Adóügyi illetőség Portugáliában — magyar szemmel

Portugália illetőségűnek tekinti, aki egy, a tárgyévben kezdődő vagy végződő 12 hónapos időszakban több mint 183 napot tölt ott (minden Portugáliában töltött éjszakával járó nap számít), vagy akinek ott olyan lakása van, amelyet szokásos lakóhelyként kíván megtartani. Magyarország például állampolgárság, kizárólag magyarországi állandó lakóhely vagy a létérdekek központja alapján tekinti belföldi illetőségűnek. A kettős illetőséget az 1995. évi magyar–portugál egyezmény 4. cikk (2) bekezdése oldja fel.

Ellenőrizze illetőségét: Magyarország és Portugália

Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Portugália) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.

Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Portugália

Portugália a napokat bármely, a tárgyévben kezdődő vagy végződő 12 hónapos időszakban számolja — nem csak a naptári évben —, és a 183 napot meg kell haladni (legalább 184 nap). Egy nap akkor számít, ha Portugáliában töltött éjszakát foglal magában, akkor is, ha csak a nap egy részében volt ott.

183 nap vagy kevesebb esetén is portugál illetőségű, ha az adott 12 hónapos időszak bármely napján olyan lakással rendelkezett Portugáliában, amelynek körülményei arra utalnak, hogy azt szokásos lakóhelyként kívánja megtartani és használni. Nyaraló, második otthon vagy csak egy későbbi visszaköltözés után használandó lakás nem elég; a bíróságok azt vizsgálják, hol él ténylegesen, és hol van a családja, a munkája és a gazdasági kötődései.

Egy ebben az évben kezdődő vagy végződő 12 hónapos időszakban több mint 183 napot töltött Portugáliában (minden éjszakával járó napot számolva) — portugál adóügyi illetőségű (art. 16(1)(a) CIRS), és világjövedelme után IRS-t fizet. Az érkezés évében a tartózkodás első napjától illetőségű (január 1-jétől, ha az előző év bármely napján az volt); a távozás évében az utolsó portugáliai napig, kivéve, ha az art. 16(14) alapján az egész évre illetőségű marad.
Portugáliában olyan lakással rendelkezett, amelynek körülményei arra utalnak, hogy azt szokásos lakóhelyként kívánja megtartani és használni — 183 nap vagy kevesebb esetén is portugál adóügyi illetőségű (art. 16(1)(b) CIRS) a tartózkodás első napjától. A következtetés a tényektől függ: a lakás tulajdonlása vagy bérlése a jelenlegi ott lakási szándék nélkül nem elég.
Külföldön a portugál állam szolgálatában közfeladatot vagy közmegbízatást lát el — a Portugáliában töltött napoktól függetlenül portugál adóügyi illetőségű (art. 16(1)(d) CIRS).
December 31-én olyan hajó vagy légi jármű személyzetének tagja volt, amely portugál illetőségű, illetve Portugáliában székhellyel vagy tényleges üzletvezetési hellyel rendelkező szervezet szolgálatában áll — erre az évre portugál adóügyi illetőségű (art. 16(1)(c) CIRS).

Mikor nem belföldi illetőségű

Egyetlen 12 hónapos időszakban sem töltött 183 napnál többet Portugáliában, nincs szokásos lakóhelyként fenntartott portugáliai lakása, és nem áll portugál közszolgálatban vagy személyzeti jogviszonyban — nem portugál adóügyi illetőségű. Portugália csak a portugál forrású jövedelmet adóztatja, például a Portugáliában végzett munka bérét (25%-os végleges forrásadó) vagy a portugáliai ingatlan bérleti díját.
Nem lépte túl a 183 napot, de nem egyértelmű, hogy a portugáliai lakás alapján fennáll-e a szándék, hogy azt szokásos lakóhelyként tartsa meg. Az adóhatóság és a bíróságok a tények alapján döntenek (hol él ténylegesen, hol van a családja, a munkája és a vagyona); ha ilyen szándékot állapítanak meg, portugál illetőségű. Őrizze meg a lakóhelyére vonatkozó bizonyítékokat, és távozáskor módosítsa a címét a portugál adóhatóságnál.

