Adóügyi illetőség Malajziában magyar adózóknak

Malajzia a naptári évben legalább 182 nap tartózkodás után tekinti belföldi illetőségűnek — a nap bármely része egész napnak számít —, de kevesebb nap esetén is, ha a napok összefüggnek egy legalább 182 egymást követő napos malajziai tartózkodással az előző vagy a következő évben, ha legalább 90 napot tölt ott, és a megelőző négy évből háromban belföldi illetőségű volt vagy legalább 90 napot töltött ott, vagy ha az előző három évben és a következő évben belföldi illetőségű. Az állampolgárság és a lakás ehhez nem számít. Malajzia a külföldi jövedelmet csak Malajziába átutalva adóztatja, és a magánszemélyeknél ez 2036.12.31-ig mentes, ha a forrás államában megadóztatták. Magyarország az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint a magyar állampolgárt — kettős állampolgárt csak bejelentett magyarországi lakcímmel — külföldön élve is belföldi illetőségűnek tekinti. Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az 1989. évi magyar–malajziai megállapodás 4. cikk (2) bekezdése dönt: állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, kölcsönös egyetértés.

Ellenőrizze illetőségét: Magyarország és Malajzia

Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Malajzia) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.

Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Malajzia

Malajzia a napokat a naptári évben (a természetes személy alapévében) számolja, és a küszöb 182 nap (nem 183, mint a magyar szokásos tartózkodási helynél): legalább 182 nap belföldi illetőségűvé teszi. A Malajziában töltött nap bármely része egész napnak számít, így az érkezés és az indulás napja is. Az állampolgárság, a vízum vagy a saját lakás ennél az ismérvnél nem számít.

Malajzia «összefűzi» az éveket: a választott évben 182 napnál kevesebb is belföldi illetőségűvé teszi, ha ezek a napok összefüggnek egy legalább 182 egymást követő napos malajziai tartózkodással, amely teljes egészében az előző vagy a következő naptári évre esik (például az előző év március 1-jétől december 31-éig Malajziában volt, és a választott évben is ott maradt). Nem elég egy olyan tartózkodás, amely csak átnyúlik december 31-én: szeptembertől áprilisig egyik év sem tartalmaz 182 egymást követő napot. A malajziai munkához kapcsolódó kiküldetések, a saját vagy közeli hozzátartozó gyógykezelése és az összesen legfeljebb 14 napos személyes utak nem szakítják meg ezt az időszakot, ha az út előtt és után Malajziában tartózkodott; egy hosszabb külföldi szabadság megszakítja. A személyes utak 14 napos kerete a két időszakra együtt vonatkozik.

A második szabály azoknak szól, akik évek óta rendszeresen Malajziába járnak: a választott évben legalább 90 nap belföldi illetőségűvé tesz, ha a megelőző négy év közül bármely háromban Malajziában belföldi illetőségű volt, vagy legalább 90 napot töltött ott. A kettő kombinálható: például két év belföldi illetőség és egy év legalább 90 nappal.

A harmadik szabály megőrzi az illetőséget arra az évre, amikor szinte vagy egyáltalán nem volt Malajziában (például tanulmányok vagy hosszabb külföldi munka miatt): belföldi illetőségű, ha a megelőző három év mindegyikében az volt, és a következő évben is az lesz. Ezért az ilyen év végleges illetősége csak a következő év végén derül ki.

A malajziai közszolgálatban (vagy törvénnyel létrehozott szervnél) dolgozó malajziai állampolgárokra, akik a választott évben e munkájuk vagy a munkáltató által teljes egészében fizetett tanulmányok miatt tartózkodtak külföldön, külön szabály vonatkozik: belföldi illetőségűnek tekintik őket.

