Adóügyi illetőség Szingapúrban magyar adózóknak

Szingapúr belföldi illetőségűnek tekinti, aki az adómegállapítási évet (YA) megelőző naptári évben legalább 183 napot tartózkodott vagy dolgozott ott, a szokásosan Szingapúrban élő állampolgárt és állandó lakost, valamint az IRAS gyakorlata szerint a három egymást követő éven át ott tartózkodó vagy két naptári évre kiterjedő, legalább 183 napos munkát végző külföldit. A belföldi illetőségű magánszemély által Szingapúrban kapott külföldi jövedelem általában mentes. Magyarország az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint a magyar állampolgárt — kettős állampolgárt csak bejelentett magyarországi lakcímmel — külföldön élve is belföldi illetőségűnek tekinti. Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az 1997. évi magyar–szingapúri megállapodás 4. cikk (2) bekezdése dönt: állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely — állampolgársági lépés nincs, utána az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel döntenek.

Ellenőrizze illetőségét: Magyarország és Szingapúr

Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Szingapúr) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.

Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Szingapúr

Szingapúr a napokat az adómegállapítási évet megelőző naptári évre számolja: a választott 2026. évre ez a YA 2027. A küszöb legalább 183 nap (pontosan 183 nap már elég). A fizikai jelenlét és a Szingapúrban munkaviszonyban töltött napok egyaránt számítanak; az IRAS gyakorlata szerint a hétvégék és ünnepnapok, valamint a szingapúri munka alatti átmeneti távollét (külföldi szabadság, kiküldetés) is beszámít. A társasági igazgatói tisztség nem számít munkaviszonynak.

A szingapúri állampolgárokra és állandó lakosokra az IRAS az s. 2(1) első ismérvét alkalmazza: szokásosan Szingapúrban él-e a személy, az átmeneti távollétektől eltekintve. A külföldiekre a 183 napot, valamint a két- és hároméves közigazgatási szabályt.

A törvény ennél az ismérvnél nem ír elő napküszöböt: az számít, hol él ténylegesen, és hogy távollétei átmenetiek-e (szabadság, kiküldetés, rövid külföldi munka), és nem összeegyeztethetetlenek-e a szingapúri lakóhellyel. A külföldre történő végleges költözés ezt az ismérvet megszünteti.

Az IRAS közigazgatási szabálya (nem törvényi rendelkezés): a három egymást követő naptári éven át megszakítás nélkül Szingapúrban tartózkodó vagy dolgozó külföldi mindhárom évre belföldi illetőségűnek minősül, akkor is, ha az első vagy a harmadik évben 183 napnál kevesebbet töltött Szingapúrban.

Az IRAS közigazgatási szabálya külföldi munkavállalókra (2007.01.01-től): ha a szingapúri munka két naptári évre terjed ki, és a megszakítás nélküli munkavégzés időszaka a közvetlenül előtte és utána ott töltött idővel együtt legalább 183 nap, a munkavállaló mindkét évre belföldi illetőségűnek minősül. Nem vonatkozik a társasági igazgatókra, az előadóművészekre és sportolókra, valamint a szakemberekre (tanácsadók, edzők, előadók stb.). A legalább egyéves munkavállalási engedéllyel rendelkező külföldieket az IRAS előzetesen belföldi illetőségűként adóztatja, de a végső elszámoláskor (tax clearance) 183 napnál rövidebb tartózkodás esetén külföldi illetőségűvé válnak.

A naptári évben legalább 183 napig tartózkodott vagy dolgozott Szingapúrban — a megfelelő adómegállapítási évre szingapúri adóügyi illetőségű (2026-ra: YA 2027; s. 2(1) Income Tax Act 1947). Szingapúr a Szingapúrban kapott vagy szingapúri forrású jövedelmet 0–24%-os progresszív kulcsokkal adóztatja; a belföldi illetőségű magánszemély által Szingapúrban kapott külföldi jövedelem általában mentes (s. 13(7A)), kivéve, ha szingapúri társas vállalkozáson (partnership) keresztül kapja.
Szingapúri állampolgár vagy állandó lakos, és szokásosan Szingapúrban él, csak átmenetileg utazik el — a napok számától függetlenül szingapúri adóügyi illetőségű (s. 2(1) Income Tax Act 1947). A következtetés a tényektől függ: ha külföldre költözött élni, ez az ismérv nem alkalmazható.
Három egymást követő naptári éven át megszakítás nélkül tartózkodik vagy dolgozik Szingapúrban — az IRAS közigazgatási szabálya szerint mindegyik évre szingapúri adóügyi illetőségű, akkor is, ha az első vagy az utolsó évben 183 napnál kevesebbet töltött ott. Ez az adóhatóság gyakorlata, nem törvényi rendelkezés; ha a megszakítás nélküli időszak korábban megszakad, a nem teljes évek illetőségét felülvizsgálják.
Szingapúri munkaviszonya két naptári évre terjed ki, és a megszakítás nélküli munkavégzés a közvetlenül előtte és utána ott töltött idővel együtt legalább 183 nap — az IRAS közigazgatási szabálya szerint mindkét évre szingapúri adóügyi illetőségű. A szabály nem vonatkozik a társasági igazgatókra, az előadóművészekre és sportolókra, valamint a szakemberekre.

