Adóügyi illetőség Kínában magyar adózóknak

Kína a napok számától függetlenül belföldi illetőségűnek tekinti, akinek kínai lakóhelye van – háztartás-nyilvántartása (hukou), családja vagy gazdasági érdekei miatt szokásosan Kínában tartózkodik –, lakóhely nélkül pedig azt, aki a naptári évben legalább 183 napot tölt ott; csak a teljes 24 órás napok számítanak. Lakóhely nélkül a külföldi szervezetek vagy személyek által fizetett külföldi jövedelem bejelentés után mentes, hacsak az előző hat év mindegyikében nem töltött Kínában 183 napot egyetlen 30 napnál hosszabb kiutazás nélkül. Magyarország az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint a magyar állampolgárt – kettős állampolgárt csak bejelentett magyarországi lakcímmel – külföldön élve is belföldi illetőségűnek tekinti, másoknál a kizárólag magyarországi állandó lakóhely, a létérdekek központja, végül a naptári évben legalább 183 nap dönt. Kettős illetőségnél az 1992. évi magyar–kínai egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése.

Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Kína) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.

Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Kína

Kína az állampolgárságot nem vizsgálja: kínai és külföldi állampolgár egyaránt belföldi illetőségű, ha kínai lakóhelye — háztartás-nyilvántartás (hukou), család vagy gazdasági érdekek miatti szokásos lakóhelye — van, vagy lakóhely nélkül a naptári évben legalább 183 napot tölt Kínában. A lakóhely jogi ismérv: aki tanulás, munka, családlátogatás vagy utazás miatt csak ideiglenesen van külföldön, és az ok megszűnése után visszatér Kínába, annak szokásos lakóhelye továbbra is Kínában van.

A lakóhellyel nem rendelkező személy belföldi illetőségűvé válik, ha a naptári évben összesen 183 napot (a 183. napot is beleértve) tölt Kínában. Csak azok a napok számítanak, amelyeken teljes 24 órát töltött Kínában — Magyarország ezzel szemben a ki- és beutazás napját is egész napnak tekinti. Kína a naptári évre számol (január 1. – december 31.).

A «hatéves szabály» az illetőséget nem változtatja meg; csak arról dönt, hogy Kína adóztatja-e a lakóhellyel nem rendelkező belföldi illetőségű személy külföldi szervezetek vagy személyek által fizetett külföldi jövedelmét.

• Háztartás-nyilvántartása, családja vagy gazdasági érdekei miatt szokásosan Kínában tartózkodik, tehát kínai lakóhelye van. A személyi jövedelemadó-törvény 1. cikke szerint kínai illetőségű, világjövedelme után adóköteles, a Kínában töltött napok számától függetlenül; a külföldön megfizetett adót a 7. cikk keretei között beszámítják.
• Nincs kínai lakóhelye, de a naptári évben legalább 183 napot töltött ott, ezért kínai illetőségű (1. cikk). Mivel az előző hat év mindegyikében is 183 napja volt egyetlen 30 napnál hosszabb kiutazás nélkül, Kínában minden jövedelme adóköteles — a kínai és a külföldi, köztük a magyarországi is.
• Nincs kínai lakóhelye, de a naptári évben legalább 183 napot töltött ott, ezért kínai illetőségű (1. cikk). Mivel az előző hat év legalább egyikében 183 napnál kevesebbet töltött ott, vagy egyetlen 30 napnál hosszabb kiutazása volt, a külföldi szervezetek vagy személyek által fizetett külföldi jövedelme — például a magyar kifizető által fizetett magyarországi jövedelem — Kínában az adóhatóságnak tett bejelentés után mentes (a végrehajtási rendelet 4. cikke). A kínai forrású jövedelem, ideértve a Kínában végzett munka bérét, és a kínai szervezet által fizetett külföldi jövedelem adóköteles.
• Nincs kínai lakóhelye, de a naptári évben legalább 183 napot töltött ott, ezért kínai illetőségű (1. cikk). Hogy Kína a külföldi jövedelmét is adóztatja-e, a hatéves szabálytól függ: ha az előző hat év mindegyikében (2019-től számítva) 183 napja volt egyetlen 30 napnál hosszabb kiutazás nélkül, minden jövedelme adóköteles; egyébként a külföldi szervezetek vagy személyek által fizetett külföldi jövedelem bejelentés után mentes.
• A naptári évben legalább 183 napot töltött Kínában, ezért kínai illetőségű, függetlenül attól, hogy van-e ott lakóhelye (1. cikk). Lakóhellyel minden jövedelme adóköteles Kínában; anélkül a külföldi szervezetek vagy személyek által fizetett külföldi jövedelem a hatéves szabály szerint mentes lehet (a végrehajtási rendelet 4. cikke).