Egy naptári évben legalább 182 napot töltött Malajziában (minden töredéknapot beszámítva) — erre az évre Malajziában belföldi illetőségű (s. 7(1)(a) ITA 1967). Malajzia a malajziai forrású jövedelmet 0–30%-os progresszív kulcsokkal adóztatja; a külföldi jövedelmet csak akkor, ha Malajziába átutalják, és a magánszemélyeknél ez 2036.12.31-ig mentes, ha a forrás államában megadóztatták.
A választott évben 182 napnál kevesebbet töltött Malajziában, de ezek a napok összefüggnek egy legalább 182 egymást követő napos malajziai tartózkodással az előző vagy a következő évben — erre az évre Malajziában belföldi illetőségű (s. 7(1)(b) ITA 1967). A következtetés valószínű: ellenőrizze, hogy ez a 182 egymást követő nap valóban egyetlen szomszédos évre esik-e, és hogy minden külföldi út megengedett átmeneti távollétnek számított-e (személyes utak a két időszakban együtt legfeljebb 14 nap).
Legalább 90 napot töltött Malajziában, és a megelőző négy év közül háromban ott belföldi illetőségű volt, vagy legalább 90 napot töltött ott — erre az évre Malajziában belföldi illetőségű (s. 7(1)(c) ITA 1967). A korábbi évekre adott válaszát igazolja iratokkal (útlevélbélyegzők, LHDN-igazolások).
A megelőző három év mindegyikében Malajziában belföldi illetőségű volt, és a következő évben is az (lesz) — a választott évre is belföldi illetőségű, akkor is, ha alig volt Malajziában (s. 7(1)(d) ITA 1967). A következtetés a következő évi illetőségétől függ: ha akkor nem lesz belföldi illetőségű, a szabály nem alkalmazható.
Malajziai állampolgárként, aki a malajziai közszolgálatban (vagy törvénnyel létrehozott szervnél) dolgozik, és e munka vagy a munkáltató által teljes egészében fizetett tanulmányok miatt tartózkodott külföldön, erre az évre Malajziában belföldi illetőségűnek minősül (s. 7(1B) ITA 1967).

Mikor nem belföldi illetőségű

Az ITA 1967 7. szakaszának egyik ismérve sem teljesül — erre az évre Malajziában nem belföldi illetőségű. Malajzia csak a malajziai forrású jövedelmét adóztathatja, 30%-os egységes kulccsal, adókedvezmények nélkül (egyes jövedelmeknél forrásadóval; a magyar–malajziai egyezmény az osztalék forrásadóját 10%-ban, a kamatét és a jogdíjét 15%-ban maximálja).
Válaszai alapján valószínűleg nem belföldi illetőségű Malajziában, de az egyik kérdésre (megszakítás nélküli időszak, korábbi évek vagy következő év) «Nem tudom» választ adott. Számolja össze a Malajziában töltött napokat a választott, a megelőző és a következő évekre — az s. 7(1)(b)–(d) bármelyik ismérve belföldi illetőségűvé teheti.

Hol ütközik a másik állam (Malajzia) joga a magyar szabályokkal

Ütközés: 182 nap Malajziában, miközben Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti. Malajzia belföldi illetőségűnek tekinti, mert a naptári évben legalább 182 napot töltött ott; Magyarország például állampolgárság, kizárólag magyarországi állandó lakóhely vagy a létérdekek központja alapján (Szja tv. 3. § 2. pont). A magyar–malajziai egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: ha állandó lakóhelye csak Magyarországon van, magyar illetőségű; ha mindkét államban van — a létérdekek központja; ezután a szokásos tartózkodási hely, az állampolgárság és végül az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése.
Ütközés: Malajzia 182 napnál kevesebb tartózkodás esetén is belföldi illetőségűnek tekinthet. Malajzia akkor is belföldi illetőségűnek tekintheti, ha az adott évben 182 napnál kevesebbet töltött ott: ha ezek a napok összefüggnek egy legalább 182 egymást követő napos malajziai tartózkodással az előző vagy a következő évben (s. 7(1)(b)), ha évek óta legalább 90 napot tölt ott (s. 7(1)(c)), vagy ha az adott év előtt és után belföldi illetőségű volt (s. 7(1)(d)). Az Szja tv. ilyen szabályokat nem ismer. Az egyezmény szerint a 4. cikk (2) bekezdése dönt: először az állandó lakóhely, majd a létérdekek központja és a szokásos tartózkodási hely — egyetlen év napjainak száma ehhez nem döntő.
Ütközés: magyar állampolgárként Malajziában élve is belföldi illetőségű marad. Az Szja tv. a magyar állampolgárt akkor is belföldi illetőségűnek tekinti, ha Malajziában él; kivétel csak a kettős állampolgár, akinek nincs bejelentett magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye. Ha Malajzia is belföldi illetőségűnek tekinti, a kettős illetőséget az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése oldja fel: az állampolgárság csak a harmadik lépés, az állandó lakóhely, a létérdekek központja és a szokásos tartózkodási hely után. Ha az egyezmény szerint malajziai illetőségű, Magyarország csak az egyezmény szerint itt adóztatható jövedelmet adóztathatja.

