Adóügyi illetőség Svédországban magyar adózóknak

Svédország nem 183 napot számol: korlátlanul, a világjövedelem után adóköteles, ha ténylegesen Svédországban lakik (bosatt), vagy legalább hat egybefüggő hónapig ott tartózkodik. A rövid kiutazások nem szakítják meg a tartózkodást, és az két naptári évre is eshet; az évente rendszeres 4–5 hónapos tartózkodás is lehet állandó. Kiköltözés után korlátlanul adóköteles marad, amíg lényeges kapcsolata van Svédországgal. Magyarország például állampolgárság, kizárólag magyarországi állandó lakóhely, a létérdekek központja vagy a naptári évben legalább 183 nap alapján tekinti belföldi illetőségűnek. A kettős illetőséget az 1981. évi magyar–svéd egyezmény 4. cikk (2) bekezdése oldja fel.

Ellenőrizze illetőségét: Magyarország és Svédország

Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Svédország) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.

Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Svédország

Az első szempont az, hogy Svédországban lakik-e (bosatt): Svédország-e tényleges lakóhelye, ahol a fő otthona van. A gyakorlatban az ilyen személyek szerepelnek a lakosság-nyilvántartásban (folkbokförda). A napok száma itt nem döntő — ha azért költözött Svédországba, hogy ott éljen, a beköltözés napjától korlátlanul adóköteles.

A második szempont az állandó tartózkodás (stadigvarande vistelse): a törvény előkészítő anyagai és a gyakorlat szerint legalább hat egybefüggő hónapig tartó svédországi tartózkodás, akkor is, ha két naptári évre esik. A rövid kiutazások (szabadság, hazautazás) nem szakítják meg. A magyar szabályoktól eltérően Svédország nem a naptári évben töltött 183 napot számolja.

A hat hónapnál rövidebb tartózkodás is lehet állandó, ha rendszeres: a bíróságok az évenkénti tartózkodások hosszát, terjedelmét és rendszerességét vizsgálják. Évente 5 egybefüggő hónap — állandó tartózkodás (HFD 2018 ref. 30 I); 4 hónap más látogatásokkal együtt — szintén (HFD 2019 not. 26); nagyjából 3 hónap körülbelül egy hónapnyi egyéb látogatással — nem (HFD 2018 ref. 30 II, HFD 2019 not. 27).

A harmadik szempont csak azokra vonatkozik, akik korábban Svédországban laktak (bosatt), és elköltöztek: korlátlanul adókötelesek maradnak, amíg lényeges kapcsolatuk van Svédországgal. A svéd állampolgárokra és azokra, akik összesen legalább 10 évig éltek Svédországban, a kiköltözést követő 5 évben ilyen kapcsolat vélelme vonatkozik.

A lényeges kapcsolat vélelme a kiköltözést követő 5 évben a svéd állampolgárokra és azokra vonatkozik, akik összesen legalább 10 évig laktak vagy tartózkodtak állandóan Svédországban.

Svéd állampolgárság nélkül a vélelem csak akkor érvényesül, ha összesen legalább 10 évig lakott vagy tartózkodott állandóan Svédországban. Ha nem tudja, abból indulunk ki, hogy a vélelem alkalmazható lehet.

A lényeges kapcsolatot az összes körülmény alapján ítélik meg. A legnagyobb súlya rendszerint a kiköltözés után megtartott korábbi állandó lakásnak van; számít továbbá a svédországi család, a saját vállalkozás vagy a svéd társaságban lényeges befolyást biztosító részesedés, az állampolgárság és a korábbi ott-lakás időtartama. A nyaraló önmagában rendszerint nem létesít kapcsolatot; a hosszú külföldi tartózkodás gyengíti a kapcsolatot. Vélelem érvényesül: Önnek kell bizonyítania, hogy nincs kapcsolat.

Azt, hogy Svédországban «lakik»-e, a tények (lakás, költözés, lakosság-nyilvántartás) alapján döntik el, ezért az eredmény valószínű, nem biztos.

Svédország az Ön tényleges lakóhelye (bosatt), így Svédországban korlátlanul adóköteles (3 kap. 3 § 1. pont IL), és világjövedelme után adózik (3 kap. 8 § IL), a napok számától függetlenül. A beköltözés évében a korlátlan adókötelezettség attól a naptól áll fenn, amikor Svédországban letelepedett vagy megkezdte az állandó tartózkodást; azt megelőzően és a kiköltözés után (ha nem marad lényeges kapcsolata) korlátozott.
Legalább hat egybefüggő hónapig tartózkodik Svédországban (a rövid kiutazások nem szakítják meg a tartózkodást) — ez állandó tartózkodás (stadigvarande vistelse), így Svédországban korlátlanul adóköteles (3 kap. 3 § 2. pont IL), a világjövedelme után. A beköltözés évében a korlátlan adókötelezettség attól a naptól áll fenn, amikor Svédországban letelepedett vagy megkezdte az állandó tartózkodást; azt megelőzően és a kiköltözés után (ha nem marad lényeges kapcsolata) korlátozott.
Minden évben rendszeresen 5 egybefüggő hónapot vagy többet tölt Svédországban. Svédország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága az ilyen tartózkodást állandónak minősítette (HFD 2018 ref. 30 I) akkor is, ha az illető az év nagyobb részében külföldön él — így Ön valószínűleg korlátlanul adóköteles Svédországban (3 kap. 3 § 2. pont IL).
Minden évben rendszeresen mintegy 4 egybefüggő hónapot tölt Svédországban, és máskor is odautazik. A bíróság állandónak minősítette a nyaranként 4 hónapos tartózkodást legfeljebb 3 hét egyéb látogatással együtt (HFD 2019 not. 26), de nem a 3 hónapot 3–5 hét egyéb látogatással (HFD 2018 ref. 30 II, HFD 2019 not. 27). Az eredmény a tartózkodás teljes terjedelmétől függ: Svédország korlátlanul adókötelesnek tekintheti.
Kevesebb mint 5 éve költözött el Svédországból, és Önre vonatkozik a lényeges kapcsolat vélelme (svéd állampolgárság vagy legalább 10 év ott-lakás). A megtartott kapcsolatok miatt Svédországban korlátlanul adóköteles marad (3 kap. 3 § 3. pont, 7 § IL) — a világjövedelme után.
Kevesebb mint 5 éve költözött el Svédországból, és Önre vonatkozik a lényeges kapcsolat vélelme (3 kap. 7 § IL): amíg nem bizonyítja, hogy nincs kapcsolat, Svédország korlátlanul adókötelesnek tekinti (3 kap. 3 § 3. pont IL).
Korábban Svédországban lakott, és lényeges kapcsolatot tartott fenn vele (lakás, család, vállalkozás vagy svéd társaságban lényeges befolyás stb.) — Svédország valószínűleg korlátlanul adókötelesnek tekinti (3 kap. 3 § 3. pont, 7 § IL). A megítélés az összes körülményen alapul, és a hosszú külföldi tartózkodás gyengíti a kapcsolatot.

