Adóügyi illetőség Olaszországban — magyar szemmel

2024-től Olaszország illetőségűnek tekinti, aki az év nagyobb részében ott tartózkodik (a nap töredéke is számít), ott van a domiciliója (fő személyes és családi kapcsolatai) vagy a residenzája, illetve szerepel az anagrafe-ben. Ha Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti, az 1977. évi magyar–olasz egyezmény 4. cikke dönt.

Ellenőrizze illetőségét: Magyarország és Olaszország

Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Olaszország) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.

Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Olaszország

2024-től Olaszország akkor tekinti illetőségűnek, ha az év nagyobb részében bármelyik feltétel teljesül: fizikai jelenlét (a nap töredéke egész napnak számít), domicilio (fő személyes és családi kapcsolatok Olaszországban), residenza (szokásos lakóhely) vagy bejegyzés az anagrafe-be.

Legalább 183 napot töltött Olaszországban (a nap töredékét is számítva) — olasz adóügyi illetőségű, akkor is, ha onnan távmunkát végzett.
Fő személyes és családi kapcsolatai Olaszországban vannak: ez a domicilio, amely 2024-től egyetlen ott töltött nap nélkül is olasz illetőséget keletkeztet.
Szerepel az anagrafe-ben — vélelmezni kell az olasz illetőséget. A vélelmet csak azzal döntheti meg, hogy egyik feltétel (jelenlét, domicilio, residenza) sem teljesül.

Mikor nem belföldi illetőségű

183 napnál kevesebb, nincs olaszországi család és anagrafe-bejegyzés — nem olasz illetőségű. Az Olaszországban végzett munka bére ott ettől függetlenül adóköteles.

Hol ütközik a másik állam (Olaszország) joga a magyar szabályokkal

Ütközés: legalább 183 nap Olaszországban, miközben Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti. Magyarország belföldi illetőségűnek tekinti Önt (például magyar állampolgárként, vagy mert állandó lakóhelye, létérdekeinek központja Magyarországon van), Olaszország pedig az év nagyobb részére kiterjedő jelenlét miatt. A kettős illetőséget a magyar–olasz egyezmény 4. cikk (2) bekezdése oldja fel: állandó lakóhely; ha mindkét államban van — létérdekek központja; ezután szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az illetékes hatóságok egyeztetése. Ha az egyezmény szerint olasz illetőségű, Magyarország az Olaszországban adóztatható jövedelmet mentesíti (24. cikk).
Ütközés: család Olaszországban — olasz illetőség egyetlen ott töltött nap nélkül. 2024-től Olaszország illetőségűnek tekinti azt, akinek fő személyes és családi kapcsolatai Olaszországban vannak, akkor is, ha ott nem tartózkodik. A magyar jog a létérdekek központját a családi és gazdasági kapcsolatok együttes értékelésével határozza meg. Az egyezmény szerint, ha mindkét államban van állandó lakóhelye, a létérdekek központja dönt — személyes és gazdasági kapcsolatok együtt; ha ez nem határozható meg, a szokásos tartózkodási hely, majd az állampolgárság. Ha állandó lakóhelye csak Magyarországon van, az egyezmény szerint magyar illetőségű, akármit mond az olasz belső jog.
Ütközés: bejegyzés az olasz anagrafe-be. Ha az év nagyobb részében szerepel az olasz népesség-nyilvántartásban, Olaszország vélelmezi az illetőségét; a magyar jog ezt nem veszi figyelembe. Az ütközést az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése oldja fel — az Agenzia delle Entrate kifejezetten elismeri, hogy az egyezmény akkor is alkalmazandó, ha az olasz illetőség csak az anagrafe-bejegyzésen alapul. Ha Olaszországba költözik, a magyarországi lakcím kijelentése és az olasz bejelentkezés időpontját érdemes összehangolni, és a magyar illetőséget NAV-illetőségigazolással bizonyítani.

