Adóügyi illetőség Ausztriában magyar adózóknak

Ausztria belföldi illetőségűnek tekinti, ha ott rendelkezésére álló lakása (Wohnsitz) van – a napok számától függetlenül –, ha több mint hat hónapig tartózkodik ott, vagy ha hat hónapnál hosszabb munkaszerződése van. Ha Magyarország is illetőségesnek tekinti, az 1975. évi magyar–osztrák egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt.

Ellenőrizze illetőségét: Magyarország és Ausztria

Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Ausztria) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.

Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Ausztria

Ausztriában – Németországhoz hasonlóan – a lakás a döntő: a lakóhely (Wohnsitz) napszámítás nélkül belföldi illetőséget keletkeztet. Lakás nélkül a hat hónapot meghaladó tartózkodás – akár az évfordulón átnyúlva – tesz belföldi illetőségűvé.

A hat hónapot folyamatosan, nem naptári évenként számítják; a rövid kiutazások (szabadság, kiküldetés, hazautazás) csak felfüggesztik a számítást.

Ausztriában lakása van – ez lakóhely (Wohnsitz), így az EStG 1988 1. §-a szerint Ausztriában belföldi illetőségű, és a világjövedelme után adóköteles, akkor is, ha ritkán tartózkodik ott.
Több mint hat hónapja tartózkodik Ausztriában – ez szokásos tartózkodási hely, ezért visszamenőleg az első naptól Ausztriában belföldi illetőségű.
Hat hónapot meghaladó munkaszerződése vagy munkavállalási engedélye van – a BMF gyakorlata szerint a tartózkodás kezdetétől Ausztriában belföldi illetőségű, akkor is, ha a munka korábban véget ért.

Mikor nem belföldi illetőségű

Nincs ausztriai lakása, és tartózkodása nem haladja meg a hat hónapot – Ausztriában nem belföldi illetőségű. Az Ausztriában végzett munka bére ott ennek ellenére adóköteles lehet.

Hol ütközik a másik állam (Ausztria) joga a magyar szabályokkal

Kollízió: Ausztriának elég egy ausztriai lakás, Magyarország közben szintén illetőségesnek tekintheti. Ausztria szerint a bármikor használható lakás lakóhely akkor is, ha ritkán tartózkodik ott (VwGH, Ra 2019/15/0145); a BFG egy közös házban lévő, saját fürdőszobás szoba bérlőjét is korlátlan adókötelezettnek tekintette, noha létérdekei központja külföldön volt (RV/3100198/2020). Magyarország a magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgárt állampolgársága alapján, másokat akkor tekint belföldi illetőségűnek, ha kizárólag itt van állandó lakóhelyük vagy itt van létérdekeik központja (Szja tv. 3. § 2. pont). Ha mindkét állam illetőségesnek tekinti, az 1975. évi egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt; két állandó lakóhely esetén a létérdekek központja – általában ott, ahol a családjával él (VwGH, Ra 2019/15/0160), több év alapján megítélve (VwGH, Ra 2023/13/0186: az ideiglenes külföldi munka a központot az eredeti államban hagyta, mert a lakást megtartották).
Kollízió: magyar állampolgár magyar lakcímmel. Magyar állampolgárként, magyarországi nyilvántartott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel az Szja tv. szerint belföldi illetőségű akkor is, ha Ausztriában él és dolgozik. Ha Ausztria is illetőségesnek tekinti, a 4. cikk (2) bekezdés dönt; ha az egyezmény Ausztriát jelöli ki, Magyarország az Ausztriában adóztatható jövedelmet kiveszi az adóztatás alól (22. cikk (1)). Az ausztriai illetőséget osztrák illetőségigazolással (Ansässigkeitsbescheinigung) bizonyíthatja.
Kollízió: hat hónap Ausztriában, illetve 183 nap naptári évben Magyarországon. Ausztria a hat hónapot meghaladó tartózkodást akkor is beszámítja, ha két naptári évre esik, és az illetőség az első naptól fennáll. Egy októbertől áprilisig tartó tartózkodás így ausztriai illetőséget keletkeztet, holott egyik naptári évben sem töltött ott 183 napot. A magyar szokásos tartózkodási hely naptári évenként legalább 183 napot jelent; ilyen esetben az év egy részére kettős illetőség és az egyezmény szerinti döntés várható.
Kollízió: hat hónapnál hosszabb munkaszerződés – illetőség az első naptól. Hat hónapot meghaladó munkaszerződéssel vagy munkavállalási engedéllyel Ausztria a tartózkodás kezdetétől belföldi illetőségűnek tekinti, miközben az első évben Magyarország még jellemzően szintén illetőségesnek tekinti (különösen magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgárként, vagy ha a magyar lakást megtartja). Az egyezményes illetőségről a 4. cikk (2) bekezdés dönt.

