Adóügyi illetőség Romániában magyar adózóknak

Románia belföldi illetőségűnek tekinti, ha romániai lakóhelye (domiciliu) van, vagy ott van létérdekeinek központja, ha az adott naptári évben végződő bármely 12 hónapos időszakban összesen több mint 183 napot tölt Romániában, vagy ha román állampolgárként külföldön a román állam tisztviselőjeként vagy alkalmazottjaként dolgozik. A domiciliu formális ismérv: a személyazonosító igazolványba bejegyzett cím, amely a külföldi lakóhely hivatalos létesítéséig megmarad. Magyarország az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint a magyar állampolgárt – kettős állampolgárt csak bejelentett magyarországi lakcímmel – külföldön élve is belföldi illetőségűnek tekinti, másoknál a kizárólag magyarországi állandó lakóhely, a létérdekek központja, végül a naptári évben legalább 183 nap dönt. Kettős illetőségnél az 1993. évi magyar–román egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése.

Ellenőrizze illetőségét: Magyarország és Románia

Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Románia) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.

Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Románia

A román adótörvénykönyv első ismérve a romániai lakóhely — a fő lakóhelyként bejelentett, a személyazonosító igazolványba bejegyzett cím. Formális ismérv: külföldi élet mellett is megmarad, amíg hivatalosan nem létesít lakóhelyet külföldön.

Romániai lakóhely nélkül is belföldi illetőségű, ha létérdekeinek központja — család, munka, vállalkozás, vagyon — Romániában van.

A küszöböt bármely, az adott évben végződő 12 egymást követő hónapos időszakban vizsgálják, nem csak a naptári évben; a 183 napot túl kell lépni (184 nap vagy több).

A külföldön a román állam tisztviselőjeként vagy alkalmazottjaként dolgozó román állampolgárok a külföldön töltött napok számától függetlenül belföldi illetőségűek.

Romániában van a lakóhelye — román adóügyi illetőségű (az adótörvénykönyv 7. cikk 28. pont a)), és a világjövedelme — romániai és külföldi jövedelme — után adóköteles. Ha olyan államba költözött, amellyel Romániának egyezménye van (például Magyarországra), az illetőségváltozás napjáig marad román illetőségű; ezt távozáskor kitöltött kérdőívvel és a másik állam illetőségigazolásával bizonyítja (59. cikk (5) bekezdés).
Létérdekeinek központja Romániában van — román adóügyi illetőségű (az adótörvénykönyv 7. cikk 28. pont b)), és a világjövedelme után adóköteles. A következtetés attól függ, hogyan ítéli meg az ANAF a személyes és gazdasági kapcsolatokat összességükben.
Az ebben az évben végződő 12 hónapos időszakban több mint 183 napot töltött Romániában — román adóügyi illetőségű (az adótörvénykönyv 7. cikk 28. pont c)), és a világjövedelme után az érkezés első napjától adóköteles (59. cikk (2^1) bekezdés). Ha egy olyan állam is belföldi illetőségűnek tekinti, amellyel Romániának egyezménye van, a kettős illetőséget az egyezmény szerint kell feloldani (1. cikk (3) bekezdés), a másik államban fennálló illetőséget pedig illetőségigazolással bizonyítja (59. cikk (6) bekezdés).
Román állampolgár, aki külföldön a román állam tisztviselőjeként vagy alkalmazottjaként dolgozik — román adóügyi illetőségű (az adótörvénykönyv 7. cikk 28. pont d)), a külföldön töltött napok számától függetlenül.

Mikor nem belföldi illetőségű

Nincs romániai lakóhelye, létérdekeinek központja nincs Romániában, és 12 hónap alatt nem lépte túl a 183 napot — nem román illetőségű. Románia csak a romániai jövedelmét adóztatja (például a Romániában végzett munka bérét, romániai ingatlan bérleti díját).
Formálisan egyik illetőségi ismérvnek sem felel meg, de nem egyértelmű, hol van létérdekeinek központja. Az ANAF arra a következtetésre juthat, hogy Romániában — ekkor román illetőségű lenne. Őrizze meg a magyarországi családjára, lakására, munkájára és vagyonára vonatkozó iratokat.