Mikor nem belföldi illetőségű

Nem lakik Svédországban, nem tartózkodik ott állandóan, és volt belföldiként nincs lényeges kapcsolata — Svédországban korlátozottan adóköteles, csak egyes svédországi forrású jövedelmei után: svédországi munkáért kapott bér, svéd nyugdíjak, igazgatósági tagok díjazása — SINK 22,5% (2027-től 20%); svédországi ingatlan jövedelme — 30%.
Kevesebb mint 5 éve költözött el Svédországból, és Önre vonatkozik a lényeges kapcsolat vélelme (3 kap. 7 § IL). Úgy gondolja, hogy nem tartott fenn kapcsolatokat, de ezt Önnek kell bizonyítania: amíg a Skatteverket el nem fogadja, korlátlanul adókötelesnek tekinthetik. Ha bizonyítja — csak a svédországi jövedelmek után adózik korlátozottan.
Korábban Svédországban lakott, de a lényeges kapcsolat vélelme Önre nem vonatkozik (legalább 5 év eltelt, vagy sem svéd állampolgársága, sem 10 év ott-lakása nincs). Nem egyértelmű, hogy van-e lényeges kapcsolata; enélkül Svédországban korlátozottan adóköteles, de a Skatteverket kapcsolatait (lakás, család, vállalkozás) másként is megítélheti.
Nem tartózkodott hat egybefüggő hónapig Svédországban, de nem egyértelmű, hogy Svédország-e a tényleges lakóhelye (bosatt). Ha igen — a napok számától függetlenül korlátlanul adóköteles; ha nem — csak a svédországi jövedelmei után adózik. Őrizze meg a bizonyítékokat arról, hol van a lakása, és hol szerepel a lakosság-nyilvántartásban.

Hol ütközik a másik állam (Svédország) joga a magyar szabályokkal

Ütközés: állandó svédországi tartózkodás, miközben Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti. Svédország korlátlanul adókötelesnek tekinti, mert legalább hat egybefüggő hónapig, vagy évente rendszeresen hosszabb ideig ott tartózkodik; Magyarország például állampolgárság, kizárólag magyarországi állandó lakóhely, a létérdekek központja vagy a naptári évben legalább 183 napos itt-tartózkodás alapján tekinti belföldi illetőségűnek. A magyar–svéd egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: ha állandó lakóhelye csak Magyarországon van, az egyezmény szerint magyar illetőségű; ha mindkét államban van, a létérdekek központja dönt; majd a szokásos tartózkodási hely, az állampolgárság és végül az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése.
Ütközés: Svédországban lakik, és Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti. Svédország korlátlanul adókötelesnek tekinti, mert ott van a tényleges lakóhelye (bosatt) — a napok számától függetlenül. Magyarország például magyar állampolgárság (kettős állampolgárnál magyarországi lakcím), a létérdekek központja vagy a naptári évben legalább 183 nap alapján is belföldi illetőségűnek tekintheti. Az egyezmény szerint: ha állandó lakóhelye csak Svédországban van, a 4. cikk (2) bekezdés a) pontja Svédország felé dönt; ha mindkét államban van, a létérdekek központja dönt (család, munka, vállalkozás, vagyon).
Ütközés: lényeges kapcsolat Svédországgal a Magyarországra költözés után. Svédországból elköltözve ott korlátlanul adóköteles maradhat a lényeges kapcsolat miatt (3 kap. 3 § 3. pont, 7 § IL), miközben Magyarország lakóhelye vagy létérdekei központja alapján belföldi illetőségűnek tekinti. Az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: ha állandó lakóhelye csak Magyarországon van, magyar illetőségű, és Svédország csak a svédországi forrású jövedelmet adóztathatja az egyezmény keretei között. Ezért fontos, hogy a svédországi lakás továbbra is állandóan rendelkezésére áll-e: a megtartott korábbi lakás miatt mindkét államban lehet állandó lakóhelye, és akkor a létérdekek központja dönt.
Ütközés: magyar állampolgárként Svédországban élve is belföldi illetőségű marad. Az Szja tv. a magyar állampolgárt akkor is belföldi illetőségűnek tekinti, ha Svédországban él; kivétel csak a kettős állampolgár, akinek nincs bejelentett magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye. Ha Svédország is korlátlanul adókötelesnek tekinti, a kettős illetőséget az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése oldja fel: az állampolgárság csak a harmadik lépés, az állandó lakóhely, a létérdekek központja és a szokásos tartózkodási hely után. Ha az egyezmény szerint svéd illetőségű, Magyarország csak az egyezmény szerint itt adóztatható jövedelmet adóztathatja.

