Adóügyi illetőség Lengyelországban — magyar szemmel

Lengyelország illetőségűnek tekinti, akinek személyes vagy gazdasági érdekeinek központja Lengyelországban van, vagy aki az adóévben több mint 183 napot tölt ott — bármelyik feltétel elegendő. Ha Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti, az 1992. évi magyar–lengyel egyezmény 4. cikke dönt.

Ellenőrizze illetőségét: Magyarország és Lengyelország

Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Lengyelország) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.

Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Lengyelország

Lengyelországban a feltételek vagylagosak: a lengyelországi személyes vagy akár csak gazdasági központ, vagy a több mint 183 napos tartózkodás elegendő.

Létérdekeinek központja Lengyelországban van — a PIT-törvény 3. cikk 1a. bekezdése szerint lengyel adóügyi illetőségű, a világjövedelme után adóköteles.
Gazdasági érdekeinek központja Lengyelországban van — a lengyel jog szerint ez önmagában elegendő, akkor is, ha családja Magyarországon él: lengyel adóügyi illetőségű.
Az adóévben több mint 183 napot tartózkodott Lengyelországban — a PIT-törvény 3. cikk 1a. bekezdés 2. pontja szerint lengyel adóügyi illetőségű.

Mikor nem belföldi illetőségű

Nincs lengyelországi érdekközpontja, és legfeljebb 183 napot tartózkodott ott — nem lengyel illetőségű. A lengyel forrású jövedelem (a Lengyelországban végzett munka bére is) ott ettől függetlenül adóköteles.

Hol ütközik a másik állam (Lengyelország) joga a magyar szabályokkal

Ütközés: érdekközpont Lengyelországban, miközben Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti. Lengyelország már a személyes VAGY a gazdasági központ alapján illetőségűnek tekinti — a magyar jog a létérdekek központját a családi és gazdasági kapcsolatok együttes értékelésével határozza meg, a magyar állampolgárt pedig állampolgársága alapján is belföldinek tekintheti. Kettős illetőség esetén a magyar–lengyel egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: állandó lakhely; ha mindkét államban van — létérdekek központja (személyes és gazdasági kapcsolatok együtt); ha ez nem határozható meg, vagy egyikben sincs lakhelye — szokásos tartózkodási hely; majd állampolgárság és kölcsönös egyetértés. A puszta lengyelországi munkahely tehát az egyezmény szerint nem feltétlenül tesz lengyel illetőségűvé.
Ütközés: több mint 183 nap Lengyelországban, miközben Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti. Lengyelország a tartózkodás hossza miatt, Magyarország például a kizárólag magyarországi állandó lakóhely, a létérdekek központja vagy az állampolgárság alapján tekinti illetőségűnek. Az egyezmény szerint, ha állandó lakhelye csak Magyarországon van, magyar illetőségű (4. cikk (2) a)) — de a pénzügyi évben 183 napot meghaladó lengyelországi munka bérét Lengyelország adóztathatja (15. cikk), Magyarország pedig mentesíti (24. cikk).

Amit még érdemes tudni

Pontosan 183 nap: Lengyelországban még nem, Magyarországon már elég. A PIT-törvény több mint 183 napot (a 184. naptól) követel meg az adóévben; a nap minden töredéke számít, az érkezés és távozás napja is, és a tartózkodásnak nem kell folyamatosnak lennie. Magyarországon a szokásos tartózkodási helyhez legalább 183 nap elég, a ki- és beutazás napja szintén egész nap.
Lengyelországban végzett munka bére magyar illetőségű személynél. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, a Lengyelországban fizikailag végzett munka (magyar munkáltatónak végzett távmunka is) bérét Lengyelország akkor nem adóztathatja, ha mindhárom feltétel teljesül: a vonatkozó pénzügyi évben összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik Lengyelországban, a munkáltató nem lengyel illetőségű, és a bért nem lengyelországi telephely viseli (15. cikk (2)). Ha bármelyik feltétel nem teljesül, a bér Lengyelországban adóztatható, Magyarország pedig mentesíti (24. cikk).
Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást lengyel jövedelemnél. Magyar illetőségű személy Lengyelországban adóztatható jövedelmét (például lengyelországi munka bérét, lengyel ingatlan jövedelmét) Magyarország mentesíti; a mentes jövedelmet a többi jövedelem adójánál figyelembe veheti, ennek az egykulcsos szja mellett gyakorlati hatása nincs. Osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál (10–12. cikk) a lengyel adót számítja be, legfeljebb az arra jutó magyar adóig. Lengyel illetőségűként Lengyelország ugyanígy mentesít, de a sávos kulcsnál figyelembe veheti a magyar jövedelmet; hogy a többoldalú egyezmény (MLI) ezt beszámításra változtatta-e, nem ellenőriztük.
A költözés éve: Lengyelország elismeri az év közbeni illetőségváltozást. Lengyelország attól a naptól tekinti illetőségűnek, amikor érdekközpontja odakerül (például a család odaköltözik), így az év megosztható. A magyar jog az illetőséget nem bontja év közbeni szakaszokra; ha a költözés évében mindkét állam illetőségűnek tekinti, a kettős illetőséget az egyezmény 4. cikke oldja fel. Rögzítse a költözés napját (lakásbérlet, munkakezdés, a család költözése), mert a lengyel illetőség kezdete ehhez igazodik.
Ulga na powrót — uniós állampolgárként is igénybe vehető lehet. Lengyelország a munkaviszonyból és vállalkozásból származó jövedelmet évi 85 528 złotyig négy évig mentesíti annak, aki három naptári év nem-illetőség után helyezi át lakóhelyét Lengyelországba, és előtte legalább három évig külföldön élt. A kedvezmény lengyel állampolgárokat, a Karta Polaka birtokosait, valamint uniós/EGT/svájci állampolgárokat illet meg — magyar állampolgár is jogosult lehet. Ellenőrizze, hogy a korábbi magyarországi lakóhely a podatki.gov.pl szerinti feltételeknek megfelel-e.
Melyik egyezmény alkalmazandó: az 1992. évi magyar–lengyel egyezmény. A Budapesten 1992. szeptember 23-án aláírt egyezményt Magyarországon az 1996. évi XCV. törvény hirdette ki; rendelkezései 1996. január 1-jétől alkalmazandók. A hatálybalépés napját a két állam eltérően közölte (a magyar törvény szerint 1995. augusztus 8., a lengyel kormánynyilatkozat szerint 1995. szeptember 10.), ez az alkalmazást nem érinti. Illetőségi szabály: 4. cikk (2) bekezdés; nem önálló munka: 15. cikk (183 nap a pénzügyi évben); kettős adóztatás elkerülése: 24. cikk; egyeztető eljárás: 26. cikk, három éven belül. A többoldalú egyezmény (MLI) a természetes személyek illetőségi szabályát nem módosítja.

