Adóügyi illetőség Pakisztánban magyar adózóknak

Pakisztán belföldi illetőségűnek tekinti, aki a július 1-jétől június 30-ig tartó adóévben összesen legalább 183 napot tölt Pakisztánban, a szövetségi vagy tartományi kormány külföldre kiküldött alkalmazottját, valamint a 2023-as adóévtől azt a pakisztáni állampolgárt, aki egyetlen más államban sem tartózkodik 182 napnál hosszabb ideig, vagy egyetlen más államban sem adóügyi illetőségű (Income Tax Ordinance, 2001, 82. szakasz). Magyarország az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint a magyar állampolgárt – kettős állampolgárt csak bejelentett magyarországi lakcímmel – külföldön élve is belföldi illetőségűnek tekinti, másoknál a kizárólag magyarországi állandó lakóhely, a létérdekek központja, végül a naptári évben legalább 183 nap dönt. Kettős illetőségnél az 1992. évi magyar–pakisztáni egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése.

Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Pakisztán) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.

Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Pakisztán

A pakisztáni adóév július 1-jétől június 30-ig tart. Az ebben az időszakban Pakisztánban töltött legalább 183 nap — minden tartózkodást összeadva — állampolgárságtól függetlenül belföldi illetőségűvé tesz.

A szövetségi és tartományi kormányok külföldre — például Magyarországra — kiküldött alkalmazottai és tisztviselői a napok számától függetlenül pakisztáni illetőségűek maradnak.

A 2023-as adóévtől a pakisztáni állampolgár 183 napnál kevesebb pakisztáni tartózkodással is belföldi illetőségű lehet.

• Az adóévben (július 1. – június 30.) legalább 183 napot töltött Pakisztánban — az Income Tax Ordinance, 2001 82. szakasz a) pontja szerint belföldi illetőségű, és Pakisztán a világjövedelmét, köztük a magyarországi jövedelmét is adóztatja.
• Pakisztán szövetségi vagy tartományi kormányának külföldre kiküldött alkalmazottja vagy tisztviselője — a 82. szakasz c) pontja szerint az egész adóévre belföldi illetőségű, bármilyen kevés napot töltött is Pakisztánban.
• Pakisztáni állampolgár, és a pakisztáni adóévben egyetlen más államban, így Magyarországon sem töltött 182 napnál többet — a 82. szakasz d) pontja szerint 183 napnál kevesebb pakisztáni tartózkodással is pakisztáni illetőségű.
• Pakisztáni állampolgár, és egyetlen más állam sem tekinti belföldi adóügyi illetőségűnek — a 82. szakasz d) pontja szerint pakisztáni illetőségű marad, bár 183 napnál kevesebbet töltött ott.

Mikor nem belföldi illetőségű

• Nem pakisztáni állampolgár, és az adóévben 183 napnál kevesebbet töltött Pakisztánban — külföldi illetőségű: Pakisztán csak a pakisztáni forrású jövedelmét adóztatja.
• Pakisztánban 183 napnál kevesebbet, egy másik államban 182 napnál többet töltött, és egy Pakisztántól eltérő állam belföldi adóügyi illetőségűnek tekinti — a 82. szakasz szerint külföldi illetőségű: Pakisztán csak a pakisztáni forrású jövedelmét adóztatja.

Hol ütközik a másik állam (Pakisztán) joga a magyar szabályokkal

• Ütközés: 183 nap a pakisztáni adóévben és magyar illetőség. Pakisztán a július 1. – június 30. közötti adóévben töltött legalább 183 nap után tekinti belföldi illetőségűnek; Magyarország a naptári év alapján, az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint (magyar állampolgárság magyarországi lakcímmel, huzamos tartózkodási jogosultság, kizárólag magyarországi állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely). Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, a magyar–pakisztáni egyezmény 4. cikk (2) bekezdése szerint először az állandó lakóhely dönt; a napok száma csak a szokásos tartózkodási helynél számít.
• Ütközés: pakisztáni állampolgár Magyarországon — 183 napnál kevesebbel is pakisztáni illetőségű. A 2023-as adóévtől a pakisztáni állampolgár pakisztáni illetőségű, kivéve, ha a pakisztáni adóévben egy másik államban 182 napnál hosszabb ideig tartózkodott, és egy másik állam belföldi adóügyi illetőségűnek tekinti (82. szakasz d) pont). Ha Magyarország belföldi illetőségűnek tekinti, de a július 1. – június 30. közötti időszakban nem töltött Magyarországon 182 napnál többet, Pakisztán is belföldi illetőségűnek tekinti. Az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt; ha eszerint magyar illetőségű, Pakisztán csak a pakisztáni jövedelmét adóztathatja. Őrizze meg a NAV-illetőségigazolást és mindkét adóév napszámait.

