Adóügyi illetőség Törökországban magyar adózóknak

Törökország teljes körűen adókötelesnek tekinti, ha lakóhelye (ikametgâh) Törökországban van, vagy ha a naptári évben megszakítás nélkül hat hónapnál hosszabb ideig tartózkodik ott; az ideiglenes kiutazások ezt nem szakítják meg. Az ideiglenes feladat, munka, tanulás, gyógykezelés vagy pihenés miatt érkező külföldi azonban hat hónapnál hosszabb tartózkodással sem minősül letelepedettnek (GVK 5. cikk). Magyarország az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint a magyar állampolgárt – kettős állampolgárt csak bejelentett magyarországi lakcímmel – külföldön élve is belföldi illetőségűnek tekinti, másoknál a kizárólag magyarországi állandó lakóhely, a létérdekek központja, végül a naptári évben legalább 183 nap dönt. Kettős illetőségnél az 1993. évi magyar–török egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése.

Ellenőrizze illetőségét: Magyarország és Törökország

Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Törökország) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.

Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Törökország

A törökországi teljes körű adókötelezettségnek két alapja van: a törökországi letelepedés, vagy a török állampolgár külföldi tartózkodása török hivatal vagy törökországi székhelyű vállalat nevében.

A török adóhatóság a külföldön hat hónapnál hosszabb ideje munkavállalási vagy tartózkodási engedéllyel élő török állampolgárok lakóhelyét a tartózkodási államban lévőnek tekinti. Ilyenkor csak a hat hónapos szabály keletkeztethet számukra teljes körű törökországi adókötelezettséget.

Aki a naptári évben megszakítás nélkül hat hónapnál hosszabb ideig tartózkodik Törökországban, letelepedettnek minősül; az ideiglenes kiutazások az időtartamot nem szakítják meg. E feltételt a 183 napot meghaladó tényleges tartózkodás teljesíti; kevesebb nap esetén az ideiglenes kiutazásokkal együtt hat hónapot meghaladó tartózkodás is elegendő lehet.

A GVK 5. cikke szerinti kivétel csak külföldiekre vonatkozik, és a hat hónapos szabály hatását kizárja.

Török állampolgárként török hivatal vagy törökországi székhelyű vállalat nevében és ügyei miatt tartózkodik külföldön — a GVK 3. cikk 2. pontja szerint teljes körűen adóköteles. A tartózkodási államban jövedelemadó vagy hasonló adó alá eső nyereségét Törökország nem adóztatja.
Lakóhelye (ahol a tartós ott maradás szándékával tartózkodik) Törökországban van — a GVK 4. cikk 1. pontja szerint letelepedettnek minősül, és világjövedelme után teljes körűen adóköteles.
Ebben a naptári évben megszakítás nélkül hat hónapnál hosszabb ideig tartózkodott Törökországban — a GVK 4. cikk 2. pontja szerint letelepedettnek minősül, és világjövedelme után teljes körűen adóköteles.

Mikor nem belföldi illetőségű

Lakóhelye nem Törökországban van, és ebben a naptári évben nem tartózkodott ott hat hónapnál hosszabb ideig — korlátozottan adóköteles: Törökország csak a Törökországban szerzett nyereséget és jövedelmet adóztatja (a GVK 6. és 7. cikke).
Bár hat hónapnál hosszabb ideig tartózkodik Törökországban, olyan külföldi, aki ideiglenes feladat, munka, tanulás, gyógykezelés, pihenés vagy utazás miatt, vagy befolyásán kívül eső okból van ott — a GVK 5. cikke szerint nem minősül letelepedettnek; korlátozottan adóköteles.

Hol ütközik a másik állam (Törökország) joga a magyar szabályokkal

Ütközés: Törökország és Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti. Törökország a törökországi lakóhely (ikametgâh) vagy a naptári évben hat hónapot meghaladó megszakítás nélküli tartózkodás alapján tekinti teljes körűen adókötelesnek; Magyarország az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint (magyar állampolgárság magyarországi lakcímmel, huzamos tartózkodási jogosultság, kizárólag magyarországi állandó lakóhely, a létérdekek központja vagy a szokásos tartózkodási hely). A kettős illetőséget a magyar–török egyezmény 4. cikk (2) bekezdése oldja fel: állandó lakóhely → létérdekek központja → szokásos tartózkodási hely → állampolgárság → kölcsönös egyetértés.

