napot az EAE-ben tartózkodik, és EAE-állampolgár, az Öböl Menti Együttműködési Tanács valamely államának állampolgára vagy érvényes EAE-tartózkodási engedéllyel rendelkezik, továbbá az EAE-ben állandó tartózkodási helye van, vagy ott munkát végez, illetve üzleti tevékenységet folytat. A tartózkodási engedély nem foglalja magában az utazási, turisztikai, sport- vagy gyógykezelési célú ideiglenes beutazási engedélyt (1. cikk). Az arab szöveg az irányadó.
- az EAE pénzügyminiszterének 2023. évi 27. számú határozata a 85/2022. számú minisztertanácsi határozat végrehajtásáról, 2–6. cikk (2023. március 1-jétől hatályos) — Szokásos vagy fő tartózkodási hely — az a terület, ahol a személy idejének nagyobb részét tölti egy megszilárdult életvitel részeként, nem csupán átmenetileg, bármely más területhez képest; a pénzügyi és személyes érdekek központja — az a terület, amelyhez a személyes és gazdasági érdekek a legszorosabban fűződnek (munka, család, társadalmi kapcsolatok, vállalkozás, vagyonkezelés) (2. cikk). A napok naptári napok; a fizikai jelenlét minden napja vagy napjának része egy napnak számít; a napoknak nem kell egymást követniük (3. cikk). A Szövetségi Adóhatóság figyelmen kívül hagyhatja azokat a napokat, amikor a személy rajta kívül álló rendkívüli körülmény miatt nem tudott kiutazni (4. cikk). Állandó tartózkodási hely — a személy rendelkezésére folyamatosan álló ház, lakás, bútorozott szoba vagy más lakóhely, bérelt is lehet (5. cikk). EAE-beli munkavégzés — szerződés az EAE-ben létrehozott vagy elismert munkáltatóval, vagy olyan tartós jogviszony, amelyben a jövedelem egésze vagy szinte egésze ténylegesen az EAE-ben végzett munka ellenértéke (6. cikk).
- az EAE Szövetségi Adóhatóságának útmutatója „Tax Resident and Tax Residency Certificate” (TPGTR1, 2024. október) — Nem kötelező értelmezés: a be- és kiutazás napja beszámít; a szálloda nem állandó tartózkodási hely, a bármikor rendelkezésre álló bérelt lakás vagy rokon lakása igen; a tartózkodási engedély önmagában nem tesz adóügyi illetőségűvé, a 183 nap vagy az érdekközpont viszont enélkül is. Az illetőségigazolást adóidőszakra (természetes személynél naptári évre) vagy bármely választott, múltbeli vagy folyamatban lévő 12 hónapos időszakra adják ki; ha az egyezmény az EAE jogára utal, a 85/2022. számú határozat feltételei alkalmazandók.
- Az EAE kormányának hivatalos portálja (u.ae) — „Taxation” — Az EAE nem vet ki személyi jövedelemadót; az áfa 5%, a társasági adó (corporate tax) 9%.
- az EAE 2022. évi 47. számú, a társaságok és vállalkozások adóztatásáról szóló szövetségi törvényerejű rendeletének 3., 11. és 12. cikke; az EAE Minisztertanácsának 2023. évi 49. számú határozata, 2. cikk — Az EAE-ben üzleti tevékenységet folytató természetes személy csak akkor alanya a társasági adónak (375 000 AED adóalapig 0%, felette 9%), ha e tevékenységből származó teljes árbevétele egy naptári évben meghaladja az 1 000 000 AED-t. A munkabér, a személyes befektetésekből és az (engedély nélküli) ingatlanbefektetésből származó jövedelem soha nem tartozik a társasági adó alá. Regisztráció a következő év március 31-éig; bevallás az adóidőszak (naptári év) végét követő 9 hónapon belül.
- az EAE 2022. évi 47. számú szövetségi törvényerejű rendeletének 12. cikk (3) bekezdése és 45. cikke (az EAE Pénzügyminisztériumának egységes szerkezetű szövege, nem hivatalos fordítás) — A külföldi illetőségű csak az EAE-beli telephelyének betudható vagy EAE-forrású jövedelme után fizet társasági adót; az EAE-forrású jövedelem forrásadója 0%.
- Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont — Belföldi illetőségű a) a magyar állampolgár (kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és belföldön nincs nyilvántartott lakóhelye vagy tartózkodási helye); b) az EGT-állampolgár, aki az adott naptári évben legalább 183 napig Magyarországon tartózkodik; c) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a hontalan; d) más természetes személy, ha da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye; db) létérdekei központja belföld; dc) szokásos tartózkodási helye belföldön van.
- Magyar–EAE egyezmény (2013) 5. cikk (1) bekezdés — „Egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy” az EAE esetében bármely természetes személy, akit az Egyesült Arab Emírségek jogszabályai szerint ott lakóhelye, székhelye vagy más hasonló ismérv alapján belföldi illetőségű személyként kezelnek ((a) (i) pont); Magyarország esetében bármely személy, aki a magyar jogszabályok szerint lakóhelye, székhelye, üzletvezetési helye, bejegyzési helye vagy más hasonló ismérv alapján Magyarországon adóköteles, kivéve azt, aki csak magyarországi forrású jövedelme alapján adóköteles ((b) pont). Az EAE oldalán adókötelezettség nem feltétel.
- Magyar–EAE egyezmény (2013) 5. cikk (3) bekezdés — Ha egy természetes személy mindkét államban belföldi illetőségű: (a) csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkettőben, abban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (létérdekek központja); (b) ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy egyikben sincs állandó lakóhelye — ahol szokásos tartózkodási helye van; (c) ha mindkettőben vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye — amelynek állampolgára; (d) ha helyzete a (c) albekezdés alapján nem határozható meg, az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.
- Szja tv. 2. § (4)–(5) — A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség); a külföldi illetőségűé csak a belföldről származó vagy nemzetközi szerződés alapján Magyarországon adóztatható bevételére. Ha a kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, azt kell alkalmazni.
- Az EAE Pénzügyminisztériuma: a kisvállalkozási kedvezmény meghosszabbítása 2029. december 31-éig (2026. évi 131. számú miniszteri határozat) — A legfeljebb 3 millió AED árbevételű belföldi illetőségű társasági adóalany választhatja, hogy a legkésőbb 2029. december 31-én végződő adóidőszakokra úgy kezeljék, mintha nem lenne adóköteles jövedelme.
- Magyar–EAE egyezmény (2013) 23. cikk (a kettős adóztatás elkerülése) — Ha a magyarországi illetőségű személy olyan jövedelmet élvez, amely az egyezmény szerint az Egyesült Arab Emírségekben adóztatható, Magyarország — a (3) bekezdés fenntartásával — mentesíti az ilyen jövedelmet az adó alól ((1) bekezdés); az EAE a Magyarországon megfizetett adót beszámítja ((2) bekezdés); a mentesített jövedelmet a többi jövedelem adójánál figyelembe lehet venni ((3) bekezdés). Az egyezmény nem köti a mentesítést ahhoz, hogy a jövedelmet az EAE-ben ténylegesen megadóztassák.
- Magyar–EAE egyezmény (2013) 15. cikk (1)–(2) bekezdés — A munkabér a munkavégzés helye szerinti másik államban adóztatható; csak az illetőség szerinti államban adóztatható, ha a kedvezményezett a másik államban az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik, a díjazást nem a másik államban belföldi illetőségű munkaadó fizeti, és azt nem a munkaadó ottani telephelye viseli.
- Magyar–EAE egyezmény (2013) 8., 11–14. és 22. cikk — A vállalkozási nyereség csak az illetőség szerinti államban adóztatható, kivéve a másik államban lévő telephelynek betudható részt (8. cikk); önálló munkáról külön cikk nincs. Az osztalék, a kamat és a jogdíj csak a haszonhúzó illetősége szerinti államban adóztatható (11–13. cikk). Ingatlan és főként ingatlanból álló vagyonú társaság részvényeinek elidegenítéséből származó nyereség a fekvés szerinti államban adóztatható, más vagyon elidegenítéséből származó nyereség csak az elidegenítő illetősége szerinti államban (14. cikk). Az egyéb jövedelem csak az illetőség szerinti államban adóztatható (22. cikk).