Amit még érdemes tudni

Napok számítása: mindkét állam egész napnak veszi az utazási napot. Olaszország a nap bármely töredékét egész napnak számítja, a magyar jog pedig a ki- és beutazás napját egész napnak tekinti. Ugyanaz az utazási nap így mindkét államban jelenléti napnak számít — a két napszám együtt meghaladhatja a 365-öt. Az egyezmény szokásos tartózkodási helyre vonatkozó lépésénél ezért hosszabb időszak tényleges tartózkodását érdemes összevetni.
Olaszországban végzett munka bére magyar illetőségű személynél. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, az Olaszországban fizikailag végzett munka (távmunka is) bérét Olaszország akkor nem adóztathatja, ha mindhárom feltétel teljesül: az adózási évben összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik Olaszországban, a munkáltató nem olasz illetőségű, és a bért nem olaszországi telephely viseli (15. cikk (2)). Ha bármelyik feltétel nem teljesül, a bér Olaszországban adóztatható, Magyarország pedig mentesíti (24. cikk).
Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást olasz jövedelemnél. Magyar illetőségű személy Olaszországban adóztatható jövedelmét (például olaszországi munka bérét, olasz ingatlan jövedelmét) Magyarország mentesíti; a többi jövedelemre ugyanazt az adókulcsot alkalmazhatja, de az egykulcsos (15%-os) szja miatt ennek a gyakorlatban nincs hatása. A 24. cikk (2) bekezdés b) pontjában meghatározott jövedelmeknél (például osztalék, kamat) nem mentesítés, hanem az olasz adó beszámítása jár, legfeljebb az arra jutó magyar adóig. A mentes jövedelmet is fel kell tüntetni a magyar bevallásban.
Olasz átalányadó új illetőségűeknek (art. 24-bis TUIR). Ha az előző tíz adóévből legalább kilencben nem volt olasz illetőségű, választhatja, hogy minden külföldi jövedelme után évi rögzített helyettesítő adót fizet: a 199/2025. törvény hatálybalépése után odaköltözőknek évi 300 000 eurót (a korábban költözők a költözéskori összeget), családtagonként 50 000 eurót, legfeljebb 15 évig; egyes államok jövedelme kizárható. A rendszer csak az olasz adót érinti: ha az egyezmény szerint olasz illetőségű, Magyarország a magyarországi forrású jövedelmet továbbra is adóztatja.
Olasz kedvezmény betelepülő munkavállalóknak (art. 5 D.Lgs. 209/2023). Aki az előző három adóévben nem volt olasz illetőségű (hat vagy hét évben, ha korábban ugyanannál a munkáltatónál vagy csoportnál dolgozott), munkáját túlnyomórészt Olaszországban végzi, megfelel a magas képzettségi feltételeknek és öt adóévig olasz illetőségű marad, munkaviszonyból vagy önálló tevékenységből származó jövedelmének csak 50%-a után fizet olasz adót (kiskorú gyermekkel 60% mentes), évi 600 000 euróig. 2027-től az új Testo unico 225. cikke. A kedvezmény csak az olasz adót csökkenti; ha az egyezmény szerint olasz illetőségű, Magyarország ezt a jövedelmet nem adóztatja.
Melyik egyezmény alkalmazandó: az 1977. évi magyar–olasz egyezmény. A Budapesten 1977. május 16-án aláírt egyezményt Magyarországon az 53/1980. (XII. 12.) MT rendelet hirdette ki; a jegyzékváltás 1980. október 2-án történt. Illetőségi szabály: 4. cikk (2) bekezdés; nem önálló munka: 15. cikk (183 nap az adózási évben); kettős adóztatás elkerülése: 24. cikk (Magyarország mentesít, egyes jövedelmeknél — például osztaléknál, kamatnál — beszámít; Olaszország beszámít); egyeztető eljárás: 26. cikk, az első értesítéstől számított három éven belül. A többoldalú egyezmény (MLI) a természetes személyek illetőségi szabályát nem módosítja.
Új olasz adókódex 2027-től. 2027. január 1-jétől a TUIR helyébe új kódex (D.Lgs. 117/2026) lép. Az illetőségi szabályok nem változnak, a többi cikk új számozást kap.

Hogyan oldható fel a kettős illetőség

Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdés alkalmazandó: Egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Olasz Köztársaság Kormánya között a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról (Budapest, 1977. május 16.). A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.

Kifejezések, amelyekkel Olaszországban találkozhat

residenza fiscale: adóügyi illetőség
domicilio: a fő személyes és családi kapcsolatok helye (2024-től)
anagrafe: települési népesség-nyilvántartás — a bejegyzés az illetőség megdönthető vélelme
smart working: távmunka — a napok jelenléti napnak számítanak
regime dei neo-residenti: átalányadó új illetőségűeknek a külföldi jövedelemre
Agenzia delle Entrate: az olasz adóhatóság

Kérdések

Mennyi idő után leszek olasz adóügyi illetőségű?

Ha az adóév nagyobb részében — legalább 183 napig, a nap töredékét is beleszámítva — Olaszországban tartózkodik. Ennél kevesebb nap mellett is olasz illetőségű lehet, ha fő személyes és családi kapcsolatai ott vannak, vagy szerepel az anagrafe-ben.

Melyik egyezmény alkalmazandó Magyarország és Olaszország között?

A Budapesten 1977. május 16-án aláírt egyezmény (kihirdette: 53/1980. MT rendelet). A kettős illetőséget a 4. cikk (2) bekezdése oldja fel; a bérnél a 183 napot az adózási évben kell számolni (15. cikk).