Hol ütközik a másik állam (Románia) joga a magyar szabályokkal

Ütközés: román lakóhely a személyi igazolványban és magyar illetőség. Románia belföldi illetőségűnek tekinti, ha romániai lakóhelye — a román személyazonosító igazolványba bejegyzett cím — van, akkor is, ha ténylegesen Magyarországon él; ez formális ismérv, amely a külföldi lakóhely hivatalos létesítéséig fennáll. Magyarország az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint tekinti belföldinek: magyar állampolgárság (magyarországi lakcímmel), a szabad mozgás jogának legalább 183 napos magyarországi gyakorlása, a kizárólag magyarországi állandó lakóhely vagy a létérdekek központja alapján. Döntő a magyar–román egyezmény 4. cikk (2) bekezdése (állandó lakóhely → létérdekek központja → szokásos tartózkodási hely → állampolgárság → kölcsönös egyetértés). Romániában az illetőségváltozást távozási kérdőívvel és NAV-illetőségigazolással bizonyítja (az adótörvénykönyv 59. cikk (5) és (6) bekezdése).
Ütközés: 12 hónap alatt több mint 183 nap Romániában és magyar illetőség. Románia a tartózkodást bármely, az adott évben végződő 12 egymást követő hónapos időszakban számolja, és több mint 183 napot (184 vagy több) követel meg; Magyarország a naptári évet nézi, és a szokásos tartózkodási helyhez (vagy a szabad mozgás jogának gyakorlásához) legalább 183 napot. Az érkezés és a távozás napja mindkét államban számít. Ha Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény szerint először az állandó lakóhely dönt; a napok száma csak a szokásos tartózkodási helynél számít (4. cikk (2) bekezdés b) pont).

Amit még érdemes tudni

Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást román jövedelemnél. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, a Romániában adóztatható jövedelmet (például romániai munka bérét, romániai ingatlan jövedelmét) Magyarország mentesíti; a mentes jövedelmet a többi jövedelem adójánál figyelembe veheti, ennek az egykulcsos szja mellett gyakorlati hatása nincs. Osztaléknál, kamatnál, jogdíjnál és jutaléknál (10–13. cikk) a román adót számítja be, legfeljebb az arra jutó magyar adóig (25. cikk b) pont). Román illetőségűként a magyar adót Románia számítja be (25. cikk a) pont; az adótörvénykönyv 131. cikke). Hogy Magyarország az MLI 5. cikke alapján a mentesítést beszámításra cserélte-e ebben az egyezményben, nem ellenőriztük.
Romániában végzett munka bére: 183 nap bármely 12 hónapban. A Romániában ténylegesen végzett munka bére romániai jövedelem, akkor is, ha magyar munkáltató fizeti. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, Románia csak akkor nem adóztatja, ha bármely 12 hónapos időszakban (nem a naptári évben) összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik ott, a munkáltató nem román illetőségű, és a bért nem romániai telephelye viseli (16. cikk (2) bekezdés). Ha bármelyik feltétel nem teljesül, a bér Romániában adóztatható, Magyarország pedig mentesíti (25. cikk).
A költözés éve: Románia év közben kezdi és zárja az illetőséget. Románia az új belföldi illetőségűt az érkezés első napjától (183 nap) vagy attól a naptól adóztatja, amikor létérdekeinek központja Romániába kerül, a távozó, romániai lakóhellyel rendelkező személyt pedig az igazolt illetőségváltozás napjáig (az adótörvénykönyv 59. cikk (2), (2^1) és (5) bekezdése). A magyar jog az illetőséget nem bontja év közbeni szakaszokra; ha a költözés évében mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, a kettős illetőséget az egyezmény 4. cikke oldja fel. Rögzítse a költözés napját (lakásbérlet, munkakezdés, a család költözése).
Társadalombiztosítás: 883/2004/EK rendelet. Magyarország és Románia között a társadalombiztosítást nem az adóegyezmény, hanem a 883/2004/EK rendelet szabályozza: a járulékot főszabály szerint ott kell fizetni, ahol a munkát végzi; a magyar munkáltató által legfeljebb 24 hónapra Romániába kiküldött munkavállaló a magyar rendszerben marad (A1 igazolás); aki rendszeresen mindkét államban dolgozik, a lakóhelye szerinti államban biztosított, ha ott végzi tevékenysége jelentős részét.
Melyik egyezmény alkalmazandó: az 1993. évi magyar–román egyezmény. A Bukarestben 1993. szeptember 16-án aláírt egyezményt Magyarországon az 1996. évi XCIX. törvény hirdette ki; 1995. december 14-én lépett hatályba, és 1996. január 1-jétől alkalmazandó. Illetőségi szabály: 4. cikk (2) bekezdés; nem önálló munka: 16. cikk (183 nap bármely 12 hónapos időszakban); kettős adóztatás elkerülése: 25. cikk (Magyarország mentesít, a 10–13. cikk szerinti jövedelemnél beszámít; Románia beszámít). A többoldalú egyezmény (MLI) a természetes személyek illetőségi szabályát nem módosítja.

