Adóügyi illetőség Japánban magyar adózóknak

Japán belföldi illetőségűnek tekinti, akinek Japánban lakóhelye (dzsúso), azaz élete központja van – ezt lakhatás, foglalkozás, vagyon, a rokonok tartózkodási helye és az állampolgárság alapján ítélik meg –, vagy aki ott megszakítás nélkül legalább egy éve tartózkodási hellyel rendelkezik; napszámláló teszt nincs. Aki legalább egyéves japáni tartózkodást igénylő munkát kezd, annak lakóhelyét már az érkezéstől vélelmezik. Magyarország az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint a magyar állampolgárt – kettős állampolgárt csak bejelentett magyarországi lakcímmel – külföldön élve is belföldi illetőségűnek tekinti, másoknál a kizárólag magyarországi állandó lakóhely, a létérdekek központja, végül a naptári évben legalább 183 nap dönt. Az 1980. évi magyar–japán egyezmény 4. cikk (2) bekezdése nem tartalmaz döntő ismérveket: a kettős illetőségű személy illetőségét az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel határozzák meg, addig mindkét állam adóztathat, a kettős adóztatást pedig a 23. cikk szerinti japán beszámítás és magyar mentesítés vagy beszámítás enyhíti.

Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Japán) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.

Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Japán

Japán belföldi illetőségű az a természetes személy, akinek Japánban lakóhelye (élete központja) van, vagy aki ott megszakítás nélkül legalább egy éve tartózkodási hellyel rendelkezik. Napszámláló teszt Japánban nincs. Az állampolgárság csak a köztisztviselők lakóhely-fikciójánál és a nem állandó belföldi illetőségű kategóriánál számít.

Aki külföldön olyan foglalkozást kezd, amely rendszerint legalább egyéves megszakítás nélküli külföldi tartózkodást igényel, arról vélelmezni kell, hogy Japánban nincs lakóhelye. E szabály alá rendszerint az a munkavállaló tartozik, akit legalább egyéves tervezett időtartamra külföldi — például magyarországi — fióktelepre helyeztek át.

A lakóhely élete központja, és objektív tények — lakhatás, foglalkozás, a vagyon helye, a rokonok tartózkodási helye, állampolgárság — alapján, nem csupán a napok száma szerint határozzák meg.

A japán állampolgársággal nem rendelkező személyről, aki Japánban olyan foglalkozást kezd, amely rendszerint legalább egyéves ottani tartózkodást igényel, vélelmezni kell, hogy Japánban lakóhelye van; belföldi illetőségű az is, aki Japánban megszakítás nélkül legalább egy éve tartózkodási hellyel rendelkezik.

• Japán állami vagy helyi köztisztviselőjeként japán lakóhellyel rendelkezőnek kell tekinteni akkor is, ha külföldön dolgozik, és Japánban nincs lakóhelye (a jövedelemadó-törvény 3. cikke). Japán belföldi illetőségű, és a Japánban és külföldön keletkezett minden jövedelme után adóköteles.
• Élete központja (lakóhelye) Japánban van. A jövedelemadó-törvény 2. cikk (1) bekezdés iii) pontja szerint japán belföldi illetőségű (nem nem állandó belföldi illetőségű), és a Japánban és külföldön keletkezett minden jövedelme után adóköteles.
• Japánban megszakítás nélkül legalább egy éve él, vagy lakóhelyét vélelmezni kell, mert foglalkozása legalább egyéves japáni tartózkodást igényel (a jövedelemadó-törvény 2. cikk (1) bekezdés iii) pontja; a végrehajtási rendelet 14. cikke). Japán belföldi illetőségű, és a Japánban és külföldön keletkezett minden jövedelme után adóköteles.
• Japánban lakóhelye van vagy legalább egy éve ott él, nem japán állampolgár, és az elmúlt 10 évben Japánban összesen legfeljebb 5 évig volt lakóhelye vagy tartózkodási helye — tehát «nem állandó belföldi illetőségű» (2. cikk (1) bekezdés iv) pont). Japán a nem külföldi forrású jövedelmét, a külföldi forrású — például magyarországi — jövedelmét pedig csak akkor adóztatja, ha Japánban fizetik ki vagy Japánba utalják át.
• Japánban lakóhelye van vagy legalább egy éve ott él, és az elmúlt 10 évben Japánban összesen több mint 5 évig volt lakóhelye vagy tartózkodási helye, tehát nem állandó belföldi illetőségűnek nem minősülő belföldi illetőségű. Japán állampolgárság nélkül is a Japánban és külföldön keletkezett minden jövedelmét adóztatja.
• Japán belföldi illetőségű. Ha az elmúlt 10 évben Japánban összesen legfeljebb 5 évig volt lakóhelye vagy tartózkodási helye, nem állandó belföldi illetőségű (a külföldi jövedelmet csak japáni kifizetés vagy Japánba átutalás esetén adóztatják); ha több mint 5 évig, minden jövedelme adóköteles. Ellenőrizze az időszakokat az érkezések és távozások dátumai alapján.

