Adóügyi illetőség Mexikóban magyar adózóknak
Mexikó nem számolja a napokat. Belföldi illetőségű lesz, amint Mexikóban lakóhelyet (casa habitación) létesít — saját vagy lakás céljára bérelt lakást, nem csak ideiglenesen, turisztikai céllal használt szállást. Ha Magyarországon is van lakása, a létérdekek központja dönt: a törvény szerint Mexikóban van, ha éves jövedelmének több mint 50%-a mexikói forrásból származik (a fizikailag Mexikóban végzett távmunka is), vagy ott van szakmai tevékenységének fő központja. A mexikói állampolgárt az ellenkező bizonyításáig belföldi illetőségűnek tekintik. Aki elköltözik, legkésőbb 15 nappal előtte be kell jelentenie a mexikói adóhatóságnak (SAT) — különben belföldi illetőségű marad. Magyarország például állampolgárság, kizárólag magyarországi állandó lakóhely, a létérdekek központja vagy a naptári évben legalább 183 nap alapján tekinti belföldi illetőségűnek. A kettős illetőséget a 2011. évi magyar–mexikói egyezmény 4. cikk (2) bekezdése oldja fel; Magyarország a Mexikóban adóztatható jövedelmet mentesíti, osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál a mexikói adót beszámítja.
Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Mexikó) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.
Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Mexikó
Mexikó a természetes személy illetőségét elsősorban a lakóhely (casa habitación) alapján határozza meg: aki Mexikóban lakóhelyet létesített, ott belföldi illetőségű; ha más államban is van lakóhelye, a létérdekek központja dönt. Az ideiglenesen, turisztikai céllal használt szállás nem számít. A törvény napküszöböt nem állapít meg.
Ha csak Mexikóban van lakóhelye, további vizsgálat nélkül mexikói belföldi illetőségű. Ha Magyarországon (vagy egy harmadik államban) is van lakóhelye, Mexikó azt vizsgálja, hol van a létérdekei központja.
A létérdekek mexikói központjának első törvényi vélelme: a naptári évben összes jövedelmének több mint 50%-a mexikói forrásból származik. A bér vagy díj forrása az a hely, ahol a munkát fizikailag végezték (art. 154, 156 LISR), így a Mexikóból külföldi munkáltatónak vagy megbízónak végzett távmunka is mexikói forrású.
A második törvényi vélelem: szakmai tevékenységének fő központja Mexikóban van. A vélelmek felsorolása a törvényben nyitott («entre otros casos»), ezért ha egyik sem áll fenn, a létérdekek központját az összes személyi és gazdasági kapcsolat alapján ítélik meg.
Mexikói lakóhely nélkül az art. 9o CFF szerint csak akkor lehet Mexikóban belföldi illetőségű, ha mexikói állampolgárként köztisztviselő, ha állampolgárként nem döntötte meg az illetőség vélelmét, vagy ha korábban belföldi illetőségű volt, és a SAT-nak tett bejelentés nélkül költözött el.
A mexikói állampolgárt az ellenkező bizonyításáig mexikói belföldi illetőségűnek kell tekinteni. Aki Mexikóban élt és elköltözött, csak a SAT-nak tett bejelentés és az új adóügyi illetőség igazolása után szűnik meg belföldi illetőségű lenni.
A Mexikóban lakóhellyel nem rendelkező külföldi nem belföldi illetőségű, ha korábban nem volt mexikói belföldi illetőségű. Aki Mexikóban élt és elköltözött, csak a SAT-nak tett bejelentés és az új adóügyi illetőség igazolása után szűnik meg belföldi illetőségű lenni.
Az ideiglenesen, turisztikai céllal használt szállás nem casa habitación (art. 5 Reglamento CFF). Ha mégis van lakóhelye egy másik (például harmadik) államban, Mexikó a létérdekek központját vizsgálja.
A bér vagy díj forrása az az állam, ahol a munkát fizikailag végezték (art. 154, 156 LISR): a Mexikóból magyar munkáltatónak vagy megbízónak végzett távmunka mexikói forrású.
A törvény a «szakmai tevékenység fő központját» nem határozza meg; az adóhatóság azt vizsgálja, hol dolgozik, hol folytat szabad foglalkozást vagy vállalkozást túlnyomórészt.
Törvényi vélelmek (a jövedelem több mint 50%-a Mexikóból, vagy ott a fő szakmai tevékenység) hiányában a mexikói adóhatóságnak kell bizonyítania, hogy érdekeinek központja Mexikóban van — a családot, a vagyont és a társadalmi kapcsolatokat együtt értékelik.
A létérdekek központjára vonatkozó vélelmek felsorolása a törvényben nyitott; őrizze meg a Magyarországhoz fűződő kapcsolatok (család, munka, vagyon, bankszámlák) bizonyítékait.
A bizonyítási teher Önt terheli: őrizze meg a NAV illetőségigazolását, valamint a Mexikón kívüli lakóhelyét és kapcsolatait igazoló iratokat.