Amit még érdemes tudni

Melyik egyezmény alkalmazandó: az 1989. évi magyar–malajziai megállapodás. Magyarország és Malajzia között a Budapesten, 1989. május 22-én aláírt, a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén kötött megállapodás alkalmazandó (kihirdette: 1993. évi LX. törvény). 1992. december 25-én lépett hatályba, és 1993-tól alkalmazandó; módosító jegyzőkönyve nincs. Az MLI 2022-től a preambulumot és a fő cél tesztet adja hozzá, a 4. és a 23. cikket nem módosítja. Illetőségi szabály: 4. cikk (2) bekezdés (állandó lakóhely → létérdekek központja → szokásos tartózkodási hely → állampolgárság → kölcsönös egyetértés); önálló tevékenység: 14. cikk; nem önálló munka: 15. cikk (183 nap a naptári évben); nyugdíjak: 18. cikk; közszolgálat: 19. cikk; a kettős adóztatás elkerülése: 23. cikk; egyeztető eljárás: 25. cikk.
Malajzia 182 napot számol, és a töredéknap is nap. A malajziai küszöb 182 nap a naptári évben (szökőévben is), nem 183, mint a magyar szokásos tartózkodási helynél; Malajziában a nap bármely része egész napnak számít, így az érkezés és az indulás napja is — ahogy a magyar számításban is. 182 nappal már malajziai belföldi illetőségű, a magyar szokásos tartózkodási hely szerint azonban még nem. Az egy év napjain túl Malajzia az előző vagy a következő évben eltöltött, a napjaival összefüggő legalább 182 egymást követő napot (s. 7(1)(b)) és a korábbi éveket is figyelembe veszi.
Malajzia nem adóztatja a Malajziába át nem utalt külföldi jövedelmet. Malajziai belföldi illetőségűként is csak a Malajziában keletkező és a Malajziába érkező (átutalt) külföldi jövedelem után kell malajziai adót fizetni; a magánszemélyek 2036.12.31-ig Malajziába érkező külföldi jövedelme mentes, ha a forrás államában megadóztatták. Magyarország ezzel szemben belföldi illetőségű magánszemélyként a világjövedelmét adóztatja: ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, a Malajziában adóztatható jövedelmet (például a malajziai munka bérét) Magyarország mentesíti, osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál pedig a malajziai adót beszámítja (23. cikk 2. bekezdés).
Malajziában végzett munka bére: 183 nap a naptári évben. A Malajziában fizikailag végzett munka bére malajziai forrású jövedelem; a nem belföldi illetőségű 30%-ot fizet utána, ha a munka az évben 60 napnál tovább tartott. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, Malajzia nem adóztatja a bért, ha mindhárom feltétel teljesül: a vonatkozó naptári évben összesen legfeljebb 183 napot tölt Malajziában, a munkaadó nem malajziai illetőségű, és a térítést nem a munkaadó malajziai telephelye viseli (15. cikk 2. bekezdés). Ha bármelyik feltétel hiányzik, a bér Malajziában adóztatható, Magyarország pedig mentesíti (23. cikk 2. bekezdés (i) pont).
Önálló tevékenység Malajziában: 183 nap vagy évi 4000 USD. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, és szabad foglalkozásból vagy más önálló tevékenységből szerez jövedelmet, Malajzia azt nemcsak akkor adóztathatja, ha a naptári évben legalább 183 napot tölt ott, hanem akkor is, ha a Malajziában teljesített szolgálatért kapott, malajziai illetőségű személytől származó vagy malajziai telephely által viselt térítés a naptári évben meghaladja a 4000 USD-t — a tartózkodás hosszától függetlenül (14. cikk (1) bekezdés). Ilyenkor csak a Malajziában kifejtett tevékenységből származó részt adóztathatja; ezt Magyarország mentesíti (23. cikk 2. bekezdés).
Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást malajziai jövedelemnél. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, a Malajziában adóztatható jövedelmet Magyarország mentesíti; a mentes jövedelmet a többi jövedelem adójánál figyelembe veheti, ennek az egykulcsos szja mellett gyakorlati hatása nincs. Osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál (10–12. cikk) a Malajziában fizetett adót vonja le, legfeljebb az arra a jövedelemre eső magyar adóig. A Malajzia gazdasági fejlődését ösztönző jogszabályok alapján elengedett vagy mérsékelt malajziai adót megfizetettnek kell tekinteni. Ha az adóztatás nem felel meg az egyezménynek, az ügyet az első értesítéstől számított három éven belül lehet az illetékes hatóság elé terjeszteni (25. cikk).
Malajziai illetőségűként: a magyar adót Malajzia számítja be. Ha az egyezmény szerint malajziai illetőségű, Magyarország csak az egyezmény szerint itt adóztatható jövedelmet adóztathatja (például a Magyarországon végzett munka bérét, a magyarországi ingatlan jövedelmét; osztaléknál legfeljebb 10%, kamatnál és jogdíjnál legfeljebb 15% forrásadót). Malajzia a magyar adót beszámítja, legfeljebb az arra a jövedelemre eső malajziai adóig (23. cikk 1. bekezdés) — ennek csak olyan jövedelemnél van jelentősége, amelyet Malajzia egyáltalán adóztat: a Malajziába átutalt és a forrás államában megadóztatott külföldi jövedelem 2036.12.31-ig amúgy is mentes.
Nyugdíjak és közszolgálat. A korábbi nem önálló munkáért járó nyugdíj és járadék csak abban az államban adóztatható, amelyben a kedvezményezett az egyezmény szerint illetőséggel bír (18. cikk); a társadalombiztosítási nyugdíjakra az egyezmény külön szabályt nem tartalmaz. Az állami szolgálatért fizetett bért általában csak a kifizető állam adóztatja; a másik állam akkor, ha a szolgálatot ott teljesítik, és a kedvezményezett ott illetőséggel bír, és annak állampolgára, vagy nem kizárólag a szolgálat miatt lett ott illetőséggel bíró. Az állami szolgálatért fizetett nyugdíjat csak a kifizető állam adóztatja (19. cikk 2. bekezdés).
Az s. 7(1)(d) szerinti illetőség a következő évtől függ. Malajziában olyan szabály alapján belföldi illetőségű, amely a következő évet is figyelembe veszi. Ha a következő évben nem lesz malajziai belföldi illetőségű, a választott évre vonatkozó illetősége megváltozik — ellenőrizze a következő év végén. Az egyezmény alkalmazásában az számít, hogy a malajziai jog szerint belföldi illetőségű-e, így amíg ez nem igazolt, Magyarország nem feltétlenül fogadja el a malajziai illetőségigazolást.
Illetőségigazolások. Ha malajziai illetőségűként Magyarországon kíván az egyezményre hivatkozni, kérjen malajziai illetőségigazolást (Certificate of Residence) az LHDN-től, online az e-Residence felületen. Ha magyar illetőségűként Malajziában kíván rá hivatkozni, a NAV illetőségigazolására van szüksége; magyar és angol nyelven, ingyenesen állítják ki.