Amit még érdemes tudni

• Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást pakisztáni jövedelemnél. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, a Pakisztánban adóztatható jövedelmet (például pakisztáni munka bérét, pakisztáni ingatlan jövedelmét) Magyarország mentesíti; a mentes jövedelmet a kulcs megállapításánál figyelembe veheti, ennek az egykulcsos szja mellett gyakorlati hatása nincs. Osztaléknál, kamatnál, jogdíjnál és műszaki szolgáltatási díjnál (10–13. cikk) a pakisztáni adót számítja be, legfeljebb az arra jutó magyar adóig (24. cikk a) pont). Pakisztáni illetőségűként a magyar adót Pakisztán számítja be (24. cikk b) pont; az Ordinance 103. szakasza).
• Pakisztánban végzett munka bére: 183 nap a pénzügyi évben. A Pakisztánban végzett munka bére pakisztáni forrású jövedelem. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, Pakisztán csak akkor nem adóztatja, ha a vonatkozó pénzügyi évben összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik ott, a bért nem pakisztáni illetőségű munkáltató fizeti, és nem pakisztáni telephely viseli (16. cikk (2) bekezdés). Figyelem: a «pénzügyi év» Pakisztánban a július 1. – június 30. közötti időszak, Magyarországon a naptári év. Ha a bér Pakisztánban adóztatható, Magyarország mentesíti (24. cikk a) pont).
• Magyarországra kiküldött pakisztáni kormányzati alkalmazott. A szövetségi és tartományi kormányok külföldre kiküldött alkalmazottai és tisztviselői pakisztáni illetőségűek maradnak (82. szakasz c) pont). Az egyezmény 20. cikk (1) bekezdése szerint kormányzati fizetésüket csak Pakisztán adóztatja; Magyarország csak akkor, ha a szolgálatot Magyarországon olyan magyar illetőségű személy teljesíti, aki magyar állampolgár, vagy nem kizárólag a szolgálat miatt vált magyar illetőségűvé.
• A költözés éve: egyik állam sem bontja az évet. Pakisztán az év megosztását nem ismeri: a státusz a teljes július 1. – június 30. közötti adóévre szól. Az a pakisztáni állampolgár, aki az adóév során elhagyja Pakisztánt, és az év hátralévő részében külföldön marad, az abban az évben külföldön szerzett bérére Pakisztánban mentességet kap (51. szakasz (2) bekezdés). A magyar jog az illetőséget a naptári évre vizsgálja, és nem bontja év közbeni szakaszokra; ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikke dönt.
• Társadalombiztosítás: magyar–pakisztáni egyezményt nem találtunk. A pakisztáni adatkészlet a vizsgált forrásokban nem talált Pakisztán és Magyarország közötti szociális biztonsági egyezményt (ennek hiányát hivatalos magyar lista alapján nem ellenőriztük). Egyezmény nélkül a biztosításra annak az államnak a joga vonatkozik, ahol dolgozik, a másik állam rendszerére vonatkozó igazolás nélkül; az adóegyezmény a társadalombiztosítást nem szabályozza. Munkakezdés előtt egyeztessen a magyar hatóságokkal.
• Melyik egyezmény alkalmazandó: az 1992. évi magyar–pakisztáni egyezmény. Az Iszlámábádban 1992. február 24-én aláírt egyezményt Magyarországon az 1996. évi II. törvény hirdette ki; 1995. január 1-jétől alkalmazandó. A 2020. július 14-i jegyzőkönyv (2020. évi CIII. törvény, 2022-től) csak az információcseréről szóló 27. cikket cserélte le. Az MLI csak a preambulumot és a főcél-tesztet vezeti be. Illetőségi szabály: 4. cikk (2) bekezdés; nem önálló munka: 16. cikk (183 nap a pénzügyi évben); kormányzati szolgálat: 20. cikk; kettős adóztatás elkerülése: 24. cikk.

