Adóügyi illetőség Svájcban magyar adózóknak

Svájc belföldi illetőségűnek tekinti, ha ott adójogi lakóhelye van, vagy munkavégzés mellett legalább 30 napot (munka nélkül 90 napot) tartózkodik az országban. Szövetségi, kantoni és községi adó terheli. Ha Magyarország is illetőségesnek tekinti, a 2013. évi magyar–svájci egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt.

Ellenőrizze illetőségét: Magyarország és Svájc

Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Svájc) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.

Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Svájc

Svájc belföldi illetőségűnek tekinti, ha ott adójogi lakóhelye van (lakás tartózkodási szándékkal, életének központja), vagy már akkor is, ha munkavégzés mellett 30, munka nélkül 90 napot tartózkodik ott.

Svájci lakása és ott élő családja adójogi lakóhelyet (Wohnsitz) keletkeztet: Svájcban korlátlan adókötelezett belföldi illetőségű (szövetségi, kantoni és községi jövedelemadó a világjövedelem után).
Munkavégzés mellett legalább 30 napot (munka nélkül 90 napot) tartózkodott Svájcban – ez adójogi tartózkodás (Aufenthalt): a tartózkodás első napjától Svájcban belföldi illetőségű.

Mikor nem belföldi illetőségű

A kizárólag tanulás vagy gyógykezelés céljából való tartózkodás nem keletkeztet svájci illetőséget (DBG 3. cikk (4)).
A 30/90 napos küszöb nem teljesül, és nincs svájci lakóhelye – Svájcban nem belföldi illetőségű. A Svájcban ténylegesen végzett munka bére ott adózik, ha svájci munkáltató vagy svájci telephely fizeti (forrásadó); nem svájci munkáltatónál a magyar–svájci egyezmény 15. cikk (2) bekezdése irányadó (183 nap a pénzügyi évben).

Hol ütközik a másik állam (Svájc) joga a magyar szabályokkal

Kettős illetőség: Svájc és Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti. Svájc a világjövedelmét adóztatja, és Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti – például magyar lakcímmel rendelkező magyar állampolgárként vagy azért, mert létérdekei központja Magyarországon van (Szja tv. 3. § 2. pont). Az egyezményes illetőségről a 2013. évi magyar–svájci egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: állandó lakóhely → létérdekek központja → szokásos tartózkodási hely → állampolgárság → kölcsönös egyeztetés. Ha egyik államban sincs állandó lakóhelye, közvetlenül a szokásos tartózkodási hely dönt.
Svájc már 30 vagy 90 nap után belföldi illetőségűnek tekinti. Svájcnak munkavégzés mellett 30, anélkül 90 nap tartózkodás is elég, ideiglenes megszakításokkal együtt – jóval kevesebb, mint a magyar 183 napos szokásos tartózkodás. Az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése szerint azonban, ha állandó lakóhelye csak Magyarországon van (a szálloda vagy ideiglenes szállás nem állandó lakóhely), az egyezmény alkalmazásában magyarországi illetőségű marad; Svájc ekkor a svájci munkanapok bérét csak a 15. cikk szerint adóztathatja (183 napot meghaladó tartózkodás a pénzügyi évben, svájci munkáltató vagy telephely).
Család Svájcban. Svájc szerint a házastársak lakóhelye a közös családi otthon helyén van. Ha mindkét államban van állandó lakóhelye, az egyezmény 4. cikk (2) (a) pontja a létérdekek központját nézi – a Svájcban élő család ezt Svájc felé húzza. Ha a magyar lakást megtartja, a lakóhely áthelyezésének bizonyítása az adózót terheli; nemzetközi esetben azonban a család helye nem dönt automatikusan (BGE 150 II 244).
Kollízió: magyar állampolgár magyar lakcímmel. Magyar állampolgárként, magyarországi nyilvántartott lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel az Szja tv. szerint belföldi illetőségű akkor is, ha Svájcban él. Ha Svájc is illetőségesnek tekinti, a 4. cikk (2) bekezdés dönt; ha az egyezmény Svájcot jelöli ki, Magyarország a Svájcban adóztatható jövedelmet mentesíti (23. cikk (1)). Az egyezményes illetőséget svájci illetőségigazolással bizonyíthatja.

