Adóügyi illetőség Ukrajnában magyar adózóknak

Ukrajna kaszkádot alkalmaz: lakóhely Ukrajnában; ha két országban is van lakása, a létérdekek központja (a családtagok lakóhelye vagy a FOP-nyilvántartás elegendő jel); ezután a naptári évben legalább 183 nap; végül az állampolgárság. Ha Magyarország is illetőségesnek tekinti, az 1995. évi magyar–ukrán egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt.

Ellenőrizze illetőségét: Magyarország és Ukrajna

Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Ukrajna) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.

Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Ukrajna

Az első szempont az, hogy van-e lakóhelye (lakása) Ukrajnában.

Ha egyetlen lakása Ukrajnában van, ukrán belföldi illetőségű. Ha mindkét országban van lakása, a létérdekek központja dönt. Az ukrán jog bármely külföldi állambeli lakást figyelembe vesz; ez az eszköz a magyarországi lakásra kérdez rá.

Ukrajnában nincs lakása. Ha sehol sincs lakása, az Ukrajnában töltött napok száma dönt.

Az Adótörvénykönyv a létérdekek központjának két elegendő jelét nevezi meg: hol él a család, és hol van vállalkozóként nyilvántartásba véve.

A FOP (fizicsna oszoba-pidpryjemec) az egyéni vállalkozó ukrán nyilvántartási formája.

A két országhoz fűződő személyes és gazdasági kapcsolatait vetjük össze.

183 nap vagy több – belföldi illetőség; kevesebb – az állampolgárság dönt.

A feltétel „elegendő, de nem kizárólagos”: az adóhatóság más kapcsolatokat is mérlegelhet.

Megnézzük az Ukrajnában töltött napokat: a gyakorlatban az adóhatóság és a bíróságok határátlépési adatokra támaszkodnak.

Az Adótörvénykönyv szerint a szempontokat sorrendben kell alkalmazni, és a 183 napnak csak akkor van jelentősége, ha a lakóhely vagy a létérdekek központja nem állapítható meg (Második Közigazgatási Fellebbviteli Bíróság, 520/23643/24). Ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság a 461/1800/17. sz. ügyben egy Ukrajnában 183 napnál többet töltő külföldit belföldi illetőségűnek tekintett.

Megnézzük az Ukrajnában töltött napokat: a gyakorlatban az adóhatóság és a bíróságok határátlépési adatokra támaszkodnak.

Egyetlen lakása Ukrajnában van – Ukrajnában adóügyi belföldi illetőségű.
Családja állandóan Ukrajnában él – ez elegendő feltétele annak, hogy létérdekei központja Ukrajnában legyen.
Ukrajnában egyéni vállalkozóként (FOP) van nyilvántartásba véve – ez elegendő feltétele annak, hogy létérdekei központja Ukrajnában legyen.
Ukrajnát jelölte meg fő lakóhelyeként – ez elegendő alap az ukrán belföldi illetőséghez.
Létérdekei központja Ukrajnában van.
Legalább 183 napot töltött Ukrajnában – Ukrajnában adóügyi belföldi illetőségű.
A korábbi szempontok nem adtak választ; ukrán állampolgárként Ukrajnában belföldi illetőségűnek minősül.

Mikor nem belföldi illetőségű

Létérdekei központja Magyarországon van; az Adótörvénykönyv szerint valószínűleg nem ukrán belföldi illetőségű.
Ukrajnában nincs lakása, Magyarországon van – az Adótörvénykönyv szerint valószínűleg nem ukrán belföldi illetőségű.
A korábbi szempontok nem adtak választ, és nem ukrán állampolgár – valószínűleg nem ukrán belföldi illetőségű.
Ukrajnában nincs lakása, Magyarországon van, ezért az Adótörvénykönyv szerint valószínűleg nem belföldi illetőségű. Ugyanakkor legalább 183 napot töltött Ukrajnában – az adóhatóság belföldi illetőségűnek tekintheti, és ezt Önnek kell iratokkal megcáfolnia.
Létérdekei központja Magyarországon van, ezért az Adótörvénykönyv szerint valószínűleg nem belföldi illetőségű. Ugyanakkor legalább 183 napot töltött Ukrajnában – az adóhatóság belföldi illetőségűnek tekintheti, és ezt Önnek kell iratokkal megcáfolnia.