Hogyan oldható fel a kettős illetőség

Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdés alkalmazandó: Megállapodás a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Malaysia Kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén (Budapest, 1989. május 22.; kihirdette: 1993. évi LX. törvény). A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.

Az egyezmény részletesen: jövedelmek, kulcsok, 183 napos szabály →

Kifejezések, amelyekkel Malajziában találkozhat

LHDN (Lembaga Hasil Dalam Negeri): a malajziai adóhatóság
Income Tax Act 1967 (ITA), s. 7: a természetes személyek illetőségi ismérvei: 182 nap, összefüggő időszak, 90 nap a korábbi évekkel, a megelőző és a következő év
basis year / year of assessment (YA): alapév — természetes személyeknél a naptári év
Public Ruling No. 11/2017: az LHDN tájékoztatója a természetes személyek illetőségéről, példákkal
RPGT (Real Property Gains Tax): a malajziai ingatlan eladásából származó nyereség adója
Certificate of Residence (e-Residence): malajziai illetőségigazolás, online kérhető

Kérdések

Ha Malajziában dolgozom, de Magyarországon lakom, hol adózik a bérem?

Az egyezmény 15. cikk (2) bekezdése szerint csak Magyarországon, ha a naptári évben összesen legfeljebb 183 napot tölt Malajziában, a munkaadó nem malajziai illetőségű, és a térítést nem malajziai telephely viseli. Ha bármelyik feltétel hiányzik, Malajzia adóztat (a nem belföldi illetőségűnél 30%, kivéve az évi legfeljebb 60 napos munkát), Magyarország pedig a bért mentesíti (23. cikk 2. bekezdés).

Szabadúszóként mikor adóztathat Malajzia?

A 14. cikk szerint akkor, ha a naptári évben legalább 183 napot tölt Malajziában, vagy ha a Malajziában teljesített szolgálatért malajziai illetőségű személytől kapott vagy malajziai telephely által viselt díjazás a naptári évben meghaladja a 4000 USD-t — a tartózkodás hosszától függetlenül. Ilyenkor csak a Malajziában kifejtett tevékenységből származó részt adóztathatja, ezt Magyarország mentesíti.

Módosította az MLI a magyar–malajziai egyezményt?

Igen: 2022-től a preambulum és a fő cél teszt alkalmazandó. Malajzia fenntartással élt az MLI 4. és 5. cikkére, így a természetes személyek illetőségét eldöntő 4. cikk (2) bekezdés és a 23. cikk változatlan.