Amit még érdemes tudni

Svédország nem 183 napot számol, hanem hat egybefüggő hónapot — és a rendszeres éves tartózkodást. A svéd szempont a legalább hat egybefüggő hónapig tartó állandó tartózkodás (a rövid kiutazások nem szakítják meg), akkor is, ha két naptári évre esik; az évente rendszeres 4–5 hónapos tartózkodás is lehet állandó. A magyar szabályok a naptári évet nézik: a szokásos tartózkodási helyhez legalább 183 nap kell (a ki- és beutazás napja egész napnak számít). Az eredmények ezért eltérhetnek: aki magyarországi lakóhellyel minden nyáron öt hónapot Svédországban tölt, mindkét államban belföldi illetőségű lehet. Az egyezmény 15. cikk (2) bekezdése a bérnél szintén a naptári évben számolja a 183 napot.
A költözés éve: Svédország megosztja az évet, Magyarország nem. Svédország naptári év szerint adóztat, de a korlátlan adókötelezettség attól a naptól áll fenn, amikor Svédországban letelepedett vagy megkezdte az állandó tartózkodást, és a kiköltözésig (vagy amíg lényeges kapcsolata fennáll) tart; az év többi részére csak a svédországi jövedelmek után adózik. A magyar jog az illetőséget nem bontja év közbeni szakaszokra; ha a költözés évében mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikke dönt. Vesse össze az időszakokat, hogy ugyanazt a jövedelmet ne adóztassák kétszer, és szükség esetén kezdeményezzen egyeztető eljárást (25. cikk, három éven belül).
Svédországban végzett munka bére magyar illetőségű személynél. A fizikailag Svédországban végzett munka bére svédországi forrású jövedelem; a külföldi illetőségűek SINK-et fizetnek — 2026-ban 22,5%-ot (2027-től 20%-ot) —, vagy a rendes adózást választhatják. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, Svédország nem adóztathatja a bért, ha a 15. cikk (2) bekezdésének mindhárom feltétele teljesül: a naptári évben legfeljebb 183 nap Svédországban, a munkáltató nem svéd illetőségű, és a bért nem svédországi telephely vagy állandó berendezés viseli. A svéd jog a külföldi munkáltató bérét hasonlóan mentesíti, de a 183 napot bármely 12 hónapos időszakban számolja (SINK-törvény 6 a §). Önálló tevékenység: csak svédországi állandó berendezés esetén adóztatható ott (14. cikk). Ha Svédország adóztathat, Magyarország a bért mentesíti (23. cikk (1) a) pont).
Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást svéd jövedelemnél. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, a Svédországban adóztatható jövedelmet (például a svédországi munka bérét, svédországi ingatlan jövedelmét) Magyarország mentesíti (23. cikk (1) a) pont); a mentes jövedelmet a többi jövedelem adójánál figyelembe veheti (c) pont), ennek az egykulcsos szja mellett gyakorlati hatása nincs. Svéd osztaléknál — amelyet Svédország legfeljebb 15%-kal adóztathat (10. cikk (2) b) pont) — a svéd adót számítja be, legfeljebb az arra jutó magyar adóig (23. cikk (1) b) pont). Kamatot és licencdíjat csak Magyarország adóztathat (11–12. cikk). A többoldalú egyezmény (MLI) a módszert nem változtatta meg.
Svéd illetőségű magyarországi jövedelemmel: Svédország beszámítja a magyar adót. Ha az egyezmény szerint svéd illetőségű, Svédország a világjövedelmét adóztatja, és a Magyarországon az egyezmény szerint adóztatható jövedelmet (például a magyarországi munka bérét, magyarországi ingatlan jövedelmét) terhelő magyar adót beszámítja, legfeljebb az arra jutó svéd adóig (23. cikk (2) a) pont). A csak Magyarországon adóztatható jövedelmet — például a 19. cikk szerinti magyar közszolgálati díjazást vagy nyugdíjat — Svédország beszámíthatja az adóalapba, de az arra eső svéd adót levonja (23. cikk (2) b) pont). Más jövedelmet Magyarország illetőség alapján már nem adóztathat.
Svéd illetőségű, Magyarországon dolgozik: a hathónapos szabály. Ha Svédországban korlátlanul adóköteles, és legalább hat hónapig munkavállalóként Magyarországon dolgozik, Svédország ezt a bért nem adóztatja, amennyiben Magyarországon megadóztatták (sexmånadersregeln); ha legalább egy évig dolgozik ugyanabban az államban, a bér ott adóztatás nélkül is mentes, ha az az adott állam törvénye vagy gyakorlata miatt marad el (ettårsregeln). A rövid svédországi tartózkodások nem szakítják meg az időszakot, ha a munkával töltött hónaponként 6 napot (évente 72 napot) nem haladják meg. Az egyéves szabály nem vonatkozik a közszolgálatra (a szolgáltatásexport kivételével), egyik sem a hajókon és bizonyos légi járműveken végzett munkára. Önálló tevékenységre a szabály nem vonatkozik — csak az egyezmény (14. cikk).
Nyugdíjak és közszolgálat. A korábbi munkaviszonyra tekintettel fizetett nyugdíjat, a járadékot és a társadalombiztosítási törvény alapján fizetett juttatást a magyar–svéd egyezmény 18. cikke szerint az az állam is adóztathatja, ahol keletkezik; a lakóhely szerinti állam a 23. cikk szerint kerüli el a kettős adóztatást. Svéd nyugdíj magyar illetőségű személynek: Svédországban SINK 22,5% (2027-től 20%), az állami nyugdíjaknál a havi 3 799 SEK feletti részre; Magyarország a Svédországban adóztatható nyugdíjat mentesíti (23. cikk (1) a) pont). Az állam vagy helyi hatósága által közszolgálatért fizetett díjazást és nyugdíjat főszabály szerint csak a kifizető állam adóztatja (19. cikk).
Expertskatt: a bér 25%-a adómentes a külföldi szakembereknek. Azok a külföldiek, akik az előző 5 naptári évben nem laktak Svédországban, és szakértőként, kutatóként vagy kulcsfontosságú munkavállalóként érkeznek svéd munkáltatóhoz, a Forskarskattenämnden döntése alapján legfeljebb 7 évig nem fizetnek adót bérük 25%-a után (és e rész után járulékot sem); a kérelmet a munka megkezdésétől számított 3 hónapon belül kell benyújtani. 2027.01.01-től 30%-ot, a svéd állampolgárok bevonását és 6 hónapos kérelmezési határidőt javasoltak — ellenőrizze, hogy a törvényt elfogadták-e.
Kiköltözés Svédországból: lényeges kapcsolat, 10 éves szabály és az egyezmény 13. cikke. Az IL nem ír elő általános kilépési adót a magánszemélyekre, de: (1) a volt belföldiek korlátlanul adókötelesek maradnak, amíg lényeges kapcsolatuk van (svéd állampolgároknál és 10 év ott-lakás után 5 évig vélelmezett); (2) a részvények eladásából származó nyereség a kiköltözés után még 10 naptári évig adóköteles Svédországban (3 kap. 19 § IL). A magyar–svéd egyezmény azonban volt belföldiekre nem tartalmaz külön szabályt: ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, a nem főként ingatlanból álló vagyonú társaságok részvényeinek elidegenítéséből származó nyereséget csak Magyarország adóztathatja (13. cikk (4) bekezdés); svédországi ingatlan és főként ilyen ingatlanból álló vagyonú társaság részvényei után Svédország is adóztathat (13. cikk (1) bekezdés), ilyenkor Magyarország mentesít (23. cikk (1) a) pont).
Társadalombiztosítás: 883/2004/EK rendelet. Magyarország és Svédország között a társadalombiztosítást nem az adóegyezmény, hanem a 883/2004/EK rendelet szabályozza: a járulékot főszabály szerint ott kell fizetni, ahol a munkát végzi; a magyar munkáltató által legfeljebb 24 hónapra Svédországba kiküldött munkavállaló a magyar rendszerben marad (A1 igazolás). A svéd járulékmértékek nem szerepelnek ebben a csomagban.
Illetőségigazolás. Ha Svédországban magyar illetőségűként hivatkozik az egyezményre (például a 15. cikk 183 napos szabályára vagy az osztalékadó 15%-os korlátjára), kérjen illetőségigazolást a NAV-tól. A svéd illetőségigazolás kérésének eljárását nem ellenőriztük.
Melyik egyezmény alkalmazandó: az 1981. évi magyar–svéd egyezmény. A Stockholmban 1981. október 12-én aláírt egyezmény hiteles szövege csak angol nyelvű; hivatalos magyar fordítását az 55/1982. (X. 22.) MT rendelet hirdette ki. Az egyezmény 1982. augusztus 15-én lépett hatályba, és az 1983. január 1-jén vagy később keletkezett jövedelemre alkalmazandó; módosító jegyzőkönyvet nem találtunk. Illetőségi szabály: 4. cikk (2) bekezdés; osztalék: 10. cikk (5%/15%); elidegenítés: 13. cikk; szabad foglalkozás: 14. cikk (csak állandó berendezés); nem önálló munka: 15. cikk (183 nap a naptári évben); nyugdíj: 18. cikk; közszolgálat: 19. cikk; kettős adóztatás elkerülése: 23. cikk; egyeztető eljárás: 25. cikk, három éven belül. A többoldalú egyezmény (MLI) 2026-ban erre az egyezményre nem hatályos (Svédország nem tett a 35. cikk (7) b) pontja szerinti értesítést), a természetes személyek illetőségi szabályát pedig egyébként sem módosítja.