Amit még érdemes tudni

Külföldön tartózkodási engedéllyel élő török állampolgár: Törökországban csak korlátozottan adóköteles. A török adóhatóság szerint a külföldön — például Magyarországon — hat hónapnál hosszabb ideje munkavállalási vagy tartózkodási engedéllyel élő török állampolgár lakóhelye a tartózkodási államban van; Törökországban csak a törökországi jövedelme után adóköteles. Ez nem érvényes, ha török közintézmény vagy törökországi székhelyű vállalat szolgálatában van külföldön, vagy ha a naptári évben hat hónapnál hosszabb ideig Törökországban tartózkodik.
Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást török jövedelemnél. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, a Törökországban adóztatható jövedelmet (például törökországi munka bérét, török ingatlan jövedelmét) Magyarország mentesíti; a többi jövedelemre a mentesítés nélküli kulcsot alkalmazhatja, ennek az egykulcsos szja mellett gyakorlati hatása nincs. Osztaléknál, kamatnál, jogdíjnál és az egy éven belüli elidegenítés nyereségénél (10–12. cikk, 13. cikk (4) bekezdés) a török adót számítja be (22. cikk b) pont). Török illetőségűként a magyar adót Törökország számítja be (22. cikk a) pont; GVK 123. cikk).
Törökországban végzett munka bére: 183 nap a naptári évben. A Törökországban végzett vagy ott értékesített munka bére török forrású jövedelem. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, Törökország csak akkor nem adóztatja, ha a vonatkozó naptári évben összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik ott, a bért nem török illetőségű munkáltató fizeti, és nem törökországi telephely viseli (15. cikk (2) bekezdés). Ha bármelyik feltétel nem teljesül, a bér Törökországban adóztatható, Magyarország pedig mentesíti (22. cikk).
A költözés éve: egyik állam sem bontja az évet. A török jog a letelepedést naptári évenként vizsgálja (lakóhely vagy hat hónapot meghaladó tartózkodás az adott naptári évben), a magyar jog pedig az illetőséget szintén nem bontja év közbeni szakaszokra. Ha a költözés évében mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, a kettős illetőséget az egyezmény 4. cikke oldja fel. Rögzítse a költözés napját (lakásbérlet, munkakezdés, a család költözése, tartózkodási engedély).
Társadalombiztosítás: magyar–török szociális biztonsági egyezmény. A járulékokra nem az adóegyezmény, hanem a 2015. február 24-én aláírt magyar–török szociális biztonsági egyezmény vonatkozik (Magyarországon kihirdette: 2015. évi XXX. törvény). Kiküldetés előtt az illetékes hatóságtól (Magyarországon a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő) kérjen igazolást arról, melyik állam rendszerében biztosított; a kiküldetés időtartamának felső határát és az egyezmény tényleges hatálybalépését nem ellenőriztük.
Melyik egyezmény alkalmazandó: az 1993. évi magyar–török egyezmény. A Budapesten 1993. március 10-én aláírt egyezményt Magyarországon az 1996. évi CI. törvény hirdette ki; a NAV listája és mindkét ország MLI-bejelentése szerint 1995. november 9-én lépett hatályba (a kihirdető törvény 1995. szeptember 9-et említ, de a megerősítést az Országgyűlés csak 1995. október 10-én hagyta jóvá; az egyezmény alkalmazását ez nem érinti), és az 1993. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóévekre alkalmazandó. Illetőségi szabály: 4. cikk (2) bekezdés; nem önálló munka: 15. cikk (183 nap a naptári évben); kettős adóztatás elkerülése: 22. cikk; egyeztető eljárás: 25. cikk. Törökország az MLI-t nem erősítette meg, így az erre az egyezményre nem alkalmazandó.

Hogyan oldható fel a kettős illetőség

Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdés alkalmazandó: Egyezmény a Magyar Köztársaság és a Török Köztársaság között a jövedelemadók tekintetében a kettős adóztatás elkerüléséről (Budapest, 1993. március 10.; kihirdette: 1996. évi CI. törvény) — a cím fordítás, a hivatalos szöveggel nem egyeztetett. A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.

Kifejezések, amelyekkel Törökországban találkozhat

ikametgâh: lakóhely – ahol a tartós ott maradás szándékával tartózkodik; egyszerre csak egy lehet
Türkiye'de yerleşmiş: Törökországban letelepedett – lakóhely vagy a naptári évben hat hónapot meghaladó megszakítás nélküli tartózkodás alapján
tam mükellefiyet: teljes körű adókötelezettség a Törökországban és külföldön szerzett minden jövedelem után
dar mükellefiyet: korlátozott adókötelezettség, csak a Törökországban szerzett jövedelemre
Gelir Vergisi Kanunu (GVK): a 193. számú török jövedelemadó-törvény
mukimlik belgesi: a török adóhivatal által kiállított illetőségigazolás

Kérdések

Ha Törökországban dolgozom, de Magyarországon lakom, hol adózik a bérem?

