Adóügyi illetőség Brazíliában magyar adózóknak

Brazíliában nincs mindenkire érvényes egységes napküszöb: belföldi illetőségű, aki tartósan ott él, aki állandó vízummal vagy brazíliai munkaszerződésre szóló ideiglenes vízummal érkezik (a megérkezés napjától), illetve aki más ideiglenes vízummal a beutazástól számított 12 hónapon belül 184 napot tölt ott (a 184. naptól). Aki a végleges kiköltözés bejelentése nélkül távozik, a külföldön töltött első 12 hónapban belföldi illetőségű marad. Magyarország például állampolgárság, kizárólag magyarországi állandó lakóhely, a létérdekek központja vagy a naptári évben legalább 183 nap alapján tekinti belföldi illetőségűnek. A kettős illetőséget az 1986. évi magyar–brazil egyezmény 4. cikk (2) bekezdése oldja fel.

Ellenőrizze illetőségét: Magyarország és Brazília

Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Brazília) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.

Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Brazília

Brazíliában nincs mindenkire érvényes egységes napküszöb: az illetőség attól függ, hogy tartósan Brazíliában él-e, milyen vízummal és milyen célból érkezett, ideiglenes tartózkodásnál pedig a 12 hónapon belüli 184 naptól. Az illetőség meghatározott naptól (a megérkezés napjától vagy a 184. naptól) kezdődik, és a végleges kiköltözés napjával ér véget, így az év szakaszokra oszlik.

Ideiglenes tartózkodásnál a küszöb 184 (183-nál több) nap, egyfolytában vagy megszakításokkal, a megérkezés napjától számított 12 hónapon belül. Ha 12 hónap alatt nem gyűlik össze 184 nap, a következő beutazással új 12 hónapos időszak kezdődik. Attól a naptól lesz belföldi illetőségű, amikor a 184. nap betelt — nem az év elejétől.

A bejelentett végleges kiköltözéssel (Comunicação de Saída Definitiva do País) a távozás napjától külföldi illetőségű lesz. Bejelentés nélkül, valamint ideiglenes távozásnál a külföldön töltött első 12 egybefüggő hónapban belföldi illetőségű marad, és az azt követő naptól lesz külföldi illetőségű.

Tartósan Brazíliában él — brazil adóügyi illetőségű (art. 2 IN SRF nº 208/2002), és világjövedelme után fizet jövedelemadót (IRPF). Az állandó vízummal rendelkező külföldi, illetve a végleg hazatért brazil állampolgár a megérkezés napjától belföldi illetőségű. A tartós ott-lakást a tények alapján ítélik meg: hol él, hol van a családja, a munkája és a vagyona.
Ideiglenes vízummal, brazíliai munkaszerződés alapján végzett munkára érkezett (vagy ott-tartózkodása alatt kötött ilyen szerződést) — a megérkezés napjától (a szerződéskötés napjától) a napok számától függetlenül brazil adóügyi illetőségű (art. 2 IN SRF nº 208/2002, art. 17 RIR/2018), és világjövedelme után fizet IRPF-et.
12 hónapon belül több mint 183 napot (egyfolytában vagy megszakításokkal) töltött Brazíliában — attól a naptól brazil adóügyi illetőségű, amikor a 184. nap betelt (art. 2 IN SRF nº 208/2002; az art. 17, II RIR/2018 szerint a belföldi illetőségűként történő adóztatás az időszak leteltét követő naptól terjed ki a jövedelmekre); ettől a naptól Brazília a világjövedelmét adóztatja, előtte csak a brazíliai forrású jövedelmeit, külföldi illetőségű személy jövedelmeként.
Külföldön brazil állami intézménynél dolgozik munkaviszonyban — a Brazíliában töltött napoktól függetlenül brazil adóügyi illetőségű marad (art. 2 IN SRF nº 208/2002, arts. 15, 37 RIR/2018). Az állami vállalatok munkatársai és a nagykövetségek helyi személyzete nem tartozik ide.
A választott évben végleg elköltözött Brazíliából — a távozás napjáig brazil adóügyi illetőségű volt, a távozás napjától pedig külföldi illetőségű, ha a végleges kiköltözést a következő év február végéig bejelentette. Az illetőség időszakáról Declaração de Saída Definitiva do País bevallást kell benyújtani; a távozás utáni brazíliai forrású jövedelmet forrásnál levont adóval adóztatják (art. 14 RIR/2018).
Bejelentés nélkül vagy ideiglenesen költözött el, és a külföldön töltött 12 egybefüggő hónap még nem telt le — a választott évben brazil adóügyi illetőségű marad, és világjövedelme után fizet IRPF-et (art. 2 IN SRF nº 208/2002, art. 14 § 3 RIR/2018). Ha végleg elköltözött, a következő év február végéig jelentse be a végleges kiköltözést — akkor a távozás napjától lesz külföldi illetőségű.
Bejelentés nélkül vagy ideiglenesen költözött el, és a külföldön töltött 12 egybefüggő hónap a választott évben telt le — addig a napig brazil adóügyi illetőségű volt, az azt követő naptól külföldi illetőségű (art. 3 IN SRF nº 208/2002, art. 14 § 3 RIR/2018). A Comunicação de Saída Definitiva do País bejelentést a következő év február utolsó napjáig, az illetőség időszakáról pedig a Declaração de Saída Definitiva do País bevallást kell benyújtani (P&R IRPF 2026, 117. kérdés).