Hogyan oldható fel a kettős illetőség

Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdés alkalmazandó: Egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén (Stockholm, 1981. október 12.; hivatalos magyar fordítását kihirdette: 55/1982. (X. 22.) MT rendelet). A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.

Az egyezmény részletesen: jövedelmek, kulcsok, 183 napos szabály →

Kifejezések, amelyekkel Svédországban találkozhat

bosatt: tényleges svédországi ott-lakás: a napok számától függetlenül korlátlan adókötelezettséget keletkeztet (3 kap. 3 § IL)
stadigvarande vistelse: állandó tartózkodás: legalább hat egybefüggő hónap, a rövid kiutazások nem szakítják meg
väsentlig anknytning: a volt belföldi lényeges kapcsolata Svédországgal; svéd állampolgároknál és 10 év ott-lakás után a kiköltözést követő 5 évben vélelmezik
SINK: a külföldön élők különadója: 2026-ban 22,5%, 2027-től 20%
Skatteverket: a svéd adóhatóság
expertskatt: kedvezmény külföldi szakértőknek, kutatóknak és kulcsfontosságú munkavállalóknak: a bér 25%-a legfeljebb 7 évig adómentes

Kérdések

Minden nyáron öt hónapot töltök Svédországban, a lakásom Magyarországon van. Svéd illetőségű vagyok?