Hol ütközik a másik állam (Portugália) joga a magyar szabályokkal

Ütközés: több mint 183 nap Portugáliában, miközben Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti. Portugália a napok száma miatt (több mint 183 éjszakával járó nap egy, a tárgyévben kezdődő vagy végződő 12 hónapos időszakban), Magyarország például állampolgárság, kizárólag magyarországi állandó lakóhely vagy a létérdekek központja alapján tekinti belföldi illetőségűnek. A magyar–portugál egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: állandó lakóhely; ha mindkét államban van — létérdekek központja; ha ez nem határozható meg, vagy egyikben sincs lakóhelye — szokásos tartózkodási hely; majd állampolgárság és kölcsönös egyetértés. Ha állandó lakóhelye csak Magyarországon van, az egyezmény szerint magyar illetőségű, hiába töltött több mint 183 napot Portugáliában — a portugáliai munka bérét azonban Portugália adóztathatja (15. cikk), Magyarország pedig mentesíti (23. cikk).
Ütközés: a portugáliai lakás 183 nap nélkül is illetőségűvé tehet. Portugália belföldi illetőségűnek tekinti, ha ott olyan lakása van, amelynek körülményei arra utalnak, hogy azt szokásos lakóhelyként kívánja megtartani — rövid tartózkodás után is. Az egyezmény szerint egy ilyen lakás rendszerint «állandó lakóhely» is: ha állandó lakóhelye csak Portugáliában van, a 4. cikk (2) a) pontja Portugália felé dönt; ha Magyarországon is van (például ahol a családja él), a létérdekek központja dönt. A portugál bíróságok a lakáson túl a jelenlegi ott lakási szándékot is megkövetelik — az a lakás, amelyben csak a család él, nem elég.
Ütközés: magyar állampolgárként Portugáliában élve is belföldi illetőségű marad. Az Szja tv. a magyar állampolgárt akkor is belföldi illetőségűnek tekinti, ha Portugáliában él; kivétel csak a kettős állampolgár, akinek nincs bejelentett magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye. Ha Portugália is illetőségűnek tekinti, a kettős illetőséget az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése oldja fel: az állampolgárság csak a harmadik lépés, az állandó lakóhely, a létérdekek központja és a szokásos tartózkodási hely után. Ha az egyezmény szerint portugál illetőségű, Magyarország csak az egyezmény szerint itt adóztatható jövedelmet adóztathatja.

