Adóügyi illetőség az Egyesült Királyságban magyar adózóknak

Az Egyesült Királyság a törvényi illetőségi teszt (SRT) alapján dönt: először az automatikus tengerentúli és brit tesztek, majd a brit kötődések száma a napokkal együtt. A brit adóév április 6-tól április 5-ig tart. Ha Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti, a 2011-es magyar–brit egyezmény 4. cikk (3) bekezdése oldja fel a kettős illetőséget, a kettős adóztatást pedig Magyarország mentesítéssel kerüli el.

Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (az Egyesült Királyság) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.

Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyság az illetőséget saját törvényi illetőségi tesztje (Statutory Residence Test, SRT) alapján és saját adóéve — április 6-tól a következő év április 5-ig — szerint állapítja meg, nem a magyar naptári év szerint.

• A brit adóévben legalább 183 napot töltött az Egyesült Királyságban — automatikusan brit illetőségű.
• Egyetlen otthona az Egyesült Királyságban van (nincs olyan külföldi — például magyarországi — otthona, ahol legalább 30 napot töltött) — a lakásteszt szerint brit illetőségű.
• Egy 365 napos időszakban teljes munkaidőben dolgozott az Egyesült Királyságban — brit illetőségű.
• Brit napjai és brit kötődései együtt elérik az elégséges kötődések tesztjének küszöbét — 183 napnál rövidebb tartózkodás mellett is brit illetőségű.

Mikor nem belföldi illetőségű

• Kevesebb napot töltött az Egyesült Királyságban, mint amennyit bármely brit teszt megkövetel (16, illetve 46 nap) — automatikusan nem brit illetőségű.
• Külföldön teljes munkaidőben dolgozott, és kevesebb mint 91 napot töltött az Egyesült Királyságban — az automatikus tengerentúli teszt szerint nem brit illetőségű.
• Az elégséges kötődések tesztje szerint napjai számához képest túl kevés brit kötődése van — nem brit illetőségű.

Hol ütközik a másik állam (az Egyesült Királyság) joga a magyar szabályokkal

• Kollízió: az Egyesült Királyság 183 napnál rövidebb tartózkodás mellett is illetőségűnek tekinti. A SRT 183 napnál kevesebb tartózkodás mellett is brit illetőséget eredményezhet — a lakásteszt, a brit teljes munkaidős munka vagy az elégséges kötődések tesztje (család, szállás, munka, korábbi évek) révén. Ha közben a magyar jog szerint is belföldi illetőségű (állampolgárság és lakcím, egyetlen állandó lakóhely, létérdekek központja vagy 183 nap), a kettős illetőséget az egyezmény 4. cikk (3) bekezdése oldja fel.
• Kollízió: hazatérés után az Egyesült Királyság még illetőségűnek tekintheti. Ha az előző három brit adóév valamelyikében brit illetőségű volt, már 16 nap és 4 kötődés (vagy 46 nap és 3 kötődés) elég ahhoz, hogy brit illetőségű maradjon. Ha közben Magyarországra visszaköltözött és itt belföldi illetőségű, az egyezmény 4. cikk (3) bekezdése dönt — jellemzően az állandó lakóhely és a létérdekek központja alapján.