Mikor nem belföldi illetőségű

• Nincs kínai lakóhelye, és a naptári évben 183 napnál kevesebbet töltött ott, ezért külföldi illetőségű (1. cikk): Kína csak a kínai forrású jövedelmét adóztatja. A Kínán kívül végzett munka bére nem kínai forrású jövedelem; legfeljebb 90 napos tartózkodásnál mentes a Kínában végzett munka bérének az a része, amelyet külföldi munkáltató fizet, és nem a kínai telephelye visel (a végrehajtási rendelet 5. cikke).

Hol ütközik a másik állam (Kína) joga a magyar szabályokkal

• Ütközés: kínai lakóhely (domicile) és magyar illetőség. Kína a háztartás-nyilvántartás (hukou), a család vagy a gazdasági érdekek miatti szokásos kínai lakóhely alapján a napok számától függetlenül belföldi illetőségűnek tekinti; Magyarország az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint (magyar állampolgárság magyarországi lakcímmel, huzamos tartózkodási jogosultság, kizárólag magyarországi állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely). A kettős illetőséget a magyar–kínai egyezmény 4. cikk (2) bekezdése oldja fel: állandó lakóhely → létérdekek központja → szokásos tartózkodási hely → állampolgárság → kölcsönös egyetértés.
• Ütközés: 183 nap Kínában és magyar illetőség. Lakóhely nélkül a naptári évben 183 nap után válik kínai illetőségűvé; Kína csak azokat a napokat számítja, amelyeken teljes 24 órát töltött ott, Magyarország a ki- és beutazás napját is egész napnak tekinti. Ha Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti (például kizárólag magyarországi állandó lakóhely vagy a létérdekek központja alapján), az egyezmény szerint először az állandó lakóhely dönt; a napok száma csak a szokásos tartózkodási helynél számít (4. cikk (2) bekezdés b) pont).