Mexikó nem számolja a napokat: a lakóhely (casa habitación), a létérdekek központja és az állampolgárság dönt. Ha hosszabb ideig ugyanabban a bérelt lakásban él nem turisztikai céllal, az adóhatóság ezt lakóhely létesítésének tekintheti.
A kedvezményes adórendszerre vonatkozó szabály (az illetőség további 5 évig fennmarad) Magyarországra költözéskor nem alkalmazandó: a SAT Magyarországot az átfogó információcsere-megállapodással rendelkező államok között tartja nyilván (regla 2.1.2 RMF 2026), a jövedelemadók behajtásában és az iratok kézbesítésében pedig a két állam az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezmény alapján segíti egymást. Ezért a magyar 15%-os szja akkor sem tartja fenn a mexikói illetőséget, ha az a mexikói ISR 75%-ánál kevesebb.
Kérjen illetőségigazolást a NAV-tól — ezzel igazolja új adóügyi illetőségét.
A bejelentést legkésőbb 15 nappal az illetőség megváltozása előtt kell benyújtani; tegye meg mielőbb, hogy a következő években se maradjon mexikói belföldi illetőségű.
- Mexikóban lakóhelyet (casa habitación) létesített, Magyarországon pedig nincs lakása — a mexikói tartózkodás napjainak számától függetlenül mexikói adóügyi illetőségű (art. 9o, fr. I, inc. a) CFF). Mexikó a világjövedelmét adóztatja (art. 1 LISR) 1,92–35%-os tarifa szerint, és a magyar adót a mexikói adó erejéig beszámítja (art. 5 LISR; a magyar–mexikói egyezmény 23. cikk (2) a) pont).
- Mexikóban és Magyarországon is van lakása, és a naptári évben összes jövedelmének több mint 50%-a mexikói forrásból származik — a törvény szerint létérdekeinek központja Mexikóban van, így mexikói adóügyi illetőségű (art. 9o, fr. I, inc. a), 1. pont CFF). Mexikó a világjövedelmét adóztatja (art. 1 LISR); a magyarországi illetőséggel való ütközést a magyar–mexikói egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönti el.
- Mexikóban és Magyarországon is van lakása, és szakmai tevékenységének fő központja Mexikóban van — a törvény szerint létérdekeinek központja Mexikóban van, így mexikói adóügyi illetőségű (art. 9o, fr. I, inc. a), 2. pont CFF). Mexikó a világjövedelmét adóztatja (art. 1 LISR); a magyarországi illetőséggel való ütközést a magyar–mexikói egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönti el.
- Mexikóban és Magyarországon is van lakása, és saját megítélése szerint létérdekeinek központja Mexikóban van. Az art. 9o CFF vélelmeinek felsorolása nyitott, ezért valószínűleg mexikói adóügyi illetőségű, és Mexikó a világjövedelmét adóztatja (art. 1 LISR). A magyarországi illetőséggel való ütközést a magyar–mexikói egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönti el.
- Mexikói állampolgár, és a mexikói állam köztisztviselője vagy alkalmazottja — mexikói lakóhely nélkül és külföldi létérdek-központtal is mexikói adóügyi illetőségű (art. 9o, fr. I, inc. b) CFF). Mexikó a világjövedelmét adóztatja; a közszolgálati díjazást a magyar–mexikói egyezmény 18. cikke szerint főszabályként csak Mexikó adóztatja.
- A SAT-nak bejelentette adóügyi illetősége megváltozását, de új illetőségét más államban nem tudja igazolni. Az art. 9o CFF szerint a bejelentés évében és az azt követő öt évben mexikói belföldi illetőségű marad — Mexikó a világjövedelmét adóztatja. Ha Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti, a magyar–mexikói egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt.
- Mexikói adóügyi illetőségű volt, és úgy költözött el, hogy illetősége megváltozását nem jelentette be a SAT-nak — az art. 9o CFF szerint nem veszíti el mexikói belföldi illetőségét, akkor sem, ha ott már nincs lakása. Mexikó a világjövedelmét adóztatja. Ha Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti, a magyar–mexikói egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: ha állandó lakóhelye csak Magyarországon van, az egyezmény alkalmazásában magyar illetőségű.
Mikor nem belföldi illetőségű
- Mexikóban és Magyarországon is van lakása, de jövedelmének nem több mint 50%-a mexikói forrású, szakmai tevékenysége nem Mexikóban összpontosul, létérdekeinek központja pedig Magyarországon van. Valószínűleg nem mexikói belföldi illetőségű (art. 9o, fr. I, inc. a) CFF), és Mexikóban csak a mexikói forrású jövedelme után adózik (art. 1 LISR, Título V).
- Mexikói állampolgár, de Mexikóban nincs lakása, és soha nem volt ott adóügyi illetőségű. A törvény a mexikói állampolgárt az ellenkező bizonyításáig mexikói belföldi illetőségűnek tekinti (art. 9o CFF); ha ezt meg tudja dönteni, nem mexikói belföldi illetőségű, és Mexikóban csak a mexikói forrású jövedelme után adózik.