Hol ütközik a másik állam (Ukrajna) joga a magyar szabályokkal

Kollízió: Ukrajna és Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti. Az ukrán kaszkád (lakás → létérdekek központja → 183 nap → állampolgárság) és a magyar szabályok (magyar állampolgár magyar lakcímmel; kizárólag belföldi állandó lakóhely; létérdekek központja; szokásos tartózkodási hely) egyszerre is belföldi illetőséget adhatnak. Ilyenkor az 1995. évi magyar–ukrán egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: állandó lakóhely → létérdekek központja → szokásos tartózkodási hely → állampolgárság → kölcsönös egyeztetés. Ha egyik államban sincs állandó lakóhelye, közvetlenül a szokásos tartózkodási hely dönt.

Amit még érdemes tudni

Magyar–ukrán kettős állampolgárok: az ukrán Adótörvénykönyv megtagadja a külföldi adó beszámítását. Az ukrán Adótörvénykönyv szerint a más állampolgársággal is rendelkező ukrán állampolgár a személyi jövedelemadóban ukrán állampolgárnak minősül, akinek nincs joga a külföldön megfizetett adó beszámítására sem a törvény, sem a nemzetközi szerződések alapján. Szó szerint olvasva ez a magyar adó beszámítását is kizárná, holott az egyezmény 23. cikk (1) bekezdése beszámítást ír elő, és a nemzetközi szerződés elsőbbséget élvez (PKU 3.2. pont; Legfelsőbb Bíróság, 160/1061/19). Magyar–ukrán kettős állampolgárra vonatkozó, ezt a kollíziót feloldó bírósági döntést nem találtunk; mielőtt beszámításra hagyatkozna, kérjen egyedi adóügyi tájékoztatást. Magyarországon pedig magyar lakcímmel az állampolgárság alapján belföldi illetőségű.
Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást ukrán jövedelemnél. Ha Magyarországon belföldi illetőségű, az egyezmény alapján Ukrajnában adóztatható jövedelmét (például az Ukrajnában végzett munka bérét) Magyarország mentesíti (23. cikk (2) a) pont). Osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál nem mentesítés, hanem beszámítás jár: az Ukrajnában megfizetett adó levonható, legfeljebb az arra jutó magyar adóig (23. cikk (2) b) pont, (3)). Az Szja tv. 32. §-a szerinti 90%-os beszámítás itt nem alkalmazandó, mert az egyezmény másként rendelkezik.
A magyar adó beszámítása Ukrajnában: igazolás kell a megfizetett adóról. Ukrán belföldi illetőségűként minden külföldi jövedelmet bevall az éves bevallásban (határidő a következő év május 1-je; az adó augusztus 1-jéig fizetendő). A magyar adó csak az egyezmény alapján (23. cikk (1)), legfeljebb az arra jutó ukrán adóig számítható be, és csak akkor, ha a magyar adóhatóságtól igazolást szerez a megfizetett adóról és az adóalapról, amelyet legalizálni kell (apostille), ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik.
Ukrán egységes adó (FOP) és katonai illeték: kezelésük Magyarországon. A magyar–ukrán egyezmény ukrán oldalon csak a társasági nyereségadóra és a személyi jövedelemadóra terjed ki (2. cikk 3. a) pont). Az egységes adó (az egyszerűsített rendszer 1998 óta létezik) és a katonai illeték (2014 óta, 2024. december 1-jétől 5%) az egyezmény 1995. évi aláírása után jött létre, így csak akkor tartozik a hatálya alá, ha „azonos vagy lényegét tekintve hasonló” adó (2. cikk 4.); erről NAV-állásfoglalást vagy bírósági döntést nem találtunk. Magyarországi illetőségű személynél ennek kisebb a jelentősége: az egyezmény alapján Ukrajnában adóztatható jövedelmet (például az Ukrajnában végzett munka bérét vagy a FOP ukrajnai telephelynek betudható nyereségét) Magyarország mentesíti (23. cikk (2) a) pont), nem beszámítással kezeli. Ha a FOP-nak nincs ukrajnai telephelye, nyeresége az egyezmény szerint csak Magyarországon adóztatható — ekkor az egyezmény sem mentesítést, sem beszámítást nem ad az Ukrajnában megfizetett egységes adóra. Az ukrán adóhatóság szerint a katonai illeték nem tartozik az egyezmények hatálya alá: az egyezmény alapján járó ukrán jövedelemadó-mentesség nem mentesít az illeték alól, és a külföldön megfizetett adó nem csökkenti (másodlagos források). Konkrét esetben kérjen NAV-állásfoglalást.
Ukrán egységes adó (FOP). A nyilvántartott egyéni vállalkozó (FOP) egyszerűsített rendszert választhat: a 3. csoport a bevétel 5%-át (ÁFA-fizetőként 3%-át) fizeti egységes adóként, emellett a bevétel 1%-át katonai illetékként és egységes szociális hozzájárulást (ЄСВ). Ha közben Magyarországon is belföldi illetőségű, vegye figyelembe, hogy a FOP-nyilvántartás az ukrán jog szerint önmagában ukrán létérdek-központot jelez; a magyar mentesítésről és beszámításról lásd az egységes adóról és a katonai illetékről szóló megjegyzést.
Munkavégzés Ukrajnában ukrán illetőség nélkül: a 183 napos szabály. Ha nem ukrán belföldi illetőségű (vagy az egyezmény szerint magyarországi illetőségű), az Ukrajnában végzett munka bére csak Magyarországon adóztatható, ha Ukrajnában bármely 12 hónapos időszakon belül összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik, a munkáltató nem ukrajnai illetőségű, és a bért nem ukrajnai telephely vagy állandó bázis viseli (15. cikk (2)). A napokat gördülő 12 hónapra, nem naptári évre kell számolni.
Az illetőség igazolása: magyar és ukrán igazolások. Ahhoz, hogy magyarországi illetőségűként Ukrajnában egyezményes kedvezményt kapjon, a NAV által kiállított illetőségigazolás kell (magyar és angol nyelven állítják ki), legalizálva és lefordítva, arra az időszakra, amelyben a jövedelmet kifizették. Az ukrán belföldi illetőségű személy (FOP is) ukrán illetőségigazolást kérhet az Állami Adószolgálattól, korábbi évekre is. Az ukrán bíróságok nem állapítják meg önálló eljárásban a nem belföldi illetőséget – arról csak az adóhatósággal folytatott konkrét jogvitában döntenek.
Az MLI a magyar–ukrán egyezményt is érinti. A többoldalú BEPS-egyezmény (MLI) a magyar–ukrán egyezményre 2022.01.01-től alkalmazandó (új preambulum, fő cél teszt); a természetes személyek illetőségét eldöntő 4. cikk (2) bekezdés nem változott.