Amit még érdemes tudni

Portugália bármely 12 hónapban számolja a 183 napot, és a nap éjszakát jelent. A portugál küszöb több mint 183 nap bármely, a tárgyévben kezdődő vagy végződő 12 hónapos időszakban — egy júliustól júniusig tartó tartózkodás mindkét naptári évben illetőségűvé tehet —, és minden olyan nap számít, amely Portugáliában töltött éjszakát foglal magában. A magyar szabályok a naptári évet nézik (szokásos tartózkodási hely: legalább 183 nap, a ki- és beutazás napja egész napnak számít), így a két számítás eltérhet.
Portugáliában végzett munka bére magyar illetőségű személynél. Portugáliában nem belföldi illetőségűként a Portugáliában fizikailag végzett munka bére után portugál adót fizet (25%-os végleges forrásadó; EU-tagállamban illetőségűként választhatja a belföldiek progresszív kulcsait). Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, Portugália nem adóztathatja a bért, ha mindhárom feltétel teljesül: bármilyen 12 hónapos időtartamon belül összesen legfeljebb 183 nap Portugáliában, a munkáltató nem portugál illetőségű, és a bért nem portugáliai telephely vagy állandó bázis viseli (15. cikk (2)). Ha bármelyik feltétel nem teljesül, a bér Portugáliában adóztatható, Magyarország pedig mentesíti (23. cikk a) pont). Önálló tevékenység: csak portugáliai állandó bázis esetén adóztatható ott (14. cikk) — az egyezményben nincs 183 napos szabály erre.
Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást portugál jövedelemnél. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, a Portugáliában adóztatható jövedelmet (például a portugáliai munka bérét, portugáliai ingatlan jövedelmét) Magyarország mentesíti; a mentes jövedelmet a többi jövedelem adójánál figyelembe veheti, ennek az egykulcsos szja mellett gyakorlati hatása nincs. Osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál (10–12. cikk) a portugál adót számítja be, legfeljebb az arra jutó magyar adóig (23. cikk a) pont). Magyarország a többoldalú egyezmény (MLI) 5. cikkét teljes egészében kizárta, így a mentesítés nem változott beszámításra.
Portugál illetőségű magyarországi jövedelemmel. Ha az egyezmény szerint portugál illetőségű, Portugália a világjövedelmét adóztatja, és a Magyarországon az egyezmény szerint adóztatható jövedelmet (például a magyarországi munka bérét, magyarországi ingatlan jövedelmét) terhelő magyar adót beszámítja, legfeljebb az arra jutó portugál adóig (23. cikk b) pont, art. 81 CIRS); a mentes jövedelmet a kulcs megállapításánál figyelembe veheti. Más jövedelmet Magyarország illetőség alapján már nem adóztathat.
A költözés éve: Portugália megosztja az évet, Magyarország nem. Az érkezés évében Portugália a tartózkodás első napjától, a távozás évében az utolsó jelenléti napig tekinti illetőségűnek (art. 16(3)–(4) CIRS), és mindkét időszakról külön portugál bevallást kell benyújtani. A magyar jog az illetőséget nem bontja év közbeni szakaszokra; ha a költözés évében mindkét állam illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikke dönt. Két portugál kivétel: ha a távozás évében több mint 183 napot töltött Portugáliában, a távozás utáni jövedelme miatt az egész évre illetőségű marad, hacsak nem igazolja, hogy azt Magyarországon mint EU-tagállamban illetősége alapján hasonló adó terheli (art. 16(14)–(15)); és ha a következő évben visszatér, az egész évre illetőségű (art. 16(16)). Rögzítse a költözés napját.
Nyugdíjak és közszolgálati díjazás. A korábbi munkaviszonyra tekintettel fizetett nyugdíj csak a lakóhely szerinti államban adóztatható (18. cikk); az egyezmény a társadalombiztosítási nyugdíjakra külön szabályt nem tartalmaz. A magyar vagy a portugál állam által közszolgálatért fizetett díjazás és nyugdíj főszabály szerint csak a kifizető államban adóztatható (19. cikk). Aki külföldön a portugál állam szolgálatában áll, Portugáliában illetőségű (art. 16(1)(d) CIRS).
IFICI («NHR 2.0»): 20% a minősített új belföldieknek. Ha az előző öt év egyikében sem volt portugál illetőségű, és minősített tevékenységet végez (felsőoktatás és kutatás, beruházási szerződéssel rendelkező társaságok minősített munkakörei, minősített vagy exportáló társaságok magasan képzett szakmái, K+F munkatársak, minősített startupok stb.), az ebből származó nettó munka- és önálló tevékenységből származó jövedelme után 10 évig 20% az adó; a külföldi jövedelmek többsége progresszióval mentes (art. 81(4) CIRS). A nyilvántartásba vételt az illetőség megszerzését követő év január 15-éig kell kérni — késedelmes kérelem csak attól az évtől hatályos. A rendszer csak a portugál adót csökkenti: ha az egyezmény szerint magyar illetőségű marad, Magyarország a 23. cikk szerint jár el.
A nem szokásos belföldi illetőségűek (NHR) rendszere: új belépők számára lezárva. Az NHR-rendszert 2024-től hatályon kívül helyezték. A 10 éves időszak hátralévő részében továbbra is alkalmazandó a már nyilvántartásba vettekre, és az átmeneti szabályok szerint azokra, akik 2024 végéig 2024 előtti minősítő dokumentumokkal váltak illetőségűvé. A nyilvántartásba vétel döntő: a Legfelsőbb Közigazgatási Bíróság szerint az NHR-kérelem a rendszerhez való hozzáférés feltétele, a késedelmes kérelem pedig csak a nyilvántartásba vétel évétől hatályos.
Visszatérő volt portugál illetőségűek (art. 12-A CIRS) és IRS Jovem. Ha valaha portugál illetőségű volt, az előző öt évben nem, és 2026-ig ismét illetőségűvé válik, munka- és vállalkozói jövedelmének 50%-a 5 évig mentes az IRS alól (a 2024-től illetőségűvé váltaknál 250 000 euróhoz kötött plafonnal). «Illetőség» itt az art. 16 CIRS szerinti illetőséget jelenti: ha valaki e évek egyikének egy részében Portugáliában tartózkodott, de az art. 16 egyik kritériumát sem teljesítette, ez nem zárja ki a rendszert (STA, jogegységi határozat, 2026. április 29.). A legfeljebb 35 éves adózók helyette az IRS Jovem rendszert (art. 12-B) választhatják, amely nem vonható össze az art. 12-A-val, az NHR-rel vagy az IFICI-vel, és nem követel meg korábbi portugál illetőséget.
Távozás Portugáliából: nincs általános kilépési adó, csak a kriptoeszközökre. Az IRS-törvénykönyv a külföldre költöző magánszemélyek részvényeire vagy más vagyonára nem ír elő általános kilépési adót; kivétel az értékpapírnak nem minősülő kriptoeszköz, amelynél az illetőség megszűnése elidegenítésnek minősül (art. 10(1)(k) és (25) CIRS; a 365 napig vagy tovább tartott kriptoeszköz kivétel). Az illetőségváltozást 60 napon belül be kell jelenteni; magyar (EU-tagállambeli) illetőségűként portugáliai adóügyi képviselő kijelölése nem kötelező, az elektronikus értesítésekhez csatlakozva pedig szükségtelen (art. 19 LGT).
Illetőségigazolások. Ha Magyarországon portugál illetőségűként hivatkozik az egyezményre, a portugál illetőségigazolást a Portal das Finanças oldalon kérheti (online, azonnal kiállítják). Ha Portugáliában magyar illetőségűként hivatkozik rá (például a 15. cikk 183 napos szabályára vagy a forrásadó csökkentésére), kérjen illetőségigazolást a NAV-tól. A portugál adóhatósággal való kapcsolattartáshoz portugál adószám (NIF) kell; tartsa naprakészen a címét — a változás a bejelentésig hatálytalan, az illetőségi státusz változását 60 napon belül kell bejelenteni.
Társadalombiztosítás: 883/2004/EK rendelet. Magyarország és Portugália között a társadalombiztosítást nem az adóegyezmény, hanem a 883/2004/EK rendelet szabályozza: a járulékot főszabály szerint ott kell fizetni, ahol a munkát végzi; a magyar munkáltató által legfeljebb 24 hónapra Portugáliába kiküldött munkavállaló a magyar rendszerben marad (A1 igazolás). Portugál biztosítás esetén: munkavállaló 11%, munkáltató 23,75%; önálló vállalkozó 21,4% a szolgáltatási bevétel 70%-ára.
Melyik egyezmény alkalmazandó: az 1995. évi magyar–portugál egyezmény. A Lisszabonban 1995. május 16-án aláírt egyezményt Magyarországon a 2000. évi XIX. törvény hirdette ki; rendelkezései mindkét államban 2000. január 1-jétől alkalmazandók. A hatálybalépés napját a hivatalos források eltérően közlik (a magyar kihirdető törvény szerint 1999. január 28., a portugál adóhatóság táblázata szerint 2000. május 8.), ez az alkalmazás kezdetét nem érinti. Illetőségi szabály: 4. cikk (2) bekezdés; szabad foglalkozás: 14. cikk (csak állandó bázis); nem önálló munka: 15. cikk (183 nap bármilyen 12 hónapos időtartamon belül); nyugdíj: 18. cikk; közszolgálat: 19. cikk; kettős adóztatás elkerülése: 23. cikk; egyeztető eljárás: 25. cikk, két éven belül. A többoldalú egyezmény (MLI) a természetes személyek illetőségi szabályát nem módosítja.

