Magyarország — Brazília: kettős adóztatást elkerülő egyezmény
Egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Brazil Szövetségi Köztársaság Kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén (Budapest, 1986. június 20.; kihirdette: 1992. évi XXVII. törvény)
- Aláírva: 20.06.1986
- Hatályos: 13.07.1990
- Hivatalos szöveg
Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti Önt
- A mindkét államban illetőséggel bíró természetes személy abban a Szerződő Államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkét Szerződő Államban rendelkezik állandó lakóhellyel, abban, amelyhez szorosabb családi és gazdasági kapcsolatok fűzik (a létérdekek központja). Magyar–brazil egyezmény (1986) 4. cikk (2) bekezdés a) pont
- Ha nem határozható meg, hogy a személy létérdekeinek központja melyik Szerződő Államban van, vagy ha egyikben sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban a Szerződő Államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben szokásos tartózkodási helye van. Magyar–brazil egyezmény (1986) 4. cikk (2) bekezdés b) pont
- Ha mindkét Szerződő Államban van, vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye — abban az államban illetőségű, amelynek állampolgára (c); ha mindkét Szerződő Államnak vagy egyiknek sem állampolgára, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést (d). Magyar–brazil egyezmény (1986) 4. cikk (2) bekezdés c)–d) pont
Jövedelmek: ki adóztat
| Jövedelem | Az egyezmény szabálya | Cikk |
|---|---|---|
| Bér (munkaviszony) | Az az állam adóztathat, ahol a munkát végzik. Mentes, ha egyszerre: legfeljebb 183 nap az adóévben; a munkáltató nem belföldi illetőségű abban az államban; a bért nem az ottani telephelye viseli. | Art. XV(2) |
| Egyéni vállalkozás, önálló tevékenység, szolgáltatás | Az illetőség szerinti állam; a másik állam csak az ottani telephely (állandó bázis) nyereségét. | Art. VII, Art. XIV |
| Nyugdíj | A forrás szerinti állam adóztathat; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | Art. XVIII(1) |
| Társadalombiztosítási nyugdíj | Csak a forrás szerinti állam (nyugdíjnál a kifizető állam). | Art. XVIII(1) |
| Közszolgálat | Általában csak a kifizető állam; kivétel: a másik államban, annak állampolgára által végzett szolgálat. | Art. XIX(1)-(2) |
| Közszolgálati nyugdíj | Általában csak a kifizető állam; kivétel: a másik államban, annak állampolgára által végzett szolgálat. | Art. XIX(1)-(2) |
| Ingatlan bérbeadása | Az ingatlan fekvése szerinti állam adóztathat; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | Art. VI(1) |
| Osztalék | A forrás szerinti állam legfeljebb 15%-ot; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | Art. X(2) |
| Kamat (betét, kötvény, kölcsön) | A forrás szerinti állam legfeljebb 15%-ot; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. Egyes esetekben más kulcsok vagy mentességek érvényesek (lásd a cikket). | Art. XI(2)(b) |
| Jogdíj (szerzői jog, licenc) | A forrás szerinti állam legfeljebb 15%-ot; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. Egyes esetekben más kulcsok vagy mentességek érvényesek (lásd a cikket). | Art. XII(2)(b) |
| Műszaki, tanácsadói, vezetési szolgáltatás | A forrás szerinti állam legfeljebb 15%-ot; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | Art. XII(2)-(3); Protocol para. 6 |
| Vagyon vagy részvény eladása | Ingatlan — a fekvése szerinti állam adóztathat. Olyan társaságok részesedései, amelyek értéke főként ingatlanból ered — ugyanígy. Egyéb vagyon — bizonyos feltételekkel a forrás szerinti állam is adóztathat (lásd a cikket). | Art. XIII |
| Egyéb jövedelem | A forrás szerinti állam adóztathat; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | Art. XXII |
Hogyan kerülik el a kettős adóztatást
- Brazília: beszámítás — a forrás szerinti országban megfizetett adó beszámítható, legfeljebb az erre a jövedelemre jutó saját adó összegéig Art. XXIII(a)
- Magyarország: mentesítés progresszióval — a jövedelem nem adóköteles, de figyelembe veszik a többi jövedelemre alkalmazandó adókulcs meghatározásánál (beszámítás: osztalék, kamat, jogdíj, műszaki szolgáltatási díj) Art. XXIII(b)
Adatok ellenőrizve: 10.11.2026. Rövid összefoglaló magánszemélyeknek; a teljes feltételek, kivételek és jegyzőkönyvek az egyezmény szövegében. Általános tájékoztatás, nem jogi tanácsadás.