Amit még érdemes tudni

Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást svájci jövedelemnél. Ha Magyarországon belföldi illetőségű, a Svájcban adóztatható jövedelmet (például a svájci munka bérét) Magyarország mentesíti az adó alól (23. cikk (1) (a)); osztaléknál a Svájcban megfizetett adót levonja, legfeljebb az arra jutó magyar adóig ((b) pont). Az Szja tv. 32. §-a szerinti 90%-os beszámítás itt nem alkalmazandó, mert az egyezmény másként rendelkezik. Svájc a Magyarországon adóztatható jövedelmet progresszióval mentesíti (23. cikk (2)).
A beköltözés és a távozás éve: Svájc a beérkezés napjától adóztat. A svájci adókötelezettség a lakóhely vagy tartózkodás megszerzésének napjától a távozásig tart (időarányosan), az adókulcsot évesített jövedelem alapján állapítják meg. Igazolja a költözés napját, hogy a magyar és a svájci adóztatás időszaka ne fedje egymást.
Forrásadó (Quellensteuer) B és L engedéllyel. Magyar állampolgárként rendszerint B (tartózkodási) vagy L (rövid távú) engedélyt kap, nem C (letelepedési) engedélyt, ezért a svájci munkáltató forrásadót von le a béréből. Évi 120 000 CHF bruttó jövedelemtől a rendes kivetés (adóbevallás) kötelező; alatta a következő év március 31-ig visszavonhatatlanul kérhető. Ha a munkáltatónak nincs svájci székhelye vagy telephelye (például Svájcból távmunkában dolgozik egy magyar cégnek), nincs levonás, a jövedelem rendes kivetéssel adózik.
Svájci átalányadózás (Pauschalbesteuerung). Az először (vagy tízéves távollét után) Svájcba költöző, ott keresőtevékenységet nem folytató nem svájci állampolgárok a legtöbb kantonban jövedelem és vagyon helyett életviteli költségeik alapján adózhatnak (szövetségi minimális alap 2025-ben 434 700 CHF, vagy az éves bérleti díj hétszerese, ha magasabb). Zürich, Basel-Stadt, Schaffhausen és Appenzell Ausserrhoden nem kínálja. Azt, hogy a magyar–svájci egyezmény tartalmaz-e külön szabályt az átalányadózók illetőségére, nem ellenőriztük – választás előtt kérjen tanácsot.
A 2024. évi módosító jegyzőkönyv (2026-tól). A 2024. évi jegyzőkönyv – a NAV szerint 2026.01.01-től alkalmazandóan – új preambulumot, a kölcsönös egyeztetési eljárás kiegészítését (25. cikk) és a kedvezményekre való jogosultságról szóló új 27A. cikket illesztette az egyezménybe. A természetes személyek illetőségét eldöntő 4. cikk és a munkavállalók 183 napos szabálya (15. cikk) nem változott.
Társadalombiztosítás: az uniós koordináció Svájcra is kiterjed. Svájc és az EU-tagállamok – így Magyarország – között a társadalombiztosítást az EU és Svájc közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló megállapodás alapján a 883/2004/EK rendelet szabályai koordinálják: egyszerre egy állam rendszerében fizet járulékot, főszabály szerint ott, ahol dolgozik; kiküldetésnél A1 igazolással a kiküldő állam rendszerében maradhat. A jövedelemadóra ez nem vonatkozik.
A kantoni és községi adó a meghatározó. A svájci illetőséget a szövetségi, kantoni és községi adóban azonos szempontok szerint állapítják meg, de a jövedelemadó-teher nagyobb része kantoni és községi, és az adókulcsok kantononként és községenként jelentősen eltérnek.

Hogyan oldható fel a kettős illetőség

Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) alkalmazandó: Egyezmény Magyarország és a Svájci Államszövetség között a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről (Budapest, 2013. szeptember 12.; kihirdette: 2013. évi CLXIII. törvény), a 2024. évi módosító jegyzőkönyvvel (2024. évi XLVII. törvény). A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.

Kifejezések, amelyekkel Svájcban találkozhat

steuerrechtlicher Wohnsitz: adójogi lakóhely – ahol a tartós ottmaradás szándékával él
Aufenthalt: adójogi tartózkodás – 30 nap munkával vagy 90 nap munka nélkül
Quellensteuer: forrásadó a C engedéllyel nem rendelkező külföldi munkavállalók bérén
Pauschalbesteuerung: költekezés szerinti átalányadózás Svájcban nem dolgozó külföldieknek
Ansässigkeitsbescheinigung: illetőségigazolás
ESTV: Svájci Szövetségi Adóigazgatás

Kérdések

Már 30 nap svájci munka után svájci illetőségű leszek?

A svájci jog szerint igen (DBG 3. cikk). Ha azonban állandó lakóhelye csak Magyarországon van, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése szerint magyarországi illetőségű marad, és Svájc a bérét csak a 15. cikk feltételei szerint adóztathatja.

Hogyan adózik Magyarországon a svájci bérem, ha magyar illetőségű maradok?