Mikor nem belföldi illetőségű

• Külföldön olyan foglalkozást folytat, amely rendszerint legalább egyéves megszakítás nélküli Japánon kívüli tartózkodást igényel, ezért vélelmezni kell, hogy Japánban nincs lakóhelye (a végrehajtási rendelet 15. cikke). Külföldi illetőségűként Japánban csak a japán forrású jövedelme után adóköteles. A vélelem tényekkel megdönthető.
• Élete központja nem Japánban van, és nem él ott megszakítás nélkül legalább egy éve. Külföldi illetőségűként Japánban csak a japán forrású jövedelme után adóköteles (a jövedelemadó-törvény 2. cikk (1) bekezdés v) pontja, 7. cikke).

Hol ütközik a másik állam (Japán) joga a magyar szabályokkal

• Mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti: a japán egyezménynek nincsenek döntő ismérvei. Az 1980. évi magyar–japán egyezmény 4. cikk (2) bekezdése nem tartalmazza az állandó lakóhely, a létérdekek központja, a szokásos tartózkodási hely és az állampolgárság ismérveit — csak azt írja elő, hogy az illetőség szerinti államot az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel határozzák meg. A megállapodásig belföldi illetőségűként adóztathatja Magyarország (az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint) és Japán is (lakóhely vagy legalább egyéves tartózkodás; legalább egyéves új munkahelynél már az érkezéstől). A kettős adóztatást a japán beszámítás (23. cikk (1) bekezdés) és a magyar mentesítés vagy beszámítás (23. cikk (2) bekezdés) enyhíti; a fennmaradó kettős adóztatásra kölcsönös egyeztetési eljárást kérhet (25. cikk; a benyújtási határidőt nem ellenőriztük).