Mikor nem belföldi illetőségű

A választott év kezdete előtt végleg elköltözött Brazíliából, és bejelentette a végleges kiköltözést — nem brazil adóügyi illetőségű (art. 3 IN SRF nº 208/2002). Brazília csak a brazíliai forrású jövedelmet adóztatja, forrásnál levont adóval (bér és szolgáltatás — 25%, a legtöbb egyéb jövedelem — 15%, osztalék 2026-tól — 10%). Ha azzal a szándékkal tért vissza, hogy Brazíliában éljen, a megérkezés napjától ismét belföldi illetőségű.
Bejelentés nélkül vagy ideiglenesen költözött el, és a külföldön töltött 12 egybefüggő hónap már a választott év kezdete előtt letelt — nem brazil adóügyi illetőségű (art. 3 IN SRF nº 208/2002). Brazília csak a brazíliai forrású jövedelmet adóztatja, forrásnál levont adóval. Ha a kiköltözés évéről nem nyújtotta be a Declaração de Saída Definitiva do País bevallást, ezt később (öt éven belül) is megteheti — bírsággal.
Ideiglenesen tartózkodott Brazíliában, és 12 hónapon belül nem gyűlt össze 184 nap, nincs brazíliai munkaszerződése, állandó vízuma vagy tartózkodási engedélye — nem brazil adóügyi illetőségű (art. 3 IN SRF nº 208/2002). Brazília csak a brazíliai forrású jövedelmet adóztatja, forrásnál levont adóval (bér és szolgáltatás — 25%, a legtöbb egyéb jövedelem — 15%, osztalék 2026-tól — 10%).
Nem élt és nem tartózkodott Brazíliában — nem brazil adóügyi illetőségű (art. 3 IN SRF nº 208/2002). Brazília csak a brazíliai forrású jövedelmet adóztathatja, forrásnál levont adóval.

Hol ütközik a másik állam (Brazília) joga a magyar szabályokkal

Ütközés: brazil illetőség, miközben Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti. Brazília belföldi illetőségűnek tekinti — tartós ott-lakás, munkavégzésre szóló vízum, 12 hónapon belüli 184 nap vagy a bejelentés nélküli kiköltözést követő első 12 hónap alapján; Magyarország például állampolgárság, kizárólag magyarországi állandó lakóhely, a létérdekek központja vagy a naptári évben legalább 183 nap alapján. A magyar–brazil egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: ha állandó lakóhelye csak az egyik államban van, ott illetőségű; ha mindkettőben, az az állam, amelyhez szorosabb családi és gazdasági kapcsolatok fűzik (létérdekek központja); majd a szokásos tartózkodási hely, az állampolgárság és az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése (25. cikk).
Ütközés: magyar állampolgárként Brazíliában élve is belföldi illetőségű marad. Az Szja tv. a magyar állampolgárt akkor is belföldi illetőségűnek tekinti, ha Brazíliában él; kivétel csak a kettős állampolgár, akinek nincs bejelentett magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye. Ha Brazília is belföldi illetőségűnek tekinti, a kettős illetőséget az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése oldja fel: az állampolgárság csak a harmadik lépés, az állandó lakóhely, a létérdekek központja és a szokásos tartózkodási hely után. Ha az egyezmény szerint brazil illetőségű, Magyarország csak az egyezmény szerint itt adóztatható jövedelmet adóztathatja.