Amit még érdemes tudni

• Magyarországi jövedelem lakóhely nélküli kínai illetőségűnél: a hatéves szabály. Ha csak a 183 napos teszt alapján kínai illetőségű, Kína nem adóztatja a külföldi szervezetek vagy személyek által fizetett külföldi jövedelmét — például magyarországi ingatlan bérleti díját, magyar számlák kamatát vagy a magyar munkáltató által Magyarországon végzett munkáért fizetett bért —, kivéve, ha az előző hat év mindegyikében (2019-től számítva) 183 napot töltött Kínában egyetlen 30 napnál hosszabb kiutazás nélkül. A mentességhez bejelentés szükséges az illetékes adóhatóságnál. A Kínában végzett munka bére kínai jövedelem, akkor is, ha magyar munkáltató fizeti.
• Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást kínai jövedelemnél. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, a Kínában adóztatható jövedelmet (például kínai munka bérét, kínai ingatlan jövedelmét) Magyarország mentesíti; a mentes jövedelmet a többi jövedelem adójánál figyelembe veheti, ennek az egykulcsos szja mellett gyakorlati hatása nincs. Az osztalék kivétel: Magyarországon adóköteles, és a kínai adót be kell számítani — a Kínában fizetett osztalékadót minden esetben 20%-os kulccsal megfizetettnek kell tekinteni (23. cikk (2) bekezdés). Kínai illetőségűként a magyar adót Kína számítja be (23. cikk (1) bekezdés; a személyi jövedelemadó-törvény 7. cikke).
• Kínában végzett munka bére: 183 nap a naptári évben. A Kínában végzett munka bére kínai forrású jövedelem, a kifizetés helyétől függetlenül. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, Kína csak akkor nem adóztatja, ha a vonatkozó naptári évben összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik ott, a bért nem kínai illetőségű munkáltató fizeti, és nem kínai telephely viseli (15. cikk (2) bekezdés). Ha bármelyik feltétel nem teljesül, a bér Kínában adóztatható, Magyarország pedig mentesíti (23. cikk (2) bekezdés).
• A költözés éve: egyik állam sem bontja az évet. Kína az illetőséget a teljes naptári évre vizsgálja; a személyi jövedelemadó-törvény az év megosztását nem ismeri. A magyar jog az illetőséget szintén nem bontja év közbeni szakaszokra. Ha a költözés évében mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, a kettős illetőséget az egyezmény 4. cikke oldja fel. Rögzítse a költözés napját (lakásbérlet, munkakezdés, a család költözése).
• Társadalombiztosítás: magyar–kínai egyezményt nem találtunk. A kínai adatkészlet forrásául szolgáló hírforrás szerint Magyarország nincs azon 13 állam között, amelyekkel Kína szociális biztonsági egyezményt kötött. Ekkor mindkét állam a saját jogát alkalmazza: kínai munkavégzésnél a biztosításra a kínai szabályok vonatkoznak, és kettős járulékfizetés fordulhat elő. A társadalombiztosítást az adóegyezmény nem szabályozza. Kiküldetés előtt egyeztessen a magyar társadalombiztosítási szervekkel.
• Melyik egyezmény alkalmazandó: az 1992. évi magyar–kínai egyezmény. A Pekingben 1992. június 17-én aláírt egyezmény 1994. december 31-én lépett hatályba, és 1995. január 1-jétől alkalmazandó; Magyarországon az 1999. évi XV. törvény hirdette ki. Illetőségi szabály: 4. cikk (2) bekezdés; nem önálló munka: 15. cikk (183 nap a naptári évben); kettős adóztatás elkerülése: 23. cikk (Kína beszámít; Magyarország mentesít, az osztaléknál 20%-os fiktív beszámítással). Az MLI a természetes személyek illetőségi szabályát nem módosítja; hogy egyéb rendelkezéseit erre az egyezményre alkalmazzák-e, nem ellenőriztük.

Hogyan oldható fel a kettős illetőség

Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdés alkalmazandó: Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kínai Népköztársaság Kormánya között a jövedelemadók tekintetében a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról (Peking, 1992. június 17.; kihirdette: 1999. évi XV. törvény) — a cím a kínai címből fordítva. A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.

Kifejezések, amelyekkel Kínában találkozhat

居民个人 (jūmín gèrén)

belföldi illetőségű magánszemély – kínai és külföldi forrású jövedelme után adóköteles

非居民个人 (fēi jūmín gèrén)

külföldi illetőségű magánszemély – csak kínai forrású jövedelme után adóköteles

住所 (zhùsuǒ)

lakóhely – háztartás-nyilvántartás, család vagy gazdasági érdekek miatti szokásos kínai tartózkodás; jogi, nem ténybeli ismérv

户籍 (hùjí)

háztartás-nyilvántartás (hukou), a kínai lakóhely egyik ismérve

综合所得 (zōnghé suǒdé)

összevont jövedelem: bér, személyes szolgáltatások díja, szerzői díj és licencdíj, 3–45%-os kulccsal

国家税务总局 (Guójiā Shuìwù Zǒngjú)