Hogyan oldható fel a kettős illetőség

Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdés alkalmazandó: Egyezmény a Magyar Köztársaság és a Portugál Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén (Lisszabon, 1995. május 16.; kihirdette: 2000. évi XIX. törvény). A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.

Az egyezmény részletesen: jövedelmek, kulcsok, 183 napos szabály →

Kifejezések, amelyekkel Portugáliában találkozhat

residência fiscal: adóügyi illetőség
residência habitual: szokásos lakóhely — az ott lakás szándékával megtartott lakás 183 nap nélkül is illetőségűvé tesz (art. 16(1)(b) CIRS)
IRS / CIRS: a portugál személyi jövedelemadó / az IRS-törvénykönyv
IFICI («NHR 2.0»): 20% az új belföldiek minősített munka- és önálló tevékenységből származó jövedelmére 10 évig
NIF: portugál adószám
Portal das Finanças: a portugál adóhatóság portálja, ahol az illetőségigazolást online kiállítják

Kérdések

Hogyan számolja Portugália a 183 napot?

A küszöb több mint 183 nap bármely, a tárgyévben kezdődő vagy végződő 12 hónapos időszakban — egy júliustól júniusig tartó tartózkodás mindkét naptári évben illetőségűvé tehet —, és minden olyan nap számít, amely Portugáliában töltött éjszakát foglal magában. A magyar szabályok a naptári évet nézik, így a két számítás eltérhet.

Melyik egyezmény alkalmazandó Magyarország és Portugália között?

A Lisszabonban 1995. május 16-án aláírt egyezmény, amelyet Magyarországon a 2000. évi XIX. törvény hirdetett ki; rendelkezései mindkét államban 2000. január 1-jétől alkalmazandók. A hatálybalépés napját a hivatalos források eltérően közlik, ez az alkalmazás kezdetét nem érinti. Illetőségi szabály: 4. cikk (2) bekezdés.

Kétszer fizetek adót a portugáliai fizetésem után?

Nem. Ha a bér az egyezmény szerint Portugáliában adóztatható, Magyarország magyar illetőségű személynél mentesíti; osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál a portugál adót számítja be (23. cikk a) pont). Magyarország az MLI 5. cikkét kizárta, így a mentesítés nem változott beszámításra. Portugál illetőségűként Portugália számítja be a magyar adót.