Amit még érdemes tudni

Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást osztrák jövedelemnél. Ha Magyarországon belföldi illetőségű, az 1975. évi egyezmény alapján Ausztriában adóztatható jövedelmet (például az ausztriai munka bérét) Magyarország kiveszi az adóztatás alól, de a többi jövedelemre a mentesített jövedelemmel együtt számított adókulcsot alkalmazhatja (22. cikk (1)). Osztaléknál beszámítás jár: az Ausztriában fizetett adó levonható, legfeljebb az arra jutó magyar adóig (22. cikk (2)). Az Szja tv. 32. §-a szerinti 90%-os beszámítás itt nem alkalmazandó, mert az egyezmény másként rendelkezik.
Munkavégzés Ausztriában osztrák illetőség nélkül: a 183 napos szabály. Nem belföldi illetőségűként is adóköteles Ausztriában az ott végzett munka bére (EStG 1988 98. § (1) 4. pont), kivéve, ha az 1975. évi egyezmény 15. cikk (2) bekezdésének minden feltétele teljesül: a munkáltató nem ausztriai illetőségű, a bért nem ausztriai telephely vagy állandó berendezés viseli, és a vonatkozó adózási évben összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik Ausztriában. Ez az egyezmény – a 2011. évi magyar–német egyezménytől eltérően – adóévenként, nem gördülő 12 hónapra számol.
Második (üdülő)lakás Ausztriában. Ha létérdekei központja több mint öt naptári éve Ausztrián kívül (például Magyarországon) van, az ausztriai üdülőlakás nem tesz belföldi illetőségűvé azokban az években, amelyekben legfeljebb 70 napot használja, és a napokról nyilvántartást vezet.
Beköltözési kedvezmény kutatóknak (Zuzugsbegünstigung). A tudomány és kutatás érdekében Ausztriába költöző tudósok és kutatók öt évig a tudományos jövedelem 30%-ának megfelelő átalánykedvezményt kérhetnek; tudósok, kutatók, művészek és sportolók a költözés miatti többletteher megszüntetését is kérhetik. A kérelmet a költözéstől számított hat hónapon belül kell benyújtani a Finanzamt Österreichhez, és a létérdekek központját Ausztriába kell helyezni. Állampolgársági feltétel nincs.
Az MLI módosította az egyezményt. Az 1975. évi egyezményt a többoldalú BEPS-egyezmény (MLI) módosította: új preambulum és fő cél teszt (PPT) – az egyezményes kedvezmény megtagadható, ha megszerzése egy konstrukció egyik fő célja volt; ez 2022.01.01-től alkalmazandó. A természetes személyek illetőségét eldöntő 4. cikk (2) bekezdést az MLI nem módosította.
Társadalombiztosítás: a 883/2004/EK rendelet. Magyarország és Ausztria között a társadalombiztosítást a 883/2004/EK rendelet koordinálja: egyszerre csak egy állam rendszerében fizet járulékot, főszabály szerint a munkavégzés helyén. Kiküldetésnél meghatározott ideig a kiküldő állam rendszerében maradhat (A1 igazolás). A rendelet a jövedelemadóra nem vonatkozik.