a kínai Állami Adóhivatal

Kérdések

Források

Jogszabályok és hatósági iránymutatás

• A KNK személyi jövedelemadó-törvénye 1. cikk (7. módosítás, 2018.08.31.) — Belföldi illetőségű az a természetes személy, akinek Kínában lakóhelye (domicile) van, vagy aki lakóhely nélkül az adóévben összesen legalább 183 napot tölt Kínában; kínai és külföldi forrású jövedelme után adóköteles. Az a természetes személy, akinek nincs kínai lakóhelye és nem tartózkodik ott, vagy lakóhely nélkül 183 napnál kevesebbet tölt ott, külföldi illetőségű, és csak kínai forrású jövedelme után adóköteles. Az adóév a naptári év (január 1. – december 31.).
• A személyi jövedelemadó-törvény végrehajtási rendelete (az Államtanács 707. sz. rendelete) 2. cikk — Kínai lakóhelye annak van, aki háztartás-nyilvántartása (hukou), családja vagy gazdasági érdekei miatt szokásosan Kínában tartózkodik.
• A személyi jövedelemadó beszedésének egyes kérdéseiről szóló rendelkezések (Guoshuifa [1994] 89. sz.) 1. cikk — A szokásos lakóhely jogi ismérv annak megítélésére, hogy az adózó belföldi illetőségű-e; nem a tényleges tartózkodás helyét vagy egy adott időszakbeli tartózkodást jelenti. Aki tanulás, munka, családlátogatás vagy utazás miatt tartózkodik külföldön, és az ok megszűnése után Kínába kell visszatérnie élni, annak szokásos lakóhelye Kínában van.
• A KNK Pénzügyminisztériumának és Állami Adóhivatalának 2019/34. sz. közleménye — Lakóhellyel nem rendelkező személynél a tartózkodási napokat kínai napokként úgy számítják, hogy az a nap számít, amelyen a személy teljes 24 órát töltött Kínában, a rövidebb tartózkodás nem. Ha az ilyen személy az adóévben 183 napot tölt Kínában, és az előző hat év mindegyikében szintén 183 napja volt egyetlen 30 napnál hosszabb kiutazás nélkül, az adott évben kínai és külföldi forrású jövedelme után adóköteles; egyébként a külföldi szervezetek vagy személyek által fizetett külföldi jövedelme mentes. A hat évet 2019-től kell számítani.
• A személyi jövedelemadó-törvény végrehajtási rendelete 4. cikk — Az a lakóhellyel nem rendelkező személy, aki hatnál kevesebb egymást követő év mindegyikében 183 napot töltött Kínában, az illetékes adóhatóságnak tett bejelentés után mentes a külföldi szervezetek vagy személyek által fizetett külföldi jövedelem adója alól; bármely évben egyetlen 30 napnál hosszabb kiutazás a számítást újraindítja.
• A személyi jövedelemadó-törvény végrehajtási rendelete 3. cikk — Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Kínában tisztség, munkaviszony vagy szerződés teljesítése alapján végzett szolgáltatásból származó jövedelem kínai forrású, a kifizetés helyétől függetlenül.
• A személyi jövedelemadó-törvény végrehajtási rendelete 5. cikk — Az a lakóhellyel nem rendelkező személy, aki az adóévben összesen legfeljebb 90 napot tölt Kínában, mentes a kínai forrású munkajövedelem azon része után, amelyet külföldi munkáltató fizet, és nem a kínai telephelye vagy helye visel.
• A KNK Pénzügyminisztériumának és Állami Adóhivatalának 2020/3. sz. közleménye (a külföldi forrású jövedelem személyi jövedelemadója) — A Kínán kívül végzett szolgáltatásból származó jövedelem külföldi forrású. A külföldi összevont jövedelmet és vállalkozási jövedelmet az azonos fajtájú belföldi jövedelemmel együtt, a többi fajtát külön kell számítani. A beszámítási korlátot államonként (régiónként) külön kell számítani; a fel nem használt többlet öt adóévre átvihető; szabályos adófizetési igazolás nélkül beszámítás nem vehető igénybe; az egyezmény alapján elengedett adó megfizetettnek minősül. A belföldi illetőségűek a külföldi jövedelmet a következő év március 1. és június 30. között vallják be. Ha a külföldi adóév eltér a naptári évtől, a megfelelő év az a naptári év, amelyben a külföldi adóév végződik.
• Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont — Belföldi illetőségű: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha más államnak is állampolgára, és belföldön nincs nyilvántartott lakóhelye vagy tartózkodási helye); b) a szabad mozgás jogával rendelkező személy, ha e jogát a naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja; c) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a hontalan személy; d) más személy, ha kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, ha létérdekei központja belföld, vagy – ha ezek nem döntenek – szokásos tartózkodási helye belföldön van.
• Magyar–kínai egyezmény (1992) 4. cikk (2) bekezdés — Kettős illetőségű magánszemély: a) abban az államban illetőségű, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkettőben, abban, amelyhez szorosabb személyi és gazdasági kapcsolatok fűzik (létérdekek központja); b) ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel — ahol szokásos tartózkodási helye van; c) ha mindkettőben vagy egyikben sincs — az állampolgárság; d) ha mindkettőnek vagy egyiknek sem állampolgára — az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése.
• Art. (2017. évi CL. törvény) 7. § 44. pont — Szokásos tartózkodási helye Magyarországon annak van, aki az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napot belföldön tartózkodott.
• Magyar–kínai egyezmény (1992) 23. cikk — Kína: a kínai illetőségű személy Magyarországon az egyezmény szerint megfizetett adóját a kínai adóba beszámítja, legfeljebb az e jövedelemre a kínai jog szerint jutó kínai adóig ((1) bekezdés). Magyarország: a Kínában adóztatható jövedelmet — az osztalék kivételével — mentesíti, de a mentesített jövedelmet a többi jövedelem adójának megállapításánál figyelembe veheti; az osztalékot Magyarországon adóztatják, és a kínai adót beszámítják, a Kínában fizetett osztalékadót pedig minden esetben 20%-os kulccsal megfizetettnek kell tekinteni ((2) bekezdés).
• Szja tv. 2. § (4)–(5) — A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed; a külföldi illetőségűé csak a belföldről származó vagy nemzetközi szerződés alapján Magyarországon adóztatható bevételére. Ha a kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, azt kell alkalmazni.
• A személyi jövedelemadó-törvény 7. cikk — A belföldi illetőségű személy a külföldi jövedelem után külföldön megfizetett személyi jövedelemadót a kínai adóba beszámíthatja, de legfeljebb az e külföldi jövedelemre a törvény szerint számított kínai adóig.
• Magyar–kínai egyezmény (1992) 15. cikk (2) bekezdés — Az egyik állam illetőségű személyének a másik államban végzett munkáért kapott díjazása csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, ha együttesen teljesül: a vonatkozó naptári évben összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik a másik államban; a díjazást nem a másik állam illetőségű munkáltatója fizeti vagy nem az ő nevében fizetik; és nem a munkáltató ottani telephelye viseli.
• A China News Service jelentése (átvette: Guangming Online, 2025.10.29.) — Kína 13 kétoldalú szociális biztonsági egyezményt írt alá; Magyarország nincs köztük.
• Magyar–kínai egyezmény (1992) 28. cikk; 1999. évi XV. törvény — Aláírás: Peking, 1992. június 17., magyar, kínai és angol nyelven (eltérés esetén az angol szöveg az irányadó). Az egyezmény a jegyzékváltást követő 30. napon lép hatályba, és a hatálybalépést követő év január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóévekre alkalmazandó; a kínai adóhatóság szerint 1994. december 31-én lépett hatályba, 1995. január 1-jétől alkalmazandó. Magyarországon az 1999. évi XV. törvény hirdette ki.
• 2021. évi III. törvény (a Multilaterális Adóegyezmény kihirdetéséről), MLI 4. cikk (1) — Az MLI 4. cikke csak a «nem természetes személy» kettős illetőségét rendezi (illetékes hatóságok egyeztetése); a természetes személyekre vonatkozó illetőségi szabályt (az egyezmények 4. cikk (2) bekezdését) nem módosítja.
• A személyi jövedelemadó-törvény 3. cikke és adótáblái — Összevont jövedelem: 3–45%-os progresszív kulcsok (éves adóköteles jövedelem 36 000 ¥-ig — 3%; 36 000–144 000 ¥ — 10%; 144 000–300 000 ¥ — 20%; 300 000–420 000 ¥ — 25%; 420 000–660 000 ¥ — 30%; 660 000–960 000 ¥ — 35%; 960 000 ¥ fölött — 45%). Vállalkozási jövedelem: 5–35%. Kamat, osztalék, bérleti díj, vagyonátruházási nyereség és alkalmi jövedelem: 20%.