Mikor nem belföldi illetőségű

A naptári évben 183 napnál kevesebbet töltött Szingapúrban, és Szingapúr egyetlen más ismérve szerint sem belföldi illetőségű (állampolgárok és állandó lakosok esetén a szokásos szingapúri lakóhely, külföldiek esetén a két- vagy hároméves szabály) — nem szingapúri adóügyi illetőségű. Szingapúr csak a szingapúri forrású jövedelmet adóztatja: a bért 15%-kal vagy a belföldi illetőségűek adótáblája szerint, ha az magasabb (az évi legfeljebb 60 napos munka mentes, kivéve az igazgatókat, előadóművészeket, sportolókat és szakembereket), az igazgatói díjat és más jövedelmet 24%-kal.
183 napnál kevesebbet töltött Szingapúrban, de nem egyértelmű, hogy Szingapúr-e a szokásos lakóhelye, illetve hogy alkalmazható-e Önre a külföldiekre vonatkozó két- vagy hároméves szabály. Az IRAS ezt a tények alapján dönti el (hol él ténylegesen, mennyi ideig dolgozik és tartózkodik ott); ha bármelyik ismérv teljesül, belföldi illetőségű. Őrizze meg az utazásokat, a szerződést és a munkavégzés időpontjait igazoló iratokat.

Hol ütközik a másik állam (Szingapúr) joga a magyar szabályokkal

Ütközés: 183 nap Szingapúrban, miközben Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti. Szingapúr belföldi illetőségűnek tekinti, mert a naptári évben legalább 183 napig tartózkodott vagy dolgozott ott; Magyarország például állampolgárság, kizárólag magyarországi állandó lakóhely vagy a létérdekek központja alapján (Szja tv. 3. § 2. pont). A magyar–szingapúri egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: ha állandó lakóhelye csak Magyarországon van, magyar illetőségű; ha mindkét államban van — a létérdekek központja; ezután a szokásos tartózkodási hely, végül az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése (26. cikk). Állampolgársági lépés nincs.
Ütközés: Szingapúr 183 nap nélkül is belföldi illetőségűnek tekintheti. 183 nap nélkül is szingapúri belföldi illetőségű — szokásosan Szingapúrban élő állampolgárként vagy állandó lakosként, vagy az IRAS külföldiekre vonatkozó két- vagy hároméves szabálya alapján. Magyarország közben az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint (állampolgárság, kizárólag magyarországi állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely) szintén belföldi illetőségűnek tekintheti, így mindkét állam belföldi illetőségűnek tekintheti. Az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: állandó lakóhely → létérdekek központja → szokásos tartózkodási hely → kölcsönös egyetértés.
Ütközés: magyar állampolgárként Szingapúrban élve is belföldi illetőségű marad — és az egyezmény nem nézi az állampolgárságot. Az Szja tv. a magyar állampolgárt akkor is belföldi illetőségűnek tekinti, ha Szingapúrban él; kivétel csak a kettős állampolgár, akinek nincs bejelentett magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye. Ha Szingapúr is belföldi illetőségűnek tekinti, a kettős illetőséget az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése oldja fel: állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely. Az állampolgárság ebben az egyezményben nem szempont: ha a szokásos tartózkodási hely sem dönt, az illetékes hatóságok rendezik a kérdést. Ha az egyezmény szerint szingapúri illetőségű, Magyarország csak az egyezmény szerint itt adóztatható jövedelmet adóztathatja.