Hogyan oldható fel a kettős illetőség

Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) alkalmazandó: Egyezmény a Magyar Köztársaság és Ukrajna között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelem- és vagyonadók területén (Kijev, 1995. május 19.; kihirdette: 1999. évi XXX. törvény). A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.

Kifejezések, amelyekkel Ukrajnában találkozhat

податковий резидент (podatkovij rezident): adóügyi belföldi illetőségű személy az ukrán Adótörvénykönyv szerint
місце проживання (misce prozsivannya): lakóhely Ukrajnában
центр життєвих інтересів: létérdekek központja
ФОП (FOP): egyéni vállalkozó, gyakran egységes adóval
військовий збір: katonai illeték a személyi jövedelemadón felül
ДПС (DPSZ): Ukrajna Állami Adószolgálata

Kérdések

Magyar–ukrán kettős állampolgár vagyok. Beszámítja Ukrajna a magyar adót?

Az ukrán Adótörvénykönyv szó szerint megtagadja a külföldi adó beszámítását a más állampolgársággal is rendelkező ukrán állampolgártól, holott az egyezmény 23. cikk (1) bekezdése beszámítást ír elő, és a szerződés elsőbbséget élvez (Legfelsőbb Bíróság, 160/1061/19). Feloldó bírósági döntést nem találtunk – kérjen egyedi adóügyi tájékoztatást.

Ukrajnában dolgozom rövid ideig magyar munkáltatónak. Hol adózik a bérem?

Az egyezmény 15. cikk (2) bekezdése szerint csak Magyarországon, ha bármely 12 hónapban legfeljebb 183 napot tölt Ukrajnában, és a bért nem ukrajnai munkáltató vagy telephely viseli.

Hogyan adózik Magyarországon az ukrajnai jövedelem, ha magyar illetőségű vagyok?

Magyarország az Ukrajnában adóztatható jövedelmet mentesíti (23. cikk (2) a) pont); osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál az ukrán adót beszámítja, legfeljebb a magyar adóig.