- Nem mexikói állampolgár, Mexikóban nincs lakóhelye (casa habitación), és nem volt ott adóügyi illetőségű — Mexikóban külföldi illetőségű. A Mexikóban töltött napok száma önmagában nem dönt. Mexikó csak a mexikói forrású jövedelmet adóztatja végleges adóval (LISR Título V): a mexikói munkáért kapott bért évi 125 900 peso felett 15%-kal, 1 000 000 peso felett 30%-kal (adó nélkül, ha Mexikóban létesítménnyel nem rendelkező külföldi személy fizeti, és 183 napnál kevesebbet tartózkodik ott), a díjakat 25%-kal, az osztalékot 10%-kal.
- Mexikóban élt, elköltözött, a SAT-nak bejelentette adóügyi illetősége megváltozását, és új illetőségét a külföldi adóhatóság igazolásával tudja bizonyítani. Mexikóban nincs lakása — az illetőség megváltozásának napjától nem mexikói belföldi illetőségű (art. 9o CFF), és Mexikóban csak a mexikói forrású jövedelme után adózik.
Hol ütközik a másik állam (Mexikó) joga a magyar szabályokkal
- Ütközés: mexikói illetőség, miközben Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti. Mexikó belföldi illetőségűnek tekinti a mexikói lakóhely (casa habitación) és a létérdekek mexikói központja, a mexikói állampolgárság vagy amiatt, hogy a SAT-nak tett bejelentés nélkül költözött el; Magyarország például magyar állampolgárság, kizárólag magyarországi állandó lakóhely, a létérdekek központja vagy a naptári évben legalább 183 napos itt-tartózkodás alapján — mindkettő a világjövedelmet adóztatja. Az egyezmény alkalmazásában az illetőséget a 2011. évi magyar–mexikói egyezmény 4. cikk (2) bekezdése határozza meg: ha állandó lakóhelye csak az egyik államban van, ott illetőségű; ha mindkettőben, abban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (létérdekek központja); majd a szokásos tartózkodási hely és az állampolgárság dönt; ha mindkét államnak vagy egyiknek sem állampolgára, az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.
- Ütközés: magyar állampolgárként Mexikóban élve is belföldi illetőségű marad. Az Szja tv. a magyar állampolgárt akkor is belföldi illetőségűnek tekinti, ha Mexikóban él; kivétel csak a kettős állampolgár, akinek nincs bejelentett magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye. Ha Mexikó is belföldi illetőségűnek tekinti, a kettős illetőséget az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése oldja fel: az állampolgárság csak a harmadik lépés, az állandó lakóhely, a létérdekek központja és a szokásos tartózkodási hely után. Ha az egyezmény szerint mexikói illetőségű, Magyarország csak az egyezmény szerint itt adóztatható jövedelmet adóztathatja.
- Létérdekek központja: Mexikó a jövedelem forrását nézi. Mexikó a létérdekek központját már akkor Mexikóban lévőnek tekinti, ha a naptári évben jövedelmének több mint 50%-a mexikói forrásból származik, vagy szakmai tevékenységének fő központja ott van. A bér és a díj abból az államból származik, ahol a munkát fizikailag végzik: a Mexikóból magyar munkáltatónak vagy megbízónak végzett távmunka tehát mexikói jövedelem. Az egyezmény 4. cikk (2) bekezdés a) pontja ezzel szemben a személyi és gazdasági kapcsolatok összességét (család, munka, vagyon, társadalmi kapcsolatok) értékeli, és a magyar Szja tv. is így tekint a létérdekek központjára — a két állam eredménye ezért eltérhet.
- Ütközés: a megtartott magyarországi lakás a magyar illetőséget is fenntarthatja. Ha Magyarországon olyan lakása marad, amely bármikor rendelkezésére áll, és Mexikóban is van lakása, az Szja tv. a létérdekek központját, ha az sem állapítható meg, a naptári évi legalább 183 napos tartózkodást vizsgálja; magyar állampolgárként pedig — a bejelentett magyarországi lakcím nélküli kettős állampolgár kivételével — lakástól függetlenül belföldi illetőségű marad. Ha az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése Mexikóhoz rendeli, Magyarország csak úgy adóztathatja, ahogyan az egyezmény a forrás államának megengedi (például a magyarországi ingatlan jövedelmét, a Magyarországon végzett munka bérét, a 18. cikk szerinti közszolgálati díjazást).
Amit még érdemes tudni
- Mexikó nem számolja a napokat: fél év ott-tartózkodás nem tesz belföldi illetőségűvé. A magyar szabály a naptári évben legalább 183 napos belföldi tartózkodásnál szokásos tartózkodási helyet állapít meg (a ki- és beutazás napja egész napnak számít); a mexikói jog ezzel szemben napküszöböt nem ismer: a lakóhely (casa habitación) és a létérdekek központja dönt. Fél évnél többet is tölthet Mexikóban anélkül, hogy ott belföldi illetőségű lenne, ha ideiglenesen, turisztikai céllal tartózkodik ott — és fordítva, az első naptól belföldi illetőségű lehet, ha ott lakóhelyet létesített. Ha hosszabb ideig ugyanabban a bérelt lakásban él nem turisztikai céllal, az adóhatóság ezt casa habitación létesítésének tekintheti.