Források

Jogszabályok és hatósági iránymutatás

art. 16(1)–(2) Código do IRS (CIRS) — Portugál illetőségű az adott évre, aki abban az évben: a) a tárgyévben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időszakban összesen – egybefüggően vagy megszakításokkal – több mint 183 napot tartózkodott Portugáliában; b) ennél rövidebb ideig tartózkodott ott, de az időszak bármely napján olyan lakással rendelkezett Portugáliában, amelynek körülményei arra utalnak, hogy azt szokásos lakóhelyként kívánja megtartani és használni; c) december 31-én olyan hajó vagy légi jármű személyzetének tagja volt, amely portugál illetőségű, illetve Portugáliában székhellyel vagy tényleges üzletvezetési hellyel rendelkező szervezet szolgálatában áll; d) külföldön a portugál állam szolgálatában közfeladatot vagy közmegbízatást látott el (ideértve az európai parlamenti képviselőséget is, art. 16(13)). Jelenléti nap minden olyan – teljes vagy töredék – nap, amely Portugáliában töltött éjszakát foglal magában.
art. 16(3)–(5) CIRS (illetőség az év egy részére) — Az a) vagy b) pont teljesülése esetén a portugáliai tartózkodás első napjától portugál illetőségű — kivéve, ha az előző év bármely napján az volt; ilyenkor január 1-jétől. Az illetőség az utolsó Portugáliában töltött napon szűnik meg, az art. 16(14) és (16) fenntartásával. Az illetőséget a háztartás minden tagjára külön kell megállapítani.
art. 16(14)–(16) CIRS (a távozás éve) — A távozás évének egészére portugál illetőségű marad, ha abban az évben több mint 183 napot töltött Portugáliában, és távozása után olyan jövedelmet szerez, amely illetőség esetén adóköteles és nem mentes lett volna — kivéve, ha igazolja, hogy ezt a jövedelmet illetősége alapján egy másik EU/EGT-államban hasonló jövedelemadó terheli, vagy máshol legalább a portugál adókulcs 60%-ának megfelelő kulccsal adózik. Az egész évre illetőségű akkor is, ha az illetőség megszűnését követő évben ismét portugál illetőségűvé válik.
art. 15 CIRS — A belföldi illetőségűek minden jövedelmük, a külföldön szerzett jövedelem után is adóznak; a külföldi illetőségűek csak a Portugáliában szerzett jövedelem után. Részleges illetőség évében mindkét státusz a saját időszakára vonatkozik.
art. 18(1)(a), (h), (l) CIRS — Portugál forrású jövedelem többek között a Portugáliában végzett munkáért, illetve portugál illetőségű vagy portugáliai telephellyel rendelkező szervezet által fizetett munkajövedelem, a portugáliai ingatlanból származó jövedelem és nyereség, valamint a portugál szervezetek által fizetett nyugdíj.
art. 71(1), (4), (17) CIRS — Végleges forrásadó: 25% a külföldi illetőségűek Portugáliában szerzett munkajövedelmére, vállalkozói és szakmai jövedelmére és nyugdíjára; 28% a portugál szervezetek által fizetett tőkejövedelmek többségére; 35%, ha a jövedelmet azonosítatlan harmadik személyek számláira fizetik, vagy a kifizetés listán szereplő alacsony adóztatású joghatóságot érint.
art. 19(1), (3)–(8), (15) Lei Geral Tributária (LGT) — Az adóügyi lakcím a szokásos tartózkodási hely; be kell jelenteni az adóhatóságnak, és változása a bejelentésig hatálytalan. Az illetőségi státusz változását 60 napon belül be kell jelenteni. A külföldön élőknek (és a hat hónapnál hosszabb ideig távollévő belföldieknek) Portugáliában lakó adóügyi képviselőt kell kijelölniük — EU/EGT-viszonylatban ez nem kötelező, és nem szükséges, ha csatlakozik az elektronikus értesítési szolgáltatáshoz (Morada Única Digital / Portal das Finanças értesítések).
Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont — Belföldi illetőségű: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha más államnak is állampolgára, és belföldön nincs nyilvántartott lakóhelye vagy tartózkodási helye); b) a szabad mozgás jogával rendelkező személy, ha e jogát a naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja; c) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a hontalan személy; d) más személy, ha kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, ha létérdekei központja belföld, vagy – ha ezek nem döntenek – szokásos tartózkodási helye belföldön van.
Magyar–portugál egyezmény (1995) 4. cikk (2) bekezdés — Kettős illetőségű magánszemély: a) abban az államban illetőségű, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkettőben, abban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (létérdekek központja); b) ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy egyik államban sincs állandó lakóhelye — ahol szokásos tartózkodási helye van; c) ha mindkettőben vagy egyikben sincs — amelynek állampolgára; d) ha mindkettőnek vagy egyiknek sem állampolgára — az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése.
Magyar–portugál egyezmény (1995) 15. cikk (1)–(2) bekezdés — A másik államban végzett nem önálló munkáért kapott díjazás ott adóztatható, kivéve, ha mindhárom feltétel teljesül: a kedvezményezett bármilyen 12 hónapos időtartamon belül összesen legfeljebb 183 napot tölt a másik államban; a díjazást nem a másik államban belföldi illetőségű munkáltató fizeti vagy nem az ő nevében fizetik; a díjazást nem a munkáltató ottani telephelye vagy állandó bázisa viseli.
Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont a) — Belföldi illetőségű a magyar állampolgár, kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és Magyarországon nincs a személyiadat- és lakcímnyilvántartási törvény szerinti lakóhelye vagy tartózkodási helye.