Amit még érdemes tudni

Melyik egyezmény alkalmazandó: az 1997. évi magyar–szingapúri megállapodás. Magyarország és Szingapúr között a Szingapúrban, 1997. április 17-én aláírt, a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén kötött megállapodás alkalmazandó (kihirdette: 2000. évi XXI. törvény). 1998. december 18-án lépett hatályba, Magyarországon 1999-től alkalmazandó; módosító jegyzőkönyve nincs. Az MLI 2022-től a preambulumot, a választottbíráskodást és a fő cél tesztet adja hozzá, a 4., a 15. és a 24. cikket nem módosítja. Illetőségi szabály: 4. cikk (2) bekezdés (állandó lakóhely → létérdekek központja → szokásos tartózkodási hely → kölcsönös egyetértés; állampolgársági lépés nincs); önálló tevékenység: 14. cikk; nem önálló munka: 15. cikk (183 nap bármilyen 12 hónapos időtartamon belül); a kedvezmények korlátozása: 23. cikk; nyugdíjak: 18. cikk; közszolgálat: 19. cikk; a kettős adóztatás elkerülése: 24. cikk; egyeztető eljárás: 26. cikk.
Adómegállapítási év: Szingapúr az előző év jövedelmét adóztatja. A szingapúri adót az adómegállapítási évre (YA) az előző naptári év jövedelme után állapítják meg, és az illetőséget is erre a naptári évre határozzák meg: a 2026. évi jövedelem és napok a YA 2027-hez tartoznak. A magyar adóév is a naptári év, így az évek egybeesnek, de a szingapúri iratokban (adómegállapítás, igazolások) eggyel nagyobb YA szerepel. Szingapúr nem bontja az évet belföldi és külföldi illetőségű időszakra: az illetőséget az egész naptári évre határozza meg, ahogy a magyar jog is a naptári évet vizsgálja (szokásos tartózkodási hely: legalább 183 nap, a ki- és beutazás napja egész napnak számít).
Szingapúr általában nem adóztatja a belföldi illetőségű magánszemélyek külföldi jövedelmét. Szingapúr a Szingapúrban kapott vagy szingapúri forrású jövedelmet adóztatja; a belföldi illetőségű magánszemély által Szingapúrban kapott külföldi jövedelem általában mentes (s. 13(7A)), kivéve a szingapúri társas vállalkozáson keresztül kapottat. Magyarország a belföldi illetőségű világjövedelmét adóztatja. Ha az egyezmény szerint szingapúri illetőségű, Magyarország csak az egyezmény szerint itt adóztatható magyarországi forrású jövedelmet adóztathatja — de ha Magyarország az egyezmény alapján mentességet vagy csökkentett kulcsot ad olyan jövedelemre, amelyet Szingapúr csak átutalás esetén adóztat, a kedvezmény csak a Szingapúrba átutalt vagy ott kapott összegre jár (23. cikk).
Szingapúrban végzett munka bére: 183 nap bármilyen 12 hónapban. A Szingapúrban fizikailag végzett munka bére szingapúri forrású jövedelem; a nem belföldi illetőségű 15%-ot vagy a belföldi illetőségűek adótáblája szerinti adót fizeti, ha az magasabb; az évi legfeljebb 60 napos munka mentes (kivéve az igazgatókat, előadóművészeket, sportolókat és szakembereket). Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, Szingapúr nem adóztatja a bért, ha mindhárom feltétel teljesül: bármilyen 12 hónapos időtartamon belül összesen legfeljebb 183 napot tölt Szingapúrban, a munkáltató nem szingapúri illetőségű, és a térítést nem a munkáltató szingapúri telephelye vagy állandó bázisa viseli (15. cikk 2. bekezdés). Ha bármelyik feltétel hiányzik, a bér Szingapúrban adóztatható, Magyarország pedig mentesíti (24. cikk 2. bekezdés a) pont (i) alpont).
Önálló tevékenység Szingapúrban: állandó bázis vagy 183 nap. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, és szakmai szolgáltatásból vagy más önálló tevékenységből szerez jövedelmet, Szingapúr csak akkor adóztathatja, ha ott rendszeresen rendelkezésére álló állandó bázisa van, vagy bármely vonatkozó 12 hónapos időszakon belül összesen 183 napnál többet tölt Szingapúrban — és csak az ennek betudható, illetve az ott kifejtett tevékenységből származó részt (14. cikk (1) bekezdés). Ezt Magyarország mentesíti (24. cikk 2. bekezdés a) pont).
Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást szingapúri jövedelemnél. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, a Szingapúrban adóztatható jövedelmet Magyarország mentesíti; a mentes jövedelmet a többi jövedelem adójánál figyelembe veheti, ennek az egykulcsos szja mellett gyakorlati hatása nincs. Osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál (10–12. cikk) a Szingapúrban megfizetett adót vonja le, legfeljebb az arra a jövedelemre eső magyar adóig. A Szingapúr gazdasági fejlődését ösztönző jogszabályok vagy az egyezmény alapján elengedett vagy mérsékelt szingapúri adót megfizetettnek kell tekinteni (24. cikk 3. bekezdés). Ha az adóztatás nem felel meg az egyezménynek, az ügyet az első értesítéstől számított 3 éven belül lehet az illetékes hatóság elé terjeszteni (26. cikk).
Szingapúri illetőségűként: beszámítás vagy mentesség Szingapúrban. Ha az egyezmény szerint szingapúri illetőségű, Magyarország csak az egyezmény szerint itt adóztatható jövedelmet adóztathatja (például a Magyarországon végzett munka bérét; osztaléknál legfeljebb 5 vagy 10%, kamatnál és jogdíjnál legfeljebb 5% forrásadót). Szingapúr a magyar adót a saját beszámítási szabályai szerint beszámítja (24. cikk 2. bekezdés b) pont); a belföldi illetőségű magánszemély külföldi jövedelmének nagy részét azonban Szingapúr amúgy is mentesíti (s. 13(7A)), így a magyar adót nincs mibe beszámítani — az megmarad. Az átutaláshoz kötött magyar kedvezményekről lásd a 23. cikket.
Nyugdíjak és közszolgálat — eltérés a magyar és az angol szöveg között. A korábbi munkára tekintettel fizetett nyugdíjnál a két szöveg eltér: az IRAS által közzétett angol szöveg szerint a nyugdíjat a forrás szerinti (kifizető) állam is adóztathatja, a 2000. évi XXI. törvényben kihirdetett magyar szöveg szerint a kedvezményezett lakóhelye szerinti állam (18. cikk); az angol olvasat szerint, ha Szingapúr adóztathatja a magyar illetőségű személy szingapúri nyugdíját, Magyarország azt a 24. cikk szerint mentesíti. Vitás esetben forduljon az illetékes hatósághoz. Az állami szolgálatért fizetett bért a kifizető állam adóztatja, kivéve, ha a szolgálatot a másik államban teljesítik annak állampolgára vagy olyan belföldi illetőségűje, aki nem csak a szolgálat miatt lett az; az állami nyugdíjat a kifizető állam adóztatja, de a másik állam is adóztathatja, ha a kedvezményezett ott belföldi illetőségű és annak állampolgára (19. cikk).
Szingapúr elhagyása: tax clearance (IR21). Ha nem szingapúri állampolgár, és Szingapúrban munkaviszonyban dolgozik, a munkaviszony megszűnésekor, külföldre helyezéskor vagy három hónapot meghaladó távozáskor a munkáltató legalább egy hónappal korábban benyújtja az IRAS-hoz az IR21 nyomtatványt, és visszatartja az Önnek járó kifizetéseket, amíg az IRAS meg nem állapítja az adót. Az IRAS ekkor vizsgálja felül az előzetes belföldi illetőségi státuszt: ha a tényleges tartózkodás 183 napnál rövidebb, és a két- vagy hároméves szabály nem alkalmazható, külföldi illetőségűként adóztatják. Az IRAS bizonyos esetekben nem kér adóügyi elszámolást (tax clearance) — például legfeljebb évi 60 napos munkaviszony vagy 21 000 SGD alatti éves jövedelem esetén; nézze meg az IRAS listáját.
Illetőségigazolások. Ha szingapúri illetőségűként Magyarországon kíván az egyezményre hivatkozni, kérjen szingapúri illetőségigazolást (Certificate of Residence) az IRAS-tól. Ha magyar illetőségűként Szingapúrban kíván rá hivatkozni, a NAV illetőségigazolására van szüksége; magyar és angol nyelven, ingyenesen állítják ki.

