DoubleTaxationMagyarország — Svédország: kettős adóztatást elkerülő egyezmény
Egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Svéd Királyság Kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére a jövedelem- és a vagyonadók területén (Stockholm, 1981. október 12.; hivatalos magyar fordítását kihirdette: 55/1982. (X. 22.) MT rendelet)
- Aláírva: 12.10.1981
- Hatályos: 15.08.1982
- Hivatalos szöveg
Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti Önt
- A mindkét államban illetőséggel bíró természetes személy abban az államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az államban, amelyben létérdekeinek központja van. Magyar–svéd egyezmény (1981) 4. cikk (2) bekezdés a) pont
- Ha nem határozható meg, hogy a személy létérdekeinek központja melyik államban van, vagy ha egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben szokásos tartózkodási helye van. Magyar–svéd egyezmény (1981) 4. cikk (2) bekezdés b) pont
- Ha mindkét államban van, vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye — abban az államban illetőségű, amelynek állampolgára (c); ha mindkét államnak vagy egyiknek sem állampolgára, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést (d; eljárás: 25. cikk). Magyar–svéd egyezmény (1981) 4. cikk (2) bekezdés c)–d) pont
Jövedelmek: ki adóztat
| Jövedelem | Az egyezmény szabálya | Cikk |
|---|---|---|
| Bér (munkaviszony) | Az az állam adóztathat, ahol a munkát végzik. Mentes, ha egyszerre: legfeljebb 183 nap a naptári évben; a munkáltató nem belföldi illetőségű abban az államban; a bért nem az ottani telephelye viseli. | 15. cikk (2) |
| Egyéni vállalkozás, önálló tevékenység, szolgáltatás | Az illetőség szerinti állam; a másik állam csak az ottani telephely (állandó bázis) nyereségét. | 7. cikk, 14. cikk |
| Nyugdíj | A forrás szerinti állam adóztathat; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | 18. cikk |
| Társadalombiztosítási nyugdíj | A forrás szerinti állam adóztathat; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | 18. cikk |
| Közszolgálat | Általában csak a kifizető állam; kivétel: a másik államban, annak állampolgára által végzett szolgálat. | 19. cikk (1)-(2) |
| Közszolgálati nyugdíj | Általában csak a kifizető állam; kivétel: a másik államban, annak állampolgára által végzett szolgálat. | 19. cikk (1)-(2) |
| Ingatlan bérbeadása | Az ingatlan fekvése szerinti állam adóztathat; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | 6. cikk |
| Osztalék | A forrás szerinti állam legfeljebb 15%-ot; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | 10. cikk (2)(b) |
| Kamat (betét, kötvény, kölcsön) | Csak az illetőség szerinti állam. | 11. cikk (1) |
| Jogdíj (szerzői jog, licenc) | Csak az illetőség szerinti állam. | 12. cikk (1) |
| Vagyon vagy részvény eladása | Ingatlan — a fekvése szerinti állam adóztathat. Olyan társaságok részesedései, amelyek értéke főként ingatlanból ered — ugyanígy. Egyéb vagyon, köztük részesedések — csak az illetőség szerinti állam. | 13. cikk |
| Egyéb jövedelem | Csak az illetőség szerinti állam. | 21. cikk (1) |
Hogyan kerülik el a kettős adóztatást
- Magyarország: mentesítés progresszióval — a jövedelem nem adóköteles, de figyelembe veszik a többi jövedelemre alkalmazandó adókulcs meghatározásánál (beszámítás: osztalék) 23. cikk (1)
- Svédország: beszámítás — a forrás szerinti országban megfizetett adó beszámítható, legfeljebb az erre a jövedelemre jutó saját adó összegéig 23. cikk (2)
Adatok ellenőrizve: 10.11.2026. Rövid összefoglaló magánszemélyeknek; a teljes feltételek, kivételek és jegyzőkönyvek az egyezmény szövegében. Általános tájékoztatás, nem jogi tanácsadás.