DoubleTaxationMagyarország — Szingapúr: kettős adóztatást elkerülő egyezmény
Megállapodás a Magyar Köztársaság és a Szingapúri Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén (Szingapúr, 1997. április 17.; kihirdette: 2000. évi XXI. törvény)
- Aláírva: 17.04.1997
- Hatályos: 18.12.1998
- Hivatalos szöveg
Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti Önt
- A mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű magánszemély abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkét Államban rendelkezik állandó lakóhellyel, abban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja). Magyar–szingapúri egyezmény (1997) 4. cikk (2) bekezdés a) pont
- Ha nem határozható meg, hogy melyik Államban van létérdekeinek a központja, vagy ha egyik Államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van. Magyar–szingapúri egyezmény (1997) 4. cikk (2) bekezdés b) pont
- Ha mindkét Szerződő Államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést. Állampolgársági szempont nincs. Magyar–szingapúri egyezmény (1997) 4. cikk (2) bekezdés c) pont
Jövedelmek: ki adóztat
| Jövedelem | Az egyezmény szabálya | Cikk |
|---|---|---|
| Bér (munkaviszony) | Az az állam adóztathat, ahol a munkát végzik. Mentes, ha egyszerre: legfeljebb 183 nap bármely 12 hónapos időszakban; a munkáltató nem belföldi illetőségű abban az államban; a bért nem az ottani telephelye viseli. | 15. cikk (2) |
| Egyéni vállalkozás, önálló tevékenység, szolgáltatás | Az illetőség szerinti állam; a másik állam az ottani telephely (állandó bázis) nyereségét, vagy ha az ott-tartózkodás eléri a 183 napot bármely 12 hónapos időszakban. | 7. cikk, 14. cikk |
| Nyugdíj | A forrás szerinti állam adóztathat; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | 18. cikk |
| Közszolgálat | Általában csak a kifizető állam; kivétel: a másik államban, annak állampolgára által végzett szolgálat. | 19. cikk (1)-(2) |
| Közszolgálati nyugdíj | Általában csak a kifizető állam; kivétel: a másik államban, annak állampolgára által végzett szolgálat. | 19. cikk (1)-(2) |
| Ingatlan bérbeadása | Az ingatlan fekvése szerinti állam adóztathat; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | 6. cikk (1) |
| Osztalék | A forrás szerinti állam legfeljebb 10%-ot; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | 10. cikk (2)(b) |
| Kamat (betét, kötvény, kölcsön) | A forrás szerinti állam legfeljebb 5%-ot; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. Egyes esetekben más kulcsok vagy mentességek érvényesek (lásd a cikket). | 11. cikk (2) |
| Jogdíj (szerzői jog, licenc) | A forrás szerinti állam legfeljebb 5%-ot; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | 12. cikk (2) |
| Vagyon vagy részvény eladása | Ingatlan — a fekvése szerinti állam adóztathat. Egyéb vagyon, köztük részesedések — csak az illetőség szerinti állam. | 13. cikk |
| Egyéb jövedelem | A forrás szerinti állam adóztathat; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | 22. cikk |
Hogyan kerülik el a kettős adóztatást
- Magyarország: mentesítés progresszióval — a jövedelem nem adóköteles, de figyelembe veszik a többi jövedelemre alkalmazandó adókulcs meghatározásánál (beszámítás: osztalék, kamat, jogdíj) 24. cikk (2)(b)
- Szingapúr: beszámítás — a forrás szerinti országban megfizetett adó beszámítható, legfeljebb az erre a jövedelemre jutó saját adó összegéig 24. cikk (2)(a)
Adatok ellenőrizve: 10.11.2026. Rövid összefoglaló magánszemélyeknek; a teljes feltételek, kivételek és jegyzőkönyvek az egyezmény szövegében. Általános tájékoztatás, nem jogi tanácsadás.