Hogyan oldható fel a kettős illetőség

Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdés alkalmazandó: Megállapodás a Magyar Köztársaság és a Szingapúri Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén (Szingapúr, 1997. április 17.; kihirdette: 2000. évi XXI. törvény). A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.

Az egyezmény részletesen: jövedelmek, kulcsok, 183 napos szabály →

Kifejezések, amelyekkel Szingapúrban találkozhat

IRAS (Inland Revenue Authority of Singapore): a szingapúri adóhatóság
year of assessment (YA): adómegállapítási év: a YA 2027 a 2026. évi jövedelmet és tartózkodást vizsgálja
resident in Singapore: szingapúri belföldi illetőségű — 183 nap tartózkodás vagy munka, illetve szokásos szingapúri lakóhely
Singapore Permanent Resident (PR): szingapúri állandó lakos — bevándorlási státusz, nem adóügyi
IR21 (tax clearance): a nem szingapúri állampolgárságú munkavállaló távozáskori adóügyi elszámolása, amelyet a munkáltató kezdeményez
Certificate of Residence (COR): szingapúri illetőségigazolás, az IRAS-tól online kérhető

Kérdések

Ha Szingapúrban dolgozom, de Magyarországon lakom, hol adózik a bérem?

Az egyezmény 15. cikk (2) bekezdése szerint csak Magyarországon, ha bármilyen 12 hónapos időtartamon belül összesen legfeljebb 183 napot tölt Szingapúrban, a munkáltató nem szingapúri illetőségű, és a bért nem szingapúri telephely vagy állandó bázis viseli. Egyébként Szingapúr adóztat (15% vagy a belföldiek adótáblája, ha az magasabb), Magyarország pedig mentesíti (24. cikk 2. bekezdés a) pont).

Mi történik, ha mindkét államban van lakásom, és nem dönthető el, hol élek?

A 4. cikk (2) bekezdése szerint a létérdekek központja, majd a szokásos tartózkodási hely dönt. Ha ez sem ad választ, az egyezmény nem nézi az állampolgárságot: a két állam illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel döntenek. Az eljárást az első értesítéstől számított 3 éven belül lehet kezdeményezni (26. cikk).

Igaz, hogy Szingapúrban nem adózik a külföldi jövedelem?

A belföldi illetőségű magánszemély által Szingapúrban kapott külföldi jövedelem általában mentes (s. 13(7A) ITA), kivéve a szingapúri társas vállalkozáson keresztül kapottat. Ha emiatt Szingapúr csak az átutalt összeget adóztatja, a magyar egyezményes kedvezmény is csak a Szingapúrba átutalt részre jár (23. cikk).