Az egyezmény 15. cikk (2) bekezdése szerint csak Magyarországon, ha a naptári évben összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik Törökországban, a bért nem török illetőségű munkáltató fizeti, és nem törökországi telephely viseli. Ha bármelyik feltétel hiányzik, Törökország adóztat, Magyarország pedig a bért mentesíti (22. cikk).

Egy meghatározott munka miatt hat hónapnál tovább maradok Törökországban. Letelepedettnek minősülök?

A GVK 5. cikke szerint nem: a meghatározott és ideiglenes feladat vagy munka miatt érkezett külföldi hat hónapot meghaladó tartózkodással sem minősül letelepedettnek, így csak a Törökországban szerzett jövedelme után adóköteles. Ha viszont Törökországban lakóhelyet létesít, és Magyarország is illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt.

Van magyar–török szociális biztonsági egyezmény?

Igen: a 2015. február 24-én aláírt egyezményt Magyarországon a 2015. évi XXX. törvény hirdette ki, és a járulékokra ez vonatkozik, nem az adóegyezmény. Tényleges hatálybalépését és a kiküldetés felső határát nem ellenőriztük, ezért kiküldetés előtt kérjen igazolást arról, melyik állam rendszerében biztosított.

Források

Jogszabályok és hatósági iránymutatás

GVK md. 3 (193 sayılı Gelir Vergisi Kanunu) — A Törökországban letelepedett személyek, valamint azok a török állampolgárok, akik török hivatalok és intézmények, illetve törökországi székhelyű szervezetek és vállalatok szolgálatában és ügyeik miatt tartózkodnak külföldön, a Törökországban és azon kívül szerzett minden nyereségük és jövedelmük után adókötelesek (teljes körű adókötelezettség). Az utóbbi csoportba tartozókat nem adóztatják azon nyereségük után, amely a tartózkodási államban jövedelemadó vagy hasonló adó alá esik.
210 Seri No.lu Gelir Vergisi Genel Tebliği (RG 06.03.1998, 23278) — GİB, Dar Mükellefler İçin Kira Geliri Rehberi (Şubat 2025, Yayın No 553) — A külföldön hat hónapnál hosszabb ideje munkavállalási vagy tartózkodási engedéllyel élő török állampolgárok törökországi jövedelmük után korlátozott adókötelezettség alá esnek; kivételt képeznek a közintézmények vagy törökországi székhelyű vállalatok szolgálatában külföldön tartózkodók.
GİB Balıkesir VDB özelgesi, 19.09.2013, B.07.1.GİB.4.10.15.01-125[10-2013/849]-88 — A 210. sz. általános közleményre hivatkozva: a külföldön hat hónapnál hosszabb ideje munkavállalási vagy tartózkodási engedéllyel élő török állampolgárok lakóhelyét a tartózkodási államban lévőnek kell tekinteni, és korlátozott adókötelezettség alá esnek; aki véglegesen visszatért, vagy a naptári évben hat hónapnál hosszabb ideig tartózkodott Törökországban, teljes körűen adóköteles.
GVK md. 4 — Törökországban letelepedettnek minősül: 1) akinek lakóhelye (ikametgâh) Törökországban van (a lakóhely a polgári törvénykönyv 19. és következő cikkei szerinti hely); 2) aki a naptári évben megszakítás nélkül hat hónapnál hosszabb ideig tartózkodik Törökországban — az ideiglenes kiutazások a tartózkodást nem szakítják meg.
Türk Medeni Kanunu (4721) md. 19–20 — Lakóhely az a hely, ahol a személy a tartós ott maradás szándékával tartózkodik; senkinek sem lehet egyszerre több lakóhelye. A lakóhely csak új lakóhely létesítésével változik; aki külföldi lakóhelyét elhagyta, de Törökországban még nem létesített újat, annak lakóhelye az a hely, ahol éppen tartózkodik.
GVK md. 5 — A meghatározott és ideiglenes feladat vagy munka miatt érkezett üzletemberek, tudósok és szakértők, tisztviselők, újságírók és hasonló személyek, a tanulás, gyógykezelés, pihenés vagy utazás céljából érkezett külföldiek, valamint a befolyásukon kívül eső okból — őrizetbe vétel, szabadságvesztés vagy betegség miatt — Törökországban maradó személyek akkor sem minősülnek letelepedettnek, ha hat hónapnál hosszabb ideig tartózkodnak ott.
GVK md. 6 — A Törökországban nem letelepedett természetes személyek csak a Törökországban szerzett nyereségük és jövedelmük után adókötelesek (korlátozott adókötelezettség).