- Kiköltözés Mexikóból: bejelentés a SAT-nak legkésőbb 15 nappal előtte. A mexikói illetőség megszüntetéséhez legkorábban két hónappal és legkésőbb 15 nappal a kiköltözés előtt be kell jelentenie a SAT-nak adóügyi illetősége megváltozását (aviso de cambio de residencia fiscal; ficha 30/CFF, ha mexikói tevékenységét megszünteti, vagy 28/CFF, ha továbbra is van mexikói jövedelme). Bejelentés nélkül mexikói belföldi illetőségű marad; ha új illetőségét nem igazolja (például a NAV illetőségigazolásával), a bejelentés évében és az azt követő öt évben is. Ha olyan államba költözik, ahol jövedelmei kedvezményes adórendszer alá tartoznak (az ott fizetett adó a mexikói ISR 75%-ánál kevesebb, art. 176 LISR), szintén további öt évig belföldi illetőségű marad — kivéve, ha az államnak Mexikóval átfogó információcsere-megállapodása és a kézbesítésben és behajtásban való segítségnyújtásról szóló megállapodása van. Magyarországra ez a kivétel vonatkozik: az információcserét a SAT is elismeri (regla 2.1.2 RMF 2026), a jövedelemadók behajtásában és az iratok kézbesítésében pedig a két állam az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezmény alapján segíti egymást (Magyarország csak a már fennálló követelésekre tett fenntartást). Ezért a magyar 15%-os szja, amely gyakran a mexikói ISR 75%-a alatt marad, nem hosszabbítja meg a mexikói illetőséget. Amíg mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt.
- A költözés éve: Mexikó megosztja az évet, Magyarország nem. Mexikóban az illetőség a lakóhely (casa habitación) létesítésével kezdődik, és a SAT-nak bejelentett illetőségváltás napjával ér véget (art. 9o CFF). Aki az év során költözik el, arra az évre nem nyújt be mexikói éves bevallást: a megfizetett adóelőlegek végleges adónak számítanak (art. 90 LISR); a kiköltözés utáni mexikói jövedelmet a külföldi illetőségűekre irányadó forrásadó terheli. A magyar jog az illetőséget nem bontja év közbeni szakaszokra; az egyezmény sem tartalmaz külön szabályt a költözés évére, ezért ha abban az évben mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, a 4. cikk (2) bekezdése dönt. Vesse össze a két állam időszakait, és kettős adóztatás esetén kezdeményezzen kölcsönös egyeztetési eljárást (25. cikk, három éven belül).
- Munkavégzés Mexikóban mexikói illetőség nélkül: 183 nap bármely 12 hónapban. A Mexikóban fizikailag végzett munka bére mexikói forrású — akkor is, ha mexikói tartózkodása alatt magyar munkáltatónak dolgozik távmunkában. A külföldi illetőségű végleges adót fizet: évi 125 900 peso felett 1 000 000 pesóig 15%-ot, felette 30%-ot; az önálló szolgáltatások díja után a bruttó összeg 25%-át; ha Mexikóban létesítménnyel nem rendelkező külföldi személy fizet, és bármely 12 hónapos időszakban 183 napnál kevesebbet tölt Mexikóban, nem kell adót fizetni (art. 154, 156 LISR). Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, Mexikó nem adóztathatja a bért, ha a 14. cikk (2) bekezdésének mindhárom feltétele teljesül: az adóévben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időszakban legfeljebb 183 nap Mexikóban, a munkáltató nem mexikói illetőségű, és a bért nem mexikói telephelye viseli. Önálló tevékenység: az egyezményben nincs külön cikk — Mexikó csak akkor adóztathat, ha ott állandó üzleti helye van, vagy tevékenysége Mexikóban bármely 12 hónapos időszakban meghaladja a 183 napot, és akkor is csak az annak betudható jövedelmet (5. cikk (3) c) pont, 7. cikk). Ha Mexikó adóztathat, Magyarország a jövedelmet mentesíti (23. cikk (1) a) pont).
- Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást mexikói jövedelemnél. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, a Mexikóban adóztatható jövedelmet (például a mexikói munka bérét, a mexikói telephely nyereségét, a mexikói ingatlan jövedelmét és eladásának nyereségét, a legalább 25%-os részesedés eladásából származó nyereséget vagy a 21. cikk szerinti egyéb mexikói jövedelmet) Magyarország mentesíti (23. cikk (1) a) pont); a mentes jövedelmet a többi jövedelem adójánál figyelembe veheti (23. cikk (3)), ennek az egykulcsos szja mellett gyakorlati hatása nincs. Osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál — amelyeket Mexikó legfeljebb 15%, illetve 10% forrásadóval terhelhet (10–12. cikk) — a mexikói adót számítja be, legfeljebb az arra jutó magyar adóig (23. cikk (1) b) pont): a mexikói osztalék 10%-os mexikói forrásadója (art. 164 LISR) után így Magyarországon a 15%-os szja-ból a különbözetet kell megfizetni. A többoldalú egyezmény (MLI) a módszert nem változtatta meg.