Források

Jogszabályok és hatósági iránymutatás

s. 2(1) Income Tax Act 1947 («resident in Singapore» fogalma, (a) pont) — A természetes személy Szingapúrban belföldi illetőségű, ha az adómegállapítási évet (year of assessment) megelőző évben Szingapúrban lakik, kivéve az olyan átmeneti távolléteket, amelyek észszerűek, és nem összeegyeztethetetlenek az illetőségre vonatkozó állításával; belföldi illetőségű az is, aki ebben az évben legalább 183 napig fizikailag Szingapúrban tartózkodott, vagy ott munkaviszonyban dolgozott (a társasági igazgatói tisztség kivételével).
s. 2(1) ITA 1947 («year of assessment», «basis period» fogalma); IRAS — adózás az előző év alapján — Az adót az adómegállapítási évre (YA) az előző naptári év jövedelme után állapítják meg: a YA 2027 a 2026. január 1. és december 31. közötti jövedelmet öleli fel. Az illetőséget ugyanerre az előző naptári évre határozzák meg, így a választott 2026. év a YA 2027 alapéve.
IRAS — «Working out my tax residency» (frissítve: 2026.05.12.) — Az a szingapúri állampolgár vagy állandó lakos, aki — az átmeneti távollétektől eltekintve — szokásosan Szingapúrban él, adóügyi illetőségű. A külföldi az adómegállapítási évre belföldi illetőségű, ha az előző naptári évben legalább 183 napig tartózkodott vagy dolgozott Szingapúrban, vagy ha három egymást követő éven át megszakítás nélkül tartózkodik vagy dolgozik Szingapúrban (ekkor mindhárom évre, akkor is, ha az első és a harmadik évben 183 napnál kevesebbet töltött ott). A két naptári évre kiterjedő munkát végző külföldi munkavállaló mindkét évre belföldi illetőségű, ha a munkavégzés időszaka a közvetlenül előtte és utána ott töltött idővel együtt megszakítás nélkül legalább 183 nap (nem vonatkozik a társasági igazgatókra, az előadóművészekre és sportolókra, valamint a szakemberekre). A napokba beszámítanak a hétvégék és ünnepnapok, valamint a szingapúri munkához kapcsolódó átmeneti távollét (külföldi szabadság, kiküldetés) is.
s. 13(7A) ITA 1947 — Mentes a Szingapúron kívüli forrásból származó, Szingapúrban kapott jövedelem: a) ha külföldi illetőségű magánszemély kapja; b) 2004.01.01-től, ha belföldi illetőségű magánszemély kapja, és a Comptroller a mentességet számára előnyösnek tartja; a mentesség nem vonatkozik az ilyen, szingapúri társas vállalkozáson (partnership) keresztül kapott jövedelemre.
IRAS — a külföldi illetőségűek adókulcsai (frissítve: 2026.04.27.); s. 13(6)–(7) ITA 1947 — A külföldi illetőségű csak a Szingapúrban kapott vagy szingapúri forrású jövedelem után adózik, személyes kedvezmények nélkül: bér — 15% vagy a belföldi illetőségűek adótáblája szerint, ha az magasabb; igazgatói díjak, tanácsadói díjak, bérleti jövedelem, nyugdíjak és egyéb jövedelmek — 24%. Az évi legfeljebb 60 napos szingapúri munka bére mentes (s. 13(6)), kivéve a társasági igazgatók díját és az előadóművészek és sportolók jövedelmét (s. 13(7)).
2000. évi XXI. törvény (a magyar–szingapúri egyezmény kihirdetéséről) 1. §; az egyezmény 29. cikke — A Szingapúrban, 1997. április 17-én aláírt Megállapodást és az azt kiegészítő Jegyzőkönyvet a 2000. évi XXI. törvény hirdette ki; a megerősítésről szóló jegyzékváltás 1998. december 18-án megtörtént, és a Megállapodás ezen a napon hatályba lépett. Magyarországon a hatálybalépés évét követő első naptári év január 1-jétől (1999), Szingapúrban a második naptári év január 1-jén vagy azután kezdődő adóévtől alkalmazandó (29. cikk).
Magyar–szingapúri egyezmény (1997) 4. cikk (2) bekezdés — A mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű magánszemély: a) abban az Államban belföldi illetőségű, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkettőben, abban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja); b) ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy egyik Államban sincs állandó lakóhelye — ahol szokásos tartózkodási helye van; c) ha mindkét Államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést. Állampolgársági szempont nincs.
Singapore–Hungary Agreement (1997) as modified by the MLI — IRAS — Az MLI Magyarországon 2021.07.01-jén lépett hatályba, Szingapúrban a végrehajtási rendelet 2021.07.01-jétől hatályos; Szingapúrban 2022.01.01-től hat. Az MLI módosította a preambulumot, új 9. cikk (2) bekezdést, választottbíráskodási szabályokat (26A–26H. cikk) és fő cél tesztet (28A. cikk) iktatott be; a 4., a 15. és a 24. cikk változatlan.
Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont — Belföldi illetőségű: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha más államnak is állampolgára, és belföldön nincs nyilvántartott lakóhelye vagy tartózkodási helye); b) a szabad mozgás jogával rendelkező személy, ha e jogát a naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja; c) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a hontalan személy; d) más személy, ha kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, ha létérdekei központja belföld, vagy – ha ezek nem döntenek – szokásos tartózkodási helye belföldön van.
Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont a) — Belföldi illetőségű a magyar állampolgár, kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és Magyarországon nincs a személyiadat- és lakcímnyilvántartási törvény szerinti lakóhelye vagy tartózkodási helye.
Szja tv. 2. § (4)–(5) — A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed; a külföldi illetőségűé csak a belföldről származó vagy nemzetközi szerződés alapján Magyarországon adóztatható bevételére. Ha a kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, azt kell alkalmazni.
Art. (2017. évi CL. törvény) 7. § 44. pont — Szokásos tartózkodási helye Magyarországon annak van, aki az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napot belföldön tartózkodott.
Magyar–szingapúri egyezmény (1997) 23. cikk (a kedvezmények korlátozása) — Ha a Megállapodás szerint a magyarországi forrású jövedelem Magyarországon mentes vagy csökkentett kulccsal adózik, és Szingapúr ezt a jövedelmet csak a Szingapúrba átutalt vagy ott kapott összeg után adóztatja, a magyarországi mentesség vagy csökkentés csak a Szingapúrba átutalt vagy ott kapott részre vonatkozik (kivéve a Szingapúr Kormánya vagy az illetékes hatóság által jóváhagyott személy jövedelmét).
Magyar–szingapúri egyezmény (1997) 15. cikk (1)–(2) bekezdés — A nem önálló munkára tekintettel kapott térítés abban az Államban adóztatható, ahol a munkát végzik. A másik Államban végzett munka térítése mégis csak a lakóhely szerinti Államban adóztatható, ha együttesen: a) a kedvezményezett bármilyen 12 hónapos időtartamon belül összesen legfeljebb 183 napot tölt a másik Államban; b) a térítést olyan munkáltató fizeti, vagy olyan munkáltató nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik Államban; c) a térítést nem a munkáltatónak a másik Államban lévő telephelye vagy állandó bázisa viseli.
Magyar–szingapúri egyezmény (1997) 24. cikk — Magyarország (2. bekezdés a) pont): (i) a Szingapúrban adóztatható jövedelmet — a (ii) és (iii) pont fenntartásával — mentesíti; (ii) a 10., 11. és 12. cikk szerinti jövedelemnél a Szingapúrban megfizetett adót levonja, legfeljebb az arra a jövedelemre eső magyar adóig; (iii) a mentesített jövedelmet a többi jövedelem adójának kiszámításánál figyelembe veheti. Szingapúr (2. bekezdés b) pont): a külföldi adó beszámítására vonatkozó szingapúri jogszabályok szerint a magyarországi forrású jövedelem után fizetendő magyar adót beszámítja, legfeljebb az arra a jövedelemre eső szingapúri adóig. 3. bekezdés: a Szingapúr gazdasági fejlődését ösztönző jogszabályok vagy az egyezmény alapján elengedett vagy mérsékelt szingapúri adót megfizetettnek kell tekinteni (fiktív adóbeszámítás).
Magyar–szingapúri egyezmény (1997) 14. cikk (1) bekezdés — A szakmai szolgáltatásból vagy más önálló tevékenységből származó jövedelem csak a lakóhely szerinti Államban adóztatható, kivéve, ha a) a személynek a másik Államban rendszeresen rendelkezésére álló állandó bázisa van (ekkor az annak betudható rész), vagy b) bármely vonatkozó 12 hónapos időszakon belül összesen 183 napnál többet tölt a másik Államban (ekkor az ott kifejtett tevékenységből származó rész) — ezt a másik Állam is adóztathatja.
Magyar–szingapúri egyezmény (1997) 10–12. cikk — Osztalék: a kifizető társaság államának adója legfeljebb 5% (legalább 25%-os közvetlen részesedéssel rendelkező társaság) vagy 10% (minden más esetben); a szingapúri társaság osztalékát a nyereség utáni adón felül nem terheli adó. Kamat: a forrás szerinti állam adója legfeljebb 5%; a másik állam kormányának fizetett és a két állam bankjai közötti kamat mentes. Jogdíj: a forrás szerinti állam adója legfeljebb 5%.
Magyar–szingapúri egyezmény (1997) 18. cikk (nyugdíjak) — A kihirdetett magyar szöveg: a 19. cikk 2. bekezdésének fenntartásával a nyugdíj és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek korábbi nem önálló munkára tekintettel fizetnek, megadóztatható ebben az Államban.