Magyarország a Svájcban adóztatható jövedelmet mentesíti (23. cikk (1)); osztaléknál a svájci adót beszámítja, legfeljebb a magyar adóig.

Változott-e a magyar–svájci egyezmény?

Igen, a 2024. évi módosító jegyzőkönyv a NAV szerint 2026.01.01-től alkalmazandó: új preambulum, kiegészített kölcsönös egyeztetési eljárás és új 27A. cikk a kedvezményekre való jogosultságról. A 4. és a 15. cikk nem változott.

Források

Jogszabályok és hatósági iránymutatás

DBG (SR 642.11) 3. cikk — Korlátlan adókötelezett, akinek Svájcban adójogi lakóhelye (Wohnsitz: tartós letelepedési szándékkal való tartózkodás) vagy adójogi tartózkodása (Aufenthalt) van: keresőtevékenységgel legalább 30 nap, anélkül 90 nap, az ideiglenes megszakításoktól függetlenül. A kizárólag tanulás vagy gyógykezelés céljából való tartózkodás nem keletkeztet illetőséget.
StHG (SR 642.14) 3. cikk — A kantonok és községek ugyanezeket a feltételeket alkalmazzák (lakóhely; 30/90 nap). A jövedelemadó-teher nagyobb része kantoni és községi adó.
DBG 83., 89., 91. cikk — A letelepedési engedéllyel (C) nem rendelkező külföldi munkavállalók – például B vagy L engedéllyel –, akiknek Svájcban lakóhelyük vagy tartózkodásuk van, forrásadót (Quellensteuer) fizetnek. Évi 120 000 CHF bruttó jövedelemtől, illetve forrásadó alá nem eső jövedelem esetén rendes kivetés következik.
15. cikk (2) bekezdés (magyar–svájci egyezmény, 2013) — A másik államban végzett munkáért kapott díjazás csak a belföldi illetőség szerinti államban adóztatható, ha a munkavállaló a másik államban az adott pénzügyi évben összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik, a munkáltató nem belföldi illetőségű a másik államban, és a díjazást nem a munkáltató ottani telephelye vagy állandó helye viseli.
Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont — Belföldi illetőségű: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha más államnak is állampolgára, és belföldön nincs nyilvántartott lakóhelye vagy tartózkodási helye); b) a szabad mozgás jogával rendelkező személy, ha e jogát a naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja; c) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a hontalan személy; d) más személy, ha kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, ha létérdekei központja belföld, vagy – ha ezek nem döntenek – szokásos tartózkodási helye belföldön van.
4. cikk (2) bekezdés (a) pont (magyar–svájci egyezmény, 2013) — A mindkét államban belföldi illetőségű természetes személy csak abban az államban illetőséges, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkettőben van, abban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja).
23. cikk (magyar–svájci egyezmény, 2013) — (1) Magyarország a Svájcban adóztatható jövedelmet – a (b) és (c) pont fenntartásával – mentesíti; a 10. cikk szerinti (osztalék) jövedelemnél a Svájcban megfizetett adót levonja, legfeljebb az arra jutó magyar adóig. (2) Svájc a Magyarországon adóztatható jövedelmet mentesíti, de a többi jövedelemre a mentesített jövedelemmel együtt számított adókulcsot alkalmazhatja; a 13. cikk (4) szerinti nyereségnél ez csak a magyarországi tényleges adófizetés igazolása esetén jár.
Szja tv. 32. § (1) bekezdés — Ha az összevont adóalap külföldről származó, ott megadóztatott jövedelmet is tartalmaz, a számított adót – ha nemzetközi szerződésből más nem következik – a külföldön megfizetett adó 90 százaléka csökkenti, legfeljebb az e jövedelemre jutó magyar adó összegéig. Nemzetközi szerződés hiányában a belföldi forrású jövedelmet terhelő adóval szemben külföldi adó nem vehető figyelembe; a visszajáró külföldi adó nem számít megfizetett adónak.
DBG 8., 40. cikk — Az adókötelezettség a lakóhely vagy tartózkodás megszerzésének napján kezdődik és a távozással szűnik meg; töredékévben csak az erre az időszakra eső jövedelem adózik (pro rata).
ESTV 45. sz. körlevél (2019.06.12.) — Forrásadót csak svájci székhelyű vagy svájci telephellyel rendelkező kifizető von le; ilyen kifizető hiányában nincs levonás, a jövedelem rendes kivetéssel adózik (2.2.1., 3.2.1. pont).
QStV (SR 642.118.2) 4., 9., 10. cikk — A nem svájci illetőségű munkáltató által fizetett bér – svájci telephely viselése hiányában – rendes kivetéssel adózik (4. cikk). 120 000 CHF jövedelemtől a rendes kivetés kötelező (9. cikk); alatta a következő év március 31-ig visszavonhatatlanul kérhető (10. cikk).
DBG 14. cikk; ESTV Steuermäppchen 2025 „Besteuerung nach dem Aufwand” — Költekezés szerinti (átalány)adózást csak nem svájci állampolgár kérhet, aki először vagy legalább tízéves távollét után válik korlátlan adókötelezetté, és Svájcban nem folytat keresőtevékenységet (házastársaknak mindkettőjüknek meg kell felelniük). A szövetségi minimális alap 2025-ben 434 700 CHF vagy az éves bérleti díj hétszerese, ha az magasabb; kontrollszámítás is van. Zürich, Basel-Stadt, Schaffhausen és Appenzell Ausserrhoden nem kínálja.
Módosító jegyzőkönyv (2024; kihirdette: 2024. évi XLVII. törvény) — Új preambulum (a kettős adóztatás megszüntetése az adókijátszás és -elkerülés útján elérhető nem- vagy alacsony adóztatás lehetősége nélkül); a 25. cikk (kölcsönös egyeztetési eljárás) új 5–6. bekezdése; új 27A. cikk (jogosultság a kedvezményekre); a Jegyzőkönyv új 6. pontja a Második Pillér szerinti minimumadóról. A 4. és 15. cikket nem módosítja.
NAV: Adózói tájékoztató Magyarország 2026. adóévben alkalmazható adóegyezményeiről
883/2004/EK rendelet 11–13. cikk — A rendelet hatálya alá tartozó személyekre egyszerre csak egy tagállam jogszabályai alkalmazandók; főszabály szerint a munkavégzés helye szerinti államé (11. cikk). A másik tagállamba kiküldött munkavállaló meghatározott ideig a kiküldő állam rendszerében marad (12. cikk); több tagállamban folytatott tevékenységre a 13. cikk különös szabályai vonatkoznak.
4. cikk (2) bekezdés (a) pont — A mindkét államban belföldi illetőségű természetes személy csak abban az államban illetőséges, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkettőben van, abban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja).
4. cikk (2) bekezdés (b) pont — Ha nem határozható meg, melyik államban van a létérdekek központja, vagy ha egyik államban sincs állandó lakóhelye, abban az államban illetőséges, amelyben szokásos tartózkodási helye van.
4. cikk (2) bekezdés (c)–(d) pont — Ha mindkét államban van, vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye, az állampolgárság dönt (c); ha mindkét állam állampolgára vagy egyiké sem, az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel döntenek (d).