Amit még érdemes tudni

• Eltérő adóévek. Magyarországon a 183 napos szokásos tartózkodási szabály a naptári évre vonatkozik; a brit adóév április 6-tól április 5-ig tart. Ugyanaz a tartózkodás a két országban más-más «évbe» eshet: például októbertől júniusig több mint 183 nap lehet egy brit adóévben, miközben mindkét magyar naptári évben 183 napnál kevesebb. Az egyezmény 183 napos munkaviszonyi szabálya (14. cikk (2) bekezdés) az érintett adóévben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időszakot vizsgálja.
• Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást: mentesítés. Ha az egyezmény szerint magyarországi illetőségű, és olyan jövedelme van, amelyet az Egyesült Királyság az egyezmény szerint megadóztathat (például ott végzett munkáért kapott fizetés a 14. cikk korlátain túl), Magyarország ezt a jövedelmet mentesíti az adó alól — de csak akkor, ha az Egyesült Királyságban ténylegesen meg is adóztatták (22. cikk (1) bekezdés a) pont). Brit osztaléknál Magyarország nem mentesít, hanem a brit adót beszámítja, legfeljebb az erre jutó magyar adóig. Mivel az egyezmény másként rendelkezik, a külföldi adó 90%-ának beszámítására vonatkozó szja-szabály (32. § (1) bekezdés) itt nem a főszabály.
• Munka az Egyesült Királyságban magyar munkáltatónak. A munkajövedelem ott keletkezik, ahol a munkát fizikailag végzik. Ha az egyezmény szerint magyarországi illetőségű, az Egyesült Királyság nem adóztatja a brit munkanapokra jutó fizetést, ha a munkavállaló az érintett adóévben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időszakban legfeljebb 183 napot tölt ott, a munkáltató nem brit illetőségű, és a fizetést nem brit telephely viseli (14. cikk (2) bekezdés). Ellenkező esetben a brit munkanapokra jutó fizetést az Egyesült Királyság adóztatja, Magyarország pedig mentesíti.
• FIG-rendszer új brit illetőségűeknek. Ha az érkezés előtt legalább 10 évig nem volt brit illetőségű, a brit illetőség első legfeljebb 4 adóévében igényelheti a FIG-rendszert: a minősített külföldi jövedelem és nyereség (például magyar osztalék, kamat, árfolyamnyereség) az Egyesült Királyságban nem adóköteles, cserébe elveszíti a jövedelemadó- és tőkenyereségadó-mentes keretet. A külföldi munkajövedelemre — így a Magyarországon végzett munkáért kapott fizetésre — nem terjed ki. A Magyarország által forrásállamként jogszerűen kivetett adót a FIG nem érinti.
• Az érkezés vagy a távozás éve: a brit adóév megosztása. Meghatározott feltételek mellett (otthon áthelyezése, teljes munkaidős munka megkezdése vagy befejezése) a brit adóév két részre bomlik, és a tengerentúli részre nem illetőségűként adóztatják. A magyar illetőséget a magyar szabályok szerint, naptári évenként kell megítélni; az átfedő időszakra a 4. cikk (3) bekezdése dönt.
• Az MLI hatása az egyezményre. 2022. január 1-jétől a magyar–brit egyezményre a többoldalú egyezmény (MLI) fő cél tesztje (PPT) is alkalmazandó: nem jár egyezményes kedvezmény, ha annak megszerzése egy konstrukció egyik fő célja volt. A magánszemélyek illetőségét feloldó 4. cikk (3) bekezdést és a 22. cikk szerinti mentesítést az MLI nem módosította.
• Társadalombiztosítás a Brexit után. A kettős adóztatási egyezmény csak a jövedelemadókra vonatkozik. 2021-től a magyar és a brit társadalombiztosítási rendszer közötti koordinációt az EU–Egyesült Királyság Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás szociális biztonsági jegyzőkönyve rendezi; hogy melyik ország járulékait kell fizetnie (különösen kiküldetésnél), azt e jegyzőkönyv alapján kell megítélni.

Hogyan oldható fel a kettős illetőség

Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (3) alkalmazandó: Egyezmény a Magyar Köztársaság és Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága között a jövedelem- és a tőkenyereség-adók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról (Budapest, 2011. szeptember 7.; kihirdette: 2011. évi CXLIV. törvény). A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.

Kifejezések, amelyekkel az Egyesült Királyságban találkozhat

Statutory Residence Test (SRT)

a brit törvényi illetőségi teszt: automatikus tesztek és elégséges kötődések

tax year

a brit adóév: április 6-tól a következő év április 5-ig

UK ties

brit kötődések: család, szállás, munka, 90 napos és ország-kötődés

split year treatment

az érkezés vagy távozás évének két részre bontása

FIG regime

4 éves külföldi jövedelem és nyereség rendszer új illetőségűeknek (2025. április 6-tól)