Amit még érdemes tudni

Brazília a beutazástól számított 12 hónapon belül számol 184 napot, és megosztja az évet. Ideiglenes tartózkodásnál Brazília a megérkezés napjától számított 12 hónapon belül számol 184 napot, nem a naptári évben: a júliustól februárig tartó tartózkodás már a következő évben belföldi illetőségűvé teheti. A 184. naptól lesz belföldi illetőségű, munkaszerződésre szóló vízummal pedig a megérkezés napjától. A magyar szabályok a naptári évet nézik (szokásos tartózkodási hely: legalább 183 nap, a ki- és beutazás napja egész napnak számít), és az illetőséget nem bontják év közbeni szakaszokra, így a két állam eredménye eltérhet.
Kiköltözés Brazíliából: bejelentés február végéig. Ahhoz, hogy Brazília a távozás napjától külföldi illetőségűnek tekintse, a következő év február utolsó napjáig nyújtsa be a Comunicação de Saída Definitiva do País bejelentést, majd az illetőség időszakáról a Declaração de Saída Definitiva do País bevallást. Bejelentés nélkül Brazília a külföldön töltött első 12 hónapban belföldi illetőségűnek tekinti, és ez idő alatt a világjövedelmét adóztatja — ez egybeeshet a magyarországi illetőséggel, amelyet az egyezmény 4. cikke old fel. Értesítse a brazil kifizetőket (bank, munkáltató, nyugdíjpénztár) a kiköltözésről, hogy a külföldi illetőségűekre irányadó kulcsokkal vonják le az adót.
Brazíliában végzett munka bére magyar illetőségű személynél. A Brazíliában végzett munka bére brazíliai forrású jövedelem; a külföldi illetőségűektől 25%-ot vonnak le. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, Brazília nem adóztathatja a bért, ha a 15. cikk (2) bekezdésének mindhárom feltétele teljesül: a vonatkozó adózási évben legfeljebb 183 nap Brazíliában, a munkáltató nem brazil illetőségű, és a bért nem brazíliai telephely vagy állandó berendezés viseli. Önálló tevékenységnél az egyezmény eltér a szokásostól: Brazília adóztathatja a díjat, ha azt brazíliai telephely vagy brazil illetőségű társaság viseli — napszámláló teszt nincs (14. cikk). Ha Brazília adóztathat, Magyarország a jövedelmet mentesíti (23. cikk b) pont 1. alpont).
Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást brazil jövedelemnél. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, a Brazíliában adóztatható jövedelmet (például a brazíliai munka bérét, brazíliai ingatlan jövedelmét) Magyarország mentesíti (23. cikk b) pont 1. alpont); a mentes jövedelmet a többi jövedelem adójánál figyelembe veheti (4. alpont). Osztaléknál, kamatnál és licencdíjnál a brazil adót számítja be úgy, hogy azt mindig 25%-os kulccsal megfizetettnek tekinti, legfeljebb az arra jutó magyar adóig (2. alpont). Brazília e jövedelmeknél legfeljebb 15%-ot vethet ki (kamatnál egyes banki hiteleknél 10%-ot, védjegydíjnál 25%-ot); a műszaki segítség és szolgáltatás díja licencdíjnak minősül. A brazil belső jog szerint a külföldre fizetett osztalék forrásadója 2026-tól 10%.
Brazil illetőségű magyarországi jövedelemmel: Brazília levonja a magyar adót. Ha az egyezmény szerint brazil illetőségű, Brazília a világjövedelmét adóztatja, és a Magyarországon az egyezmény szerint adóztatható jövedelem után fizetett magyar jövedelemadót levonja, legfeljebb az arra eső brazil adóig (23. cikk a) pont, art. 115 RIR/2018). Egyezmény nélkül Brazília a külföldi adót csak viszonosság esetén számítaná be, ezért itt az egyezmény a döntő. Más jövedelmet Magyarország illetőség alapján már nem adóztathat.