Hogyan oldható fel a kettős illetőség

Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) alkalmazandó: Egyezmény a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem-, a hozadéki és a vagyonadó területén (Bécs, 1975. február 25.; kihirdette: 1976. évi 2. törvényerejű rendelet), az MLI által módosított szöveg. A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.

Kifejezések, amelyekkel Ausztriában találkozhat

Wohnsitz: lakóhely – rendelkezésre álló lakás, a használat gyakoriságától függetlenül
gewöhnlicher Aufenthalt: szokásos tartózkodási hely – hat hónapot meghaladó tartózkodás
unbeschränkte Steuerpflicht: korlátlan adókötelezettség a világjövedelem után
Zweitwohnsitzverordnung: második lakásról szóló rendelet: évente legfeljebb 70 napig használt lakás figyelmen kívül maradhat
Ansässigkeitsbescheinigung: illetőségigazolás
Finanzamt Österreich: osztrák adóhivatal

Kérdések

Ha Ausztriában dolgozom, de Magyarországon lakom, hol adózik a bérem?

Az 1975. évi egyezmény 15. cikk (2) bekezdése szerint csak Magyarországon, ha az adózási évben legfeljebb 183 napot tölt Ausztriában, a munkáltató nem ausztriai, és a bért nem ausztriai telephely viseli. Ha bármelyik feltétel hiányzik, Ausztria adóztat, Magyarország pedig a jövedelmet mentesíti (22. cikk (1)).

Ausztriai lakásbérlés elég az ausztriai illetőséghez?

Igen, a bármikor használható lakás lakóhely, minimális napszám nélkül (VwGH, Ra 2019/15/0145). Ha Magyarország is illetőségesnek tekinti, a 4. cikk (2) bekezdés dönt: állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság.

Módosította az MLI a magyar–osztrák egyezményt?

Igen: új preambulum és fő cél teszt került bele, 2022.01.01-től alkalmazandóan. A természetes személyek illetőségét eldöntő 4. cikk (2) bekezdés változatlan.