Bírói gyakorlat

Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (Bundesgericht), 2C_480/2019, 12.02.2020 — Az adójogi lakóhely ott van, ahol a személy a tartós ottmaradás szándékával tartózkodik, és ami életérdekeinek központjává vált; egy külföldi lakás a tényleges ottlakás bizonyítéka nélkül és egy postacím nem bizonyítja a központ áthelyezését; a lakóhelyhez rendszerint legalább egyéves időtáv kell.
Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (Bundesgericht), 9C_496/2023 (BGE 150 II 244), 29.02.2024 — A lakóhely áthelyezését el kell ismerni, ha összességében az új helyhez fűződő kapcsolatok fontosabbak, akkor is, ha a svájci lakást megtartják. A lakóhelyhez rendszerint legalább egyéves tervezett tartózkodás kell, a későbbi továbbköltözés szándéka ezt nem zárja ki. Nemzetközi esetekben a család lakóhelye nem élvez automatikusan elsőbbséget.
Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (Bundesgericht), 9C_702/2024, 13.01.2026 — Az adójogi lakóhely az életérdekek objektív központját követi, nem a bejelentkezést: aláírt bérleti szerződés nélküli szoba, készpénzben fizetett bérleti díj és a költözés bizonyítékának hiánya a korábbi lakás megtartása mellett fiktív lakóhelyre utal; az iratok megtagadása az adózó terhére értékelhető (kantonok közötti ügy, a DBG 3. cikkével azonos szempontok).
Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (Bundesgericht), 2C_398/2021, 23.12.2021 — A házastársak lakóhelye rendszerint a közös családi otthon helyén (Familienort) van.
Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (Bundesgericht), 2C_186/2020, 28.12.2020 — Az adójogi tartózkodás a távozással megszűnt, ezért az adókötelezettség az év egy részére, időarányosan állt fenn, nem az egész évre.
Svájci Szövetségi Legfelsőbb Bíróság (Bundesgericht), 2C_128/2016, 2C_130/2016, 07.04.2017 — Kettős illetőség esetén, ha mindkét államban van lakás, a lakóhely áthelyezésének bizonyítása az adózót terheli.

Frissítve 04.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.

Ellenőrizze illetőségét