Hogyan oldható fel a kettős illetőség

Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdés alkalmazandó: Egyezmény a Magyar Köztársaság és a Pakisztáni Iszlám Köztársaság között a jövedelemadók tekintetében a kettős adóztatás elkerüléséről (Iszlámábád, 1992. február 24.; kihirdette: 1996. évi II. törvény), a 2020. július 14-i jegyzőkönyvvel (2020. évi CIII. törvény) módosítva — a cím fordítás, a hivatalos szöveggel nem egyeztetett. A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.

Kifejezések, amelyekkel Pakisztánban találkozhat

tax year

a pakisztáni adóév: július 1. – június 30. (2027-es adóév = 2026. július 1. – 2027. június 30.)

resident individual

belföldi illetőségű természetes személy: 183 nap, kiküldött kormányzati alkalmazott vagy a 82. szakasz d) pontja szerinti állampolgár

non-resident

külföldi illetőségű: csak a pakisztáni forrású jövedelme után adóköteles

Income Tax Ordinance, 2001

a pakisztáni jövedelemadó-törvény

wealth statement

vagyonkimutatás, amelyet a belföldi illetőségű az éves bevallással nyújt be

FBR

a pakisztáni adóhatóság; kölcsönös egyeztetési eljárásban hozzá kell fordulni

Kérdések

Források

Jogszabályok és hatósági iránymutatás

• Income Tax Ordinance, 2001, s. 82(a) — A természetes személy az adóévre belföldi illetőségű, ha az adóévben (július 1. – június 30.) egy vagy több időszakban összesen legalább 183 napot tartózkodik Pakisztánban.
• Income Tax Ordinance, 2001, s. 81 — Egy személy az adóévre belföldi illetőségű, ha arra az évre belföldi illetőségű természetes személy, társaság vagy személyegyesülés (vagy a szövetségi kormány); külföldi illetőségű, ha arra az évre nem belföldi illetőségű.
• Income Tax Ordinance, 2001, s. 82(c) — A természetes személy az adóévre belföldi illetőségű, ha az adóévben a szövetségi kormány vagy egy tartományi kormány külföldre kiküldött alkalmazottja vagy tisztviselője — a Pakisztánban töltött napok számától függetlenül.
• Income Tax Ordinance, 2001, s. 82(d) (beiktatta: Finance Act, 2022; az FBR által közzétett, 2026.06.30-i egységes szerkezetű szöveg) — A pakisztáni állampolgár akkor is belföldi illetőségű, ha az adóévben egyetlen más államban sem tartózkodik 182 napnál hosszabb ideig, vagy egyetlen más államban sem adóügyi illetőségű. A 2023-as adóévtől alkalmazandó.
• PwC Worldwide Tax Summaries — Pakisztán, magánszemélyek: illetőség (felülvizsgálva 2026.08.24.) — Három teszt: legalább 183 nap az adóévben; Pakisztánon kívülre kiküldött szövetségi vagy tartományi kormányzati alkalmazott; olyan állampolgár, aki az adóévben egyetlen más államban sem tartózkodik 182 napnál hosszabb ideig, vagy egyetlen más államban sem adóügyi illetőségű.
• Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont — Belföldi illetőségű: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha más államnak is állampolgára, és belföldön nincs nyilvántartott lakóhelye vagy tartózkodási helye); b) a szabad mozgás jogával rendelkező személy, ha e jogát a naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja; c) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a hontalan személy; d) más személy, ha kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, ha létérdekei központja belföld, vagy – ha ezek nem döntenek – szokásos tartózkodási helye belföldön van.
• Magyar–pakisztáni egyezmény (1992) 4. cikk (2) bekezdés — Kettős illetőségű magánszemély: a) abban az államban illetőségű, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkettőben, abban, amelyhez szorosabb személyi és gazdasági kapcsolatok fűzik (létérdekek központja); b) ha ez nem határozható meg, vagy egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel — ahol szokásos tartózkodási helye van; c) ha mindkettőben vagy egyikben sincs — az állampolgárság; d) ha mindkettőnek vagy egyiknek sem állampolgára — az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése.