Források

Jogszabályok és hatósági iránymutatás

EStG 1988 1. § (2)–(3) bekezdés — Akinek Ausztriában lakóhelye (Wohnsitz) vagy szokásos tartózkodási helye van, korlátlan adókötelezett (világjövedelem); mások csak az ausztriai forrású jövedelmük után adóznak (98. §).
BAO 26. § — Lakóhely az a lakás, amelyet a körülmények alapján a személy megtart és használ. Szokásos tartózkodási hely a nem csupán átmeneti tartózkodás; a hat hónapot meghaladó ausztriai tartózkodás mindig ilyennek minősül, az első hat hónapra is.
BMF: Persönliche Steuerpflicht (2026) — A lakóhelyhez a lakást legalább ismételten használni kell; hat hónap tartózkodás után a korlátlan adókötelezettség visszamenőleg áll be.
LStR 2002 3. pont (2024.12.04-i változat) — A lakóhely a lakás bármikori saját használatának lehetősége; a bejelentkezés csak közvetett jel; a munkáltató által biztosított, másokkal közös alvóhely nem keletkeztet lakóhelyet.
LStR 2002 4. pont — Hat hónapot meghaladó munkavállalási engedély vagy munkaszerződés esetén a szokásos tartózkodási hely és a korlátlan adókötelezettség az első naptól fennáll, akkor is, ha a munka korábban véget ér.
LStR 2002 5. pont (2023.12.15-i változat) — A hat hónapot meghaladó tartózkodás az első naptól korlátlan adókötelezettséget eredményez, akkor is, ha két naptári évre esik; a rövid külföldi utak (szabadság, kiküldetés, hazautazás) a számítást felfüggesztik, de nem indítják újra.
EStG 1988 98. § (1) bekezdés 4. pont — A nem belföldi illetőségű személy adóköteles az Ausztriában végzett vagy ott hasznosított (verwertet) munka bére után.
Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont — Belföldi illetőségű: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha más államnak is állampolgára, és belföldön nincs nyilvántartott lakóhelye vagy tartózkodási helye); b) a szabad mozgás jogával rendelkező személy, ha e jogát a naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja; c) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a hontalan személy; d) más személy, ha kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, ha létérdekei központja belföld, vagy – ha ezek nem döntenek – szokásos tartózkodási helye belföldön van.
4. cikk (2) bekezdés a) pont (magyar–osztrák egyezmény, 1975) — A mindkét államban illetőséggel bíró természetes személy abban az államban illetőséges, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkettőben van, abban, amelyhez szorosabb családi és gazdasági kapcsolatok fűzik (a létérdekek központja).
22. cikk (1)–(2) bekezdés (magyar–osztrák egyezmény, 1975) — (1) A belföldi illetőség szerinti állam a másik államban adóztatható jövedelmet – a (2) bekezdés fenntartásával – kiveszi az adóztatás alól, de a többi jövedelemre azt az adókulcsot alkalmazhatja, amely a mentesített jövedelemmel együtt járna (mentesítés progresszióval). (2) A 10. cikk szerinti (osztalék) jövedelemnél a másik államban fizetett adót beszámítja, legfeljebb az arra jutó belföldi adóig. A szabály mindkét államra – így Magyarországra is – vonatkozik.
Szja tv. 32. § (1) bekezdés — Ha az összevont adóalap külföldről származó, ott megadóztatott jövedelmet is tartalmaz, a számított adót – ha nemzetközi szerződésből más nem következik – a külföldön megfizetett adó 90 százaléka csökkenti, legfeljebb az e jövedelemre jutó magyar adó összegéig. Nemzetközi szerződés hiányában a belföldi forrású jövedelmet terhelő adóval szemben külföldi adó nem vehető figyelembe; a visszajáró külföldi adó nem számít megfizetett adónak.
15. cikk (2) bekezdés (magyar–osztrák egyezmény, 1975) — A másik államban végzett nem önálló munka díjazása csak a belföldi illetőség szerinti államban adóztatható, ha a munkáltató nem bír illetőséggel a másik államban, a díjazást nem a munkáltató ottani telephelye vagy állandó berendezése viseli, és a munkavállaló a másik államban a vonatkozó adózási évben összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik.
Zweitwohnsitzverordnung (BGBl. II Nr. 528/2003) — Ha a létérdekek központja több mint öt naptári éve külföldön van, az ausztriai lakás csak azokban az években minősül lakóhelynek, amelyekben 70 napnál többet használják; a napokról nyilvántartást kell vezetni.
EStG 1988 103. §; BMF: Zuzugsbegünstigung — A tudomány és kutatás érdekében Ausztriába költöző tudósok és kutatók öt évig a tudományos tevékenységből származó jövedelem 30%-ának megfelelő átalánykedvezményt kérhetnek; tudósok, kutatók, művészek és sportolók kérhetik a költözés miatti többletadóteher megszüntetését. A kérelmet a költözéstől számított hat hónapon belül kell benyújtani a Finanzamt Österreichhez; feltétel a létérdekek központjának Ausztriába helyezése. Állampolgársági feltétel nincs.
BMF (Ausztria): az osztrák kettős adóztatási egyezmények listája – Ungarn — Aláírás 1975.02.25., hatálybalépés 1976.02.09., alkalmazandó 1976-tól; BGBl 52/1976; az egyezményt az MLI módosította, az alkalmazás időpontja a szintetizált szövegben található.
Az osztrák–magyar egyezmény MLI-vel szintetizált szövege (BGBl. III Nr. 93/2018 melléklete, LexisNexis-tükör) — Az MLI hatálybalépése: Ausztriában 2018.07.01., Magyarországon 2021.07.01. Az MLI a preambulumot és a 7. cikk szerinti fő cél tesztet (PPT) illesztette be; a PPT 2022.01.01-től alkalmazandó. A 4. cikk (2) bekezdést nem módosította.
883/2004/EK rendelet 11–13. cikk — A rendelet hatálya alá tartozó személyekre egyszerre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandók; főszabály szerint a munkavégzés helye szerinti államé (11. cikk). A másik tagállamba kiküldött munkavállaló meghatározott ideig a kiküldő állam rendszerében marad (12. cikk); több tagállamban folytatott tevékenységre a 13. cikk különös szabályai vonatkoznak.
4. cikk (2) bekezdés a) pont — A mindkét államban illetőséggel bíró természetes személy abban az államban illetőséges, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkettőben van, abban, amelyhez szorosabb családi és gazdasági kapcsolatok fűzik (a létérdekek központja).
4. cikk (2) bekezdés b) pont — Ha nem határozható meg, melyik államban van a létérdekek központja, vagy egyik államban sincs állandó lakóhelye, abban az államban illetőséges, amelyben szokásos tartózkodási helye van.
4. cikk (2) bekezdés c)–d) pont — Ha mindkét államban van, vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye, az állampolgárság dönt (c); ha mindkét állam állampolgára vagy egyiké sem, az államok a 24. cikk szerinti kölcsönös egyeztetéssel járnak el (d).