Nyugdíjak és közszolgálat. A korábbi munkaviszonyra tekintettel fizetett nyugdíj és a járadék naptári évenként 3000 USD-nak megfelelő összegig csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, az e feletti rész mindkét államban (18. cikk). A társadalombiztosítási rendszerből a másik államban illetőségű személynek fizetett nyugdíj csak a kifizető államban adóztatható (19. cikk (3)): a magyar társadalombiztosítási nyugdíj csak Magyarországon, a brazil INSS-nyugdíj csak Brazíliában. A közszolgálatért fizetett díjazást és nyugdíjat főszabály szerint a kifizető állam adóztatja (19. cikk (1)–(2)).
Brazil illetőségű magyarországi jövedelmei: havi előleg és 15% a befektetésekre. A brazil illetőségű személy a külföldi jövedelmeit akkor is bevallja, ha azokat nem utalta át Brazíliába. A magyarországi bért, nyugdíjat vagy bérleti díjat havonta (carnê-leão) fizeti a sávos tarifa szerint, és az éves bevallásban számol el. A magyarországi betétkamat, osztalék és pénzügyi befektetési nyereség az éves bevallásban 15%-kal adózik (Lei nº 14.754/2023); a kedvezményes adózású joghatóságban lévő vagy főként passzív jövedelmű ellenőrzött külföldi társaság nyeresége évente, felosztás nélkül is. A magyar adót csak az erre a jövedelemre eső brazil adó erejéig vonják le, más évekre átvitel nélkül.
A 2026. évi reform: nulla adó R$ 5.000-ig és minimumadó a magas jövedelműeknek. 2026-tól a belföldi illetőségű személy jövedelemadója úgy csökken, hogy havi R$ 5.000 adóköteles jövedelemig nulla (a csökkentés fokozatosan R$ 7.350-ig szűnik meg). Ugyanakkor az évi R$ 600.000 feletti összjövedelemre minimumadó vonatkozik — R$ 1.200.000 és afelett legfeljebb 10%, az osztalékok és más mentes jövedelmek figyelembevételével; az egy társaságtól havonta R$ 50.000 felett kapott osztalék 10% forrásadó alá esik. A külföldi illetőségűeknek fizetett osztalék forrásadója 2026-tól 10%.
Illetőségigazolások és iratok. Ha Magyarországon brazil illetőségűként hivatkozik az egyezményre, a brazil adóhatóság (Receita Federal) illetőségigazolására van szüksége. Ha Brazíliában magyar illetőségűként kéri az egyezményes kulcsokat vagy a 15. cikk (2) bekezdése szerinti mentességet, kérjen illetőségigazolást a NAV-tól. A brazil adóhatósággal való kapcsolattartáshoz CPF-szám kell.
Melyik egyezmény alkalmazandó: az 1986. évi magyar–brazil egyezmény. A Budapesten 1986. június 20-án aláírt egyezményt Magyarországon az 1992. évi XXVII. törvény hirdette ki; magyar, portugál és angol szövege egyaránt hiteles, eltérés esetén az angol irányadó. A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás 1990. július 13-án történt meg; az egyezmény 1991. január 1-jétől alkalmazandó, módosító jegyzőkönyvet nem találtunk. A többoldalú egyezmény (MLI) 2026-ban nem módosítja: Brazília 2025-ben aláírta, de nem ratifikálta. Illetőségi szabály: 4. cikk (2) bekezdés; osztalék, kamat, licencdíj: 10–12. cikk; szabad foglalkozás: 14. cikk (a kifizető szerinti teszt); nem önálló munka: 15. cikk (183 nap az adózási évben); nyugdíj: 18. cikk és 19. cikk (3); közszolgálat: 19. cikk; kettős adóztatás elkerülése: 23. cikk; egyeztető eljárás: 25. cikk.