Singapore–Hungary Agreement (1997), Article 18 (IRAS, angol szöveg) — Az angol szöveg: a korábbi munkára tekintettel fizetett nyugdíj és más hasonló térítés, amelyet az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy a másik Szerződő Államból kap, megadóztatható a másik Államban (a forrás szerinti államban).
Magyar–szingapúri egyezmény (1997) 19. cikk (közszolgálat) — 1. Az állami szolgálatért fizetett nem nyugdíj jellegű térítés csak a kifizető Államban adóztatható; csak a másik Államban adóztatható azonban, ha a szolgálatot ott teljesítették, és a magánszemély ott belföldi illetőségű, és annak állampolgára, vagy nem kizárólag a szolgálat teljesítése céljából lett ott belföldi illetőségű. 2. Az állami szolgálatért fizetett nyugdíj csak a kifizető Államban adóztatható, de megadóztatható a másik Államban, ha a magánszemély ott belföldi illetőségű, és annak állampolgára is.
IRAS — a nem szingapúri állampolgárságú munkavállalók távozáskori adóügyi elszámolása (Form IR21, frissítve: 2026.03.04.) — Ha a szingapúri állampolgársággal nem rendelkező munkavállaló munkaviszonya megszűnik, külföldre megy dolgozni, vagy három hónapnál hosszabb időre elhagyja Szingapúrt, a munkáltató legalább egy hónappal korábban benyújtja az IRAS-hoz az IR21 nyomtatványt, és attól kezdve, hogy erről tudomást szerzett, visszatartja a munkavállalónak járó összes kifizetést, amíg az IRAS meg nem állapítja az adót.
IRAS: Apply for Certificate of Residence — Szingapúri illetőségigazolást az IRAS online kérelemre állít ki azon államok viszonylatában, amelyekkel Szingapúrnak kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van; a kérelem formája a kérelmező helyzetétől függ, az ügyintézés 2–3 hét.
NAV – Adóigazolás, jövedelemigazolás, illetőségigazolás kérése — Az illetőségigazolás igazolja, hogy a kérelmező belföldi adóalany; magyar és angol nyelven, ingyenesen állítják ki; IGAZOL-nyomtatványon (ÁNYK), telefonon (1819), postán vagy személyesen kérhető; a kiadás határideje hat naptári nap, személyesen azonnal.
IRAS — a belföldi illetőségűek adókulcsai YA 2024-től (frissítve: 2026.04.27.) — A belföldi illetőségű adóköteles jövedelmére alkalmazott progresszív tábla: az első 20 000 SGD — 0%, ezután 2%, 3,5%, 7%, 11,5%, 15%, 18%, 19%, 19,5%, 20%, 22% (320 001–500 000 SGD), 23% (500 001–1 000 000 SGD) és 24% 1 000 000 SGD felett.
IRAS — a kifizetések fajtái és a forrásadó kulcsai (frissítve: 2025.11.18.) — A külföldi illetőségűeknek teljesített kifizetések forrásadója: kamat — 15%, jogdíj — 10% (szerzőknél csökkentett alappal), ingó dolog bérleti díja — 15%, külföldi illetőségű igazgatók díja — 24%, külföldi illetőségű szakemberek — a bruttó jövedelem 15%-a vagy a nettó 24%-a, előadóművészek és sportolók — a bruttó jövedelem 15%-a.
IRAS — ingatlanok, részvények és pénzügyi eszközök eladásából származó nyereség (frissítve: 2026.02.27.); osztalék (frissítve: 2026.02.27.) — Az ingatlanok és részvények eladásából származó nyereség tőkenyereségként általában nem adóköteles, ha az eladás nem kereskedelmi tevékenység (gyakori ügyletek, haszonszerzési cél). A szingapúri társaságok osztaléka az egyszintű (one-tier) rendszerben nem adóköteles; a belföldi illetőségű által Szingapúrban kapott külföldi osztalék általában szintén nem (kivéve a szingapúri társas vállalkozáson keresztül kapottat).
Magyar–szingapúri egyezmény (1997) 4. cikk (2) bekezdés a) pont — A mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű magánszemély abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkét Államban rendelkezik állandó lakóhellyel, abban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja).
Magyar–szingapúri egyezmény (1997) 4. cikk (2) bekezdés b) pont — Ha nem határozható meg, hogy melyik Államban van létérdekeinek a központja, vagy ha egyik Államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van.
Magyar–szingapúri egyezmény (1997) 4. cikk (2) bekezdés c) pont — Ha mindkét Szerződő Államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést. Állampolgársági szempont nincs.
Magyar–szingapúri egyezmény (1997) 26. cikk (egyeztető eljárás) — Aki szerint az egyik vagy mindkét Szerződő Állam intézkedése a Megállapodásnak meg nem felelő adóztatást eredményez, ügyét a belső jogorvoslati lehetőségektől függetlenül annak az Államnak az illetékes hatósága elé terjesztheti, amelyben belföldi illetőségű; az ügyet az első értesítéstől számított 3 éven belül kell előterjeszteni. Az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel törekszenek az ügy rendezésére.

Frissítve 10.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.

Ellenőrizze illetőségét