Bírói gyakorlat

Verwaltungsgerichtshof (VwGH, osztrák Közigazgatási Felsőbíróság), Ra 2019/15/0145, 05.03.2020 — A lakóhely egy lakható lakás bármikori jogi és tényleges használhatósága; a tényleges használat gyakorisága közömbös, minimális éjszakaszám nem követelmény (a BFG ezt előíró határozatát hatályon kívül helyezték).
Verwaltungsgerichtshof (VwGH, osztrák Közigazgatási Felsőbíróság), Ra 2015/15/0066, 27.11.2017 — A BAO 26. §-a szerinti lakóhelynél a lakás feletti tényleges rendelkezés döntő; a rendőrségi bejelentkezés (ZMR) és a bérleti díj fizetése nem döntő. Áfaügy (külföldi vevő kiviteli mentessége), de a lakóhely-teszt ugyanaz.
Bundesfinanzgericht (BFG, osztrák Szövetségi Pénzügyi Bíróság), RV/3100198/2020, 09.06.2022 — Egy közös házban lévő, saját fürdőszobás szoba lakásnak minősül: Ausztriában korlátlan adókötelezettség áll fenn, noha a létérdekek központja az Egyesült Államokban volt.
Verwaltungsgerichtshof (VwGH, osztrák Közigazgatási Felsőbíróság), Ra 2019/15/0160, 23.01.2020 — A felülvizsgálati kérelmet elutasították: ha mindkét államban van lakás, a legszorosabb személyes kapcsolatok általában ahhoz a helyhez fűződnek, ahol a személy rendszeresen a családjával él; a külföldi (svájci) illetőségigazolás csak az adott állam szemszögéből igazol, a létérdekek központjáról nem dönt – mindkét állam körülményeit mérlegelni kell.
Verwaltungsgerichtshof (VwGH, osztrák Közigazgatási Felsőbíróság), Ra 2023/13/0186, 03.09.2024 — A létérdekek központját több év alapján kell megítélni, nem egyetlen évre; az ideiglenes külföldi (itt: egyesült államokbeli) munkavégzés a központot Ausztriában hagyja, akkor is, ha a család is kiköltözött, ha az ausztriai lakást megtartották; a kollégákkal és szomszédokkal való szokásos kapcsolatok nem személyes kötődések egy államhoz.

Frissítve 04.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.

Ellenőrizze illetőségét