Hogyan oldható fel a kettős illetőség

Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdés alkalmazandó: Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és Románia Kormánya között a jövedelem- és vagyonadók tekintetében a kettős adóztatás elkerüléséről (Bukarest, 1993. szeptember 16.; kihirdette: 1996. évi XCIX. törvény) — a cím a román szövegből fordítva. A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.

Kifejezések, amelyekkel Romániában találkozhat

domiciliu: lakóhely – a fő lakóhelyként bejelentett, a személyazonosító igazolványba bejegyzett cím
centrul intereselor vitale: létérdekek központja – család, román munkáltató, romániai vállalkozás, ingatlan és bankszámla alapján
rezident fiscal: adóügyi belföldi illetőségű, a romániai és külföldi jövedelme után adóköteles
certificat de rezidență fiscală: illetőségigazolás – az egyezményes kedvezményekhez a másik állam adóhatóságának igazolása kell
Declarația unică: egységes bevallás a jövedelemadóról és a járulékokról, a következő év május 25-ig
ANAF: a román adóhatóság

Kérdések

Ha Romániában dolgozom, de a családom Magyarországon él, hol adózik a bérem?

Az egyezmény 16. cikk (2) bekezdése szerint csak Magyarországon, ha bármely 12 hónapos időszakban – nem a naptári évben – összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik Romániában, a munkáltató nem román illetőségű, és a bért nem romániai telephely viseli. Ha bármelyik feltétel hiányzik, Románia adóztat, Magyarország pedig a bért mentesíti (25. cikk).

A román személyi igazolványomban romániai lakcím szerepel, de Magyarországon élek. Román illetőségű vagyok?

A román jog szerint igen: a domiciliu a napok számától függetlenül belföldi illetőséget keletkeztet (az adótörvénykönyv 7. cikk 28. pont a)). Ha Magyarország is illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt, elsőként az állandó lakóhely alapján. Romániában az illetőségváltozást a távozás előtt 30 nappal benyújtott kérdőívvel és NAV-illetőségigazolással bizonyítja (59. cikk (5)–(6) bekezdés).

Hol fizetek társadalombiztosítási járulékot romániai munkánál?

Nem az adóegyezmény, hanem a 883/2004/EK rendelet dönt: főszabály szerint abban az államban, ahol a munkát végzi. A magyar munkáltató által legfeljebb 24 hónapra kiküldött munkavállaló A1 igazolással a magyar rendszerben marad; aki rendszeresen mindkét államban dolgozik, a lakóhelye szerinti államban biztosított, ha tevékenysége jelentős részét ott végzi. Romániai biztosításnál a bér járulékai: CAS 25%, CASS 10%.