Amit még érdemes tudni

• Nem állandó belföldi illetőségű: a magyarországi jövedelmet Japán csak japáni kifizetésnél vagy átutalásnál adóztatja. Japán nem állandó belföldi illetőségűjeként a külföldi jövedelmét — például magyarországi munka bérét, magyar ingatlan bérleti díját vagy magyar számlák kamatát — Japán csak annyiban adóztatja, amennyiben Japánban fizetik ki vagy Japánba utalják át; a külföldi adó beszámítása is erre a részre korlátozódik. Ha egyúttal magyar belföldi illetőségű is, Magyarország a világjövedelmét adóztatja. Amint japán lakóhelye vagy tartózkodása 10 év alatt összesen meghaladja az 5 évet, Japán a világjövedelmet adóztatja.
• Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást japán jövedelemnél. Magyar illetőségű személy Japánban adóztatható jövedelmét (például japáni munka bérét, japán ingatlan jövedelmét) Magyarország mentesíti; a mentes jövedelmet a többi jövedelem adójánál figyelembe veheti, ennek az egykulcsos szja mellett gyakorlati hatása nincs. Osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál (10–12. cikk) a japán adót számítja be (23. cikk (2) bekezdés). Japán illetőségűként a magyar adót Japán számítja be (23. cikk (1) bekezdés; a jövedelemadó-törvény 95. cikke).
• Japánban végzett munka bére: 183 nap a naptári évben. A Japánban végzett munka bére japán forrású jövedelem. Ha magyar illetőségű, Japán csak akkor nem adóztatja, ha az adott évben összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik Japánban, a bért nem japán illetőségű munkáltató fizeti, és nem japáni telephely viseli (15. cikk (2) bekezdés); egyébként a japán kifizető 20,42% forrásadót von le. Ha a bér Japánban adóztatható, Magyarország mentesíti (23. cikk (2) bekezdés a) pont).
• A költözés éve: Japán megosztja az évet, Magyarország nem. Japán a távozás napjáig belföldi, az azt követő naptól külföldi illetőségűnek tekinti (az érkezésnél fordítva). A magyar jog az illetőséget nem bontja év közbeni szakaszokra. Mivel a japán egyezmény nem tartalmaz döntő ismérveket, az év egyezmény szerinti megosztásáról csak az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése dönthet. Rögzítse a költözés napját (lakás, munkakezdés, a család költözése).
• Japán kiköltözési adó: 100 millió ¥ vagy több értékpapír. Ha Japán elhagyásakor legalább 100 millió ¥ értékű értékpapírral stb. rendelkezik, és az elmúlt 10 évben Japánban összesen több mint 5 évig volt lakóhelye vagy tartózkodási helye, Japán a nem realizált nyereséget úgy adóztatja, mintha eladta volna (a jövedelemadó-törvény 60-2. cikke). A megfizetés adóképviselő kijelölésével és biztosíték nyújtásával 5 (legfeljebb 10) évre halasztható; ha ezalatt visszatér, az adót törlik. Hogy egy későbbi eladásnál Magyarország hogyan veszi figyelembe ezt az adót, az egyezmény kifejezetten nem rendezi — egyeztessen tanácsadóval.
• Társadalombiztosítás: magyar–japán szociális biztonsági egyezmény (2014-től). A 2014 januárjában hatályba lépett magyar–japán szociális biztonsági egyezmény megakadályozza a kettős járulékfizetést, és lehetővé teszi a biztosítási idők összeszámítását a nyugdíjjogosultsághoz. Japán oldalon a közüzemi nyugdíj- és egészségbiztosításra, magyar oldalon a nyugdíj-, egészség- és munkanélküli-biztosításra terjed ki. Az ideiglenesen kiküldött munkavállaló igazolással a küldő állam rendszerében marad; a kiküldetés feltételeit (időtartam) nem ellenőriztük — egyeztessen a Japan Pension Service-szel vagy a magyar társadalombiztosítási szervekkel.
• Melyik egyezmény alkalmazandó: az 1980. évi magyar–japán egyezmény. A Budapesten 1980. február 13-án aláírt egyezmény 1980. október 25-én lépett hatályba (Magyarországon kihirdette: 1980. évi 18. törvényerejű rendelet). Az MLI-t 2022-től a preambulumra, a főcél-tesztre, a megfelelő kiigazításra és a választottbíráskodásra alkalmazzák; a 4. és 5. cikket nem. Illetőségi szabály: 4. cikk (2) bekezdés (csak kölcsönös egyetértés); nem önálló munka: 15. cikk (183 nap az adott évben); kettős adóztatás elkerülése: 23. cikk; kölcsönös egyeztetés: 25. cikk.

Hogyan oldható fel a kettős illetőség

Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdés alkalmazandó: Egyezmény a Magyar Népköztársaság és Japán között a jövedelemadók tekintetében a kettős adóztatás elkerüléséről (Budapest, 1980. február 13.; kihirdette: 1980. évi 18. törvényerejű rendelet) — a cím a japán címből fordítva. A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.

