Adóügyi illetőség Franciaországban magyar adózóknak

Franciaország szerint adóügyi lakóhellyel rendelkezik, akinek a foyer-ja vagy fő tartózkodási helye, fő szakmai tevékenysége vagy gazdasági érdekeinek központja Franciaországban van — egy kritérium elég. Ha Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti, az 1980-as magyar–francia egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt, és 2025-től a francia jog kifejezetten az egyezmény elsőbbségét írja elő.

Ellenőrizze illetőségét: Magyarország és Franciaország

Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Franciaország) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.

Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Franciaország

Franciaország akkor állapít meg adóügyi lakóhelyet (domicile fiscal), ha a három teszt bármelyike teljesül: háztartás (foyer) vagy fő tartózkodási hely Franciaországban; fő szakmai tevékenység Franciaországban; a gazdasági érdekek központja Franciaországban.

Családja Franciaországban él — ez a foyer, így a 4 B CGI szerint Franciaországban adóügyi lakóhellyel rendelkezik, és ott a világjövedelme után adóköteles.
Fő szakmai tevékenységét Franciaországban végzi (ideértve a Franciaországból magyar vagy más külföldi munkáltatónak végzett távmunkát is) — a 4 B 1 b CGI szerint Franciaországban adóügyi lakóhellyel rendelkezik.
Gazdasági érdekeinek központja Franciaországban van — a 4 B 1 c CGI szerint Franciaországban adóügyi lakóhellyel rendelkezik.
Család, fő munka vagy gazdasági központ hiányában a fő tartózkodási hely dönt: évi hat hónapnál több Franciaországban — valószínűleg Franciaországban adóügyi lakóhellyel rendelkezik.

Mikor nem belföldi illetőségű

A 4 B CGI egyik tesztje sem teljesül — nincs francia adóügyi lakóhelye. A francia forrású jövedelem (ideértve a Franciaországban fizikailag végzett munkáért kapott fizetést) azonban ott adóköteles.

Hol ütközik a másik állam (Franciaország) joga a magyar szabályokkal

Kollízió: Franciaországnak elég, ha a fő munkáját ott végzi. Franciaország szerint a Franciaországban végzett fő szakmai tevékenység — a Franciaországból magyar munkáltatónak végzett távmunka is — önmagában adóügyi lakóhelyet keletkeztet, még ha otthona és családja Magyarországon van is. Az összeütközést az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése oldja fel: ha egyetlen állandó lakóhelye Magyarországon van, az egyezmény szerint magyarországi illetőségű, és 2025. február 16-tól a francia jog szerint sincs francia adóügyi lakóhelye. A ténylegesen Franciaországban ledolgozott napokra jutó fizetést Franciaország azonban adóztathatja, ha a 15. cikk (2) bekezdésének feltételei nem teljesülnek.
Kollízió: Franciaországnak elég a gazdasági érdekek központja. Ha jövedelmeinek vagy befektetéseinek többsége Franciaországban van, Franciaország adóügyi lakóhellyel rendelkezőnek tekinti, még ha Magyarországon él is. A magyar jog a létérdekek központját csak akkor vizsgálja, ha nincs kizárólag belföldi állandó lakóhelye. Az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt — elsőként az állandó lakóhely. A francia ingatlan csak akkor számít, ha jövedelmet termel (Conseil d'État, 426124), és az illetőségi összeütközés esetén a francia bíróságnak az egyezményt kell alkalmaznia (Cour de cassation, 19-14.013).
Kollízió: a Franciaországban élő család foyer-nak minősül. Ha házastársa vagy partnere és gyermekei Franciaországban élnek, Franciaország adóügyi lakóhellyel rendelkezőnek tekinti, még ha az év nagy részét Magyarországon tölti is. Az egyezmény szerint: ha egyetlen állandó lakóhelye Magyarországon van, magyarországi illetőségű; ha mindkét országban van állandó lakóhelye, a család jellemzően Franciaország felé húzza a létérdekek központját.