Források

Jogszabályok és hatósági iránymutatás

art. 7 pct. 28 Cod fiscal (Legea nr. 227/2015) — Belföldi illetőségű magánszemély mindenki, aki legalább egy feltételt teljesít: a) lakóhelye (domiciliu) Romániában van; b) létérdekeinek központja Romániában van; c) egy vagy több, összesen 183 napot meghaladó időszakon át Romániában tartózkodik bármely, az adott naptári évben végződő 12 egymást követő hónapos időszakon belül; d) román állampolgár, aki külföldön Románia tisztviselőjeként vagy alkalmazottjaként dolgozik.
art. 87, art. 91 Cod civil (Legea nr. 287/2009) — A természetes személy lakóhelye az a hely, amelyet fő lakóhelyének nyilvánít (87. cikk); a lakóhelyet és a tartózkodási helyet a személyazonosító igazolvány adatai igazolják (91. cikk (1) bekezdés). Tartózkodási hely (reședință) a másodlagos lakás helye (88. cikk).
art. 34 Legea nr. 248/2005 privind regimul liberei circulații a cetățenilor români în străinătate — A külföldön lakóhelyet létesítő román állampolgár a lakóhely szerinti állam feltüntetésével kérhet útlevelet; hazatéréskor a külföldi lakóhelyre vonatkozó bejegyzést törlik (36. cikk).
art. 7 pct. 6 Cod fiscal — A létérdekek központja az a hely, amelyhez a személyt szorosabb személyes és gazdasági kapcsolatok fűzik. Személyes kapcsolatok: család (házastárs, gyermekek, eltartottak), jótékonysági vagy vallási szervezeti tagság, kulturális tevékenység. Gazdasági kapcsolatok: román munkáltatónál fennálló munkaviszony, romániai vállalkozás, romániai ingatlan és bankszámla stb.
ANAF — DGRFP Cluj, material informativ privind rezidența fiscală a persoanelor fizice (18.06.2026) — Az illetőség a négy feltétel bármelyikének teljesülésével keletkezik; a létérdekek központját összességében, a személyes kapcsolatok elsődleges figyelembevételével kell megítélni; a 183 napos küszöböt bármely, az adott évben végződő gördülő 12 hónapos időszakban vizsgálják, az érkezés és a távozás napját rendszerint beszámítva.
art. 59 alin. (2), (2^1) și (3) Cod fiscal — A létérdekek központja miatt (7. cikk 28. pont b)) belföldi illetőségűvé váló külföldi a világjövedelme után attól a naptól adóköteles, amikor kijelenti, hogy ez a központ Romániában van ((2) bekezdés); aki a 183 nap túllépésével (c) pont) válik illetőségűvé, a Romániába érkezés első napjától ((2^1) bekezdés). (3) bekezdés: a (2) bekezdés alól kivételt képez, aki igazolja, hogy olyan állam illetőségű személye, amellyel Romániának alkalmazandó kettősadóztatási egyezménye van.
art. 59 alin. (1) Cod fiscal — A jövedelemadó kiterjed: romániai lakóhellyel rendelkező belföldi illetőségűeknél — a Romániából és külföldről származó minden jövedelemre; más belföldi illetőségűeknél — az illetőség keletkezésének napjától minden jövedelemre; külföldi illetőségűeknél — csak a romániai jövedelemre (telephely, Romániában végzett munka, egyéb romániai jövedelem).
art. 59 alin. (5) Cod fiscal — A romániai lakóhellyel rendelkező belföldi illetőségű személy, aki igazolja, hogy illetősége olyan államba került át, amellyel Romániának kettősadóztatási egyezménye van, az illetőségváltozás napjáig a világjövedelme után adóköteles; a távozási kérdőívet 30 nappal korábban kell benyújtania, és igazolnia kell a másik államban fennálló illetőségét.
art. 1 alin. (3) Cod fiscal — Ha az adótörvénykönyv rendelkezése ellentétes egy olyan egyezmény rendelkezésével, amelynek Románia részese, az egyezmény rendelkezését kell alkalmazni.
art. 59 alin. (6) Cod fiscal — Azon államok illetőségű személyei, amelyekkel Romániának egyezménye van, adóügyi illetőségüket a külföldi állam illetékes adóhatósága (vagy más, illetőség igazolására jogosult hatóság) által kiállított illetőségigazolással bizonyítják; az igazolás arra az évre vagy évekre érvényes, amelyre kiállították.