HMRC

HM Revenue & Customs — a brit adó- és vámhatóság

Kérdések

Források

Jogszabályok és hatósági iránymutatás

• Finance Act 2013, Sch. 45 (Statutory Residence Test) — Brit illetőségű, aki legalább egy automatikus brit tesztnek megfelel, és egyik automatikus tengerentúli tesztnek sem, vagy aki megfelel az elégséges kötődések tesztjének. Az automatikus tengerentúli tesztek elsőbbséget élveznek.
• Income Tax Act 2007, s. 4(3) — A brit adóév április 6-tól a következő év április 5-ig tart.
• HMRC RDR3 — Statutory Residence Test guidance — A brit adóhatóság (HMRC) hivatalos útmutatója a törvényi illetőségi tesztről.
• Sch. 45, paras 12–14 — Automatikusan nem brit illetőségű: aki kevesebb mint 16 napot tölt az Egyesült Királyságban (ha az előző 3 adóév valamelyikében brit illetőségű volt), kevesebb mint 46 napot (ha nem), vagy aki külföldön teljes munkaidőben dolgozik, és kevesebb mint 91 napot tölt az Egyesült Királyságban, ebből kevesebb mint 31 munkanapot.
• Sch. 45, paras 22–23 — Egy nap akkor számít, ha a személy éjfélkor az Egyesült Királyságban tartózkodik; az átutazás napjai nem számítanak; rendkívüli körülmények (háború, természeti katasztrófa) miatt legfeljebb 60 nap figyelmen kívül hagyható.
• Sch. 45, para 7 — Automatikusan brit illetőségű, aki az adóévben legalább 183 napot tölt az Egyesült Királyságban.
• Sch. 45, paras 8, 25 — Lakásteszt: van egy brit otthona, ahol legalább 30 napot töltött, és nincs olyan külföldi otthona, ahol legalább 30 napot töltött (91 napos időszakon belül vizsgálva).
• Sch. 45, para 9 — Teljes munkaidős munka az Egyesült Királyságban egy 365 napos időszakban: átlagosan heti legalább 35 óra, és a munkanapok több mint 75%-a az Egyesült Királyságban.
• Sch. 45, paras 17–19, 31–38 — Elégséges kötődések tesztje: érkezők — 46–90 nap és 4 kötődés, 91–120 nap és legalább 3, legalább 121 nap és legalább 2; távozók (az előző 3 adóév valamelyikében brit illetőségűek) — 16–45 nap és legalább 4, 46–90 nap és legalább 3, 91–120 nap és legalább 2, legalább 121 nap és legalább 1. Kötődések: család, szállás, munka, 90 napos és ország-kötődés.
• Art. 7. § 44. pont (2017. évi CL. törvény) — Szokásos tartózkodási hely belföldön: a naptári évben legalább 183 nap belföldi tartózkodás; a be- és kiutazás napja egész napnak számít.
• Magyar–brit egyezmény (2011) 14. cikk (2) bekezdés — A másik államban végzett munkáért kapott fizetés csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, ha a munkavállaló az érintett adóévben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időszakban összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik a másik államban, a fizetést nem a másik államban illetőséggel bíró munkáltató fizeti, és azt nem a munkáltató ottani telephelye viseli.
• Szja tv. 3. § 2. pont — Belföldi illetőségű a magyar állampolgár (kivéve a kettős állampolgárt, akinek belföldön nincs lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye), a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező személy, továbbá az, akinek kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, akinek létérdekei központja belföldön van, vagy akinek szokásos tartózkodási helye belföldön található.
• Magyar–brit egyezmény (2011) 4. cikk (3) bekezdés — Kettős illetőség esetén: a) a személy abban az államban illetőségű, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkét államban van állandó lakóhelye, abban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (létérdekek központja); b) ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy egyik államban sincs állandó lakóhelye — a szokásos tartózkodási hely szerinti államban; c) ha mindkét államban vagy egyikben sem tartózkodik szokásosan — az állampolgárság szerinti államban; d) ha mindkét államnak vagy egyiknek sem állampolgára — az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel döntenek.
• Magyar–brit egyezmény (2011) 22. cikk (1), (2) és (4) bekezdés — Magyarország — a b) pont és a (4) bekezdés fenntartásával — mentesíti az adó alól azt a jövedelmet, amely az egyezmény szerint az Egyesült Királyságban megadóztatható, és ott meg is adóztatták; a 10. cikk szerinti osztalékra a brit adót beszámítja (legfeljebb az erre a jövedelemre jutó magyar adóig); a mentesített jövedelmet a többi jövedelem adójának kiszámításánál figyelembe veheti. Az Egyesült Királyság a magyar adót beszámítja az ugyanazon jövedelem után számított brit adóba.
• Szja tv. 2. § (5) bekezdés — Ha nemzetközi szerződés a törvénytől eltérően rendelkezik, a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni.
• Szja tv. 32. § (1) bekezdés — Ha a belföldi illetőségű magánszemély összevont adóalapjában olyan külföldről származó jövedelem szerepel, amelyet a forrásállamban megadóztattak, a magyar adót — ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik — a külföldön megfizetett adó 90%-ával csökkenteni kell, legfeljebb az erre a jövedelemre jutó magyar adó összegéig. Egyezményes államnál az egyezmény módszere (mentesítés vagy beszámítás) az irányadó.
• Finance Act 2025, s. 37; ITTOIA 2005 ss. 845A–845J; GOV.UK «Check if you can claim the 4-year foreign income and gains regime» (published 6 April 2025) — 2025. április 6-tól a remittance basis helyébe a 4 éves külföldi jövedelem és nyereség (FIG) rendszer lépett. Legfeljebb a brit illetőség első 4 egymást követő adóévére vehető igénybe, ha az érintett előtte legalább 10 évig nem volt brit illetőségű; az önadózási bevallásban kell kérni; aki igénybe veszi, elveszíti a jövedelemadó- és tőkenyereségadó-mentes keretet. A külföldi munkajövedelemre (foreign earnings) nem terjed ki.
• Sch. 45, Part 3 (paras 44–51); HMRC RFIG21010 — Az érkezés vagy távozás évében a brit adóév meghatározott feltételek mellett két részre bontható: a tengerentúli részt nem illetőségűként adóztatják. Nem választható — a feltételek teljesülése esetén automatikusan alkalmazandó.
• MLI — a magyar–brit egyezmény szintetizált szövege (Nemzetgazdasági Minisztérium) — A többoldalú egyezmény (MLI) Magyarországon 2021. július 1-jén, az Egyesült Királyságban 2018. október 1-jén lépett hatályba; a magyar–brit egyezményre a forrásadóknál a 2022. január 1-jén vagy azt követően bekövetkező adóztatási eseményekre, egyéb adóknál a 2022. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóévekre alkalmazandó. Bevezeti a fő cél tesztet (PPT); a magánszemélyek kettős illetőségére vonatkozó 4. cikk (3) bekezdést és a 22. cikk szerinti módszert nem módosítja.
• EU–Egyesült Királyság Kereskedelmi és Együttműködési Megállapodás (HL L 149., 2021.4.30.), 5. cikk és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló jegyzőkönyv — A megállapodás külön jegyzőkönyvben rendezi az Unió és az Egyesült Királyság között munkavállalás vagy tartózkodás céljából mozgó személyek szociális biztonsági koordinációját; a társadalombiztosítási járulékokra nem a kettős adóztatási egyezmény vonatkozik.
• Magyar–brit egyezmény (2011) 4. cikk (1) bekezdés — Illetőségű az, aki egy állam joga szerint ott lakóhelye, tartózkodási helye vagy más hasonló ismérv alapján adóköteles; nem illetőségű az, aki ott csak az onnan származó jövedelem vagy tőkenyereség után adóköteles.
• Magyar–brit egyezmény (2011) 4. cikk (3) bekezdés b) pont — Ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy ha a személynek egyik államban sincs állandó lakóhelye, abban az államban illetőségű, ahol szokásosan tartózkodik. A létérdekek központját tehát csak akkor kell vizsgálni, ha mindkét államban van állandó lakóhelye.
• Magyar–brit egyezmény (2011) 4. cikk (3) bekezdés c)–d) pont — Ha mindkét államban vagy egyikben sem tartózkodik szokásosan, az állampolgárság dönt; ha mindkét államnak vagy egyiknek sem állampolgára, az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.