Források

Jogszabályok és hatósági iránymutatás

s. 7(1) Income Tax Act 1967 (Act 53) — A természetes személy az alapévre (természetes személyeknél ez a naptári év) Malajziában belföldi illetőségű, ha: a) ebben az évben legalább 182 napot tölt Malajziában; b) 182 napnál kevesebbet tölt ott, de ez az időszak összefügg egy legalább 182 egymást követő napos, az előző vagy a következő évre is kiterjedő megszakítás nélküli időszakkal; c) ebben az évben legalább 90 napot tölt Malajziában, és az azt megelőző négy év közül bármely három mindegyikében belföldi illetőségű volt, vagy legalább 90 napot töltött Malajziában; d) a következő évben belföldi illetőségű, és az azt megelőző három év mindegyikében belföldi illetőségű volt.
Public Ruling LHDN No. 11/2017 «Residence Status of Individuals» (22.12.2017), paras 5–6 — Az illetőség a fizikai jelenléttől függ, nem az állampolgárságtól vagy a tartózkodási engedélytől. A nap bármely része teljes tartózkodási napnak számít (az érkezés és az indulás napja is beszámít). Az LHDN tájékoztatója példákkal szemlélteti az s. 7(1)(a)–(d) és az s. 7(1B) minden ismérvét.
s. 7(1)(b) ITA 1967 (átmeneti távollétek) — A megszakítás nélküli időszakot nem szakítják meg azok az átmeneti távollétek, amelyek előtt és után a személy közvetlenül Malajziában tartózkodott: (i) a malajziai munkával összefüggő távollétek (hivatalos ügyek, konferenciák, szemináriumok, külföldi képzés); (ii) a saját vagy közeli családtag betegsége miatti távollétek; (iii) összesen legfeljebb 14 napos személyes utak.
s. 7(1B) ITA 1967; Public Ruling No. 11/2017, para 6.5 — Az a malajziai állampolgár, aki a malajziai közszolgálatban vagy törvénnyel létrehozott szervnél (statutory authority) dolgozik, belföldi illetőségűnek minősül arra az évre, amelyben e tisztségében végzett külföldi munkája vagy az ilyen munkáltató által teljes egészében fizetett külföldi tanulmányai miatt nem tartózkodott Malajziában. A magáncégek alkalmazottaira és a külföldön felvett helyi személyzetre a szabály nem vonatkozik.
Income Tax (Exemption) (No. 5) Order 2022, P.U.(A) 234/2022, a P.U.(A) 451/2024 szerinti módosítással; az LHDN iránymutatása a külföldről kapott jövedelem adózásáról (2024.06.20.), 5.2.2.1–5.2.2.2. pont — A belföldi illetőségű magánszemély 2022.01.01-től Malajziába (készpénzben vagy elektronikusan) átutalt külföldi jövedelme mentes, kivéve a malajziai társas vállalkozáshoz (partnership) kapcsolódó jövedelmet — feltéve, hogy a jövedelmet a forrás államában megadóztatták, vagy annak adórendszere, adómentes jövedelemhatára vagy adókedvezménye miatt nem adóztatták. A P.U.(A) 451/2024 (2027.01.01-től hatályos) a mentesség határidejét 2026.12.31-ről 2036.12.31-re hosszabbította meg.
s. 3 ITA 1967; LHDN «Who is taxable» — Adóköteles a Malajziában keletkezett vagy onnan származó jövedelem, valamint a külföldről Malajziába érkezett jövedelem. A belföldi illetőségűek progresszív kulcsokkal adóznak, és adókedvezményekre jogosultak (s. 45A–49); a külföldi illetőségűek 30%-os egységes kulccsal, kedvezmények nélkül.
1993. évi LX. törvény (a magyar–malajziai egyezmény kihirdetéséről) 1. §; az egyezmény 28. cikke — A Budapesten, 1989. május 22-én aláírt Megállapodást az 1993. évi LX. törvény hirdette ki; a megerősítésről szóló jegyzékváltás 1992. október 26-án megtörtént, a hatálybalépés napja 1992. december 25. A rendelkezések a hatálybalépés évét követő naptári év január 1-jével kezdődő adózási évtől alkalmazandók (28. cikk (2) bekezdés), azaz 1993-tól.
Magyar–malajziai egyezmény (1989) 4. cikk (2) bekezdés — A mindkét államban illetőséggel bíró természetes személy: a) abban az államban illetőséggel bíró, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkettőben, abban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (létérdekek központja); b) ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy egyik államban sincs állandó lakóhelye — ahol szokásos tartózkodási helye van; c) ha mindkettőben vagy egyikben sincs — amelynek állampolgára; d) ha mindkét államnak vagy egyiknek sem állampolgára — az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.
A magyar–malajziai egyezmény és az MLI szintetizált szövege (Pénzügyminisztérium, angol nyelven) — Az MLI Magyarországon 2021.07.01-jén, Malajziában 2021.06.01-jén lépett hatályba; az egyezményre 2022.01.01-től hat (forrásadók és egyéb adók). Alkalmazandó a preambulum és a fő cél teszt; Malajzia fenntartással élt az MLI 4. és 5. cikkére, így az egyezmény 4. és 23. cikke változatlan. A 25. cikk (egyeztető eljárás) szerint az ügyet bármelyik állam illetékes hatóságához elő lehet terjeszteni, az első értesítéstől számított három éven belül.