Lehetséges: Svédország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága az évente rendszeres 5 egybefüggő hónapot állandó tartózkodásnak minősítette, akkor is, ha az illető az év nagyobb részét külföldön tölti (HFD 2018 ref. 30 I); a 4 hónapot további látogatásokkal szintén, a 3 hónapot kevés egyéb látogatással nem. Ha Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: ha állandó lakóhelye csak Magyarországon van, magyar illetőségű.

Mikor adóztathatja Svédország a bérem, ha magyar illetőségű vagyok?

Svédország a fizikailag ott végzett munka bérét adóztatja (SINK 2026-ban 22,5%), kivéve, ha az egyezmény 15. cikk (2) bekezdésének mindhárom feltétele teljesül: a naptári évben legfeljebb 183 nap Svédországban, a munkáltató nem svéd illetőségű, és a bért nem svédországi telephely viseli. Ha Svédország adóztathat, Magyarország a bért mentesíti (23. cikk (1) a) pont).

Elköltöztem Svédországból. Adóztathatja még Svédország a részvényeim eladását?

A svéd jog a kiköltözés után még 10 naptári évig adóztatja a részvények eladásából származó nyereséget (3 kap. 19 § IL). A magyar–svéd egyezmény azonban volt belföldiekre nem tartalmaz külön szabályt: ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, a nem főként ingatlanból álló vagyonú társaságok részvényeinek eladásából származó nyereséget csak Magyarország adóztathatja (13. cikk (4) bekezdés).

