Adóügyi illetőség Kanadában magyar adózóknak

Kanada a jelentős lakóhelyi kötődések (lakás, házastárs vagy élettárs, eltartottak) alapján dönt; ezek nélkül 183 nap tartózkodás az egész évre illetőséget keletkeztet. Ha Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti, az 1992-es magyar–kanadai egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt, a kettős adóztatást pedig Magyarország mentesítéssel kerüli el.

Ellenőrizze illetőségét: Magyarország és Kanada

Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Kanada) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.

Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Kanada

A kanadai illetőség ténykérdés: a jelentős lakóhelyi kötődéseken (lakás, házastárs vagy élettárs, eltartottak) múlik; ezek hiányában 183 nap tartózkodás vélelmezett illetőséget eredményez.

Jelentős lakóhelyi kötődése van Kanadával (lakás, házastárs/élettárs vagy eltartottak) — az érkezés napjától kanadai tényleges illetőségű, és a világjövedelme után adózik.
Az évben legalább 183 napot töltött Kanadában — a jövedelemadó-törvény 250(1)(a) szakasza szerint az egész évre kanadai illetőségűnek minősül.

Mikor nem belföldi illetőségű

Nincs jelentős lakóhelyi kötődése Kanadával, és 183 napnál kevesebbet töltött ott — nem kanadai illetőségű. A Kanadában ténylegesen végzett munkáért kapott fizetés azonban ott adóköteles.

Hol ütközik a másik állam (Kanada) joga a magyar szabályokkal

Kollízió: a kanadai lakás az érkezés napjától illetőséget keletkeztet. A rendelkezésére álló saját vagy bérelt kanadai lakás jelentős lakóhelyi kötődés: Kanada napszámlálás nélkül, az érkezés napjától illetőségűnek tekinti. Ha Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt; ha magyarországi lakását is megtartja, a létérdekek központja lesz a döntő.
Kollízió: a Kanadában élő család miatt Kanada illetőségűnek tekinti. A Kanadában élő házastárs, élettárs vagy eltartott jelentős lakóhelyi kötődés, így Kanada 183 napnál rövidebb tartózkodás mellett is tényleges illetőségűnek tekinti. Ha Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: a család önmagában nem «állandó lakóhely», de erősen a létérdekek központja felé húz, ha mindkét országban van lakása.
Kollízió: 183 nap Kanadában magyar illetőség mellett. Kanada 183 nap után az egész évre illetőségűnek tekinti, Magyarország pedig saját szabályai szerint (állampolgárság és lakcím, egyetlen állandó lakóhely, létérdekek központja) illetőségűnek tekintheti. Ha az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése szerint magyarországi illetőségű, a 250(5) szakasz szerint Kanadában nem illetőségűnek minősül. A kanadai munkanapokra jutó fizetést Kanada ilyenkor is adóztathatja, ha 183 napot meghaladóan tartózkodott ott bármely, a naptári évben kezdődő vagy végződő 12 hónapos időszakban, vagy ha a fizetés meghaladja az 5000 kanadai dollárt és azt kanadai munkáltató fizeti vagy kanadai telephely viseli (15. cikk (2) bekezdés).