GVK md. 7/3-a ve son fıkra — Korlátozottan adóköteles személynél a bér akkor minősül Törökországban szerzettnek, ha a munkát Törökországban végezték vagy ott értékesítették. Értékesítés a törökországi kifizetés, illetve külföldi kifizetésnél a törökországi kifizető vagy annak könyveiben való elszámolás, akinek nevében és javára fizetnek, vagy a nyereségéből történő kifizetés.
Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont — Belföldi illetőségű: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha más államnak is állampolgára, és belföldön nincs nyilvántartott lakóhelye vagy tartózkodási helye); b) a szabad mozgás jogával rendelkező személy, ha e jogát a naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja; c) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a hontalan személy; d) más személy, ha kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, ha létérdekei központja belföld, vagy – ha ezek nem döntenek – szokásos tartózkodási helye belföldön van.
Magyar–török egyezmény (1993) 4. cikk (2) bekezdés — Kettős illetőségű magánszemély: a) abban az államban illetőségű, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkettőben, abban, amelyben létérdekeinek központja van; b) ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel — ahol szokásos tartózkodási helye van; c) ha mindkettőben vagy egyikben sincs — az állampolgárság; d) ha mindkettőnek vagy egyiknek sem állampolgára — az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése.
Magyar–török egyezmény (1993) 22. cikk — a) Törökország a török jogszabályok külföldi adó beszámítására vonatkozó rendelkezései szerint a Magyarországon fizetett adót beszámítja, legfeljebb a magyarországi forrású jövedelemre jutó török adóig. b) Magyarország (i) a Törökországban adóztatható jövedelmet mentesíti, de a többi jövedelemre a mentesítés nélkül alkalmazandó kulcsot alkalmazhatja; (ii) a 10. cikk (osztalék), a 11. cikk (kamat), a 12. cikk (jogdíj) és a 13. cikk (4) bekezdése (egy éven belüli elidegenítés nyeresége) szerinti jövedelemnél a török adót a magyar adóból beszámítja.
Szja tv. 2. § (4)–(5) — A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed; a külföldi illetőségűé csak a belföldről származó vagy nemzetközi szerződés alapján Magyarországon adóztatható bevételére. Ha a kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, azt kell alkalmazni.
GVK md. 123 — A teljes körűen adóköteles személyek által külföldön az ott szerzett nyereség és jövedelem után megfizetett hasonló adókat le kell vonni a török jövedelemadónak az e nyereségre és jövedelemre jutó részéből; a többlet nem vehető figyelembe. Feltételek: személyi jövedelemadóról van szó, és a megfizetést az illetékes hatóságok által kiállított, a török nagykövetség vagy konzulátus által hitelesített okiratok igazolják. Ha az okiratok a részlet esedékességéig nem érkeznek meg, az adót egy évre halasztják; a határidő után az okiratokat nem veszik figyelembe.
Magyar–török egyezmény (1993) 15. cikk (2) bekezdés — A másik államban végzett munka bére csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, ha a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó naptári évben összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik, a bért nem a másik állam illetőségű munkáltatója fizeti vagy nem az ő nevében fizetik, és nem a munkáltató ottani telephelye vagy állandó bázisa viseli.
2015. évi XXX. törvény (a magyar–török szociális biztonsági egyezmény kihirdetéséről) — A Budapesten 2015. február 24-én magyar, török és angol nyelven aláírt szociális biztonsági egyezményt e törvény hirdeti ki; az egyezmény a megerősítésről szóló értesítések megtörténtét követő harmadik hónap első napján lép hatályba (47. cikk).
1996. évi CI. törvény 1. §, 3. §; az egyezmény 27. cikk (2) bekezdése — A Budapesten 1993. március 10-én aláírt egyezményt e törvény hirdeti ki; a megerősítésről szóló jegyzékváltás 1995. szeptember 9-én történt, és az egyezmény 1995. szeptember 9-én hatályba lépett; rendelkezéseit az 1993. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóévekre kell alkalmazni.