Források

Jogszabályok és hatósági iránymutatás

3 kap. 3 § Inkomstskattelag (1999:1229) (IL) — Korlátlanul (a világjövedelem után) adóköteles az a természetes személy, aki: 1) Svédországban lakik (bosatt); 2) állandóan Svédországban tartózkodik (stadigvarande vistas); 3) lényeges kapcsolatban áll Svédországgal (väsentlig anknytning), és korábban ott lakott. A szabály nem vonatkozik a külföldi diplomáciai és konzuli képviseletek munkatársaira, akik a 3 kap. 17 § 2–4. pontja szerint korlátozottan adókötelesek.
Skatteverket — «Skattskyldighet» (korlátozott és korlátlan adókötelezettség; módosítva: 2026.01.30.) — Ön Svédországban lakik (bosatt), ha tényleges otthona Svédországban van (és Svédországban be kell jelentkeznie a lakosság-nyilvántartásba — folkbokförd). Állandó tartózkodás a legalább hat egybefüggő hónapig tartó svédországi tartózkodás; a rövid megszakítások, például hazautazások, nem szakítják meg. Kiköltözés után lényeges kapcsolatot létesíthet a megtartott lakás, a család, jelentős vagyon stb. Aki nem korlátlanul adóköteles, az korlátozottan adóköteles — csak egyes svédországi jövedelmei után.
3 kap. 7 § IL (lényeges kapcsolat) — A volt belföldi lényeges kapcsolatát az összes körülmény alapján kell megítélni: svéd állampolgárság; a korábbi svédországi lakás időtartama; az, hogy külföldön nincs meghatározott helyen állandó lakóhelye; tanulás vagy gyógykezelés miatti külföldi tartózkodás; egész éves lakhatásra berendezett svédországi lakás; család Svédországban; svédországi üzleti tevékenység; olyan vagyonon keresztüli gazdasági kapcsolat, amely közvetlenül vagy közvetve lényeges befolyást biztosít svédországi üzleti tevékenységre; svédországi ingatlan; hasonló körülmények. A svéd állampolgárt vagy azt, aki összesen legalább 10 évig lakott vagy állandóan tartózkodott Svédországban, a kiköltözést követő 5 évben lényeges kapcsolattal rendelkezőnek kell tekinteni, hacsak nem bizonyítja az ellenkezőjét.
3 kap. 8 § IL — A korlátlanul adóköteles személyek minden jövedelmük — a svédországi és a külföldi — után adóznak, a 3 kap. 9–16 §§ kivételei és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények figyelembevételével.
3 kap. 17–18 §§ IL (korlátozott adókötelezettség) — Aki nem korlátlanul adóköteles, az korlátozottan adóköteles — csak egyes svédországi jövedelmei után: a SINK-törvény hatálya alá tartozó bér, nyugdíj és díjazás (az IL szerint, ha a rendes adózást választotta); svédországi telephelyből vagy ingatlanból származó jövedelem; svédországi ingatlan és svéd lakásszövetkezeti jogok elidegenítéséből származó nyereség; svéd gazdasági egyesületek osztaléka stb. A svédországi telephellyel rendelkező vállalkozástól kapott jogdíj a telephely jövedelmének minősül. A kamat nem szerepel a felsorolásban.
Lag (1991:586) om särskild inkomstskatt för utomlands bosatta (SINK) 5., 6 a. és 7. §, az SFS 2025:1355 és 2025:1356 szerinti szöveg — SINK-et fizetnek a külföldi illetőségűek a svédországi munkáért kapott svéd bér, a svéd államtól, településtől vagy régiótól kapott bér (bárhol végezték is a munkát), svéd társaságok igazgatósági tagjainak díjazása, svéd nyugdíjak és egyes szociális juttatások után. Mértéke 22,5% a 2025.12.31. után kapott jövedelemre, és 20% a 2026.12.31. után kapottra (tengerészek jövedelme — 15%). A külföldi munkáltatótól kapott bér mentes, ha bármely 12 hónapos időszakban legfeljebb 183 napot tartózkodik Svédországban, a munkáltató nem svéd illetőségű, és a költséget nem a svédországi telephelye viseli (6 a §). A 6 a § szerinti mentesség nem vonatkozik a munkaerő-kölcsönzésre, ha Ön egy svédországi megrendelő (Svédországban adóköteles vállalkozás, az állam, egy önkormányzat vagy régió) irányítása és ellenőrzése alatt dolgozik (6 a § második bekezdés), kivéve a legfeljebb 15 egymást követő napig és naptári évenként összesen legfeljebb 45 napig tartó svédországi munkát (6 b §).
Skatteverket — «SINK – särskild inkomstskatt för utomlands bosatta» (módosítva: 2026.09.30.) — SINK — 2026-ban 22,5%, 2027.01.01-től 20%; bevallást nem kell benyújtani. A SINK helyett évente választható az IL szerinti rendes adózás: átlagos települési adó és állami adó, költséglevonás, kötelező bevallás; alaplevonás — ha munkajövedelmének legalább 90%-a Svédországban adóköteles. Az állami nyugdíjaknál havi 3 799 SEK adómentes (2026).
Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont — Belföldi illetőségű: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha más államnak is állampolgára, és belföldön nincs nyilvántartott lakóhelye vagy tartózkodási helye); b) a szabad mozgás jogával rendelkező személy, ha e jogát a naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja; c) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a hontalan személy; d) más személy, ha kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, ha létérdekei központja belföld, vagy – ha ezek nem döntenek – szokásos tartózkodási helye belföldön van.
Magyar–svéd egyezmény (1981) 4. cikk (2) bekezdés — Kettős illetőségű természetes személy: a) abban az államban illetőségű, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkettőben, abban, amelyben létérdekeinek központja van; b) ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy egyik államban sincs állandó lakóhelye — ahol szokásos tartózkodási helye van; c) ha mindkettőben vagy egyikben sincs — amelynek állampolgára; d) ha mindkettőnek vagy egyiknek sem állampolgára — az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése.
Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont a) — Belföldi illetőségű a magyar állampolgár, kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és Magyarországon nincs a személyiadat- és lakcímnyilvántartási törvény szerinti lakóhelye vagy tartózkodási helye.
Szja tv. 2. § (4)–(5) — A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed; a külföldi illetőségűé csak a belföldről származó vagy nemzetközi szerződés alapján Magyarországon adóztatható bevételére. Ha a kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, azt kell alkalmazni.
Art. (2017. évi CL. törvény) 7. § 44. pont — Szokásos tartózkodási helye Magyarországon annak van, aki az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napot belföldön tartózkodott.
Magyar–svéd egyezmény (1981) 15. cikk (1)–(2) bekezdés — A másik államban végzett nem önálló munkáért kapott térítés ott adóztatható, kivéve, ha mindhárom feltétel teljesül: a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó naptári évben összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik; a térítést nem a másik államban illetőséggel bíró munkaadó fizeti, vagy nem az ő nevében fizetik; a térítést nem a munkaadó ottani telephelye vagy állandó berendezése viseli.
Magyar–svéd egyezmény (1981) 25. cikk (egyeztető eljárás) — Ha valaki szerint az egyik vagy mindkét állam intézkedései az egyezménynek meg nem felelő adóztatáshoz vezetnek, ügyét a belső jogorvoslattól függetlenül az illetősége szerinti (24. cikk (1) bekezdése esetén az állampolgársága szerinti) állam illetékes hatóságához terjesztheti elő, az első értesítést követő három éven belül; a létrejött megállapodást a belső jogi határidőktől függetlenül alkalmazni kell.
Magyar–svéd egyezmény (1981) 14. cikk (1) bekezdés — A szabad foglalkozásból vagy más önálló tevékenységből származó jövedelem csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, kivéve, ha a személy a másik államban tevékenysége kifejtéséhez rendszeresen állandó berendezéssel rendelkezik; ilyenkor a másik állam az állandó berendezésnek betudható részt adóztathatja.