2021. évi III. törvény (a Multilaterális Adóegyezmény kihirdetéséről), MLI 4. cikk (1) — Az MLI 4. cikke csak a «nem természetes személy» kettős illetőségét rendezi (illetékes hatóságok egyeztetése); a természetes személyekre vonatkozó illetőségi szabályt (az egyezmények 4. cikk (2) bekezdését) nem módosítja.
Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont — Belföldi illetőségű: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha más államnak is állampolgára, és belföldön nincs nyilvántartott lakóhelye vagy tartózkodási helye); b) a szabad mozgás jogával rendelkező személy, ha e jogát a naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja; c) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a hontalan személy; d) más személy, ha kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, ha létérdekei központja belföld, vagy – ha ezek nem döntenek – szokásos tartózkodási helye belföldön van.
Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont a) — Belföldi illetőségű a magyar állampolgár, kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és Magyarországon nincs a személyiadat- és lakcímnyilvántartási törvény szerinti lakóhelye vagy tartózkodási helye.
Szja tv. 2. § (4)–(5) — A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed; a külföldi illetőségűé csak a belföldről származó vagy nemzetközi szerződés alapján Magyarországon adóztatható bevételére. Ha a kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, azt kell alkalmazni.
Art. (2017. évi CL. törvény) 7. § 44. pont — Szokásos tartózkodási helye Magyarországon annak van, aki az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napot belföldön tartózkodott.
Magyar–malajziai egyezmény (1989) 23. cikk — 1. Malajzia — a külföldi adó beszámítására vonatkozó malajziai jogszabályok fenntartásával — a Malajziában illetőséggel bíró személy magyarországi jövedelme után az egyezmény szerint fizetendő magyar adót beszámítja az e jövedelem után fizetendő malajziai adóba, legfeljebb az arra a jövedelemre eső malajziai adóig. 2. Magyarország (i) a Malajziában adóztatható jövedelmet — a (ii) és (iii) pont fenntartásával — mentesíti; (ii) a 10., 11. és 12. cikk szerinti jövedelemnél a Malajziában fizetett adót levonja, legfeljebb az arra a jövedelemre eső magyar adóig; (iii) a mentesített jövedelmet a többi jövedelem adójának megállapításánál figyelembe veheti. A Malajzia gazdasági fejlődését ösztönző jogszabályok alapján elengedett vagy mérsékelt malajziai adót megfizetettnek kell tekinteni (fiktív adóbeszámítás).
para 21 Sch. 6 ITA 1967 (LHDN, «Tax treatment of residents and non-residents», 2025) — A külföldi illetőségű malajziai munkavégzésért kapott bére mentes, ha a munka az alapévben legfeljebb 60 napig tartott (kivételekkel, például az állami forrásból fizetett előadóművészeknél). Egyébként a külföldi illetőségű 30%-ot fizet kedvezmények és engedmények nélkül.
Magyar–malajziai egyezmény (1989) 15. cikk (1)–(2) bekezdés — A nem önálló munkáért kapott térítés abban az államban adóztatható, ahol a munkát végzik. A másik államban végzett munka térítése mégis csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, ha a) a kedvezményezett a másik államban a vonatkozó naptári évben összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik; b) a térítést olyan munkaadó fizeti, vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem bír illetőséggel a másik államban; és c) a térítést nem a munkaadónak a másik államban levő telephelye viseli.
Magyar–malajziai egyezmény (1989) 14. cikk (1) bekezdés; Jegyzőkönyv 5. pont — A szabad foglalkozásból vagy más hasonló önálló tevékenységből származó jövedelem csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, kivéve, ha a) a személy a másik államban a vonatkozó naptári évben összesen legalább 183 napot tartózkodik, vagy b) a másik államban teljesített szolgálatáért járó térítés az ott illetőséggel bíró személyektől származik, vagy ott levő telephely viseli, és a vonatkozó naptári évben meghaladja a 4000 USD-t, a tartózkodás időtartamától függetlenül; ilyenkor a másik állam csak az ott kifejtett tevékenységből származó jövedelmet adóztathatja. Az összeget az illetékes hatóságok közös egyetértéssel megváltoztathatják (Jegyzőkönyv 5. pont).