• Magyar–pakisztáni egyezmény (1992) 24. cikk — a) Magyarország a Pakisztánban adóztatható jövedelmet mentesíti, kivéve a 10., 11., 12. és 13. cikk szerinti jövedelmet (osztalék, kamat, jogdíj, műszaki szolgáltatási díj), amelynél a pakisztáni adót beszámítja, legfeljebb az arra jutó magyar adóig; a mentes jövedelmet a kulcs megállapításánál figyelembe veheti. b) Pakisztán a külföldi adó beszámítására vonatkozó jogszabályai szerint a mindkét államban adóztatott magyarországi forrású jövedelmet terhelő magyar adót beszámítja, legfeljebb a pakisztáni adónak az e jövedelemre jutó arányos részéig. Az MLI ezeket a szabályokat nem módosítja.
• Szja tv. 2. § (4)–(5) — A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed; a külföldi illetőségűé csak a belföldről származó vagy nemzetközi szerződés alapján Magyarországon adóztatható bevételére. Ha a kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, azt kell alkalmazni.
• Income Tax Ordinance, 2001, s. 103 — A belföldi illetőségű személy a külföldi forrású jövedelem külföldi jövedelemadóját beszámíthatja a megfizetett külföldi adó és az e jövedelemre jutó pakisztáni adó (átlagos pakisztáni kulcs × nettó külföldi jövedelem) közül a kisebbig, jövedelemfajtánként külön számítva; a fel nem használt beszámítás nem jár vissza és nem vihető át; a külföldi adót az adóév végét követő két éven belül kell megfizetni.
• Magyar–pakisztáni egyezmény (1992) 16. cikk (2) bekezdés — Az egyik állam illetőségű személyének a másik államban végzett munkáért kapott díjazása csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, ha a) a munkavállaló a vonatkozó pénzügyi évben összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik a másik államban, b) a díjazást nem a másik állam illetőségű munkáltatója fizeti vagy nem az ő nevében fizetik, és c) nem a munkáltató ottani telephelye vagy állandó bázisa viseli.
• Magyar–pakisztáni egyezmény (1992) 20. cikk (1) bekezdés — Az állam, annak politikai egysége vagy helyi hatósága által a neki teljesített szolgálatokért fizetett díjazás (a nyugdíj kivételével) csak ebben az államban adóztatható; csak a másik államban adóztatható, ha a szolgálatot ott teljesítik, és a személy ennek az államnak az illetőségű személye, aki annak állampolgára, vagy nem kizárólag a szolgálat teljesítése céljából vált ott illetőségűvé.
• Income Tax Ordinance, 2001, s. 51 — Annak a pakisztáni állampolgárnak, aki az adóév során elhagyja Pakisztánt, és az év hátralévő részében külföldön marad, az abban az évben külföldön szerzett bére Pakisztánban mentes (51. szakasz (2) bekezdés).
• NAV — Magyarország kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezményei (2026.01.01-i állapot) — Pakisztán: aláírás 1992. február 24., kihirdette az 1996. évi II. törvény, 1995. január 1-jétől alkalmazandó; módosító jegyzőkönyv (jegyzékváltás) 2020. július 14., kihirdette a 2020. évi CIII. törvény, 2022. január 1-jétől alkalmazandó.
• Az MLI és a magyar–pakisztáni egyezmény egységes szerkezetű szövege (FBR) — Az MLI Pakisztánra 2021. április 1-jétől, Magyarországra 2021. július 1-jétől hatályos; csak az új preambulumot (MLI 6. cikk) és a főcél-tesztet (MLI 7. cikk) vezeti be. A 4., 16. és 24. cikk változatlan. A hiteles szövegek az irányadók.