Ordinul ministrului finanțelor publice nr. 1099/2016 (M. Of. nr. 577 din 29.07.2016) — Jóváhagyja az érkezési kérdőívet (1. melléklet), a távozási kérdőívet (2. melléklet) és az ANAF értesítéseit (3. és 4. melléklet). Érkezési kérdőív: a 183 napos jelenlét elérésétől számított 30 napon belül (14. cikk); távozáskor: 30 nappal előbb (19. cikk); az ANAF 30, illetve 15 napon belül válaszol. A kritériumok sorrendje kettős illetőségnél: lakóhely/állandó lakás, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, kölcsönös egyeztetési eljárás (9. cikk), az OECD 4. cikkhez fűzött kommentárjával (10. cikk). Illetőségigazolás kérelemre (13. cikk (3) bekezdés).
art. 7 pct. 27 Cod fiscal — Külföldi illetőségű magánszemély az, aki nem felel meg a 28. pont feltételeinek, továbbá a Romániában diplomáciai vagy konzuli státusszal rendelkező külföldi állampolgár, a Romániában bejegyzett nemzetközi szervezet vagy külföldi állam külföldi tisztviselője vagy alkalmazottja, valamint ezek családtagjai.
Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont — Belföldi illetőségű: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha más államnak is állampolgára, és belföldön nincs nyilvántartott lakóhelye vagy tartózkodási helye); b) a szabad mozgás jogával rendelkező személy, ha e jogát a naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja; c) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a hontalan személy; d) más személy, ha kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, ha létérdekei központja belföld, vagy – ha ezek nem döntenek – szokásos tartózkodási helye belföldön van.
Magyar–román egyezmény (1993) 4. cikk (2) bekezdés — Kettős illetőségű magánszemély: a) abban az államban illetőségű, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkettőben, abban, amelyhez szorosabb személyi és gazdasági kapcsolatok fűzik (létérdekek központja); b) ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy egyik államban sincs állandó lakóhelye — ahol szokásos tartózkodási helye van; c) ha mindkettőben vagy egyikben sincs — az állampolgárság; d) ha mindkettőnek vagy egyiknek sem állampolgára — az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése.
Art. (2017. évi CL. törvény) 7. § 44. pont — Szokásos tartózkodási helye Magyarországon annak van, aki az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napot belföldön tartózkodott.
Magyar–román egyezmény (1993) 25. cikk — a) Románia a román illetőségű személy Magyarországon az egyezmény szerint adóztatható jövedelmét terhelő magyar adót beszámítja, legfeljebb az arra jutó román adóig. b) Magyarország a Romániában adóztatható jövedelmet mentesíti, kivéve az osztalékot, kamatot, jogdíjat és jutalékot (10–13. cikk), amelyeknél a Romániában fizetett adót beszámítja; a többi jövedelem adójának megállapításánál a mentesített jövedelmet figyelembe veheti (progresszió).
Szja tv. 2. § (4)–(5) — A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed; a külföldi illetőségűé csak a belföldről származó vagy nemzetközi szerződés alapján Magyarországon adóztatható bevételére. Ha a kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, azt kell alkalmazni.
art. 131 Cod fiscal — A külföldi adó beszámítását vagy a mentesítést akkor adják meg, ha Romániának az adó megfizetése szerinti állammal kötött egyezménye alkalmazandó, az adót ténylegesen megfizették (a külföldi hatóság vagy kifizető igazolása), és a jövedelem a 61. cikk szerinti kategóriába tartozik. A beszámítás nem haladhatja meg a külföldi jövedelemre jutó román adót, és államonként és jövedelemfajtánként kell kiszámítani; a devizát a BNR éves átlagárfolyamán kell átszámítani. Az egyezmény alapján mentes jövedelmet is fel kell tüntetni az egységes bevallásban.
Románia MLI-álláspontja (OECD, a megerősítő okirat letétbe helyezésekor) — Románia a magyar egyezményt (27. sz.) a hatálya alá tartozó egyezmények közé sorolja, és az MLI 5. cikke szerinti C opciót (beszámítás) választja; az MLI 4. cikke csak a nem természetes személyekre vonatkozik.