Amit még érdemes tudni

Az egyezmény elsőbbsége — és az év közbeni változás. A 250(5) szakasz szerint aki egyezmény alapján a másik állam illetőségű, Kanadában nem illetőségűnek minősül. A kanadai bíróságok az egyezmény szerinti illetőséget konkrét időpontra vizsgálják, így a státusz az éven belül változhat (Davis, 2018 TCC 110; Tanga, 2024 TCC 80). Az NR74 nyomtatványon kérhető a CRA véleménye.
Érkezés és távozás: töredékév, értéknövelés és távozási adó. Az érkezés évében Kanada a világjövedelmet csak az illetőség kezdetétől adóztatja (114. szakasz), és a vagyontárgyak többségét az adott napon piaci értéken megszerzettnek tekinti (128.1(1)). Kanadából távozáskor a vagyontárgyak többségét piaci értéken elidegenítettnek tekinti (128.1(4)) — ez a távozási adó. Ha később, már magyarországi illetőségűként ad el vagyont, Kanada az egyezmény 13. cikk (7) bekezdése alapján az elidegenítést megelőző hat éven belüli kanadai illetőség esetén meghatározott nyereségeket még adóztathat. Magyarország a magyar illetőséget naptári évenként, saját szabályai szerint ítéli meg.
Munka Kanadában magyar munkáltatónak: 183 nap 12 hónapban és 5000 kanadai dollár. A munkajövedelem ott keletkezik, ahol a munkát fizikailag végzik: a Kanadából magyar munkáltatónak végzett távmunka Kanadában végzett munka. Ha az egyezmény szerint magyarországi illetőségű, Kanada nem adóztatja ezt a fizetést, ha a naptári évben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időszakban legfeljebb 183 napot tölt ott, ÉS vagy a kanadai munkanapokra jutó térítés a naptári évben nem haladja meg az 5000 kanadai dollárt, vagy a munkáltató nem kanadai illetőségű és nem kanadai telephely viseli a költséget (15. cikk (2) bekezdés). Ha Kanada adóztat, Magyarország a jövedelmet mentesíti (23. cikk (2) bekezdés a) pont).
Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást: mentesítés. Ha az egyezmény szerint magyarországi illetőségű, a Kanadában az egyezmény szerint adóztatható jövedelmet (például a kanadai munkanapokra jutó fizetést) Magyarország kiveszi az adóztatás alól (23. cikk (2) bekezdés a) pont). Kanadai osztaléknál nem mentesít, hanem a Kanadában fizetett adót levonja, legfeljebb az erre jutó magyar adóig (b) pont). Mivel az egyezmény másként rendelkezik, a külföldi adó 90%-ának beszámítására vonatkozó szja-szabály (32. § (1) bekezdés) itt nem a főszabály.
Az MLI hatása az egyezményre. 2022. január 1-jétől a magyar–kanadai egyezményre a többoldalú egyezmény (MLI) fő cél tesztje (PPT) is alkalmazandó. A magánszemélyek illetőségét feloldó 4. cikk (2) bekezdést, a munkajövedelemről szóló 15. cikket és a kettős adóztatás elkerülésének módszerét (23. cikk) az MLI nem módosította.

Hogyan oldható fel a kettős illetőség

Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) alkalmazandó: Egyezmény a Magyar Köztársaság Kormánya és a Kanadai Kormány között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelem- és a vagyonadók területén (Budapest, 1992. április 15.; kihirdette: 1995. évi XVI. törvény). A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.

Kifejezések, amelyekkel Kanadában találkozhat

factual resident: tényleges illetőségű — jelentős lakóhelyi kötődés alapján
deemed resident: vélelmezett illetőségű — legalább 183 nap tartózkodás az évben
significant residential ties: jelentős lakóhelyi kötődések: lakás, házastárs/élettárs, eltartottak
departure tax: távozási adó: a vagyon piaci értéken vélelmezett elidegenítése kivándorláskor
NR74 / NR73: a CRA-tól kérhető illetőségi vélemény érkezéskor / távozáskor
CRA: Canada Revenue Agency — a kanadai adóhatóság

Kérdések

Melyik egyezmény alkalmazandó Magyarország és Kanada között?

A Budapesten 1992. április 15-én aláírt egyezmény (kihirdette: 1995. évi XVI. törvény), amely 1994. október 1-jén lépett hatályba, és 1995-től alkalmazandó. 2022-től az MLI fő cél tesztje is alkalmazandó rá.

Kanadai lakást béreltem — már az első naptól kanadai illetőségű vagyok?

Kanada szerint jellemzően igen: a rendelkezésre álló lakás jelentős lakóhelyi kötődés. Ha Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt az állandó lakóhely, a létérdekek központja, a szokásos tartózkodási hely és az állampolgárság alapján.

Rövid kanadai munkavégzésnél is adózom Kanadában?

Ha magyarországi illetőségű, Kanada nem adóztat, ha bármely, a naptári évben kezdődő vagy végződő 12 hónapban legfeljebb 183 napot tölt ott, és vagy a kanadai munkanapokra jutó fizetés legfeljebb 5000 kanadai dollár, vagy a munkáltató nem kanadai és nem kanadai telephely viseli a költséget. Ha Kanada adóztat, Magyarország a jövedelmet mentesíti.