• Income Tax Ordinance, 2001, s. 101 — A bér pakisztáni forrású, ha Pakisztánban végzett munkaviszonyból származik (a kifizetés helyétől függetlenül), vagy a pakisztáni szövetségi, tartományi vagy helyi kormány fizeti, illetve az ő nevében fizetik (a munkavégzés helyétől függetlenül). A belföldi illetőségű társaságok osztaléka, a belföldi illetőségűek által fizetett kamat és jogdíj, a pakisztáni ingatlan bérleti díja és nyeresége, a belföldi illetőségű társaságok részvényeinek nyeresége és a belföldi illetőségűek által fizetett nyugdíj pakisztáni forrású; minden más külföldi forrású.
• Income Tax Ordinance, 2001, s. 102 — A belföldi illetőségű természetes személy külföldi forrású bére mentes, ha a személy utána külföldi jövedelemadót fizetett; az adót megfizetettnek kell tekinteni, ha a munkáltató levonta, és befizette annak az államnak az adóhatóságához, ahol a munkát végezték.
• Income Tax Ordinance, 2001, s. 116A — Az a belföldi illetőségű természetes személy, akinek külföldi jövedelme legalább 10 000 USD vagy külföldi vagyona legalább 100 000 USD, külföldi jövedelemről és vagyonról szóló kimutatást köteles benyújtani (az év végi külföldi vagyon és kötelezettségek, átutalások, külföldi jövedelem és kapcsolódó kiadások).
• Income Tax Ordinance, 2001, s. 50 — Annak a természetes személynek a külföldi jövedelme, aki kizárólag munkavállalás miatt belföldi illetőségű, és legfeljebb három évig tartózkodik Pakisztánban, mentes — kivéve a Pakisztánban alapított vállalkozásból származó jövedelmet és a Pakisztánba átvitt vagy ott kapott külföldi jövedelmet.
• KPMG Pakistan — A brief on Finance Act 2026 — A Finance Act, 2026-ot 2026.06.27-én fogadták el; az Income Tax Ordinance, 2001-et érintő módosításai — eltérő rendelkezés hiányában — 2026.07.01-jén (2027-es adóév) lépnek hatályba.
• Vialto Partners — Pakisztán: a Finance Bill 2026-27 összefoglalója (munkavállalók adózása) — Bérsávok a 2027-es adóévre: 0% 600 000 Rs-ig, majd 1%, 11%, 20%, 25%, 29%, 32% és 7 000 000 Rs felett 35%; a 10 millió Rs feletti bérekre vonatkozó 9%-os pótadót (4AB. szakasz) eltörölték; a nem munkavállaló magánszemélyek legmagasabb kulcsa 45% marad.
• 4. cikk (2) bekezdés — Kettős illetőségű magánszemély: a) abban az államban illetőségű, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkettőben, abban, amelyhez szorosabb személyi és gazdasági kapcsolatok fűzik (létérdekek központja); b) ha ez nem határozható meg, vagy egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel — ahol szokásos tartózkodási helye van; c) ha mindkettőben vagy egyikben sincs — az állampolgárság; d) ha mindkettőnek vagy egyiknek sem állampolgára — az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése.
• 4. cikk (2) bekezdés b) pont — Ha nem határozható meg, melyik államban van a létérdekek központja, vagy egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az államban illetőségű, amelyben szokásos tartózkodási helye van; állandó lakóhely hiányában az egyezmény közvetlenül erre a lépésre tér át.
• 4. cikk (2) bekezdés a) pont — Létérdekek központja: az az állam, amelyhez szorosabb személyi és gazdasági kapcsolatok fűzik.
• 4. cikk (2) bekezdés c)–d) pont — Ha mindkét államban van, vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye — annak az államnak az illetőségű személye, amelynek állampolgára; ha mindkettőnek vagy egyiknek sem állampolgára — az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel döntenek.

Frissítve 04.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.

További országok

• Adózás – az Egyesült Államokban
• Adózás – Ausztriában
• Adózás – Bangladesben
• Adózás – Csehországban
• Adózás – az Egyesült Királyságban
• Adózás – Franciaországban
• Adózás – Hollandiában
• Adózás – Indiában
• Adózás – Japánban
• Adózás – Kanadában
• Adózás – Kínában
• Adózás – Lengyelországban
• Adózás – Németországban
• Adózás – Olaszországban
• Adózás – Romániában
• Adózás – Spanyolországban
• Adózás – Svájcban
• Adózás – Törökországban
• Adózás – Ukrajnában