Magyar–svéd egyezmény (1981) 23. cikk — (1) Magyarország: a) a Svédországban adóztatható jövedelmet kiveszi az adóztatás alól; b) a 10. cikk szerint Svédországban adóztatható jövedelemnél (osztalék) a Svédországban fizetett adót levonja, legfeljebb az erre a jövedelemre eső magyar adóig; c) a mentesített jövedelmet a többi jövedelem adójának megállapításánál figyelembe veheti. (2) Svédország: a) a Magyarországon adóztatható jövedelem után Magyarországon fizetett jövedelemadót levonja, legfeljebb az erre a jövedelemre eső svéd adóig; b) a csak Magyarországon adóztatható jövedelmet beszámíthatja az adóalapba, de levonja az adónak az erre a jövedelemre eső részét.
Magyar–svéd egyezmény (1981) 10. cikk (2), 11–12. cikk, 13. cikk — Osztalék: a forrás állama legfeljebb 5%-ot (legalább 25%-os társasági részesedésnél) vagy 15%-ot (minden más esetben) vethet ki (10. cikk (2)). Kamat és licencdíj: csak a haszonhúzó lakóhelye szerinti államban adóztatható (11–12. cikk). Elidegenítés: ingatlan, illetve főként ingatlanból álló vagyonú társaság részvényei — a fekvés helye szerinti állam is (13. cikk (1)); telephely üzemi vagyona — a telephely állama is (13. cikk (2)); minden más vagyon — csak az elidegenítő lakóhelye szerinti állam (13. cikk (4)).
Magyar–svéd egyezmény (1981) 18. és 19. cikk — 18. cikk: a 19. cikk (2) bekezdésének fenntartásával a korábbi nem önálló munkáért járó nyugdíj és hasonló térítés, a járadék, valamint a társadalombiztosítási törvény alapján fizetett juttatás abban az államban adóztatható, ahol keletkezik. 19. cikk: az állam vagy helyi hatósága által teljesített szolgálatért fizetett térítés és nyugdíj csak ebben az államban adóztatható; a térítés csak a másik államban, ha a szolgálatot ott teljesítették, és a személy ott illetőséggel bír, és annak állampolgára vagy nem kizárólag a szolgálat miatt vált ott illetőségűvé; a nyugdíj csak a másik államban, ha a személy ott illetőséggel bír és annak állampolgára.
3 kap. 9–13 §§ IL (hathónapos szabály és egyéves szabály) — Az a svéd belföldi, aki munkaviszonya miatt legalább hat hónapig külföldön tartózkodik, e bér után nem fizet svéd adót, amennyiben azt a munkavégzés államában megadóztatták (ha ez nem ellentétes annak jogával vagy egyezményével); legalább egyéves, ugyanabban az államban töltött tartózkodásnál akkor is, ha ott törvény, közigazgatási gyakorlat vagy adóegyezménynek nem minősülő megállapodás miatt nem adóztatták. Az egyéves szabály nem alkalmazandó az állam, a régiók, a települések és a Svéd Egyház egyházközségei javára végzett munkára (kivéve a szolgáltatásexportot) és az európai parlamenti képviselőkre; egyik szabály sem alkalmazandó a svéd, dán és norvég légi járműveken és a hajókon végzett munkára (külön kivétel: külföldi óceánjáró hajók). A rövid svédországi tartózkodások (szabadság, kiküldetés) nem szakítják meg az időszakot, ha nem haladják meg a munkával töltött minden teljes hónapra 6 napot, illetve a munkával töltött évre 72 napot.
11 kap. 22–23 §§ IL (expertskatt); a Törvényhozási Tanácshoz benyújtott törvénytervezet «Skatteincitament för forskning och utveckling» (2026. június) — A külföldi szakértők, kutatók és más kulcsszemélyek — nem svéd állampolgárok, akik az előző 5 naptári évben nem laktak és nem tartózkodtak állandóan Svédországban, és legfeljebb 7 évig kívánnak ott tartózkodni — a Forskarskattenämnden döntése alapján legfeljebb 7 évig nem fizetnek adót bérük 25%-a után; a munkáltató svéd, vagy svédországi telephellyel rendelkezik; a kérelmet a munka megkezdésétől számított 3 hónapon belül kell benyújtani. 2027.01.01-től (a 2026.12.31. után kezdett munkára) javasolták: 30%, svéd állampolgárok bevonása, 84 hónap, amely megosztható, 7 év svédországi tartózkodás nélkül, kérelmezési határidő — 6 hónap. 2026.11.10-én a törvény elfogadását nem ellenőriztük.
3 kap. 19 § IL (10 éves szabály) — A korlátozottan adóköteles személy adót fizet a részvények (delägarrätter), svéd társaságokban fennálló részesedések stb. eladásából származó nyereség után, ha az eladás évében vagy az azt megelőző tíz naptári év valamelyikében Svédországban lakott vagy állandóan ott tartózkodott. Külföldi társaságok részvényeire csak akkor vonatkozik, ha azokat a korlátlan adókötelezettség időszakában szerezték.
883/2004/EK rendelet 11. cikk (1) és (3) a), 12. cikk (1) — Egy személyre egyetlen tagállam szociális biztonsági jogszabályai vonatkoznak, főszabály szerint azé, ahol munkát végez; a kiküldött munkavállaló a küldő állam rendszerében marad, ha a kiküldetés nem haladja meg a 24 hónapot, és nem más személy felváltására szolgál.
NAV – Adóigazolás, jövedelemigazolás, illetőségigazolás kérése — Az illetőségigazolás igazolja, hogy a kérelmező belföldi adóalany; magyar és angol nyelven, ingyenesen állítják ki; IGAZOL-nyomtatványon (ÁNYK), telefonon (1819), postán vagy személyesen kérhető; a kiadás határideje hat naptári nap, személyesen azonnal.
55/1982. (X. 22.) MT rendelet 1–3. §; az egyezmény 28. cikke — Aláírás: Stockholm, 1981. október 12., két példányban, angol nyelven (a rendelet hivatalos magyar fordítást hirdet ki). A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás 1982. június 16-án megtörtént; az egyezmény a későbbi értesítés után 60 nappal lép hatályba; a rendelet szerint az 1983. január 1-jén vagy később keletkezett jövedelemre kell alkalmazni. Az 1936. évi egyezmény megszűnt.
Svédország MLI-álláspontja (OECD, letétbe helyezés: 2018.06.22.) — Svédország a magyar egyezményt az MLI hatálya alá tartozó egyezményként jelentette be (22. sz.), az MLI 4. és 5. cikkét teljes egészében kizárta, és a 35. cikk (7) a) pontja szerint fenntartást tett: az MLI egy svéd egyezményre csak 30 nappal azután hatályos, hogy Svédország az adott egyezményre vonatkozó belső eljárások befejezéséről értesít.
2021. évi III. törvény (a Multilaterális Adóegyezmény kihirdetéséről), MLI 4. cikk (1) — Az MLI 4. cikke csak a «nem természetes személy» kettős illetőségét rendezi (illetékes hatóságok egyeztetése); a természetes személyekre vonatkozó illetőségi szabályt (az egyezmények 4. cikk (2) bekezdését) nem módosítja.
Skatteverket — «Belopp och procent – inkomstår 2026» — 2026: állami jövedelemadó — 20% a 643 000 SEK feletti adóköteles munkajövedelemre; a települési adó átlagos mértéke — 32,38%; tőkejövedelem adója — 30%; SINK — 22,5%; alapösszeg (prisbasbelopp) — 59 200 SEK.
45 kap. 33 §, 46 kap. 18 § IL — Svédországban a lakás (magánlakóház vagy lakásszövetkezeti jog) eladásából származó nyereség 22/30 része adóköteles, azaz 30%-os tőkejövedelem-adó mellett ténylegesen 22%.
Magyar–svéd egyezmény (1981) 4. cikk (2) bekezdés a) pont — A mindkét államban illetőséggel bíró természetes személy abban az államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az államban, amelyben létérdekeinek központja van.
Magyar–svéd egyezmény (1981) 4. cikk (2) bekezdés b) pont — Ha nem határozható meg, hogy a személy létérdekeinek központja melyik államban van, vagy ha egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben szokásos tartózkodási helye van.
Magyar–svéd egyezmény (1981) 4. cikk (2) bekezdés c)–d) pont — Ha mindkét államban van, vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye — abban az államban illetőségű, amelynek állampolgára (c); ha mindkét államnak vagy egyiknek sem állampolgára, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést (d; eljárás: 25. cikk).