Amit még érdemes tudni

2025-től a francia jog kifejezetten az egyezmény elsőbbségét írja elő. 2025. február 16-tól a 4 B CGI kimondja: aki adóegyezmény szerint nem francia illetőségű, annak Franciaországban nincs adóügyi lakóhelye. Ha a magyar–francia egyezmény 4. cikk (2) bekezdése szerint magyarországi illetőségű, Franciaország csak nem illetőségűként adóztatja.
Fizetés franciaországi munkáért: 183 nap a naptári évben. Ha az egyezmény szerint magyarországi illetőségű, Franciaország a Franciaországban fizikailag végzett munkáért kapott fizetést nem adóztatja, ha a naptári évben legfeljebb 183 napot tölt ott, a munkáltató nem francia illetőségű, és nem francia telephely viseli a költséget (15. cikk (2) bekezdés). A 183 napot naptári évenként kell számolni, nem bármely 12 hónapos időszakra. Ha Franciaország adóztat (forrásadó: 182 A CGI), Magyarország a jövedelmet mentesíti (24. cikk (1) bekezdés a) pont).
A kettős adóztatás elkerülése: magyar mentesítés, francia mentesítés effektív kulccsal. Ha az egyezmény szerint magyarországi illetőségű, a Franciaországban adóztatható jövedelmet Magyarország mentesíti; francia osztaléknál a francia adót levonja, legfeljebb az erre jutó magyar adóig (24. cikk (1) bekezdés). Ha francia illetőségű, Franciaország a Magyarországon adóztatható jövedelmet (például magyar munkabért) mentesíti, de a többi jövedelem adóját a teljes jövedelemnek megfelelő kulccsal számítja; a 10., 14., 16. és 17. cikk szerinti magyar jövedelmeknél (osztalék, önálló tevékenység, igazgatósági díj, művészek és sportolók) a magyar adót beszámítja (24. cikk (2) bekezdés). Mivel az egyezmény másként rendelkezik, a külföldi adó 90%-ának beszámítására vonatkozó szja-szabály (32. § (1) bekezdés) itt nem a főszabály.
Francia impatriált-rendszer (155 B CGI). Ha a franciaországi munkavállalást megelőző öt naptári évben nem volt francia adóügyi lakóhelye, az impatriált-rendszer mentesítheti az impatriációs prémiumot (tényleges összegben, vagy a nettó bér 30%-ában) és a külföldi munkanapokra jutó fizetést (a teljes javadalmazás legfeljebb 50%-áig, illetve a külföldi munkarész esetén 20%-áig), valamint egyes külföldi befektetési jövedelmek és nyereségek 50%-át, a munkakezdést követő nyolcadik naptári év végéig. Állampolgársági feltétel nincs.
Az érkezés vagy a távozás éve. Az érkezés vagy távozás évében a hat hónapos irányelvet nem alkalmazzák: Franciaország csak a tényleges illetőség időszakára adóztat belföldiként. Magyarország a magyar illetőséget naptári évenként, saját szabályai szerint ítéli meg; az átfedő időszakra a 4. cikk (2) bekezdése dönt.
Az MLI hatása az egyezményre. 2022. január 1-jétől a magyar–francia egyezményre a többoldalú egyezmény (MLI) fő cél tesztje (PPT) is alkalmazandó. A magánszemélyek illetőségét feloldó 4. cikk (2) bekezdést és a 24. cikk szerinti módszert az MLI nem módosította.

Hogyan oldható fel a kettős illetőség

Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) alkalmazandó: A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya közötti, a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (Párizs, 1980. április 28.; kihirdette: 65/1981. (XII. 16.) MT rendelet). A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.

Kifejezések, amelyekkel Franciaországban találkozhat

domicile fiscal: francia adóügyi lakóhely (4 B CGI)
foyer: háztartás: ahol a család szokásosan él
lieu de séjour principal: fő tartózkodási hely (irányadóan évi hat hónapnál több)
centre des intérêts économiques: a gazdasági érdekek központja
taux effectif: effektív kulcs: a mentesített jövedelem figyelembevétele a kulcs megállapításánál
DGFiP: Direction générale des Finances publiques — a francia adóhatóság

Kérdések

Melyik egyezmény alkalmazandó Magyarország és Franciaország között?

A Párizsban 1980. április 28-án aláírt egyezmény a jövedelem- és vagyonadók területén, amely 1981. december 1-jén lépett hatályba. 2022-től az MLI fő cél tesztje is alkalmazandó rá; a 4. cikk (2) bekezdését és a 24. cikket az MLI nem módosította.

Franciaországból dolgozom távmunkában magyar cégnek — francia adóügyi lakóhelyem lesz?

Ha ez a fő szakmai tevékenysége, Franciaország szerint igen (4 B 1 b CGI). Ha Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt; a Franciaországban ledolgozott napokra jutó fizetést Franciaország adóztathatja, ha a naptári évben több mint 183 napot tölt ott, vagy ha francia munkáltató fizet, illetve francia telephely viseli a költséget.

Hogyan kerülöm el a kettős adóztatást?

Magyarországi illetőségűként a Franciaországban adóztatható jövedelmet Magyarország mentesíti (osztaléknál a francia adót beszámítja). Francia illetőségűként a magyar munkabért Franciaország mentesíti effektív kulccsal, az osztalék, önálló tevékenység, igazgatósági díj és művészi jövedelem után fizetett magyar adót pedig beszámítja.