Források

Jogszabályok és hatósági iránymutatás

Ukrán Adótörvénykönyv (PKU) 14. cikk 14.1. pont 14.1.213. alpont c) pontja — Belföldi illetőségű az a természetes személy, akinek Ukrajnában lakóhelye van.
Ukrán Adótörvénykönyv (PKU) 14. cikk 14.1. pont 14.1.213. alpont c) pontja, 2. bekezdés — Ha a személynek külföldön is van lakóhelye, belföldi illetőségű, ha Ukrajnában állandó lakóhelye van; ha külföldön is van állandó lakóhelye, akkor belföldi illetőségű, ha személyes vagy gazdasági kapcsolatai Ukrajnához szorosabbak (létérdekek központja).
Ukrán Adótörvénykönyv (PKU) 14. cikk 14.1. pont 14.1.213. alpont c) pontja, 3. bekezdés — Ha a létérdekek központja nem állapítható meg, vagy egyik államban sincs állandó lakóhelye, belföldi illetőségű, ha az adóévben legalább 183 napot (a be- és kiutazás napját is beleértve) Ukrajnában tartózkodik.
Ukrán Adótörvénykönyv (PKU) 14. cikk 14.1. pont 14.1.213. alpont c) pontja, 6. bekezdés — A létérdekek központjának elegendő (de nem kizárólagos) feltétele a családtagok állandó lakóhelye vagy a személy vállalkozóként való nyilvántartásba vétele.
Ukrán Adótörvénykönyv (PKU) 14. cikk 14.1. pont 14.1.213. alpont c) pontja, utolsó előtti bekezdés — Elegendő alap a belföldi illetőséghez, ha a személy maga határozza meg fő lakóhelyét Ukrajnában, vagy önfoglalkoztatóként veszik nyilvántartásba.
Ukrán Adótörvénykönyv (PKU) 14. cikk 14.1. pont 14.1.213. alpont c) pontja, 4. bekezdés — Ha az illetőség az előző szabályok alapján nem állapítható meg, belföldi illetőségű, ha ukrán állampolgár.
Ukrán adóhatósági tudásbázis (ZIR), 135.06. kategória — Az egyéni vállalkozó (FOP) bármely korábbi évre kérhet ukrán illetőségigazolást (a Pénzügyminisztérium 2022.08.19-i 248. sz. rendelete).
Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont — Belföldi illetőségű: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha más államnak is állampolgára, és belföldön nincs nyilvántartott lakóhelye vagy tartózkodási helye); b) a szabad mozgás jogával rendelkező személy, ha e jogát a naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja; c) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a hontalan személy; d) más személy, ha kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, ha létérdekei központja belföld, vagy – ha ezek nem döntenek – szokásos tartózkodási helye belföldön van.
4. cikk (2) bekezdés a) pont (magyar–ukrán egyezmény, 1995) — A mindkét államban belföldi illetőségű magánszemély abban az államban illetőséges, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkettőben van, abban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja).
Ukrán Adótörvénykönyv (PKU) 14. cikk 14.1. pont 14.1.213. alpont c) pontja (kettős állampolgárság) — Az az ukrán állampolgár, aki más állam állampolgárságával is rendelkezik, e adó szempontjából ukrán állampolgárnak minősül, akinek nincs joga a külföldön megfizetett adó beszámítására (az Állami Adószolgálat 2024. júniusi tájékoztatója idézi).
23. cikk (magyar–ukrán egyezmény, 1995) — (1) Ukrajna a magyar adót – az ukrán jogszabályok fenntartásával – beszámítja az ugyanarra a jövedelemre számított ukrán adóba. (2) a) Magyarország az Ukrajnában adóztatható jövedelmet – a b) pont fenntartásával – mentesíti; b) a 10., 11. és 12. cikk szerinti (osztalék, kamat, jogdíj) jövedelemnél az Ukrajnában megfizetett adót levonja. (3) A levonás nem haladhatja meg a levonás előtt számított adónak a másik államban adóztatható jövedelemre jutó részét.
Szja tv. 32. § (1) bekezdés — Ha az összevont adóalap külföldről származó, ott megadóztatott jövedelmet is tartalmaz, a számított adót – ha nemzetközi szerződésből más nem következik – a külföldön megfizetett adó 90 százaléka csökkenti, legfeljebb az e jövedelemre jutó magyar adó összegéig. Nemzetközi szerződés hiányában a belföldi forrású jövedelmet terhelő adóval szemben külföldi adó nem vehető figyelembe; a visszajáró külföldi adó nem számít megfizetett adónak.
PKU 13. cikk 13.5. pont (urst.com.ua tükör) — A külföldön megfizetett adó beszámításához a külföldi adóhatóságtól igazolást kell beszerezni a megfizetett adó összegéről és az adóalapról; az igazolást legalizálni kell, ha Ukrajna nemzetközi szerződése másként nem rendelkezik.