Források

Jogszabályok és hatósági iránymutatás

Income Tax Act, s. 2(1), 2(3) — A világjövedelme után adót fizet mindenki, aki az év bármely szakában Kanadában illetőséggel bír; a nem illetőségűek csak a Kanadában szerzett jövedelem után adóznak.
CRA Income Tax Folio S5-F1-C1, «Determining an Individual's Residence Status» — A tényleges illetőség a Kanadához fűződő jelentős lakóhelyi kötődéseken múlik: lakás (saját vagy bérelt, rendelkezésre álló), házastárs vagy élettárs, eltartottak. A másodlagos kötődéseket (gépkocsi, tartományi egészségbiztosítás, bankszámlák, munkavállalási engedély) együttesen mérlegelik. A nap bármely része egész napnak számít.
Income Tax Act, s. 250(1)(a) — Aki az évben legalább 183 napot tartózkodott Kanadában, az egész évre kanadai illetőségűnek minősül.
Income Tax Act, s. 115(1)(a)(i) — A nem illetőségű személy a Kanadában végzett munkából származó jövedelem után adózik.
Magyar–kanadai egyezmény (1992) 4. cikk (2) bekezdés — Kettős illetőség esetén: a) a személy abban az államban illetőségű, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkét államban van állandó lakóhelye, abban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (létérdekek központja); b) ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy egyik államban sincs állandó lakóhelye — a szokásos tartózkodási hely szerinti államban; c) ha mindkét államban vagy egyikben sem tartózkodik szokásosan — az állampolgárság szerinti államban; d) ha mindkét államnak vagy egyiknek sem állampolgára — az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel döntenek.
Income Tax Act, s. 250(5) — Kanadában nem illetőségűnek minősül, aki egy adóegyezmény szerint a másik állam illetőségű, és nem Kanadáé.
Magyar–kanadai egyezmény (1992) 15. cikk (2) bekezdés — A másik államban végzett nem önálló munkáért kapott térítés csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, ha a munkavállaló az adott naptári évben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időszakban összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik a másik államban, ÉS vagy a) a másik államban az adott naptári évben kapott térítés nem haladja meg az 5000 kanadai dollárt (vagy annak forintban kifejezett ellenértékét), vagy b) a térítést nem a másik államban illetőséggel bíró munkáltató fizeti, és azt nem a munkáltató ottani telephelye vagy állandó bázisa viseli.
CRA: Determining your residency status (NR74 / NR73) — Az NR74 nyomtatványon Kanadába érkezéskor, az NR73-on távozáskor kérhető a CRA véleménye az illetőségi státuszról.
Income Tax Act, s. 114 — Az év egy részében illetőségűek világjövedelmét csak arra az időszakra adóztatják, amikor Kanadában illetőségűek voltak.
Income Tax Act, s. 128.1(1), (4) — Bevándorlás (128.1(1)): az illetőség keletkezésekor az adózó vagyontárgyainak többségét piaci értéken elidegenítettnek és újraszerzettnek kell tekinteni. Kivándorlás (128.1(4)): az illetőség megszűnésekor a vagyontárgyak többségét piaci értéken elidegenítettnek kell tekinteni (távozási adó).
Magyar–kanadai egyezmény (1992) 13. cikk (7) bekezdés — Az egyik állam adóztathatja annak a magánszemélynek a vagyonelidegenítésből származó nyereségét, aki az elidegenítést megelőző hat évben bármikor ennek az államnak az illetőségű személye volt, még ha az elidegenítéskor már a másik állam illetőségű is (meghatározott vagyontárgyakra, az egyezmény feltételei szerint).
CRA: Newcomers to Canada and the CRA — Az adóügyi illetőség akkor keletkezik, amikor jelentős lakóhelyi kötődés alakul ki Kanadával — a legtöbb újonnan érkezőnél a Kanadában töltött első naptól.
Magyar–kanadai egyezmény (1992) 23. cikk (1)–(2) bekezdés — Magyarország — a b) és c) pont fenntartásával — kiveszi az adóztatás alól azt a jövedelmet, amely az egyezmény szerint Kanadában adóztatható; a 10. cikk szerinti osztaléknál a Kanadában fizetett adót levonja (legfeljebb az erre a jövedelemre jutó magyar adóig); a mentesített jövedelmet a többi jövedelem adójának megállapításánál figyelembe veheti. Kanada a magyar forrású jövedelem után fizetett magyar adót levonja a kanadai adóból.
Szja tv. 2. § (5) bekezdés — Ha nemzetközi szerződés a törvénytől eltérően rendelkezik, a nemzetközi szerződés előírását kell alkalmazni.
Szja tv. 32. § (1) bekezdés — Ha a belföldi illetőségű magánszemély összevont adóalapjában olyan külföldről származó jövedelem szerepel, amelyet a forrásállamban megadóztattak, a magyar adót — ha nemzetközi szerződés másként nem rendelkezik — a külföldön megfizetett adó 90%-ával csökkenteni kell, legfeljebb az erre a jövedelemre jutó magyar adó összegéig. Egyezményes államnál az egyezmény módszere (mentesítés vagy beszámítás) az irányadó.
MLI — a magyar–kanadai egyezmény szintetizált szövege (Nemzetgazdasági Minisztérium) — Az MLI Magyarországon 2021. július 1-jén, Kanadában 2019. december 1-jén lépett hatályba; a magyar–kanadai egyezményre a forrásadóknál a 2022. január 1-jén vagy azt követően bekövetkező eseményekre, egyéb adóknál a 2022. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóévekre alkalmazandó. Bevezeti a fő cél tesztet (PPT) és az új preambulumot; a magánszemélyek kettős illetőségére vonatkozó 4. cikk (2) bekezdést, a 15. cikket és a 23. cikket nem módosítja.
Income Tax Act, s. 126 — A kanadai illetőségű a külföldi jövedelemadót (a törvényi képlet keretei között) levonja a kanadai adóból.
Magyar–kanadai egyezmény (1992) 4. cikk (2) bekezdés b) pont — Ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy ha a személynek egyik államban sincs állandó lakóhelye, abban az államban illetőségű, ahol szokásosan tartózkodik. A létérdekek központját tehát csak akkor kell vizsgálni, ha mindkét államban van állandó lakóhelye.
Magyar–kanadai egyezmény (1992) 4. cikk (2) bekezdés c)–d) pont — Ha mindkét államban vagy egyikben sem tartózkodik szokásosan, az állampolgárság dönt; ha mindkét államnak vagy egyiknek sem állampolgára, az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.