Szja tv. 2. § (4)–(5) — A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed; a külföldi illetőségűé csak a belföldről származó vagy nemzetközi szerződés alapján Magyarországon adóztatható bevételére. Ha a kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, azt kell alkalmazni.
Art. (2017. évi CL. törvény) 7. § 44. pont — Szokásos tartózkodási helye Magyarországon annak van, aki az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napot belföldön tartózkodott.
Magyar–portugál egyezmény (1995) 14. cikk (1) bekezdés — A szabad foglalkozásból vagy egyéb önálló tevékenységből származó jövedelem csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, kivéve, ha a tevékenység végzésére a másik államban rendszeresen állandó bázis áll rendelkezésére; ilyenkor a másik állam az állandó bázisnak betudható részt adóztathatja.
art. 71(11)–(13) és art. 72(15)–(16) CIRS — A más EU/EGT-államban illetőségű külföldiek kérhetik a levont forrásadó visszatérítését a belföldiekre irányadó skála szerinti szintig (art. 71), és választhatják a progresszív kulcsok szerinti adózást (art. 72), a törvényben meghatározott feltételekkel.
Magyar–portugál egyezmény (1995) 23. cikk — a) Magyarország a Portugáliában adóztatható jövedelmet mentesíti; a 10., 11. és 12. cikk szerinti jövedelemnél (osztalék, kamat, jogdíj) a Portugáliában megfizetett adót beszámítja, legfeljebb az arra jutó magyar adóig; a mentesített jövedelmet a többi jövedelem adójának kiszámításánál figyelembe veheti. b) Portugália a Magyarországon adóztatható jövedelmet terhelő magyar adót beszámítja, legfeljebb az arra jutó portugál adóig; a mentesített jövedelmet a többi jövedelem adójának kiszámításánál figyelembe veheti.
art. 81(1)–(2), (4) CIRS — A külföldi adó beszámítása legfeljebb a külföldön megfizetett jövedelemadó és az arra a jövedelemre jutó portugál adó közül az alacsonyabb összegig terjed; adóegyezmény esetén legfeljebb addig az adóig, amelyet az egyezmény a forrás államának megenged. IFICI-kedvezményezettek: a külföldi munka-, vállalkozói, tőke-, bérleti és árfolyamnyereség-jövedelem mentes, de az adókulcs megállapításánál figyelembe veszik.
art. 57(1), (6) és 60(1) CIRS; art. 143 CIRS — Az IRS-t naptári évre állapítják meg (art. 143). Az előző év jövedelméről szóló éves bevallást (Modelo 3) elektronikusan április 1. és június 30. között kell benyújtani (art. 60(1)); ha ugyanabban az évben két illetőségi státusza volt, mindkettőről külön bevallást kell beadni (art. 57(6)).
Magyar–portugál egyezmény (1995) 18. és 19. cikk — 18. cikk: a korábbi nem önálló munkára tekintettel fizetett nyugdíj és más hasonló díjazás csak a lakóhely szerinti államban adóztatható (a 19. cikk (2) bekezdésének fenntartásával). 19. cikk: az állam, politikai vagy közigazgatási egysége, illetve helyi hatósága által közszolgálatért fizetett díjazás és nyugdíj csak a kifizető államban adóztatható; a díjazás azonban csak a másik államban adóztatható, ha a szolgálatot ott teljesítették, és a magánszemély ott belföldi illetőségű és annak állampolgára, vagy nem kizárólag a szolgálat miatt lett ott illetőségű; a nyugdíj csak a másik államban adóztatható, ha a magánszemély ott belföldi illetőségű és annak állampolgára is.
art. 58-A Estatuto dos Benefícios Fiscais (IFICI), a Lei n.º 82/2023 iktatta be — Azok az új belföldi illetőségűek, akik az előző öt év egyikében sem voltak portugál illetőségűek, és a felsorolt minősített tevékenységek valamelyikében dolgoznak (felsőoktatás és kutatás, szerződéses beruházási kedvezményben részesülő társaságok minősített munkakörei, minősített vagy exportáló társaságoknál végzett magasan képzett szakmák, kutatás-fejlesztési munkatársak, minősített startupok stb.), az e tevékenységekből származó A és B kategóriás nettó jövedelmük után 20%-os kulccsal adózhatnak, az illetőségként való nyilvántartásba vétel évétől 10 egymást követő évig. Korábbi NHR-kedvezményezettek és a volt belföldiek rendszerét igénybe vevők nem jogosultak; csak egyszer vehető igénybe.
Portaria n.º 352/2024/1 (2024.12.23.), art. 2(1) — Az IFICI-nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az illetőség megszerzését követő év január 15-éig kell benyújtani; a késedelmes kérelem a nyilvántartásba vétel évétől, a hátralévő időszakra hatályos (art. 58-A(7) EBF).
art. 236(3)–(5) Lei n.º 82/2023 (a 2024. évi állami költségvetési törvény) — az NHR átmeneti szabályai, az art. 16 CIRS-nél közölve — Az NHR-rendszert (a korábbi art. 16(8)–(12) CIRS) 2024-től hatályon kívül helyezték. A 10 éves időszak hátralévő részében továbbra is alkalmazandó a már nyilvántartásba vettekre, azokra, akik 2023. december 31-ig teljesítették az illetőségi feltételeket, valamint azokra, akik 2024. december 31-ig váltak illetőségűvé a felsorolt, 2024 előtti dokumentumok egyikével (munkaszerződés, bérleti szerződés, iskolai beiratkozás, tartózkodási vízum stb.), és kérték az NHR-nyilvántartásba vételt; a késedelmes nyilvántartásba vétel csak a megtétele évétől hatályos.
art. 12-A CIRS (a volt belföldiek rendszere) — A munka- és vállalkozói jövedelem 50%-a 5 évig mentes az adó alól, az art. 68-A CIRS első sávjának felső határával meghatározott plafonig (250 000 euró; a plafon a 2024-től illetőségűvé vált személyekre vonatkozik), azoknál, akik 2026-ig az art. 16(1)–(2) szerint illetőségűvé válnak, az előző öt év egyikében sem voltak, de korábban valamikor voltak portugál illetőségűek, és adóügyeik rendezettek. NHR-rel nem vonható össze.