Források

Jogszabályok és hatósági iránymutatás

art. 4 A CGI — A Franciaországban adóügyi lakóhellyel rendelkezők a világjövedelmük után fizetnek jövedelemadót, mások csak a francia forrású jövedelem után.
art. 4 B CGI (as amended by art. 83 of Law no. 2025-127 of 14 Feb 2025, in force from 16 Feb 2025) — Franciaországban adóügyi lakóhellyel rendelkezik, akinek a) háztartása (foyer) vagy fő tartózkodási helye Franciaországban van, VAGY b) fő szakmai tevékenységét Franciaországban végzi, VAGY c) gazdasági érdekeinek központja Franciaországban van. Egy kritérium elég. 2025. február 16-tól: aki adóegyezmény szerint nem francia illetőségű, az a francia jog szerint sem rendelkezik francia adóügyi lakóhellyel.
impots.gouv.fr — «Suis-je non-résident fiscal ?» — A foyer ott van, ahol a házastárs vagy PACS-partner és a gyermekek élnek, még ha az adózó maga az év nagy részét külföldön tölti is; az adóegyezmények kritériumai elsőbbséget élveznek.
BOFiP BOI-IR-CHAMP-10-20160728 — Foyer = ahol a család szokásosan él; fő tartózkodási hely = irányadóan évi hat hónapnál több, nem abszolút szabály; fő tevékenység = amelyre a legtöbb időt fordítja; gazdasági érdekek központja = fő befektetések, az üzleti tevékenység székhelye, a jövedelmek nagyobb része; egy kritérium elég.
art. 164 B CGI — A Franciaországban végzett szakmai tevékenységből származó jövedelem francia forrású.
art. 182 A CGI (version from 1 Jul 2026) — A nem illetőségűek francia fizetéséből forrásadót vonnak le: meghatározott küszöbök felett 12% és 20%.
Magyar–francia egyezmény (1980) 4. cikk (2) bekezdés — Kettős illetőség esetén: a) a személy abban az államban illetőségű, ahol állandó lakóhellyel (foyer d'habitation permanent) rendelkezik; ha mindkét államban van, abban, ahol létérdekeinek központja található; b) ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy egyik államban sincs állandó lakóhelye — abban az államban, ahol szokásosan tartózkodik; c) ha mindkét államban vagy egyikben sem tartózkodik szokásosan — az állampolgárság szerinti államban; d) ha mindkét államnak vagy egyiknek sem állampolgára — az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel döntenek.
Magyar–francia egyezmény (1980) 15. cikk (2) bekezdés — A másik államban végzett munkáért kapott fizetés csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, ha a munkavállaló az érintett naptári évben (année civile) összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik a másik államban, a fizetést nem a másik államban illetőséggel bíró munkáltató fizeti, és azt nem a munkáltató ottani telephelye vagy állandó bázisa viseli.
Szja tv. 3. § 2. pont — Belföldi illetőségű a magyar állampolgár (kivéve a kettős állampolgárt, akinek belföldön nincs lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye), a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, továbbá az, akinek kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, akinek létérdekei központja belföldön van, vagy akinek szokásos tartózkodási helye belföldön található.
Magyar–francia egyezmény (1980) 24. cikk — Magyarország — a b) és c) pont fenntartásával — mentesíti az adó alól azt a jövedelmet, amely az egyezmény szerint Franciaországban adóztatható; a 10. cikk szerinti osztaléknál a francia adót levonja (legfeljebb az erre jutó magyar adóig); a mentesített jövedelmet a többi jövedelem adójának kiszámításánál figyelembe veheti. Franciaország a 10., 14., 16. és 17. cikk szerinti magyar jövedelmeket bruttó összegben adóztatja, és a magyar adót a francia adó erejéig beszámítja; a többi, Magyarországon adóztatható jövedelmet mentesíti, de a francia adót a teljes jövedelemnek megfelelő kulccsal számítja (taux effectif).
Szja tv. 2. § (5) bekezdés — Ha nemzetközi szerződés a törvénytől eltérően rendelkezik, a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni.
Szja tv. 32. § (1) bekezdés — Ha a belföldi illetőségű magánszemély összevont adóalapjában olyan külföldről származó jövedelem szerepel, amelyet a forrásállamban megadóztattak, a magyar adót — ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik — a külföldön megfizetett adó 90%-ával csökkenteni kell, legfeljebb az erre a jövedelemre jutó magyar adó összegéig. Egyezményes államnál az egyezmény módszere (mentesítés vagy beszámítás) az irányadó.
art. 155 B CGI — impots.gouv.fr «Le régime des impatriés» — Azoknak, akiknek a munkavállalást megelőző öt naptári évben nem volt francia adóügyi lakóhelyük: az impatriációs prémium (tényleges összegben, vagy választás szerint a nettó bér 30%-ában) és a munkáltató érdekében külföldön végzett munkáért járó fizetés adómentes (korlátok: a teljes javadalmazás 50%-a, illetve a külföldi munkarész esetén 20%), valamint egyes külföldi passzív jövedelmek és nyereségek 50%-a, a munkakezdést követő nyolcadik naptári év december 31-éig. Állampolgársági feltétel nincs.
MLI — a magyar–francia egyezmény MLI-vel módosított szövege (impots.gouv.fr) — Az MLI Franciaországban 2019. január 1-jén, Magyarországon 2021. július 1-jén lépett hatályba; a magyar–francia egyezményre a forrásadóknál a 2022. január 1-jétől bekövetkező adóztatási eseményekre, egyéb adóknál a 2022. január 1-jétől kezdődő időszakokra alkalmazandó. Bevezeti a fő cél tesztet (PPT); a 4. cikk (2) bekezdést és a 24. cikk szerinti módszert nem módosítja.
Magyar–francia egyezmény (1980) 4. cikk (1) bekezdés — Illetőségű az, aki egy állam joga szerint ott lakóhelye, tartózkodási helye, üzletvezetési helye vagy más hasonló ismérv alapján adóköteles; nem illetőségű az, aki ott csak az onnan származó jövedelem vagy az ott lévő vagyon után adóköteles.
Magyar–francia egyezmény (1980) 4. cikk (2) bekezdés b) pont — Ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy ha a személynek egyik államban sincs állandó lakóhelye, abban az államban illetőségű, ahol szokásosan tartózkodik. A létérdekek központját tehát csak akkor kell vizsgálni, ha mindkét államban van állandó lakóhelye.
Magyar–francia egyezmény (1980) 4. cikk (2) bekezdés c)–d) pont — Ha mindkét államban vagy egyikben sem tartózkodik szokásosan, az állampolgárság dönt; ha mindkét államnak vagy egyiknek sem állampolgára, az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.