Ukrán Állami Adószolgálat, Ternopil megye: tájékoztató a külföldi jövedelmekről (2026. február) — A belföldi illetőségűek külföldi jövedelme 18% személyi jövedelemadó és 5% katonai illeték alá esik; az éves bevallás a következő év május 1-jéig, az adó augusztus 1-jéig esedékes; a beszámításhoz a külföldi adóhatóság igazolása kell, és a beszámítás nem haladhatja meg az ukrán adót.
2. cikk 3. a) pont és 4. bekezdés (magyar–ukrán egyezmény, 1999. évi XXX. törvény) — Ukrajnában az egyezmény a társasági nyereségadóra és a személyi jövedelemadóra (ukrán adó) terjed ki; kiterjed minden olyan azonos vagy lényegét tekintve hasonló adóra is, amelyet az aláírás után a hatályban lévő adók mellett vagy helyett vezetnek be.
23. cikk (2) bekezdés (magyar–ukrán egyezmény) — a) Magyarország az Ukrajnában adóztatható jövedelmet – a b) pont fenntartásával – mentesíti; b) osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál az Ukrajnában megfizetett adót levonja.
Ukrajna elnökének 1998.07.03-i 727/98. sz. rendelete; 2014.07.31-i 1621-VII. sz. ukrán törvény (PKU XX. fejezet 10. alfejezet 16-1. pont) — A 727/98. sz. rendelet vezette be a kisvállalkozók egyszerűsített adózási rendszerét (2012.01.01-jén hatályát vesztette, a rendszer a PKU-ba került). Az 1621-VII. sz. törvény iktatta a PKU-ba a katonai illetéket bevezető 16-1. pontot (szöveg: zakon.rada.gov.ua/laws/show/1621-18).
4015-IX. sz. ukrán törvény (2024.10.10.; Ukrán Állami Adószolgálat, Rivne megye) — 2024. december 1-jétől a katonai illeték mértéke 1,5%-ról 5%-ra nőtt; a korábbi időszakokra elszámolt jövedelemre 1,5% marad.
PKU XX. fejezet 10. alfejezet 16-1. pont (ukrán kormány, 2024.12.25.) — A bér, bérleti díj, nyeremény, betéti kamat és más magánszemélyi jövedelem 2024. december 1-jétől 5% katonai illeték alá esik.
Ukrán Állami Adószolgálat, Kárpátalja; az Állami Fiskális Szolgálat kijevi főigazgatóságának 2016.10.11-i 6603/М/26-15-13-04-14. sz. levele (MÁSODLAGOS források: buhplatforma.com.ua) — A katonai illeték nem azonos és lényegét tekintve nem hasonló a polgárok jövedelemadójához, ezért nem tartozik az egyezmények hatálya alá; az egyezmény szerinti jövedelemadó-mentesség nem mentesít az illeték alól. A 2016. évi levél szerint az illeték nem csökkenthető a külföldön megfizetett adóval.
PKU 293.3. pont; XX. fejezet 10. alfejezet 16-1. pont (MÁSODLAGOS forrás: Buhplatforma, 2025.05.28.) — Az egységes adó 3. csoportja: a bevétel 3%-a ÁFA-fizetés mellett, 5%-a, ha az ÁFA az egységes adóban foglaltatik; katonai illeték a 3. csoportban a bevétel 1%-a; havonta egységes szociális hozzájárulás (ЄСВ).
15. cikk (2) bekezdés (magyar–ukrán egyezmény, 1995) — A másik államban végzett nem önálló tevékenység díjazása csak a belföldi illetőség szerinti államban adóztatható, ha a kedvezményezett a másik államban bármely tizenkét hónapos időszakon belül összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik, a munkáltató nem belföldi illetőségű a másik államban, és a díjazást nem a munkáltató ottani telephelye vagy állandó bázisa viseli.
PKU 162.1.2. alpont — A nem belföldi illetőségű személy csak az ukrajnai forrású jövedelme után adóköteles.
NAV: Adóigazolás, jövedelemigazolás, illetőségigazolás kérése — Az illetőségigazolás azt igazolja, hogy a kérelmező belföldi adóalany; a NAV magyar és angol nyelven állítja ki (kérelem többek között az IGAZOL nyomtatványon).
2021. évi III. törvény (MLI kihirdetése) – Magyarország bejelentett egyezményei között az Ukrajnával kötött egyezmény
PKU 162., 167., 170., 179. cikk
4. cikk (2) bekezdés a) pont — A mindkét államban belföldi illetőségű magánszemély abban az államban illetőséges, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkettőben van, abban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja).
4. cikk (2) bekezdés b) pont — Ha nem határozható meg, melyik államban van a létérdekek központja, vagy ha egyik államban sincs állandó lakóhelye, abban az államban illetőséges, amelyben szokásos tartózkodási helye van.
4. cikk (2) bekezdés c)–d) pont — Ha mindkét államban van, vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye, az állampolgárság dönt (c); ha mindkét állam állampolgára vagy egyiké sem, az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel döntenek (d).