Hogyan oldható fel a kettős illetőség

Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdés alkalmazandó: Egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Brazil Szövetségi Köztársaság Kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén (Budapest, 1986. június 20.; kihirdette: 1992. évi XXVII. törvény). A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.

Az egyezmény részletesen: jövedelmek, kulcsok, 183 napos szabály →

Kifejezések, amelyekkel Brazíliában találkozhat

residente / não residente: belföldi / külföldi illetőségű; a belföldi illetőségű a világjövedelme után adózik
IRPF: a brazil személyi jövedelemadó
carnê-leão: havi kötelező adóelőleg a külföldről kapott jövedelem után
Comunicação de Saída Definitiva do País: bejelentés a végleges kiköltözésről, a következő év február végéig
Declaração de Saída Definitiva do País: bevallás a kiköltözés évében az illetőség időszakáról
Receita Federal: a brazil szövetségi adóhatóság

Kérdések

Hogyan szűnik meg a brazil illetőségem kiköltözéskor?

Ha a következő év február végéig benyújtja a Comunicação de Saída Definitiva do País bejelentést, a távozás napjától külföldi illetőségű; az illetőség időszakáról Declaração de Saída Definitiva do País bevallást kell benyújtani. Bejelentés nélkül a külföldön töltött első 12 hónapban belföldi illetőségű marad.

Mikor adóztathatja Brazília a bérem, ha magyar illetőségű vagyok?

A Brazíliában végzett munka bérét Brazília adóztatja (külföldi illetőségűeknél 25% forrásadó), kivéve, ha az egyezmény 15. cikk (2) bekezdésének mindhárom feltétele teljesül: az adózási évben legfeljebb 183 nap Brazíliában, a munkáltató nem brazil illetőségű, és a bért nem brazíliai telephely viseli. Önálló tevékenység díját Brazília akkor adóztathatja, ha azt brazíliai telephely vagy brazil illetőségű társaság viseli (14. cikk).

Hogyan kerülöm el a kettős adóztatást brazil osztaléknál, kamatnál, licencdíjnál?

Brazília ezekre legfeljebb 15%-ot vethet ki (kamatnál egyes banki hiteleknél 10%-ot, védjegydíjnál 25%-ot). Magyar illetőségűként Magyarország a brazil adót úgy számítja be, mintha 25%-os kulccsal fizették volna, legfeljebb az arra jutó magyar adóig (23. cikk b) pont); más Brazíliában adóztatható jövedelmet mentesít.