Kifejezések, amelyekkel Japánban találkozhat

住所 (dzsúso)

lakóhely – az élet központja, objektív tények alapján megítélve

居所 (kjoso)

tartózkodási hely; ha megszakítás nélkül legalább egy évig fennáll, belföldi illetőséget keletkeztet

居住者 (kjodzsúsa)

belföldi illetőségű – lakóhellyel vagy legalább egyéves tartózkodási hellyel rendelkező személy

非永住者 (hieidzsúsa)

nem állandó belföldi illetőségű: nem japán állampolgár, 10 év alatt legfeljebb 5 év Japánban; külföldi jövedelme csak japáni kifizetésnél vagy átutalásnál adóköteles

確定申告 (kakutei sinkoku)

éves jövedelemadó-bevallás a következő év február 16. és március 15. között

納税管理人 (nózei kanrinin)

adóképviselő, akit a külföldi illetőségű személy japán bevallásaihoz kijelöl és bejelent

Kérdések

Források

Jogszabályok és hatósági iránymutatás

• A japán jövedelemadó-törvény 2. cikk (1) bekezdés iii)–v) pont — Belföldi illetőségű (resident): az a természetes személy, akinek Japánban lakóhelye (dzsúso) van, vagy aki ott a mai napig megszakítás nélkül legalább egy éve tartózkodási hellyel rendelkezik. Nem állandó belföldi illetőségű (non-permanent resident): japán állampolgársággal nem rendelkező belföldi illetőségű személy, akinek az elmúlt 10 évben Japánban összesen legfeljebb 5 évig volt lakóhelye vagy tartózkodási helye. Külföldi illetőségű: aki nem belföldi illetőségű.
• A japán jövedelemadó-törvény 3. cikk — Az állami és helyi köztisztviselőket (a japán állampolgársággal nem rendelkezők és a kormányrendeletben meghatározott más személyek kivételével) japán lakóhellyel rendelkezőnek kell tekinteni akkor is, ha Japánban nincs lakóhelyük. A lakóhely meghatározásának részleteit kormányrendelet állapítja meg.
• A japán jövedelemadó-törvény végrehajtási rendelete 15. cikk — A Japánon kívül élni kezdő természetes személyről vélelmezni kell, hogy Japánban nincs lakóhelye, ha 1) olyan foglalkozást folytat, amely rendszerint legalább egyéves megszakítás nélküli külföldi tartózkodást igényel, vagy 2) külföldi állampolgársággal vagy külföldi állandó tartózkodási joggal rendelkezik, és nincsenek olyan tények — például vele közös háztartásban élő japán rokonok —, amelyek arra utalnak, hogy főként Japánba tér vissza élni. Ugyanígy kell megítélni a vele együtt élő, közös háztartásban élő családtagokat.
• NTA Tax Answer 1926. sz. (a 2026.04.01-i jogállapot szerint) — A japán társaság külföldi fióktelepére legalább egyéves tervezett időtartamra áthelyezett munkavállaló rendszerint japán lakóhellyel nem rendelkezőnek minősül, és külföldi illetőségűvé válik. A távozás évében adóképviselő kijelölése esetén a belföldi illetőség időszakának összes jövedelmét és a külföldi illetőség időszakának japán forrású jövedelmét a következő év február 16. és március 15. között kell bevallani; adóképviselő nélkül a bevallást a távozásig kell benyújtani. A japán ingatlan bérleti díját főszabály szerint 20,42%-os forrásadó terheli.
• A jövedelemadóról szóló alapkörlevél 2-1–2-4. pont — A lakóhely a személy életének központja, és objektív tények alapján kell meghatározni (2-1). Ha a kiutazás célja nyilvánvalóan ideiglenes (a házastárs Japánban marad, a lakást a visszatérés utáni lakhatásra megtartják stb.), a személyt úgy kell tekinteni, mint aki japán tartózkodási helyét megtartja (2-2). Az érkezéskor lakóhellyel nem rendelkező személy az érkezéstől számított egy év elteltének napjáig külföldi, az azt követő naptól belföldi illetőségű (2-3). Az «egy évet» az érkezést követő naptól kell számítani (2-4).
• NTA Tax Answer 2012. sz. (a 2026.04.01-i jogállapot szerint) — Azt, hogy az élet központja Japánban van-e, objektív tények — lakhatás, foglalkozás, a vagyon helye, a rokonok tartózkodási helye és az állampolgárság — alapján kell megítélni. A tartózkodási napok száma önmagában nem dönt, így valaki 183 vagy több külföldön töltött nap után is japán illetőségű lehet. A mindkét államban illetőségű személyt az adóegyezmény rendeli egyikhez, szükség esetén a hatóságok kölcsönös egyetértésével.
• A japán jövedelemadó-törvény végrehajtási rendelete 14. cikk — A Japánban élni kezdő természetes személyről vélelmezni kell, hogy Japánban lakóhelye van, ha 1) olyan foglalkozást folytat, amely rendszerint legalább egyéves megszakítás nélküli japáni tartózkodást igényel, vagy 2) japán állampolgár, és Japánban vele közös háztartásban élő házastársa vagy más rokona van, vagy más tények utalnak legalább egyéves megszakítás nélküli japáni tartózkodásra. Ugyanígy kell megítélni a vele együtt élő, közös háztartásban élő családtagokat.