Kétszer fizetek adót az olasz fizetésem után?

Nem. Ha a bér az egyezmény szerint Olaszországban adóztatható, Magyarország magyar illetőségű személynél mentesíti (24. cikk); egyes jövedelmeknél (például osztalék, kamat) az olasz adót számítja be. Olasz illetőségűként Olaszország a magyar adót számítja be.

Források

Jogszabályok és hatósági iránymutatás

art. 2(2) TUIR (DPR 917/1986, a 2024-től hatályos szöveg) — Olasz illetőségű, aki az adóév nagyobb részében (a nap töredékét is számítva) Olaszországban tartózkodik, ott van a residenzája (szokásos lakóhelye) vagy a domiciliója (fő személyes és családi kapcsolatai); az anagrafe-be (népesség-nyilvántartás) való bejegyzés megdönthető vélelem. A feltételek vagylagosak.
Agenzia delle Entrate, circolare n. 20/E (2024. november 4.) — A feltételek vagylagosak; a küszöb 183 nap (szökőévben 184); a nap bármely töredéke egész napnak számít; a domicilio elsősorban a személyes és családi kapcsolatokat jelenti, nem a gazdaságiakat; az Olaszországból végzett 183 napi távmunka önmagában illetőséget keletkeztet; az anagrafe-bejegyzés megdönthető vélelem; a szabályok 2024. január 1-jétől alkalmazandók; az adóegyezmények elsőbbséget élveznek, akkor is, ha az olasz illetőség csak az anagrafe-bejegyzésen alapul.
D.Lgs. 2026. június 19., n. 117 (új Testo unico, 2027. január 1-jétől) — 2027-től a TUIR helyébe új kódex lép: az illetőségről szóló 2. cikk szó szerint változatlan; a külföldi illetőségűek jövedelme — 25. cikk; a külföldi adó beszámítása — 185. cikk.
art. 23(1)(c) TUIR — Külföldi illetőségű személy esetén az Olaszországban végzett munkáért kapott díjazás Olaszországban adóköteles.
Szja tv. 3. § 2. pont d) — Az a)–c) pontba nem tartozó személy belföldi illetőségű, ha da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye; db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön van állandó lakóhelye; dc) szokásos tartózkodási helye belföldön van, ha a létérdekek központja sem állapítható meg.
Magyar–olasz egyezmény (1977) 4. cikk (2) bekezdés — Kettős illetőségű természetes személy: a) abban az államban illetőségű, ahol állandó lakóhelye van; ha mindkettőben van, ahol létérdekeinek központja van; b) ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy egyik államban sincs állandó lakóhelye — ahol szokásos tartózkodási helye van; c) ezután az állampolgárság; d) végül az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése.
Magyar–olasz egyezmény (1977) 24. cikk — Olaszország a jövedelmet bevonhatja az adóalapba, és levonja a Magyarországon megfizetett adót, legfeljebb az arra jutó olasz adó erejéig; nincs levonás, ha a jövedelmet Olaszországban a kedvezményezett kérésére végleges forrásadó terheli. Magyarország a b) pont fenntartásával az Olaszországban adóztatható jövedelmet mentesíti, de a többi jövedelemre ugyanazt az adókulcsot alkalmazhatja, mintha az nem lenne mentes; a b) pontban meghatározott jövedelmeknél (pl. osztalék, kamat) az olasz adót beszámítja, legfeljebb az arra jutó magyar adóig.
Art. (2017. évi CL. törvény) 7. § 44. pont — Szokásos tartózkodási helye Magyarországon annak van, aki az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napot belföldön tartózkodott.
Magyar–olasz egyezmény (1977) 15. cikk (2) bekezdés — A másik államban végzett munkáért kapott bér csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, ha a munkavállaló a másik államban a vonatkozó adózási évben összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik, a munkáltató nem a másik állam illetőségű személye, és a bért nem a munkáltató ottani telephelye vagy állandó bázisa viseli.
Szja tv. 2. § (4)–(5) — A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed; a külföldi illetőségűé csak a belföldről származó vagy nemzetközi szerződés alapján Magyarországon adóztatható bevételére. Ha a kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, azt kell alkalmazni.
art. 24-bis TUIR (hatályos szöveg, Brocardi-tükör) — Választható helyettesítő adó a külföldi jövedelemre azoknak, akik olasz illetőségűvé válnak, és az előző tíz adóévből legalább kilencben nem voltak azok: évi 300 000 euró, kiterjesztett családtagonként 50 000 euró; 15 év után megszűnik; egyes államok kizárhatók (5. bekezdés), azok jövedelme rendes adózás alá esik, beszámítással.
Legge 2025. december 30., n. 199, art. 1(25)–(26) (GU n. 301, 2025.12.30.; másolat: finanzaefisco.com) — Az art. 24-bis szerinti helyettesítő adót 200 000-ről 300 000 euróra, a családtagonkénti összeget 25 000-ről 50 000 euróra emeli azoknak, akik a törvény hatálybalépésétől helyezik át illetőségüket Olaszországba.
art. 5 D.Lgs. 2023. december 27., n. 209 — az Agenzia delle Entrate 2/2026. sz. válasza szerint (másolat: fiscoetasse.com) — Az Olaszországba költöző munkavállalók munkaviszonyból és önálló tevékenységből származó jövedelme 50%-ban számít az adóalapba, évi 600 000 euróig, ha az előző három adóévben nem voltak olasz illetőségűek, munkájukat túlnyomórészt Olaszországban végzik, megfelelnek a magas képzettségi feltételeknek, és az áthelyezés évében és az azt követő négy évben olasz illetőségűek maradnak.
art. 225 új Testo unico (D.Lgs. 2026. június 19., n. 117) (miolegale.it-tükör) — Ugyanez a kedvezmény az új kódexben: 50%, évi 600 000 euróig; 3 év előzetes nem-illetőség (6 vagy 7, ha korábban ugyanannál a munkáltatónál vagy csoportnál dolgozott); 60% mentes, ha kiskorú gyermekkel költözik, vagy a kedvezmény alatt gyermek születik vagy örökbefogadás történik.
2021. évi III. törvény (a Multilaterális Adóegyezmény kihirdetéséről), MLI 4. cikk (1) — Az MLI 4. cikke csak a «nem természetes személy» kettős illetőségét rendezi (illetékes hatóságok egyeztetése); a természetes személyekre vonatkozó illetőségi szabályt (az egyezmények 4. cikk (2) bekezdését) nem módosítja.
art. 165 TUIR — A külföldi adó beszámítható, legfeljebb a külföldi jövedelemre jutó olasz adó erejéig.
4. cikk (2) bekezdés a) pont — A kettős illetőségű személy abban az államban illetőségű, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkét államban van állandó lakóhelye, abban, amelyben létérdekeinek központja van.
4. cikk (2) bekezdés b) pont — Ha nem határozható meg, melyik államban van a létérdekek központja, vagy ha egyik államban sincs állandó lakóhelye: abban az államban illetőségű, amelyben szokásos tartózkodási helye van.
4. cikk (2) bekezdés c)–d) pont — Ha mindkét államban vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye: az állampolgárság szerinti állam; ha mindkettőnek vagy egyiknek sem állampolgára: az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel döntenek.
26. cikk (1) bekezdés (egyeztető eljárás) — Az ügyet az egyezménynek meg nem felelő adóztatáshoz vezető intézkedésről szóló első értesítéstől számított három éven belül kell előterjeszteni.