- Mexikói illetőségűként: Mexikó beszámítja a magyar adót. Ha az egyezmény szerint mexikói illetőségű, Mexikó a világjövedelmét adóztatja, és a Magyarországon keletkezett jövedelem után megfizetett magyar adót legfeljebb az e jövedelemre jutó mexikói adóig beszámítja (23. cikk (2) a) pont; art. 5 LISR — Mexikó ezt egyezmény nélkül is megteszi). Magyarország ekkor csak az egyezmény szerint itt adóztatható jövedelmet adóztathatja, például a Magyarországon végzett munka bérét (a fizikailag Magyarországon végzett távmunka is belföldről származik, ha a 14. cikk megengedi), a magyarországi ingatlan jövedelmét, az osztalékot (legfeljebb 15%), a kamatot és a jogdíjat (legfeljebb 10%), valamint a magyar társaságban fennálló legalább 25%-os részesedés eladásának nyereségét; más jövedelmet illetőség alapján már nem. Ha az adóztatás nem felel meg az egyezménynek, az ügyet az első értesítéstől számított három éven belül terjesztheti a lakóhelye szerinti állam illetékes hatósága elé (25. cikk).
- Mexikói illetőségű, magyar megbízókkal: önálló tevékenység és RESICO. Ha az egyezmény szerint mexikói illetőségű, és önálló tevékenységet folytat — magyar megbízóknak is —, Magyarország ezt a jövedelmet csak akkor adóztathatja, ha Magyarországon állandó üzleti helye van, vagy tevékenysége Magyarországon bármely 12 hónapos időszakban meghaladja a 183 napot, és akkor is csak az ennek a telephelynek betudható részt (5. cikk (1) és (3) c) pont, 7. cikk). Egyébként csak Mexikó adóztat; ha évi bevétele legfeljebb 3 500 000 peso, ott a RESICO-t választhatja — a befolyt bevétel 1–2,5%-a, levonások nélkül (art. 113-E LISR).
- Nyugdíjak és közszolgálat. A korábbi munkavégzésre tekintettel fizetett nyugdíjat — például a foglalkoztatói vagy magánnyugdíjat — csak a lakóhely szerinti állam adóztatja (17. cikk (1)). A kötelező nyugdíjrendszer alapján fizetett nyugdíjat azonban csak a kifizető állam adóztathatja (17. cikk (2)): a magyar társadalombiztosítási nyugdíjat mexikói illetőségű kedvezményezett esetén is csak Magyarország, a mexikói IMSS-nyugdíjat magyar illetőségű kedvezményezett esetén is csak Mexikó; ezt a nyugdíjat Magyarország mentesíti. Az állam vagy helyi hatósága által közszolgálatért fizetett díjazást főszabály szerint csak a kifizető állam adóztatja, kivéve, ha a szolgálatot a másik államban teljesítik, és a kedvezményezett ott belföldi illetőségű, és annak állampolgára, vagy nem kizárólag a szolgálat miatt vált ott belföldi illetőségűvé (18. cikk (1)). A közszolgálati nyugdíjra az egyezmény külön szabályt nem tartalmaz, így a 17. cikk alkalmazandó.
- Mexikói állampolgárság: a belföldi illetőség vélelme. A mexikói állampolgárt (a magyar–mexikói kettős állampolgárt is) az ellenkező bizonyításáig mexikói adóügyi illetőségűnek kell tekinteni (art. 9o CFF): bizonyítania kell, hogy Mexikóban nincs lakóhelye, és ha ott élt, hogy elköltözését bejelentette a SAT-nak, és igazolta új adóügyi illetőségét. Az állami szolgálatban álló mexikói állampolgár mindig mexikói belföldi illetőségű. Az egyezmény alkalmazásában az állampolgárság csak a 4. cikk (2) bekezdésének harmadik lépése — az állandó lakóhely, a létérdekek központja és a szokásos tartózkodási hely után; ha mindkét államnak állampolgára, az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel döntenek.
- Illetőségigazolások és iratok. Ha Magyarországon mexikói illetőségűként hivatkozik az egyezményre, a SAT adóügyi illetőségigazolására (constancia de residencia para efectos fiscales) van szüksége: ingyenesen, a «Mi portal» felületen RFC-vel és jelszóval kérhető, 8 napon belül adják ki, ha aktív az adónyilvántartásban, és pozitív igazolása van adókötelezettségei teljesítéséről. Ha Mexikóban magyar illetőségűként kéri az egyezményes kulcsokat vagy a 14. cikk (2) bekezdése szerinti mentességet, kérjen illetőségigazolást a NAV-tól — a mexikói hatóságok felülhitelesítés nélkül, fordítást csak kérésre követelve fogadják el (art. 4 LISR); a TFJA gyakorlata szerint más iratok ezt nem pótolják.