Magyar–román egyezmény (1993) 16. cikk (1)–(2) bekezdés — A másik államban végzett nem önálló munka bére ott adóztatható, kivéve, ha együttesen teljesül: a kedvezményezett bármely 12 hónapos időszakon belül összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik a másik államban; a munkáltató nem a másik állam illetőségű személye; a bért nem a munkáltató ottani telephelye vagy állandó bázisa viseli.
883/2004/EK rendelet 11. cikk (1) és (3) a), 12. cikk (1) — Egy személyre egyetlen tagállam szociális biztonsági jogszabályai vonatkoznak, főszabály szerint azé, ahol munkát végez; a kiküldött munkavállaló a küldő állam rendszerében marad, ha a kiküldetés nem haladja meg a 24 hónapot, és nem más személy felváltására szolgál.
1996. évi XCIX. törvény; az egyezmény 30. cikke — A Bukarestben 1993. szeptember 16-án (angol nyelven) aláírt egyezmény az utolsó értesítést követő 30. napon lép hatályba, és a hatálybalépést követő év január 1-jétől szerzett jövedelmekre alkalmazandó; az ANAF és a NAV listája szerint 1995. december 14-én lépett hatályba, 1996. január 1-jétől alkalmazandó. A két állam között megszűnik a miskolci (1977) és az ulánbátori (1978) többoldalú egyezmény alkalmazása.
2021. évi III. törvény (a Multilaterális Adóegyezmény kihirdetéséről), MLI 4. cikk (1) — Az MLI 4. cikke csak a «nem természetes személy» kettős illetőségét rendezi (illetékes hatóságok egyeztetése); a természetes személyekre vonatkozó illetőségi szabályt (az egyezmények 4. cikk (2) bekezdését) nem módosítja.
art. 64 alin. (1) Cod fiscal — A jövedelemadó kulcsa 10% az önálló tevékenységből, bérből, bérbeadásból, befektetésből, nyugdíjból, mezőgazdasági tevékenységből, nyereményből és más forrásból származó jövedelemre, kivéve a IV. címben kifejezetten meghatározott kulcsokat.
art. 97 alin. (7) Cod fiscal — Az osztalékjövedelmet összegének 16%-a terheli, az adó végleges.
art. 138 lit. a), art. 156 Cod fiscal — Társadalombiztosítási járulék (CAS) — 25%; egészségbiztosítási járulék (CASS) — 10% a munkavállalókra és a törvény szerint kötelezett más személyekre.
art. 130 Cod fiscal — A belföldi illetőségűek a külföldi jövedelem után az egyes jövedelemkategóriák szabályai szerint megállapított adót fizetik; a külföldi nyugdíjra külön szabály vonatkozik ((2^1) bekezdés); a Romániában nem adóköteles vagy mentes jövedelemmel azonos jellegű külföldi jövedelem ugyanígy kezelendő ((3) bekezdés); a jövedelmet az egységes bevallásban a 122. cikk (3) bekezdése szerinti határidőben kell bevallani, az adót ugyanezen határidőben, az egyezményes módszer figyelembevételével kell kiszámítani és megfizetni ((4) bekezdés).
art. 122 alin. (3) Cod fiscal — A jövedelemadóról és járulékokról szóló egységes bevallást minden adóévről legkésőbb a jövedelemszerzés évét követő év május 25-ig kell benyújtani.
art. 230 alin. (1) și (7) Cod fiscal — Olyan állam illetőségű személyénél, amellyel Romániának egyezménye van, a romániai jövedelem adókulcsa nem haladhatja meg az egyezményes kulcsot; a kedvezőbb kulcsot kell alkalmazni. A Romániába érkezéskor és onnan távozáskor az adóügyi illetőség megállapítására szolgáló kérdőívek mintáit végrehajtási rendeletek határozzák meg (583/2016. és 1099/2016. sz. MFP-rendelet).
4. cikk (2) bekezdés a) pont — A személy abban az államban illetőségű, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkét államban van állandó lakóhelye, abban, amelyhez szorosabb személyi és gazdasági kapcsolatok fűzik (létérdekek központja).
4. cikk (2) bekezdés b) pont — Ha nem határozható meg, melyik államban van a létérdekek központja, vagy ha egyik államban sincs állandó lakóhelye, abban az államban illetőségű, amelyben szokásos tartózkodási helye van.
4. cikk (2) bekezdés c)–d) pont — Ha mindkét államban van, vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye: az állampolgárság szerinti állam; ha mindkettőnek vagy egyiknek sem állampolgára: az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel döntenek.

Frissítve 04.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.

Ellenőrizze illetőségét