Bírói gyakorlat

Corte di Cassazione, Sez. 5 (adóügyi tanács), sentenza n. 19843 (Rv. 671648-02), 18.07.2024 — Az új illetőségi szabályok (D.Lgs. 209/2023) nem visszaható hatályúak — a 2024. január 1-je utáni tényállásokra alkalmazandók. A korábbi évekre a domicilio az üzleti és életérdekek központját jelenti, a családi kötődés csak más ismérvekkel együtt számít. Az adózó felülvizsgálati kérelmét (2009-es adóév) elfogadhatatlannak nyilvánították.
Corte di Cassazione, Sez. 5 (adóügyi tanács), ordinanza n. 18009, 06.06.2022 — Az alacsony adózású államba (itt Svájcba) költözött olasz állampolgárok olasz illetőségének vélelme megdönthető; a létérdekek központját Svájcban állapították meg, bár a lakás és a munkahely a határ közelében volt. A 2024 előtti szabályok szerint.
Corte di Cassazione, ordinanza n. 18702, 01.07.2021 — Az AIRE-bejegyzés (Monaco) nem zárta ki az olasz illetőséget: az üzleti és életérdekek központja — a család és egy olasz társaságban betöltött vezető tisztség — volt döntő. A 2024 előtti szabályok szerint.
Corte di Cassazione, ordinanza n. 8286, 15.03.2022 — Az az állampolgár, akinek domiciliója (fő üzleti és gazdasági érdekeinek helye) Olaszországban van, AIRE-bejegyzésétől függetlenül olasz illetőségű; az ügyet új eljárásra visszautalták. A 2024 előtti szabályok szerint.

Frissítve 04.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.

Ellenőrizze illetőségét