Magyar–malajziai egyezmény (1989) 10–12. cikk; Jegyzőkönyv 3. pont — Osztalék: a magyarországi osztalék adója Magyarországon legfeljebb 10%; a malajziai társaság által fizetett osztalék Malajziában mentes minden, a társaság jövedelmét terhelő adón felüli adó alól; ha Malajzia külön osztalékadót vezet be, az legfeljebb 10% lehet (Jegyzőkönyv 3. pont). Kamat: a forrás szerinti állam adója legfeljebb 15%; mentes a jóváhagyott kölcsön kamata Malajziában, valamint a másik állam kormányának, központi bankjának fizetett és az általa nyújtott vagy biztosított kölcsön kamata. Licencdíj (jogdíj): a forrás szerinti állam adója legfeljebb 15%.
Magyar–malajziai egyezmény (1989) 18. és 19. cikk — 18. cikk: az egyik államból származó nyugdíj, korábbi nem önálló munkáért járó más hasonló térítés vagy járadék, amelyet a másik államban illetőséggel bíró személynek fizetnek, csak ebben a másik államban adóztatható (a 19. cikk 2. bekezdésének fenntartásával). 19. cikk: az állami szolgálatért fizetett nem nyugdíj jellegű térítés csak a kifizető államban adóztatható, de csak a másik államban, ha a szolgálatot ott teljesítették, és a kedvezményezett ott illetőséggel bír, és annak állampolgára, vagy nem kizárólag a szolgálat teljesítése céljából vált ott illetőséggel bíróvá; az állami szolgálatért fizetett nyugdíj csak a kifizető államban adóztatható.
LHDN: Certificate of Residence (e-Residence) — Az LHDN a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények alkalmazásához malajziai illetőségigazolást állít ki; a kérelmet online kell benyújtani.
NAV – Adóigazolás, jövedelemigazolás, illetőségigazolás kérése — Az illetőségigazolás igazolja, hogy a kérelmező belföldi adóalany; magyar és angol nyelven, ingyenesen állítják ki; IGAZOL-nyomtatványon (ÁNYK), telefonon (1819), postán vagy személyesen kérhető; a kiadás határideje hat naptári nap, személyesen azonnal.
Sch. 1 Part I ITA 1967 — a belföldi illetőségűek adókulcsai, YA 2023–2025 (LHDN) — A belföldi illetőségűek adótáblája: 0% 5 000 RM-ig; 1% — 5 001–20 000; 3% — 20 001–35 000; 6% — 35 001–50 000; 11% — 50 001–70 000; 19% — 70 001–100 000; 25% — 100 001–400 000; 26% — 400 001–600 000; 28% — 600 001–2 000 000; 30% — 2 000 000 RM felett. Külföldi illetőségűek: 30%.
Income Tax (Determination of Chargeable Income of an Individual in respect of Dividend) Rules 2025, P.U.(A) 148/2025 — YA 2025-től a magánszemély (belföldi és külföldi illetőségű) évi 100 000 RM-et meghaladó osztaléka az ITA 1967 Sch. 1 Part XXII szerint adóköteles; a szabályzat határozza meg, hogy az adóköteles jövedelem mekkora része esik az osztalékra.
Real Property Gains Tax — Schedule 5 RPGTA, Parts I és III (LHDN) — A malajziai ingatlan eladásából származó nyereség adója: állampolgárok és állandó lakosok — 30% (legfeljebb 3 év tulajdonlás), 20% (4. év), 15% (5. év), 0% (6. évtől); a malajziai állampolgársággal és állandó lakos státusszal nem rendelkezők — 30% (legfeljebb 5 év), 10% (6. évtől).
s. 107A, 109, 109A, 109B, 109F ITA 1967 (LHDN, forrásadó) — A kifizető által a külföldi illetőségű javára teljesített kifizetésből levont adó: kamat — 15%, jogdíj — 10% (s. 109); előadóművészek és sportolók — 15% (s. 109A); vagyonnal kapcsolatos szolgáltatások, műszaki irányítás vagy tanácsadás díja, ingó dolog bérleti díja — 10% (s. 109B, csak a Malajziában nyújtott szolgáltatásokra); az s. 4(f) szerinti egyéb jövedelem — 10% (s. 109F); szolgáltatási szerződések — 10% + 3% (s. 107A). A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény csökkentheti a kulcsokat.
Magyar–malajziai egyezmény (1989) 4. cikk (2) bekezdés a) pont — A mindkét államban illetőséggel bíró természetes személy abban az államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, abban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (létérdekek központja).
Magyar–malajziai egyezmény (1989) 4. cikk (2) bekezdés b) pont — Ha nem határozható meg, hogy létérdekeinek központja melyik államban van, vagy ha egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelyben szokásos tartózkodási helye van.
Magyar–malajziai egyezmény (1989) 4. cikk (2) bekezdés c)–d) pont — Ha mindkét államban van, vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye, abban az államban tekintendő illetőséggel bírónak, amelynek állampolgára (c); ha mindkét államnak vagy egyiknek sem állampolgára, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést (d).
Magyar–malajziai egyezmény (1989) 25. cikk (az MLI 16. cikkével módosított formában) — Aki úgy véli, hogy az egyik vagy mindkét állam intézkedései az egyezménynek meg nem felelő adóztatáshoz vezetnek, ügyét bármelyik állam illetékes hatóságához előterjesztheti, az ilyen adóztatáshoz vezető intézkedésről szóló első értesítést követő három éven belül; az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel törekszenek az ügy rendezésére.

Frissítve 10.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.

Ellenőrizze illetőségét