Bírói gyakorlat

Tax Court of Canada (Kanadai Adóügyi Bíróság), Biya v. The Queen, 2020 TCC 113, 13.10.2020 — Az adózó Etiópiában dolgozott, de családja és kötődései Kanadában maradtak — kanadai illetőségűnek minősült («Kanadában rendezett életvitel»).
Tax Court of Canada (Kanadai Adóügyi Bíróság), Corkum v. The Queen, 2015 TCC 38, 23.02.2015 — A család hosszú évekig Egyiptomban élt — szokásos lakóhelyük ott volt, kanadai illetőségük megszűnt.
Tax Court of Canada (Kanadai Adóügyi Bíróság), Nonis v. The Queen, 2021 TCC 31, 14.04.2021 — A nem illetőségű személy Kanadában csak a fizetésnek a ténylegesen Kanadában ledolgozott napokra jutó része után adóköteles.
Tax Court of Canada (Kanadai Adóügyi Bíróság), Davis v. The Queen, 2018 TCC 110, 14.06.2018 — A kanadai–amerikai egyezmény IV. cikk (2) bekezdése alapján, mindkét országban meglévő állandó lakóhely és el nem dönthető létérdekközpont mellett a szokásos tartózkodási hely döntött; az egyezmény szerinti illetőséget konkrét időpontra kell vizsgálni.
Tax Court of Canada (Kanadai Adóügyi Bíróság), Tanga v. The King, 2024 TCC 80, 31.05.2024 — Kanadai és kameruni kettős illetőség: a kanadai cím nem volt mindenkor rendelkezésre álló otthon; az egyezmény 4. cikke és a 250(5) szakasz alapján az adózó a vitatott időszakban Kanadában nem illetőségűnek minősült.

Frissítve 04.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.

Ellenőrizze illetőségét