Források

Jogszabályok és hatósági iránymutatás

art. 2 IN SRF nº 208/2002 (residente no Brasil) — Brazíliában belföldi illetőségű az a személy, aki: tartósan Brazíliában lakik; külföldön brazil állami intézménynél munkaviszonyban dolgozik; állandó vízummal érkezett — a megérkezés napjától; ideiglenes vízummal, munkaszerződés alapján végzett munkára (vagy a Mais Médicos program ösztöndíjas orvosaként) érkezett — a megérkezés napjától; más ideiglenes vízummal érkezett — attól a naptól, amikor 12 hónapon belül (egyfolytában vagy megszakításokkal) 184 napot töltött ott, vagy ha korábban következett be, az állandó vízum vagy a munkaszerződés megszerzésének napjától; az a brazil állampolgár, aki külföldi illetőségű volt, és maradási szándékkal tért vissza — a megérkezés napjától; aki ideiglenesen vagy véglegesen, de a végleges kiköltözés bejelentése nélkül távozott — a távollét első 12 egybefüggő hónapjában.
art. 3 IN SRF nº 208/2002 (não residente) — Külföldi illetőségű az, aki nem lakik tartósan Brazíliában, és nem tartozik az art. 2 eseteibe; aki véglegesen elköltözik — a távozás napjától (a végleges kiköltözés bejelentése kötelező); aki ideiglenesen távozott — a külföldön töltött 12 egybefüggő hónap leteltét követő naptól; aki ideiglenes vízummal érkezett, és 12 hónapos időszakon belül legfeljebb 183 napot (egyfolytában vagy megszakításokkal) tölt ott; külföldi állami intézmény brazíliai munkatársa. Ha 12 hónapon belül nem gyűlik össze 184 nap, az új 12 hónapos időszakot a következő beutazástól számítják.
arts. 16–17 RIR/2018 (Decreto nº 9.580/2018); art. 12 Lei nº 9.718/1998 — Az állandó vízummal rendelkező személy a megérkezés napjától belföldi illetőségűként adózik (art. 16). Az ideiglenes vízummal rendelkező személy belföldi illetőségűként adózik a megérkezés napjától, ha munkaszerződés alapján végzett munkára érkezett, vagy a 12 hónapos időszakon belüli több mint 183 napos (egyfolytában vagy megszakításokkal töltött) tartózkodás letelte utáni naptól; addig jövedelme külföldi illetőségű személy jövedelmeként adózik (art. 17).
art. 14 RIR/2018 (Lei nº 3.470/1958, art. 17) — A naptári évben véglegesen elköltöző belföldi illetőségű személy a január 1-jétől a távozást megelőző napig terjedő időszak jövedelméről Declaração de Saída Definitiva do País bevallást nyújt be; a távozás utáni jövedelmét külföldi illetőségű személy jövedelmeként, forrásnál levont adóval adóztatják. Aki e bevallás nélkül távozott, a távollét első 12 hónapjában belföldi illetőségűként, a 13. hónaptól külföldi illetőségűként adózik.
arts. 9, 11, 11-A IN SRF nº 208/2002; art. 16 IN RFB nº 2.312/2026 (Perguntas e Respostas IRPF 2026, 114–126. kérdés) — A végleges kiköltözés bejelentését (Comunicação de Saída Definitiva do País) a következő év február utolsó napjáig kell benyújtani — e határidő után már nem nyújtható be; a Declaração de Saída Definitiva do País bevallást az éves bevallás határidejéig (a 2025. évi kiköltözéseknél 2026.05.29-ig), az adót egy összegben ugyanezen határidőig kell megfizetni. A késedelmes bevallás bírsága R$ 165,74 vagy az adó havi 1%-a, legfeljebb 20%. A volt belföldi illetőségű személynek a távozás napjáról minden brazil kifizetőt értesítenie kell.
art. 47 (VII), arts. 118–120 RIR/2018; arts. 2–6 Lei nº 14.754/2023 — A belföldi illetőségű személy a külföldön szerzett jövedelem után is adózik, függetlenül attól, hogy azt Brazíliába átutalták-e. A külföldről kapott bér, nyugdíj, bérleti díj után havi kötelező előleget (carnê-leão) kell fizetni a sávos tarifa szerint, és az éves bevallásban elszámolni. A külföldi pénzügyi befektetések jövedelme és a külföldi társaságok osztaléka — 15% az éves bevallásban (2024-től); a kedvezményes adózású joghatóságban lévő vagy 60%-nál kisebb aktív jövedelemarányú ellenőrzött külföldi társaság nyeresége — minden évben december 31-én.
arts. 15, 37 RIR/2018 — A külföldön brazil állami intézményeknek dolgozó, devizában fizetett belföldi illetőségű személyek belföldi illetőségűként adóznak; az adóalapba a kapott összeg 25%-a számít.
arts. 741, 744–746, 760, 763, 765, 767 RIR/2018; art. 7 Lei nº 9.779/1999 — A külföldi illetőségűek brazíliai forrású jövedelme forrásnál adózik: 25% — bér, egyéb munka- és szolgáltatási jövedelem (art. 746); 15% — általános kulcs (art. 744), kamat (art. 760), brazíliai ingatlan bérleti díja az igazolt költségek levonásával (art. 763), műszaki és adminisztratív szolgáltatások (art. 765), licencdíj (art. 767); 25% — a kedvezményes adózású joghatóságok illetőségű személyeinek; a brazíliai vagyon árfolyamnyeresége — a belföldiekre irányadó kulcsokkal, 15–22,5% (art. 745).