• A japán jövedelemadó-törvény 5. és 7. cikk; NTA Tax Answer 2010. sz. — A nem állandó belföldi illetőségűnek nem minősülő belföldi illetőségűek a Japánban és külföldön keletkezett minden jövedelmük után adókötelesek. A nem állandó belföldi illetőségűek a nem külföldi forrású jövedelem és a Japánban kifizetett vagy Japánba átutalt külföldi forrású jövedelem után adókötelesek. A külföldi illetőségűek csak a japán forrású jövedelem után adókötelesek.
• Magyar–japán egyezmény (1980) 4. cikk (2) bekezdés — Az (1) bekezdés szerint mindkét állam illetőségű természetes személy esetén az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel határozzák meg, hogy az egyezmény alkalmazásában melyik állam illetőségű személyének kell tekinteni. Állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely és állampolgárság szerinti döntő ismérveket az egyezmény nem tartalmaz.
• Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont — Belföldi illetőségű: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha más államnak is állampolgára, és belföldön nincs nyilvántartott lakóhelye vagy tartózkodási helye); b) a szabad mozgás jogával rendelkező személy, ha e jogát a naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja; c) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a hontalan személy; d) más személy, ha kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, ha létérdekei központja belföld, vagy – ha ezek nem döntenek – szokásos tartózkodási helye belföldön van.
• Magyar–japán egyezmény (1980) 25. cikk — Kölcsönös egyeztetés: aki úgy véli, hogy az egyezménynek meg nem felelő adóztatás éri, a lakóhelye szerinti állam illetékes hatóságához fordulhat, és az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel törekszenek az ügy rendezésére; az értelmezési és alkalmazási nehézségeket is kölcsönös egyetértéssel rendezik, és közvetlenül érintkezhetnek egymással.
• A japán jövedelemadó-törvény 95. cikk; NTA Tax Answer 1240. sz. — A külföldi jövedelemadót fizető belföldi illetőségű személy azt a japán jövedelemadóból a beszámítási korlátig (az évi jövedelemadó × korrigált külföldi jövedelem ÷ összes jövedelem) vonja le; a többletet a különleges újjáépítési jövedelemadó korlátjáig számítják be. A fel nem használt korlátok és beszámítási többletek 3 évre átvihetők. Nem állandó belföldi illetőségűeknél csak a Japánban kifizetett vagy Japánba átutalt külföldi jövedelem számít. Az egyezményes kulcs feletti adó nem számítható be. A bevalláshoz csatolni kell a külföldiadó-beszámítási kimutatást és a külföldi adót igazoló okiratokat.
• Magyar–japán egyezmény (1980) 23. cikk — Japán ((1) bekezdés): a japán illetőségű személy Magyarországon az egyezmény szerint adóztatható jövedelmét terhelő magyar adót a japán adóból levonja, legfeljebb a japán adónak az e jövedelemre jutó részéig. Magyarország ((2) bekezdés): a) a Japánban adóztatható jövedelmet — a b) és c) pont kivételével — mentesíti; b) az osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál (10–12. cikk) a Japánban fizetett adóval egyenlő összeget a magyar adóból levonja; c) a többi jövedelem adójának megállapításánál a mentesített jövedelmet figyelembe veheti.
• Szja tv. 2. § (4)–(5) — A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed; a külföldi illetőségűé csak a belföldről származó vagy nemzetközi szerződés alapján Magyarországon adóztatható bevételére. Ha a kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, azt kell alkalmazni.
• Magyar–japán egyezmény (1980) 15. cikk (2) bekezdés — Az egyik állam illetőségű személyének a másik államban végzett munkáért kapott díjazása csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, ha együttesen teljesül: a kedvezményezett az adott évben összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik a másik államban; a díjazást nem a másik állam illetőségű munkáltatója vagy annak nevében fizetik; és nem a munkáltató ottani telephelye vagy állandó bázisa viseli.