- 2021. évi III. törvény (a Multilaterális Adóegyezmény kihirdetéséről) — Magyarország bejelentései (a magyar–EAE egyezmény a 69. sorszámon); Magyarország MLI-álláspontja (OECD) — A magyar–EAE egyezmény az MLI hatálya alá tartozó egyezmény; Magyarország az MLI 5. cikkének (a kettős adóztatás elkerülésének módszerei) egészét kizárta minden egyezményére, így a mentesítési módszer változatlan; a főcél-teszt (MLI 7. cikk) alkalmazandó. Az EAE fenntartotta, hogy az MLI 4. cikke (nem természetes személyek illetősége) egészében nem alkalmazandó.
- Szja tv. 3. § 5. pont és 28. § (12)–(13) — Alacsony adókulcsú állam az, ahol a társasági adónak megfelelő adó nincs vagy kevesebb 9 százaléknál, kivéve, ha az állammal Magyarország kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményt kötött. Alacsony adókulcsú államban székhellyel rendelkező jogi személy által fizetett kamat és osztalék, valamint az általa kibocsátott értékpapír elidegenítésének nyeresége egyéb jövedelem.
- az EAE pénzügyminiszterének 2023. évi 247. számú határozata a nemzetközi egyezmények céljára szolgáló adóügyi illetőségigazolás kiadásáról; a Szövetségi Adóhatóság „Issuance of Tax Certificates for Tax Residency” szolgáltatási adatlapja (2026. augusztus) — A Szövetségi Adóhatóság adóügyi illetőségigazolást (شهادة الموطن الضريبي, Tax Residency Certificate) ad ki egy megnevezett egyezmény céljára — ha a kérelmező az egyezmény szerint belföldi illetőségű —, vagy más célra a 85/2022. számú határozat alapján. Kérelem az EmaraTax rendszerben; díj: 50 AED a benyújtásért és 1000 AED az elbírálásért (társasági adóban nem regisztrált természetes személynél); határidő 10 munkanap. Iratok: Emirates ID vagy útlevél a be- és kiutazások kimutatásával, jövedelemigazolás; a 90 napos feltételnél a lakás vagy az EAE-beli munka, illetve vállalkozás igazolása; az érdekközpont-feltételnél a pénzügyi és személyes érdekek és a fő tartózkodási hely igazolása. Az igazolást a hatóság visszavonhatja, ha a körülmények megváltoznak.
- Szja tv. 3. § 4. pont — A jövedelemszerzés helye nem önálló tevékenységnél az az állam, ahol a munkát ténylegesen végzik; önálló tevékenységnél a magánszemély illetősége szerinti állam, telephely (állandó bázis) esetén annak fekvése szerinti állam; ingatlannál az ingatlan fekvése szerinti állam.
- NAV — Magyarország szociálpolitikai és szociális biztonsági egyezményei (2026. 11. 17-én olvasva) — Az EU/EGT-n és Svájcon kívüli egyezmények között szerepel többek között Ausztrália, Kanada, Japán, a Koreai Köztársaság, Moldova és az Egyesült Államok; az Egyesült Arab Emírségek nem szerepel.
- HCCH — a külföldi közokiratok diplomáciai vagy konzuli felülhitelesítésének mellőzéséről szóló 1961. évi egyezmény státusztáblázata (apostille) — Az EAE nem szerepel az egyezmény részes államai között (2026. november 17-i állapot), ezért az EAE-beli okiratokra nem adnak ki apostille-t: azokat az EAE Külügyminisztériuma hitelesíti, majd annak az államnak a konzuli képviselete hitelesíti felül, ahol felhasználják.