art. 10 §§ 4–5, art. 10-A Lei nº 9.249/1995 (a Lei nº 15.270/2025 szerinti szöveg) — 2026.01.01-től a külföldre fizetett nyereség és osztalék 10%-os forrásadó alá esik (kivéve a 2025-ig bezárólag tartó időszakok nyereségét, amelynek felosztását 2025.12.31-ig jóváhagyták); a kedvezményezett választása szerint jóváírás lehetséges, ha a társaság tényleges adókulcsa e 10%-kal együtt meghaladja a névleges kulcsot (rendszerint 34%).
Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont — Belföldi illetőségű: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha más államnak is állampolgára, és belföldön nincs nyilvántartott lakóhelye vagy tartózkodási helye); b) a szabad mozgás jogával rendelkező személy, ha e jogát a naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja; c) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a hontalan személy; d) más személy, ha kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, ha létérdekei központja belföld, vagy – ha ezek nem döntenek – szokásos tartózkodási helye belföldön van.
Magyar–brazil egyezmény (1986) 4. cikk (2) bekezdés — Kettős illetőségű természetes személy: a) abban az államban illetőségű, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkettőben, abban, amelyhez szorosabb családi és gazdasági kapcsolatok fűzik (a létérdekek központja); b) ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy egyik államban sincs állandó lakóhelye — ahol szokásos tartózkodási helye van; c) ha mindkettőben vagy egyikben sincs — amelynek állampolgára; d) ha mindkettőnek vagy egyiknek sem állampolgára — az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése.
Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont a) — Belföldi illetőségű a magyar állampolgár, kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és Magyarországon nincs a személyiadat- és lakcímnyilvántartási törvény szerinti lakóhelye vagy tartózkodási helye.
Szja tv. 2. § (4)–(5) — A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed; a külföldi illetőségűé csak a belföldről származó vagy nemzetközi szerződés alapján Magyarországon adóztatható bevételére. Ha a kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, azt kell alkalmazni.
Art. (2017. évi CL. törvény) 7. § 44. pont — Szokásos tartózkodási helye Magyarországon annak van, aki az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napot belföldön tartózkodott.
Magyar–brazil egyezmény (1986) 15. cikk (1)–(2) bekezdés — A másik államban végzett nem önálló munkáért kapott térítés ott adóztatható, kivéve, ha mindhárom feltétel teljesül: a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó adózási évben összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik; a térítést nem a másik államban illetőséggel bíró munkaadó fizeti, vagy nem az ő nevében fizetik; a térítést nem a munkaadó ottani telephelye vagy állandó berendezése viseli.
Magyar–brazil egyezmény (1986) 14. cikk — A szabad foglalkozásból vagy más hasonló önálló tevékenységből származó jövedelem csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, kivéve, ha a kifizetést a másik államban lévő telephely vagy egy ott illetőséggel bíró társaság viseli — ilyenkor a másik állam is adóztathatja; napszámláló vagy állandó berendezésre vonatkozó feltétel nincs. A Jegyzőkönyv 7. pontja szerint a magánjogi társaság («Sociedade Civil») tevékenységére is alkalmazandó.
Magyar–brazil egyezmény (1986) 23. cikk — a) Brazília levonja a jövedelemadóból a Magyarországon az egyezmény szerint adóztatható jövedelem után Magyarországon fizetett jövedelemadót, legfeljebb a levonás előtt megállapított adónak az erre a jövedelemre eső részéig. b) Magyarország a Brazíliában adóztatható jövedelmet kiveszi az adóztatás alól (1. alpont); osztaléknál, kamatnál és licencdíjnál a Brazíliában fizetett adót levonja, a brazil adót mindig 25 százalékos kulccsal fizetettnek tekintve, legfeljebb az arra a jövedelemre eső magyar adóig (2. alpont); a mentesített jövedelmet a többi jövedelem adójának megállapításánál figyelembe veheti (4. alpont).
Magyar–brazil egyezmény (1986) 10–12. cikk; Jegyzőkönyv 6. pont — A forrás állama legfeljebb a következő kulcsokat alkalmazhatja, ha a kedvezményezett a haszonhúzó: osztalék — 15% (10. cikk (2)); kamat — 10% a bankok által legalább 8 évre ipari berendezések eladásához, ipari vagy tudományos egységekhez vagy közmunkákhoz nyújtott kölcsönökre, 15% minden más esetben; a másik állam kormánya, központi bankja és teljesen állami pénzintézete által élvezett kamat mentes (11. cikk (2)–(3)); licencdíj — 25% védjegyeknél, 15% minden más esetben (12. cikk (2)); a műszaki segítségért és szolgáltatásért fizetett térítés licencdíjnak minősül (Jegyzőkönyv 6. pont).