• A japán jövedelemadó-törvény 161., 212. és 213. cikk; NTA Tax Answer 2884. sz. — A külföldi illetőségűeknek japán forrású jövedelmet fizetők adót vonnak le: 20,42%-ot a bérből és a személyes szolgáltatások egyéb díjazásából, végkielégítésből, ingatlan bérleti díjából, kölcsönkamatból és jogdíjból; 15,315%-ot a tőzsdén jegyzett részvények osztalékából és kamatából. Az egyezményes csökkentést vagy mentességet az «Application Form for Income Tax Convention» nyomtatvánnyal, a kifizetőn keresztül, legkésőbb a kifizetést megelőző napon kell érvényesíteni.
• A japán jövedelemadó-törvény 60-2. cikk; NTA Tax Answer 1478. sz. — Az a belföldi illetőségű személy, aki távozáskor legalább 100 millió ¥ értékű értékpapírral stb. rendelkezik, és a távozást megelőző 10 évben Japánban összesen több mint 5 évig volt lakóhelye vagy tartózkodási helye, a nem realizált nyereség után adóköteles (kiköltözési adó). A megfizetés adóképviselő kijelölésével és biztosíték nyújtásával 5 évre (meghosszabbítással 10 évre) halasztható.
• Japan Pension Service — a szociális biztonsági egyezmények hatálybalépése és az érintett rendszerek államonként (2025.10.27.) — A Magyarországgal kötött egyezmény 2014 januárjában lépett hatályba. Japán oldalon a közüzemi nyugdíj- és egészségbiztosítási rendszerre, magyar oldalon a nyugdíj-, egészség- és munkanélküli-biztosítási rendszerre terjed ki; a biztosítási idők összeszámíthatók.
• Japán Pénzügyminisztériuma — adóegyezmények listája (2026.06.26.) — Magyarország: aláírás 1980. február 13., hatálybalépés 1980. október 25. Az MLI-ről szóló értesítés napja 2021. március 25.
• A BEPS-egyezmény (MLI) alkalmazása a magyar–japán egyezményre (Japán Pénzügyminisztériuma, «Hungary» oldal) — Az MLI Japánra 2019. január 1-jén, Magyarországra 2021. július 1-jén lépett hatályba. Alkalmazott rendelkezések: 6. cikk (1) és (3) (preambulum), 7. cikk (1) (főcél-teszt), 17. cikk (1) (megfelelő kiigazítás), VI. rész (választottbíráskodás). A 4. és 5. cikk nem alkalmazandó. A forrásadón kívüli adókra a 2022. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóztatási időszakoktól.
• A japán jövedelemadó-törvény 89. cikk; NTA Tax Answer 2260. sz. — Az adóköteles jövedelem hét sávja: 5% (1,95 millió ¥-ig), 10% (3,3 millió ¥-ig), 20% (6,95 millió ¥-ig), 23% (9 millió ¥-ig), 33% (18 millió ¥-ig), 40% (40 millió ¥-ig), 45% (40 millió ¥-tól). 2013 és 2037 között az alapadó 2,1%-ának megfelelő különleges újjáépítési jövedelemadót is fizetni kell. A 2026. évi reform szerinti különleges védelmi jövedelemadó 2027-től alkalmazandó (a teljes kulcs nem változik).
• A japán jövedelemadó-törvény 120–121. cikk; NTA Tax Answer 1900. sz. — A legtöbb munkavállalónál az adót az éves elszámolás rendezi, és bevallás nem szükséges; kötelező a bevallás például 20 millió ¥ feletti éves bérnél, 200 000 ¥ feletti egyéb jövedelemnél, vagy japán adó levonására nem kötelezett kifizetőtől kapott bérnél.
• Japán Belügyi és Hírközlési Minisztériuma — egyéni lakosadó — Az egyéni lakosadót azok fizetik, akiknek az adott év január 1-jén a településen (prefektúrában) lakóhelyük van. A jövedelemarányos rész az előző évi (január 1. – december 31.) jövedelem 10%-a (4% prefektúra, 6% település); az átalányrész rögzített összeg. Munkavállalóknál az adót rendszerint a bérből vonják le.
• A külföldi átutalások bejelentéséről szóló törvény 5. cikk; NTA Tax Answer 7456. sz. — A nem állandó belföldi illetőségűnek nem minősülő belföldi illetőségű személy, akinek külföldi vagyona december 31-én összesen meghaladja az 50 millió ¥-t, a következő év június 30-ig külföldivagyon-kimutatást nyújt be az adóhivatalnak; a mulasztás növeli a pótlékot, és büntetendő lehet.
• Magyar–japán egyezmény (1980) 23. cikk (1) bekezdés — Japán: ha japán illetőségű személy az egyezmény szerint Magyarországon adóztatható jövedelmet szerez, az e jövedelem után fizetett magyar adó összegét a tőle beszedendő japán adóból levonják; a levonás nem haladhatja meg a japán adónak az e jövedelemre jutó részét.
• Magyar–japán egyezmény (1980) 23. cikk (2) bekezdés — Magyarország: a) az egyezmény szerint Japánban adóztatható jövedelmet — a b) és c) pont kivételével — mentesíti; b) osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál (10–12. cikk) a Japánban fizetett adóval egyenlő összeget a magyar adóból levonja; c) a többi jövedelem adójának megállapításánál a mentesített jövedelmet figyelembe veheti.