art. 12-B CIRS (IRS Jovem) — A legfeljebb 35 éves, nem eltartott adózók az A és B kategóriás jövedelem részleges mentességét választhatják a jövedelemszerzés 10 évére: az 1. évben 100%, a 2–4. évben 75%, az 5–7. évben 50%, a 8–10. évben 25%, legfeljebb 55 × IAS összegig. NHR- és IFICI-kedvezményezettek, valamint az art. 12-A igénybe vevői nem jogosultak.
art. 10(1)(k) és (25) CIRS — Az értékpapírnak nem minősülő kriptoeszközöknél a portugál illetőség megszűnése visszterhes elidegenítésnek minősül (távozáskori vélelmezett eladás). A 365 napig vagy tovább tartott kriptoeszközök kívül esnek a nyereségszabályokon (art. 10(22)). Az art. 10 a magánszemélyek részvényeire vagy más vagyonára nem ír elő hasonló távozási adót.
Autoridade Tributária e Aduaneira (DSRI), 2021. december 14-i tájékoztató az adóügyi illetőség igazolásáról — 2022. január 1-jétől az egyezmény alkalmazásához szükséges portugál illetőségigazolást a Portal das Finanças oldalon online kell kérni («Pedir Certidão» → «Residência Fiscal»), és azonnal kiállítják; az AT szerint ez az egyetlen dokumentum, amely az egyezményes kedvezményekhez igazolja a portugál illetőséget, és a külföldi nyomtatványhoz csatolják, ahelyett hogy a nyomtatványt lepecsételnék.
NAV – Adóigazolás, jövedelemigazolás, illetőségigazolás kérése — Az illetőségigazolás igazolja, hogy a kérelmező belföldi adóalany; magyar és angol nyelven, ingyenesen állítják ki; IGAZOL-nyomtatványon (ÁNYK), telefonon (1819), postán vagy személyesen kérhető; a kiadás határideje hat naptári nap, személyesen azonnal.
883/2004/EK rendelet 11. cikk (1) és (3) a), 12. cikk (1) — Egy személyre egyetlen tagállam szociális biztonsági jogszabályai vonatkoznak, főszabály szerint azé, ahol munkát végez; a kiküldött munkavállaló a küldő állam rendszerében marad, ha a kiküldetés nem haladja meg a 24 hónapot, és nem más személy felváltására szolgál.
gov.pt — a munkáltatók által fizetett társadalombiztosítási járulékok — Általános rendszerbe tartozó munkavállalók: munkáltató 23,75%, munkavállaló 11%, összesen 34,75%.
Instituto da Segurança Social — Guia Prático «Trabalhador Independente» (közzétéve 2025.05.16.) — Önálló vállalkozók: 21,4% (egyéni vállalkozóknál/ENI 25,2%) a releváns jövedelemre, amely a szolgáltatásokból származó bevétel 70%-a (áruértékesítésnél 20%-a).
2000. évi XIX. törvény 1. § és 3. §; az egyezmény 28. cikke — Aláírás: Lisszabon, 1995. május 16. A kihirdető törvény szerint a megerősítésről szóló jegyzékváltás 1999. január 28-án megtörtént, és az egyezmény ugyanezen a napon hatályba lépett; rendelkezéseit mindkét államban a 2000. január 1-jén vagy azt követően keletkezett jövedelmekre, illetve kezdődő adóévekre kell alkalmazni.
Autoridade Tributária e Aduaneira — Portugália adóegyezményeinek táblázata (Tabela CDT) — A magyar egyezmény Portugáliában: Resolução da Assembleia da República n.º 4/99, Aviso n.º 126/2000 (közzétéve 2000.06.30.); a portugál táblázat szerinti hatálybalépés 2000.05.08.
Magyar–portugál egyezmény (1995) 25. cikk (egyeztető eljárás) — Aki szerint valamelyik vagy mindkét állam intézkedése az egyezménnyel ellentétes adózást eredményez, az ügyet a belső jogorvoslatoktól függetlenül az illetősége szerinti állam illetékes hatósága elé terjesztheti, az első értesítéstől számított 2 éven belül; az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel törekszenek rendezni az ügyet.
2021. évi III. törvény (a Multilaterális Adóegyezmény kihirdetéséről), MLI 4. cikk (1) — Az MLI 4. cikke csak a «nem természetes személy» kettős illetőségét rendezi (illetékes hatóságok egyeztetése); a természetes személyekre vonatkozó illetőségi szabályt (az egyezmények 4. cikk (2) bekezdését) nem módosítja.
art. 68 CIRS (általános adókulcsok) — Progresszív IRS-skála; a jelenlegi szöveget legutóbb a Decreto-Lei n.º 212/2026 (2026.11.04.) módosította (12,2%-tól 48%-ig); ezen felül 2,5% (80 000–250 000 euró) és 5% (250 000 euró felett) szolidaritási pótadó terheli (art. 68-A).
art. 72(1)(b)–(c), (2), (6) CIRS — Különadó-kulcsok: 28% a külföldi illetőségűek forrásadó alá nem eső egyéb jövedelmére és az értékpapírok nettó árfolyamnyereségére; 25% a lakásbérbeadásból származó jövedelemre; 25% a külföldi illetőségűek portugáliai telephelynek betudható jövedelmére, valamint forrásadó alá nem eső munkajövedelmére és nyugdíjára. A belföldi illetőségűek e jövedelmek többségét összevonhatják egyéb jövedelmükkel.
4. cikk (2) bekezdés a) pont — A kettős illetőségű magánszemély abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, abban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja).
4. cikk (2) bekezdés b) pont — Ha nem határozható meg, hogy melyik államban van a létérdekeinek központja, vagy ha egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van.
4. cikk (2) bekezdés c)–d) pont — Ha mindkét államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs — abban az államban illetőségű, amelynek állampolgára; ha mindkét államnak állampolgára, vagy egyiké sem, az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.
25. cikk (egyeztető eljárás) — Aki szerint valamelyik vagy mindkét állam intézkedése az egyezménnyel ellentétes adózást eredményez, az ügyet a belső jogorvoslatoktól függetlenül az illetősége szerinti (diszkrimináció esetén az állampolgársága szerinti) állam illetékes hatósága elé terjesztheti, az első értesítéstől számított 2 éven belül; az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel törekszenek rendezni az ügyet.