Bírói gyakorlat

Ukrajna Legfelsőbb Bírósága (Polgári Kasszációs Bíróság), 760/12263/23, 31.10.2024 — Az a külföldi állampolgár, aki 2004 óta családjával állandóan Ukrajnában él, állandó tartózkodási engedéllyel és bejelentett lakóhellyel rendelkezik, Ukrajnában belföldi illetőségű; a bíróság többek között a PKU 14.1.213. alpontját alkalmazta.
Második Közigazgatási Fellebbviteli Bíróság (Ukrajna), 520/23643/24, 17.04.2025 — Ha a személy lakóhelye és létérdekeinek központja külföldön (EAE) van, a legalább 183 napos ukrajnai tartózkodás nem feltétele a belföldi illetőségnek: a szempontokat sorrendben kell alkalmazni.
Ukrajna Legfelsőbb Bírósága (Közigazgatási Kasszációs Bíróság), 461/1800/17, 03.06.2021 — Egy lengyel állampolgárt, aki a vámadatok szerint egy évben 340 napot (183-nál többet) töltött Ukrajnában, belföldi illetőségűnek tekintettek; az alsóbb fokú bíróságok nem belföldi illetőséget megállapító következtetése téves volt. A napokat a határátlépési adatokból állapították meg.
Ukrajna Legfelsőbb Bírósága (Közigazgatási Kasszációs Bíróság), 1840/2871/18, 09.07.2019 — A PKU 14.1.213. alpontja szerinti szempontok nem korlátozódnak a személy állampolgárságára vagy lakóhelyére; egy másik állam állampolgársága önmagában nem igazolja a nem belföldi illetőséget. Ha az adóhatóság bizonyítékot terjeszt elő, a személynek kell azt megcáfolnia és iratokkal bizonyítania nem belföldi illetőségét.
Ukrajna Legfelsőbb Bírósága (Közigazgatási Kasszációs Bíróság), 160/1061/19, 12.02.2020 — A kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi szerződés elsőbbséget élvez az Adótörvénykönyvvel szemben (PKU 3.2. pont).
Ukrajna Legfelsőbb Bírósága (Közigazgatási Kasszációs Bíróság), 803/737/17, 17.06.2021 — Egy ukrán belföldi illetőségű személy Lengyelországban megszerzett és ott megadóztatott jövedelme az ukrán–lengyel egyezmény 24. cikkével ellentétben Ukrajnában nem adóztatható újra; a bíróság a külföldi adó beszámításának rendjét is összefoglalta (PKU 13. cikk, 170.11. pont).
Ukrajna Legfelsőbb Bírósága (Közigazgatási Kasszációs Bíróság), 440/10892/21, 03.08.2023 — Az egyezményes kedvezményt megtagadták, mert az illetőségigazolás nem terjedt ki arra az időszakra, amelyben a jövedelmet megszerezték.
Ukrajna Legfelsőbb Bírósága (Közigazgatási Kasszációs Bíróság), 620/7208/24, 18.03.2026 — Az egyezmény alkalmazásához a kifizetés időpontjában elegendő az ukrán jog szerint megfelelően legalizált (apostille) és lefordított illetőségigazolás.

Frissítve 04.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.

Ellenőrizze illetőségét