• A személyi jövedelemadó-törvény 6. cikk — A belföldi illetőségű személy adóköteles összevont jövedelme: az éves jövedelem 60 000 ¥-nal és a különleges, különleges kiegészítő és egyéb levonásokkal csökkentve. Külföldi illetőségű: a havi bér 5000 ¥-nal csökkentve; a személyes szolgáltatások díja, a szerzői díj és a licencdíj kifizetésenként.
• A személyi jövedelemadó-törvény végrehajtási rendelete 21–22. cikk — A beszámítási korlátot államonként (régiónként) külön kell számítani. Ha az adott államban megfizetett adó a korlátnál kisebb, a különbözetet Kínában kell megfizetni; a többlet a későbbi években ugyanazon állam fel nem használt korlátjával szemben, legfeljebb öt évig, beszámítható. A beszámításhoz a külföldi adóhatóság által az adott évre kiállított adófizetési igazolás szükséges.
• A személyi jövedelemadó-törvény 10., 11. és 13. cikk — Bevallást kell benyújtani többek között a külföldi forrású jövedelemről, valamint a két vagy több kínai forrásból bért kapó külföldi illetőségűeknek. Az összevont jövedelem adóját havonta vagy kifizetésenként előlegként vonják le, és a következő év március 1. és június 30. között számolják el; a külföldi jövedelmet a következő év március 1. és június 30. között kell bevallani; a külföldi illetőségű személy bérének adóját a kifizető vonja le, éves elszámolás nélkül.
• 4. cikk (2) bekezdés — Kettős illetőségű magánszemély: a) abban az államban illetőségű, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkettőben, abban, amelyhez szorosabb személyi és gazdasági kapcsolatok fűzik (létérdekek központja); b) ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel — ahol szokásos tartózkodási helye van; c) ha mindkettőben vagy egyikben sincs — az állampolgárság szerinti állam; d) ha mindkettőnek vagy egyiknek sem állampolgára — az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel döntenek.
• A kínai Állami Adóhivatal értelmezése a kínai–szingapúri egyezményhez és jegyzőkönyvéhez (Guoshuifa [2010] 75. sz.), 4. cikk (2) bekezdés — Kettős illetőségnél az állandó lakóhely, a létérdekek központja, a szokásos tartózkodási hely és az állampolgárság sorrendjében kell dönteni; a következő ismérvet csak akkor kell alkalmazni, ha az előző nem dönt. Állandó lakóhely a bérelt ház, lakás vagy szoba is, ha tartós jellegű. Ha mindkét államban van állandó lakóhely, és a létérdekek központja nem határozható meg, vagy egyikben sincs állandó lakóhely, a szokásos tartózkodási hely dönt; utóbbi esetben az egy államban töltött összes időt össze kell adni, a tartózkodás okától függetlenül. Kína külföldi egyezményeinek a kínai–szingapúri egyezménnyel azonos rendelkezéseire ez az értelmezés is irányadó.
• 4. cikk (2) bekezdés b) pont — Ha nem határozható meg, melyik államban van a létérdekek központja, vagy ha egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az államban illetőségű, amelyben szokásos tartózkodási helye van.
• 4. cikk (2) bekezdés c)–d) pont — Ha mindkét államban van, vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye, annak az államnak az illetőségű személye, amelynek állampolgára; ha mindkettőnek vagy egyiknek sem állampolgára, az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel döntenek.

Frissítve 04.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.

További országok

• Adózás – az Egyesült Államokban
• Adózás – Ausztriában
• Adózás – Bangladesben
• Adózás – Csehországban
• Adózás – az Egyesült Királyságban
• Adózás – Franciaországban
• Adózás – Hollandiában
• Adózás – Indiában
• Adózás – Japánban
• Adózás – Kanadában
• Adózás – Lengyelországban
• Adózás – Németországban
• Adózás – Olaszországban
• Adózás – Pakisztánban
• Adózás – Romániában
• Adózás – Spanyolországban
• Adózás – Svájcban
• Adózás – Törökországban
• Adózás – Ukrajnában