Hogyan oldható fel a kettős illetőség

Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdés alkalmazandó: Egyezmény a Magyar Köztársaság és a Lengyel Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén (Budapest, 1992. szeptember 23.). A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.

Kifejezések, amelyekkel Lengyelországban találkozhat

rezydencja podatkowa: adóügyi illetőség
ośrodek interesów życiowych: a létérdekek (személyes vagy gazdasági) központja
nieograniczony obowiązek podatkowy: korlátlan adókötelezettség a világjövedelemre
ograniczony obowiązek podatkowy: adókötelezettség csak a lengyel forrású jövedelemre
certyfikat rezydencji: illetőségigazolás
ulga na powrót: adókedvezmény a Lengyelországba (vissza)költözőknek

Kérdések

Mikor leszek lengyel adóügyi illetőségű?

Ha személyes vagy gazdasági érdekeinek központja Lengyelországban van, vagy az adóévben több mint 183 napot tölt ott — bármelyik feltétel elegendő. A 183 napnál az érkezés és a távozás napja is számít.

Melyik egyezmény alkalmazandó Magyarország és Lengyelország között?

A Budapesten 1992. szeptember 23-án aláírt egyezmény (kihirdette: 1996. évi XCV. törvény), 1996. január 1-jétől alkalmazandó. A kettős illetőséget a 4. cikk (2) bekezdése oldja fel; a bérnél a 183 napot a pénzügyi évben kell számolni (15. cikk).

Kétszer fizetek adót a lengyel fizetésem után?

Nem. Ha a bér az egyezmény szerint Lengyelországban adóztatható, Magyarország magyar illetőségű személynél mentesíti (24. cikk); osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál a lengyel adót számítja be.