Bírói gyakorlat

Tribunal Central Administrativo Norte (TCAN), adóügyi szekció, 01219/21.6BEPRT, 30.01.2025 — Az adóügyi lakcím (art. 19 LGT) és az IRS szerinti adóügyi illetőség különböző fogalmak. Egy adózó, aki 2019-es bevallását tévedésből portugál illetőségűként nyújtotta be, saját bevallását megdönthette: brazil adóügyi iratok igazolták, hogy férjével Brazíliában élt, így sem a 183 napos, sem a lakásra vonatkozó feltétel nem teljesült, és brazíliai jövedelmének megadóztatását megsemmisítették.
Tribunal Central Administrativo Sul (TCAS), adóügyi szekció, 443/20.3BELRA, 27.11.2025 — Az art. 16(1)(b) CIRS a lakáson túl azt is megköveteli, hogy az adózó azt jelenleg szokásos lakóhelyként kívánja megtartani — ez az a hely, ahol rendesen él, és ahol családi, társadalmi, szakmai és gazdasági érdekeinek központja van. Az az adózó, aki ugyanazt a portugáliai lakást tartotta meg, és minden rövid külföldi távollét után oda tért vissza, portugál illetőségű volt; a később kiállított külföldi illetőségigazolás a korábbi évekre semmit sem bizonyított, és a nem-illetőség bizonyítása az adózót terhelte.
Centro de Arbitragem Administrativa (CAAD), adóügyi választottbíróság, 226/2023-T, 02.01.2024 — Egy labdarúgóedző, akinek kínai szerződése 2016. augusztus 1-jén, 213 portugáliai nap után kezdődött (korábbi távozását nem bizonyították), 2016 egészére portugál illetőségű maradt az art. 16(14)–(15) CIRS alapján, mert későbbi jövedelmét terhelő kínai adó a portugál adó 60%-a alatt volt. 2017-re a portugáliai lakás, amelyben a családja élt, nem tette illetőségűvé, mert hiányzott a jelenlegi szándék, hogy azt szokásos lakóhelyként használja (az illetőséget személyenként kell megállapítani, art. 16(5)); a 2017-es adómegállapítást megsemmisítették.
Supremo Tribunal Administrativo (STA), az adóügyi szekció teljes ülése, 084/25.9BALSB (jogegységi határozat), 28.01.2026 — A nem szokásos belföldi illetőségűként (NHR) való nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtása az art. 16(10) CIRS (2023-ban hatályos szöveg) alapján a rendszerhez való hozzáférés feltétele; az anyagi feltételek teljesülése kérelem nélkül nem elég.
Supremo Tribunal Administrativo (STA), adóügyi szekció, 0842/23.9BESNT, 29.05.2024 — Az NHR-nyilvántartásba vétel deklaratív hatályú, nem az adóhatóság engedélye: ha az art. 16(8) feltételei teljesülnek (az illetőség megszerzésének évére vizsgálva), a március 31-i határidő után benyújtott kérelem is lehetséges, de a rendszer ekkor csak az NHR-nyilvántartásba vétel évétől alkalmazandó.
Supremo Tribunal Administrativo (STA), az adóügyi szekció teljes ülése, 0214/25.0BALSB (jogegységi határozat), 29.04.2026 — A volt belföldiek rendszerénél (art. 12-A CIRS; az ügyben az akkor hatályos szöveg szerint «három előző év», ma öt) az a feltétel, hogy az adózó nem volt belföldi illetőségű, az art. 16 CIRS szerinti adóügyi illetőségre vonatkozik. Az adóhatóság csak akkor tagadhatja meg a rendszer alkalmazását, ha bizonyítja, hogy e évek valamelyikében teljesült az art. 16 valamely kritériuma; nem elég, hogy az adózó az adott év egy részében, 183 napnál rövidebb ideig Portugáliában tartózkodott. A rendszer alkalmazását megtagadó választottbírósági határozatot megsemmisítették.

Frissítve 10.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.

Ellenőrizze illetőségét