- Társadalombiztosítás: nincs magyar–mexikói szociális biztonsági egyezmény. Magyarországnak nincs Mexikóval szociális biztonsági egyezménye (a NAV listáján Mexikó nem szerepel), és a 883/2004/EK rendelet Mexikóra nem vonatkozik. Magyarországi munkavégzésnél ezért a járulékfizetési kötelezettség kizárólag a magyar jog szerint alakul (társadalombiztosítási járulék: 18,5%); mexikói igazolás nem mentesít alóla, és a magyar szolgálati időt nem számítják össze a mexikóival. A járulékokra a kettős adóztatási egyezmény nem vonatkozik, és azok nem az adóügyi illetőségtől függnek.
- Melyik egyezmény alkalmazandó: a 2011. évi magyar–mexikói egyezmény. Magyarország és Mexikó között a Mexikóvárosban, 2011. június 24-én aláírt, a jövedelemadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény és Jegyzőkönyve alkalmazandó (kihirdette: 2011. évi CXLV. törvény). Magyar, spanyol és angol szövege egyaránt hiteles, eltérő értelmezés esetén az angol irányadó. 2011. december 31-én lépett hatályba, és 2012. január 1-jétől alkalmazandó. A többoldalú egyezmény (MLI) 2024-től a preambulumot és a főcél-tesztet érinti; a 4. és a 23. cikket nem módosítja. Illetőségi szabály: 4. cikk (2) bekezdés; szolgáltatási telephely (szabad foglalkozásra vonatkozó külön cikk helyett): 5. cikk (3) b)–c) pont; munkaviszony: 14. cikk (183 nap bármely 12 hónapban); nyugdíjak: 17. cikk; közszolgálat: 18. cikk; a kettős adóztatás elkerülése: 23. cikk (Magyarország: mentesítés, osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál beszámítás); kölcsönös egyeztetési eljárás: 25. cikk (három év).
Hogyan oldható fel a kettős illetőség
Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdés alkalmazandó: Egyezmény a Magyar Köztársaság és a Mexikói Egyesült Államok között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén (Mexikóváros, 2011. június 24.; kihirdette: 2011. évi CXLV. törvény). A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.
Az egyezmény részletesen: jövedelmek, kulcsok, 183 napos szabály →
Kifejezések, amelyekkel Mexikóban találkozhat
- SAT
- a mexikói adóhatóság (Servicio de Administración Tributaria); kiállítja az adóügyi illetőségigazolást
- CFF
- a szövetségi adóügyi törvénykönyv (Código Fiscal de la Federación); illetőség — art. 9o
- casa habitación
- lakóhely, ahol él; a napok számától függetlenül mexikói belföldi illetőségűvé tesz
- centro de intereses vitales
- a létérdekek központja; Mexikóban többek között akkor van ott, ha a jövedelem több mint 50%-a mexikói forrású
- aviso de cambio de residencia fiscal
- bejelentés a SAT-nak az adóügyi illetőség megváltozásáról, legkésőbb 15 nappal a kiköltözés előtt
- constancia de residencia para efectos fiscales
- a SAT igazolása a mexikói adóügyi illetőségről az egyezmény alkalmazásához
Kérdések
Mexikói belföldi illetőségű leszek, ha több mint 183 napot töltök ott?
Nem feltétlenül: a mexikói jog nem számolja a napokat. Mexikói lakóhely (casa habitación) tesz belföldi illetőségűvé — saját vagy lakás céljára bérelt lakás; az ideiglenesen, turisztikai céllal használt szállás nem számít (art. 5 Reglamento CFF). Ha Magyarországon is van lakása, a létérdekek központja dönt: a jövedelem több mint 50%-a mexikói forrásból vagy ott a fő szakmai tevékenység mexikói illetőséget jelent. A fizikailag Mexikóban végzett távmunka mexikói forrású jövedelem. Magyarország közben a naptári évben számolja a 183 napot, így a két állam eredménye eltérhet.
Hogyan szüntethetem meg a mexikói illetőségemet?
Legkorábban két hónappal és legkésőbb 15 nappal a kiköltözés előtt jelentse be a SAT-nak adóügyi illetősége megváltozását (aviso de cambio de residencia fiscal; art. 9o CFF, art. 30 Reglamento CFF). Bejelentés nélkül mexikói belföldi illetőségű marad, akkor is, ha ott már nincs lakása. Ha új illetőségét nem igazolja — például a NAV illetőségigazolásával —, Mexikó a bejelentés évében és az azt követő öt évben is belföldi illetőségűnek tekinti. A kedvezményes adórendszerre vonatkozó ötéves szabály Magyarországra költözéskor nem alkalmazandó, mert a két állam információt cserél, és az adók behajtásában is segíti egymást. Magánszemélyekre vonatkozó kiköltözési adó Mexikóban nincs.
Mikor adóztathatja Mexikó a béremet, ha magyar illetőségű vagyok?
Mexikó a fizikailag ott végzett munka bérét adóztatja (külföldi illetőségűnél évi 125 900 peso felett 15%, 1 000 000 peso felett 30%), kivéve, ha az egyezmény 14. cikk (2) bekezdésének mindhárom feltétele teljesül: az adóévben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időszakban legfeljebb 183 nap Mexikóban, a munkáltató nem mexikói illetőségű, és a bért nem mexikói telephely viseli. Ha Mexikó adóztathat, Magyarország a bért mentesíti (23. cikk (1) a) pont). Önálló tevékenységnél Mexikó csak akkor adóztathat, ha ott állandó üzleti helye van, vagy tevékenysége bármely 12 hónapban meghaladja a 183 napot (5. cikk (3) c) pont, 7. cikk).