art. 115 RIR/2018; art. 4 Lei nº 14.754/2023 — A külföldi jövedelemadót csak akkor lehet levonni a brazil adóból, ha ezt a forrás államával kötött nemzetközi szerződés előírja, vagy az az állam viszonosságot biztosít a brazíliai jövedelmekre; legfeljebb annak az összegnek az erejéig, amennyivel e jövedelem beszámítása a brazil adót növeli; a Lei 14.754/2023 szerinti jövedelmeknél a fel nem használt beszámítás más évekre nem vihető át.
Magyar–brazil egyezmény (1986) 18. és 19. cikk; Jegyzőkönyv 9. pont — 18. cikk: a korábbi alkalmazásra tekintettel fizetett nyugdíj és a járadék naptári évenként 3000 USD-nak megfelelő összegig csak a lakóhely szerinti államban adóztatható; az e korlátot meghaladó összeg mindkét államban adóztatható (a Jegyzőkönyv 9. pontja szerint az összegeket ötévente felülvizsgálhatják). 19. cikk: az állam közszolgálatért fizetett díjazása és nyugdíja főszabály szerint csak a kifizető államban adóztatható (kivétel: a másik államban teljesített szolgálat, ha a kedvezményezett ott illetőségű és annak állampolgára, illetve nem kizárólag a szolgálat miatt vált ott illetőségűvé; a nyugdíjnál: ha ott illetőségű és annak állampolgára); a társadalombiztosítási rendszer keretében a másik államban illetőségű személynek fizetett nyugdíj csak a kifizető államban adóztatható (19. cikk (3)).
Lei nº 15.191/2025 (havi tarifa); arts. 3-A, 11-A Lei nº 9.250/1995 (a Lei nº 15.270/2025 szerinti szöveg) — Havi tarifa 2026-tól: R$ 2.428,80-ig — adómentes; utána 7,5%, 15%, 22,5%; R$ 4.664,68 felett — 27,5%. 2026-tól az adó úgy csökken, hogy havi R$ 5.000 adóköteles jövedelemig nulla; a csökkentés fokozatosan havi R$ 7.350-ig szűnik meg (éves számításban R$ 60.000 és R$ 88.200).
arts. 6-A, 16-A, 16-B Lei nº 9.250/1995 (a Lei nº 15.270/2025 szerinti szöveg) — 2026-tól minimumadó az évi R$ 600.000 feletti összjövedelmű személyeknek: a kulcs lineárisan nő, R$ 1.200.000 és afeletti jövedelemnél 10%; az alapba a mentes jövedelmek és az osztalékok is beletartoznak (az árfolyamnyereség, a takarékbetétek kamata és egyes kedvezményes értékpapírok nélkül); levonható belőle a megfizetett jövedelemadó és a társasági adó egy «csökkentő» (redutor) révén. Az egy társaságtól egy belföldinek havonta R$ 50.000 felett fizetett osztalék — 10% forrásadó.
NAV – Adóigazolás, jövedelemigazolás, illetőségigazolás kérése — Az illetőségigazolás igazolja, hogy a kérelmező belföldi adóalany; magyar és angol nyelven, ingyenesen állítják ki; IGAZOL-nyomtatványon (ÁNYK), telefonon (1819), postán vagy személyesen kérhető; a kiadás határideje hat naptári nap, személyesen azonnal.
1992. évi XXVII. törvény 1–3. §; az egyezmény 28. cikke — Aláírás: Budapest, 1986. június 20., magyar, portugál és angol nyelven, mindhárom szöveg hiteles; a magyar és a portugál szöveg eltérő értelmezése esetén az angol irányadó. A jóváhagyásról szóló jegyzékváltás 1990. július 13-án megtörtént; az egyezmény a későbbi értesítés keltekor lép hatályba, rendelkezései a következő naptári év január 1-jétől alkalmazandók (28. cikk (2)); a törvény 3. §-a szerint rendelkezéseit 1990. július 13-tól kell alkalmazni.
Magyar–brazil egyezmény (1986) 25. cikk (egyeztető eljárás) — Ha az egyik Szerződő Államban illetőséggel bíró személy véleménye szerint az egyik vagy mindkét állam intézkedései az egyezménynek meg nem felelő adóztatáshoz vezetnek, ügyét a belső jogorvoslattól függetlenül az illetősége szerinti állam illetékes hatóságához terjesztheti elő (határidőt az egyezmény nem állapít meg); az illetékes hatóságok egyetértésben törekednek az ügy rendezésére.
Magyar–brazil egyezmény (1986) 4. cikk (2) bekezdés a) pont — A mindkét államban illetőséggel bíró természetes személy abban a Szerződő Államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkét Szerződő Államban rendelkezik állandó lakóhellyel, abban, amelyhez szorosabb családi és gazdasági kapcsolatok fűzik (a létérdekek központja).
Magyar–brazil egyezmény (1986) 4. cikk (2) bekezdés b) pont — Ha nem határozható meg, hogy a személy létérdekeinek központja melyik Szerződő Államban van, vagy ha egyikben sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban a Szerződő Államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben szokásos tartózkodási helye van.
Magyar–brazil egyezmény (1986) 4. cikk (2) bekezdés c)–d) pont — Ha mindkét Szerződő Államban van, vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye — abban az államban illetőségű, amelynek állampolgára (c); ha mindkét Szerződő Államnak vagy egyiknek sem állampolgára, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést (d).

Frissítve 10.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.

Ellenőrizze illetőségét