Bírói gyakorlat

• Japán Legfelsőbb Bíróság, II. kistanács, 平成20年(行ヒ)第139号, 18.02.2011 — Ajándékozási illetékügy a «lakóhely» fogalmáról (az öröklési adóról szóló törvény korábbi 1-2. cikk (1) bekezdése). A Hongkongba kiküldött személy, aki a kiküldetés idejének mintegy kétharmadát ott töltötte, az ajándék elfogadásakor nem rendelkezett japán lakóhellyel, noha az idő mintegy negyedét Japánban töltötte, ott is dolgozott, és japáni napjainak számát az adó elkerülése érdekében alakította. Az adóelkerülési cél önmagában nem keletkeztet japán lakóhelyet.

Frissítve 04.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.

További országok

• Adózás – az Egyesült Államokban
• Adózás – Ausztriában
• Adózás – Bangladesben
• Adózás – Csehországban
• Adózás – az Egyesült Királyságban
• Adózás – Franciaországban
• Adózás – Hollandiában
• Adózás – Indiában
• Adózás – Kanadában
• Adózás – Kínában
• Adózás – Lengyelországban
• Adózás – Németországban
• Adózás – Olaszországban
• Adózás – Pakisztánban
• Adózás – Romániában
• Adózás – Spanyolországban
• Adózás – Svájcban
• Adózás – Törökországban
• Adózás – Ukrajnában