Források
Jogszabályok és hatósági iránymutatás
- art. 9o, fr. I Código Fiscal de la Federación (CFF), a DOF 2004.01.05. és 2021.11.12. szerinti szöveg (a diputados.gob.mx szövege; a CFF utolsó módosítása — DOF 2026.04.09.) — Mexikóban belföldi illetőségű az a természetes személy, aki: a) Mexikóban lakóhelyet (casa habitación) létesített; ha más államban is van lakóhelye, akkor belföldi illetőségű, ha létérdekeinek központja Mexikóban van — többek között (entre otros casos) akkor, ha a naptári évben összes jövedelmének több mint 50%-a mexikói forrásból származik, vagy ha szakmai tevékenységének fő központja Mexikóban van; b) mexikói állampolgár, aki az állam köztisztviselője vagy alkalmazottja, akkor is, ha létérdekeinek központja külföldön van. A mexikói állampolgárt az ellenkező bizonyításáig belföldi illetőségűnek kell tekinteni. A törvény napküszöböt nem állapít meg.
- art. 5 Reglamento del CFF (DOF 2014.04.02.) — Nem létesít Mexikóban lakóhelyet (casa habitación) az, aki egy ingatlanban ideiglenesen, turisztikai céllal tartózkodik, feltéve, hogy létérdekeinek központja nem Mexikóban van.
- art. 9o CFF, utolsó három bekezdés (a DOF 2021.11.12. szerinti szöveg, 2022.01.01-től hatályos) — Aki megszűnik Mexikóban belföldi illetőségű lenni, legkésőbb 15 nappal adóügyi illetőségének megváltozása előtt bejelentést (aviso) tesz az adóhatóságnál; bejelentés nélkül nem veszíti el belföldi illetőségét. Akkor sem veszíti el, ha új adóügyi illetőségét nem igazolja, vagy olyan államban igazolja, ahol jövedelmei kedvezményes adórendszer (régimen fiscal preferente, LISR Título VI, Capítulo I) alá tartoznak — a bejelentés évében és az azt követő öt évben. A kedvezményes adórendszerre vonatkozó szabály nem alkalmazandó, ha az új államnak Mexikóval átfogó adóügyi információcsere-megállapodása, továbbá az adók kézbesítésében, megállapításában és beszedésében való kölcsönös adminisztratív segítségnyújtást lehetővé tevő nemzetközi megállapodása van.
- art. 29 fr. XVII, art. 30 fr. XIV Reglamento del CFF; regla 2.5.1 Resolución Miscelánea Fiscal (RMF) 2026 (a SAT egységes szerkezetű szövege, 2026.10.02-i állapot) — Az adóügyi illetőség megváltozásáról szóló bejelentést legkésőbb 15 nappal és legkorábban két hónappal a változás napja előtt kell benyújtani. Aki Mexikóban minden tevékenységét megszünteti, tevékenység-szüneteltetési bejelentésként (ficha 30/CFF «Aviso de suspensión de actividades»), aki Mexikóban továbbra is adóköteles jövedelmet szerez, a tevékenységek és kötelezettségek módosításáról szóló bejelentésként (ficha 28/CFF) nyújtja be.
- art. 1 Ley del Impuesto sobre la Renta (LISR) — A mexikói belföldi illetőségűek minden jövedelmük után, annak forrásától függetlenül fizetnek jövedelemadót (ISR); a külföldi illetőségűek csak a mexikói forrású vagy mexikói telephelyüknek betudható jövedelmük után.
- art. 150, 152 LISR; az RMF 2026. évi Anexo 8-a (DOF 2025.12.28.), a 2026. évi éves adó tarifája — A belföldi illetőségű természetes személyek éves ISR-je 1,92%-tól 35%-ig terjedő progresszív tarifa szerint számítandó; a sávhatárokat 2026-ra az inflációval emelték (szorzó 1,13213, 2025. november / 2022. november): az adóköteles jövedelem 5 107 703,93 peso feletti része után 35%. Az éves bevallást a következő év áprilisában kell benyújtani (art. 150); nem kell bevallást benyújtania annak, akinek csak legfeljebb 400 000 peso bére volt, amelyből az adót levonták.
- art. 153–167 LISR (Título V — telephellyel nem rendelkező külföldi illetőségűek) — A külföldi illetőségű végleges adót fizet, amelyet a mexikói illetőségű kifizető von le (ennek hiányában 15 napon belül maga vallja be): bér és nyugdíj — évente az első 125 900 peso adómentes, ezt követően 1 000 000 pesóig 15%, felette 30% (art. 154–155); a Mexikóban telephellyel vagy más létesítménnyel nem rendelkező külföldi személy által fizetett bér és díj mentes, ha a mexikói tartózkodás bármely 12 hónapos időszakban (egyfolytában vagy megszakításokkal) 183 napnál rövidebb (art. 154, 156); a Mexikóban nyújtott önálló szolgáltatások díja — a bruttó összeg 25%-a (art. 156); mexikói ingatlan bérbeadása, ingatlan vagy mexikói társaságok részvényeinek eladása — a bruttó összeg 25%-a (art. 160–161 feltételeivel a nyereség 35%-a választható); osztalék — 10% (art. 164); licencdíj és műszaki segítség — 25%, szabadalmak és védjegyek után — 35% (art. 167); kamat — az adóstól függően 4,9%-tól 35%-ig (art. 166).