Források

Jogszabályok és hatósági iránymutatás

art. 3 ust. 1 ustawy o PIT — Akinek lakóhelye Lengyelországban van, az összes jövedelme után adóköteles, függetlenül a jövedelem keletkezési helyétől (korlátlan adókötelezettség).
art. 3 ust. 1a ustawy o PIT — Lengyelországban lakóhellyel rendelkezik az a természetes személy, akinek személyes VAGY gazdasági érdekeinek központja (létérdekeinek központja) Lengyelországban van, vagy aki az adóévben több mint 183 napot tartózkodik Lengyelországban. Bármelyik feltétel elegendő.
Objaśnienia podatkowe MF z 29.04.2021 (a lengyel Pénzügyminisztérium illetőségi útmutatója) — A személyes és a gazdasági központot külön kell vizsgálni — bármelyik elegendő. A 183 napnál a nap minden töredéke számít, az érkezés és távozás napja is; a tartózkodásnak nem kell folyamatosnak lennie; az illetőség év közben is kezdődhet vagy megszűnhet.
art. 3 ust. 2a–2b ustawy o PIT — A külföldi illetőségű személy csak a lengyel forrású jövedelem után adóköteles, ideértve a Lengyelországban végzett munka bérét, függetlenül a kifizetés helyétől.
Szja tv. 3. § 2. pont d) — Az a)–c) pontba nem tartozó személy belföldi illetőségű, ha da) kizárólag belföldön van állandó lakóhelye; db) létérdekei központja belföld, ha egyáltalán nem vagy nem csak belföldön van állandó lakóhelye; dc) szokásos tartózkodási helye belföldön van, ha a létérdekek központja sem állapítható meg.
Magyar–lengyel egyezmény (1992) 4. cikk (2) bekezdés — Kettős illetőségű természetes személy: a) abban az államban illetőségű, amelyben állandó lakhellyel rendelkezik; ha mindkettőben, abban, amelyben létérdekeinek központja van; b) ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy egyik államban sincs állandó lakhelye — ahol szokásos tartózkodási helye van; c) ha mindkettőben vagy egyikben sincs — az állampolgárság; d) ha mindkettőnek vagy egyiknek sem állampolgára — az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése.
Magyar–lengyel egyezmény (1992) 15. cikk (2) bekezdés — A másik államban végzett nem önálló munkáért kapott térítés csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, ha a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó pénzügyi évben összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik, a munkáltató nem a másik állam illetőségű személye, és a térítést nem a munkáltató ottani telephelye vagy állandó bázisa viseli.
Magyar–lengyel egyezmény (1992) 24. cikk — Mindkét állam ugyanígy jár el: (1) a másik államban adóztatható jövedelmet és vagyont mentesíti; (2) a 10., 11. és 12. cikk szerinti jövedelemnél (osztalék, kamat, jogdíj) a másik államban fizetett adót beszámítja, legfeljebb az arra jutó saját adóig; (3) a mentesített jövedelmet a többi jövedelem adójának megállapításánál figyelembe veheti.
Art. (2017. évi CL. törvény) 7. § 44. pont — Szokásos tartózkodási helye Magyarországon annak van, aki az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napot belföldön tartózkodott.
art. 27 ust. 8–9 ustawy o PIT — A külföldi jövedelem az egyezménytől függően vagy progresszióval mentes, vagy a külföldi adót arányosan beszámítják.
Szja tv. 2. § (4)–(5) — A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed; a külföldi illetőségűé csak a belföldről származó vagy nemzetközi szerződés alapján Magyarországon adóztatható bevételére. Ha a kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, azt kell alkalmazni.
Ulga na powrót (art. 21 ust. 1 pkt 152 ustawy o PIT) — podatki.gov.pl útmutató — A 2021. december 31. után Lengyelországba költözők munkaviszonyból, egyes szerződésekből és vállalkozásból származó jövedelme évi 85 528 złotyig (más PIT-kedvezményekkel közös keret) négy egymást követő adóévben mentes, ha a költözést megelőző három naptári évben nem voltak lengyel illetőségűek, lengyel állampolgárok, a Karta Polaka birtokosai vagy uniós/EGT/svájci állampolgárok, és korábban legalább három évig külföldön éltek.
1996. évi XCV. törvény 1. §, 3. §; az egyezmény 29. cikke — Aláírás: Budapest, 1992. szeptember 23. A magyar kihirdető törvény szerint a megerősítésről szóló jegyzékváltás 1995. június 8-án történt, és az egyezmény 1995. augusztus 8-án lépett hatályba; rendelkezéseit az 1996. január 1-jén vagy azt követően szerzett jövedelmekre, illetve kezdődő adóévekre kell alkalmazni.
Oświadczenie rządowe z 25 lipca 1995 r. (Dz.U. 1995 nr 125 poz. 603) — A lengyel kormánynyilatkozat szerint a 29. cikk (1) bekezdésében előírt értesítések megtörténtek, és az egyezmény 1995. szeptember 10-én lép hatályba.
2021. évi III. törvény (a Multilaterális Adóegyezmény kihirdetéséről), MLI 4. cikk (1) — Az MLI 4. cikke csak a «nem természetes személy» kettős illetőségét rendezi (illetékes hatóságok egyeztetése); a természetes személyekre vonatkozó illetőségi szabályt (az egyezmények 4. cikk (2) bekezdését) nem módosítja.
4. cikk (2) bekezdés a) pont — A kettős illetőségű személy abban az államban illetőségű, amelyben állandó lakhellyel rendelkezik; ha mindkettőben, abban, amelyben létérdekeinek központja van.
4. cikk (2) bekezdés b) pont — Ha nem határozható meg, melyik államban van a létérdekek központja, vagy ha egyik államban sincs állandó lakhelye: abban az államban illetőségű, amelyben szokásos tartózkodási helye van.
4. cikk (2) bekezdés c)–d) pont — Ha mindkét államban van, vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye: az állampolgárság szerinti állam; ha mindkettőnek vagy egyiknek sem állampolgára: az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.
26. cikk (1) bekezdés (egyeztető eljárás) — Az ügyet az egyezmény rendelkezéseinek meg nem felelő adózáshoz vezető intézkedésről szóló első értesítést követő három éven belül kell előterjeszteni.

Frissítve 04.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.

Ellenőrizze illetőségét