Bírói gyakorlat

Högsta förvaltningsdomstolen (HFD, Svédország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága), 6034-17 (HFD 2018 ref. 30 I), 30.05.2018 — Az a személy, aki Portugáliába költözése után minden évben 5 egybefüggő hónapot (májustól szeptemberig) tervezett Svédországban tölteni, továbbá karácsonykor és két rövid utazás során is ott lenni (összesen 182 nap Svédországban és 183 Portugáliában), állandóan Svédországban tartózkodik, és korlátlanul adóköteles: a rendszeres öthónapos tartózkodás elég, még ha az év nagyobb részét külföldön tölti is.
Högsta förvaltningsdomstolen (HFD, Svédország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága), 6736-17 (HFD 2018 ref. 30 II), 30.05.2018 — Az a házaspár, amely Portugáliába költözése után minden évben a júniustól augusztusig tartó időszakot (mintegy 3 hónapot) tervezte Svédországban tölteni, és rendszertelenül összesen még mintegy 30 napra ellátogatni, nem tartózkodik állandóan Svédországban. A hat hónapnál rövidebb tartózkodást hossza, terjedelme és rendszeressége alapján kell megítélni; hat egybefüggő hónap vagy több rendszerint állandó tartózkodás.
Högsta förvaltningsdomstolen (HFD, Svédország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága), 236-19 (HFD 2019 not. 26), 30.10.2019 — Az a Portugáliában élő nő, aki minden évben mintegy 4 nyári hónapot (május közepétől szeptember közepéig) tervezett Svédországban tölteni, és rendszertelenül összesen még legfeljebb 3 hétre ellátogatni, állandóan Svédországban tartózkodik: a 4 hónap önmagában nem elég, de a többi látogatással együtt a tartózkodás olyan terjedelmű, hogy állandónak minősül.
Högsta förvaltningsdomstolen (HFD, Svédország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága), 2659-19 (HFD 2019 not. 27), 30.10.2019 — Az a Portugáliában élő nő, aki minden évben 3 nyári hónapot, húsvétkor 3 hetet és rendszertelenül még legfeljebb 2 hetet tervezett Svédországban tölteni, nem tartózkodik állandóan Svédországban: a tartózkodás teljes terjedelme nem elegendő.
Högsta förvaltningsdomstolen (HFD, Svédország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága), 6452-23 (HFD 2024 not. 19), 25.03.2024 — Az a svéd állampolgár, aki 2017-ben költözött külföldre (felesége 2020-ban), és megtartotta a közös szövetkezeti lakást — korábbi állandó lakásukat, amelyet a házaspár most üdülésre használ —, valamint más ingatlanokban fennálló részesedéseit, 2023-ban és 2024-ben lényeges kapcsolatban állt Svédországgal. A kiköltözés után megtartott korábbi állandó lakás rendszerint a legnagyobb súlyú.
Högsta förvaltningsdomstolen (HFD, Svédország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága), 5346-19, 08.06.2020 — Az a svéd állampolgár házaspár, amely eladta állandó lakását, és nem sokkal Portugáliába költözése előtt olyan lakást vett, amelyben soha nem lakott, és amelyet üdülésre szándékozott használni, nem állt lényeges kapcsolatban Svédországgal: az üdülési célú lakás önmagában rendszerint nem létesít ilyen kapcsolatot.
Högsta förvaltningsdomstolen (HFD, Svédország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága), 3479-18 (HFD 2019 ref. 12), 20.03.2019 — Az a svéd állampolgár házaspár, amely 2004-ben költözött külföldre és Svájcban élt, a Bahamákra költözése után nem állt lényeges kapcsolatban Svédországgal: a férj svéd üzleti tevékenységre gyakorolt lényeges befolyását (egy svájci csoportban 2010 után szerzett irányító részesedés) ellensúlyozta a külföldi tartózkodás hossza; a svédországi nyaralók és erdő csekély súlyúak.
Högsta förvaltningsdomstolen (HFD, Svédország Legfelsőbb Közigazgatási Bírósága), 1562-20 (HFD 2020 not. 44), 22.10.2020 — Az a svéd állampolgár, akinek egy holdingtársaságon keresztül közvetve 18,3%-os részesedése volt egy általa svédországi tartózkodása idején alapított svéd működő társaságban, és aki megtartotta nyaralóját, egy másik EU-tagállamba költözése után lényeges kapcsolatban állt Svédországgal, és korlátlanul adóköteles volt; az uniós szabad mozgásra való hivatkozást elutasították.

Frissítve 10.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.

Ellenőrizze illetőségét