GVK md. 103; Seri No 332 Gelir Vergisi Genel Tebliği (RG 31.12.2025, 33124 5. mükerrer) — 2026. évi adótábla: 190 000 TL-ig 15%; 400 000 TL-ig 20%; 1 000 000 TL-ig (bérnél 1 500 000 TL-ig) 27%; 5 300 000 TL-ig 35%; e fölött 40%.
GVK md. 86 — Teljes körű adókötelezettségnél nem kell éves bevallást benyújtani az egy munkáltatótól származó, forrásnál adóztatott bérről, ha nem haladja meg az adótábla negyedik sávjának összegét (több munkáltatónál külön határok vannak). Korlátozott adókötelezettségnél nem kell bevallani a Törökországban forrásnál teljes egészében adóztatott bért, szabadfoglalkozású jövedelmet, tőke- és ingatlanjövedelmet és egyéb nyereséget és jövedelmet.
GVK md. 92 — Az éves bevallást a következő év március elejétől március 25-e estig kell benyújtani; teljes körű adókötelezettségnél a kivetésre illetékes adóhivatalhoz, korlátozott adókötelezettségnél az adóképviselő vagy a telephely helye szerinti adóhivatalhoz. Aki a naptári év során elhagyja az országot, a távozás előtti 15 napon belül nyújtja be a bevallást. — A határidőt a 115. sz. VUK-körlevél (2019.03.29.) további rendelkezésig március utolsó napjáig meghosszabbította.
GVK md. 23/13 ve 23/19 — A külföldi társadalombiztosítási intézmények által folyósított öregségi, rokkantsági, özvegyi és árvaellátás jövedelemadó-mentes; mentes továbbá a munkáltató külföldi nyereségéből a külföldi építési, javítási, szerelési munkákban és műszaki szolgáltatásokban részt vevő munkavállalóknak a ténylegesen külföldön végzett munkájukért fizetett bér is.
GVK mükerrer md. 20/D (7582 sayılı Kanun md. 4, RG 04.06.2026) — Azon természetes személyek külföldi nyeresége és jövedelme, akiknek a letelepedettnek minősülést megelőző utolsó három naptári évben nem volt lakóhelyük vagy adókötelezettségük Törökországban, húsz évig jövedelemadó-mentes; a korábbi, kizárólag ingatlan- vagy tőkejövedelem, illetve értékesítési nyereség miatti adókötelezettség nem akadály. Ezeket a jövedelmeket nem kell bevallani, a hozzájuk kapcsolódó költségek nem vehetők figyelembe, és a rájuk eső külföldi adó nem számítható be.
4. cikk (2) bekezdés a) pont — A személy abban az államban illetőségű, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkét államban van állandó lakóhelye, abban, amelyben létérdekeinek központja van.
4. cikk (2) bekezdés b) pont — Ha nem határozható meg, melyik államban van a létérdekek központja, vagy ha egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az államban illetőségű, amelyben szokásos tartózkodási helye van.
4. cikk (2) bekezdés c) pont — Ha mindkét államban van, vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye, annak az államnak az illetőségű személye, amelynek állampolgára.
4. cikk (2) bekezdés d) pont — Ha mindkét államnak vagy egyiknek sem állampolgára, az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel döntenek.
25. cikk (egyeztető eljárás) — Aki úgy véli, hogy az egyezménynek meg nem felelő adóztatás éri, a belső jogorvoslatoktól függetlenül ügyét a lakóhelye szerinti állam (a 23. cikk (1) bekezdése alá eső esetben az állampolgársága szerinti állam) illetékes hatóságához terjesztheti; az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel törekszenek az ügy rendezésére.

Bírói gyakorlat

Danıştay (Törökország Államtanácsa), 4. tanács, E. 2021/8176, K. 2022/8419, 19.12.2022 — A KHO 13. cikk i) pontja szerinti ügyben (lakás vagy üzlethelyiség értékesítése külföldieknek) a tanács a GVK 4. és 5. cikke szerinti «nem letelepedett» feltételt vizsgálta: a feltételnek az értékesítés napján kell teljesülnie; az adóhivatal igazolása arról, hogy a személy nem letelepedett, bizonyítási eszköz, és az, hogy csak az értékesítés után állították ki, nem akadálya a mentességnek, ha a vevő a feltételek teljesülését bizonyítja. A határozat KHO-ügyben született, de a jövedelemadó-törvény letelepedési ismérveit alkalmazza.

Frissítve 04.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.

Ellenőrizze illetőségét