Bírói gyakorlat

Conseil d'État (Francia Államtanács), no. 450692, 11.05.2022 — Egyedülálló személy foyer-ja az a hely, ahol szokásosan él és személyes életének központja van, figyelmen kívül hagyva a munka vagy rendkívüli okok miatti átmeneti máshol tartózkodást; a fő tartózkodási hely csak foyer hiányában számít.
Cour de cassation (Francia Semmítőszék), kereskedelmi tanács, no. 15-27.364, ECLI:FR:CCASS:2017:CO00562, 26.04.2017 — A foyer és az érdekek központja Franciaországban tényekkel bizonyított volt: két ház, választói névjegyzékbe vétel, jelentős áramfogyasztás, kizárólag francia bankszámlák, francia egészségbiztosítás; egy harmadik személy nyilatkozata külföldi lakásbérlésről, bérleti nyugták nélkül, ezt nem cáfolta. Vagyonadó- (ISF-) ügy.
Conseil d'État (Francia Államtanács), no. 469771, 05.02.2024 — Egy francia társaság vezérigazgatója, akinek családja Svájcban élt, a fő szakmai tevékenység tesztje alapján Franciaországban rendelkezett adóügyi lakóhellyel; az alkalmi külföldi távmunka ezen nem változtatott. (A bíróságnak az egyezmény forrásadóra gyakorolt hatásáról kifejtett álláspontját 2025. február 16-tól törvény felülírta.)
Conseil d'État (Francia Államtanács), no. 426124, 07.10.2020 — A gazdasági érdekek központja nem állapítható meg pusztán abból, hogy az adózó franciaországi társaságok és ingatlanok tulajdonosa: vizsgálni kell, termelnek-e jövedelmet, és azt össze kell vetni a külföldi jövedelmekkel.
Cour de cassation (Francia Semmítőszék), kereskedelmi tanács, no. 19-14.013, ECLI:FR:CCASS:2021:CO00809, 24.11.2021 — Ha Franciaország az adózót a 4 B CGI alapján (itt: gazdasági érdekek központja) adóügyi lakóhellyel rendelkezőnek tekinti, és egy másik állam is saját illetőségűjének tekinti, illetőségi összeütközés áll fenn, és a bíróságnak az egyezmény feloldó szabályát kell alkalmaznia. Vagyonadó- (ISF-) ügy; ugyanazok az illetőségi kritériumok.
Cour de cassation (Francia Semmítőszék), kereskedelmi tanács, no. 19-13.710, ECLI:FR:CCASS:2021:CO00698, 13.10.2021 — Az a lakás, amelyet az adózó Franciaországban saját tartós használatára megtartott, az egyezmény szerinti állandó lakóhely, még ha külföldön is van háza; ha a személyes kötődések megoszlottak a két állam között, a gazdasági kötődések (szinte minden jövedelem és vagyon Franciaországban) döntöttek a létérdekek központjáról. Vagyonadó- (ISF-) ügy; ugyanazok a kritériumok.

Frissítve 04.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.

Ellenőrizze illetőségét