Bírói gyakorlat

• Court of Appeal (Anglia és Wales fellebbviteli bírósága), A Taxpayer v HMRC [2025] EWCA Civ 106, 13.02.2025 — Erkölcsi kötelezettségek (egy súlyosan beteg rokon gyermekeinek gondozása) is figyelembe vehetők annak megítélésénél, hogy a körülmények rendkívüliek-e a napok figyelmen kívül hagyásához (22. bekezdés (4)); az 50 napot töltő személy a 45 napos küszöb mellett nem minősült brit illetőségűnek.
• First-tier Tribunal (Tax Chamber) (elsőfokú adóügyi törvényszék), Michael Parker v HMRC [2026] UKFTT 652 (TC), 01.05.2026 — Három napot átutazásnak, egyet rendkívüli körülménynek tekintettek; a fennmaradó 89 brit nappal az adózó teljesítette a külföldi teljes munkaidős munka tesztjét, és nem volt brit illetőségű.

Frissítve 04.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.

További országok

• Adózás – az Egyesült Államokban
• Adózás – Ausztriában
• Adózás – Bangladesben
• Adózás – Csehországban
• Adózás – Franciaországban
• Adózás – Hollandiában
• Adózás – Indiában
• Adózás – Japánban
• Adózás – Kanadában
• Adózás – Kínában
• Adózás – Lengyelországban
• Adózás – Németországban
• Adózás – Olaszországban
• Adózás – Pakisztánban
• Adózás – Romániában
• Adózás – Spanyolországban
• Adózás – Svájcban
• Adózás – Törökországban
• Adózás – Ukrajnában