- NAV – Adóigazolás, jövedelemigazolás, illetőségigazolás kérése — A NAV kérelemre igazolja a magánszemély magyarországi adóügyi illetőségét; az igazolást a külföldi kifizető vagy adóhatóság az egyezményes kedvezményhez kérheti.
- Magyar–EAE egyezmény (2013) 18. és 19. cikk — Az egyik államban keletkező, a másik államban belföldi illetőségű személynek korábbi munkavégzésre tekintettel fizetett nyugdíj és más hasonló térítés csak az elsőként említett (a keletkezés szerinti) államban adóztatható (18. cikk). A közszolgálatért fizetett díjazás főszabályként csak a kifizető államban adóztatható (19. cikk); a közszolgálati nyugdíjról külön szabály nincs, arra a 18. cikk vonatkozik.
- 2013. évi CLXI. törvény a magyar–EAE egyezmény kihirdetéséről; 10/2014. (IX. 30.) KKM közlemény; az egyezmény 29. cikke — Az egyezményt Dubaiban, 2013. április 30-án írták alá magyar, arab és angol nyelven (eltérő értelmezés esetén az angol szöveg az irányadó); 2014. október 4-én lépett hatályba, rendelkezéseit 2015. január 1-jétől kell alkalmazni.
- Az EAE Szövetségi Adóhatósága — áfa-regisztráció — Kötelező áfa-regisztráció, ha az adóköteles értékesítés és behozatal meghaladja a 375 000 AED-t, önkéntes 187 500 AED-tól; az áfa mértéke 5%.
- Magyar–EAE egyezmény (2013) 5. cikk (3) bekezdés a) pont — Ha egy természetes személy mindkét államban belföldi illetőségű, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkettőben rendelkezik, csak abban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja).
- Magyar–EAE egyezmény (2013) 5. cikk (3) bekezdés b) pont — Amennyiben nem határozható meg, hogy melyik államban van létérdekeinek a központja, vagy ha egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van.
- Magyar–EAE egyezmény (2013) 5. cikk (3) bekezdés c)–d) pont — Amennyiben mindkét államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelynek állampolgára (c) pont); amennyiben a helyzete a c) albekezdés alapján nem határozható meg — mert mindkét államnak vagy egyiknek sem állampolgára —, az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést (d) pont).
- Magyar–EAE egyezmény (2013) 25. cikk (kölcsönös egyeztetési eljárás) — Ha egy személy véleménye szerint az egyezménynek meg nem felelő adóztatás éri, az ügyét az illetősége szerinti állam (vagy a 24. cikk (1) bekezdése esetén az állampolgársága szerinti állam) illetékes hatóságához terjesztheti elő az első értesítéstől számított három éven belül; a hatóságok kölcsönös egyetértéssel törekszenek rendezni.
Bírói gyakorlat
- Kúria, Kfv.I.35.118/2020/4, 09.04.2020 — A magát Németországban élőnek valló személyt a Kúria belföldi illetőségűnek tekintette: a létérdekek központjának megítélésénél a szorosabb gazdasági kapcsolatok döntők, különösen ha a személy a bankszámláit és bankkártyáit rendszeresen Magyarországon használja.
Frissítve 17.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.
További országok
- Adózás – az Egyesült Államokban
- Adózás – Argentínában
- Adózás – Ausztriában
- Adózás – Bangladesben
- Adózás – Brazíliában
- Adózás – Csehországban
- Adózás – az Egyesült Királyságban
- Adózás – Franciaországban
- Adózás – Grúziában
- Adózás – Hollandiában
- Adózás – Indiában
- Adózás – Indonéziában
- Adózás – Japánban
- Adózás – Kanadában
- Adózás – Kínában
- Adózás – Lengyelországban
- Adózás – Malajziában
- Adózás – Mexikóban
- Adózás – Németországban
- Adózás – Olaszországban
- Adózás – Pakisztánban
- Adózás – Portugáliában
- Adózás – Romániában
- Adózás – Spanyolországban
- Adózás – Svájcban
- Adózás – Svédországban
- Adózás – Szingapúrban
- Adózás – Tajvanon
- Adózás – Törökországban
- Adózás – Ukrajnában