- Magyar–mexikói egyezmény (2011) 4. cikk (2) bekezdés — Ha egy természetes személy mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű: a) csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja); b) ha nem határozható meg, melyik államban van létérdekeinek központja, vagy egyik államban sincs állandó lakóhelye, csak abban az államban, amelyben szokásos tartózkodási helye van; c) ha mindkét államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, csak abban az államban, amelynek állampolgára; d) ha mindkét Szerződő Állam állampolgára, vagy egyiké sem, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.
- Magyar–mexikói egyezmény (2011) 17. és 18. cikk — A korábbi munkavégzésre tekintettel fizetett nyugdíj és más hasonló térítés csak a kedvezményezett lakóhelye szerinti államban adóztatható (17. cikk (1)); az egyik állam kötelező nyugdíjrendszerének rendelkezései alapján fizetett nyugdíj és hasonló térítés azonban csak ebben az államban adóztatható (17. cikk (2)). Az állam, politikai alegysége vagy helyi hatósága által teljesített szolgálatért fizetett díjazás csak a kifizető államban adóztatható, kivéve, ha a szolgálatot a másik államban teljesítették, és a természetes személy ott belföldi illetőségű, és vagy annak állampolgára, vagy nem kizárólag a szolgálat teljesítése céljából vált ott belföldi illetőségűvé (18. cikk (1)); az állami üzleti tevékenységgel kapcsolatos szolgálatra a 14–16. cikk alkalmazandó (18. cikk (2)). A közszolgálati nyugdíjra az egyezmény külön szabályt nem tartalmaz.
- regla 2.1.2, fr. II, inciso u) és fr. III, inciso d) RMF 2026 — Az art. 9o CFF alkalmazásában a SAT Magyarországot («República de Hungría») a Mexikóval átfogó adóügyi információcsere-megállapodással rendelkező államok közé sorolja: 2011.12.31-től a hatályos, az OECD-modell 26. cikkének megfelelő információcsere-cikket tartalmazó kettős adóztatási egyezmény, 2016.01.01-től az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló egyezmény (DOF 2012.08.27.) alapján.
- Az adóügyekben történő kölcsönös adminisztratív segítségnyújtásról szóló Egyezmény és az azt módosító Jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 2014. évi XLII. törvény, 6. § (Magyarország fenntartása a 30. cikk (1) bekezdés c) pontja alapján) — Magyarország az egyezmény 30. cikk (1) bekezdése alapján egyetlen fenntartást tett, a c) pont szerintit: nem nyújt segítséget az egyezménynek Magyarország tekintetében történő hatálybalépésekor már fennálló adókövetelésekre. Az adókövetelések behajtásában (11–16. cikk) és az iratok kézbesítésében (17. cikk) — így a központi kormányzat nevében kivetett jövedelemadók (2. cikk (1) a) pont) tekintetében is — más fenntartása nincs.
- Convention on Mutual Administrative Assistance in Tax Matters (a 2010. évi Jegyzőkönyvvel módosított szöveg) — Mexikó fenntartásai (a holland kormány szerződés-adatbázisa, letéteményesi adatok) — Mexikó (2012.05.23.) a 30. cikk (1) bekezdés a), b), d) és e) pontja szerinti fenntartásait csak a 2. cikk (1) b) pontjában felsorolt adókra tette (a iii. pont C és D alpontja kivételével); a központi kormányzat nevében kivetett jövedelemadók (2. cikk (1) a) pont) tekintetében a behajtási segítség és az iratkézbesítés fenntartás nélkül alkalmazandó. Mexikó 2012.09.01-től részes fél.
- Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont — Belföldi illetőségű: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha más államnak is állampolgára, és belföldön nincs nyilvántartott lakóhelye vagy tartózkodási helye); b) a szabad mozgás jogával rendelkező személy, ha e jogát a naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja; c) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a hontalan személy; d) más személy, ha kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, ha létérdekei központja belföld, vagy – ha ezek nem döntenek – szokásos tartózkodási helye belföldön van.
- Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont a) — Belföldi illetőségű a magyar állampolgár, kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és Magyarországon nincs a személyiadat- és lakcímnyilvántartási törvény szerinti lakóhelye vagy tartózkodási helye.
- Szja tv. 2. § (4)–(5) — A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség); a külföldi illetőségűé csak a belföldről származó vagy nemzetközi szerződés, viszonosság alapján Magyarországon adóztatható bevételére. Ha a kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, azt kell alkalmazni.
- Art. (2017. évi CL. törvény) 7. § 44. pont — Szokásos tartózkodási helye Magyarországon annak van, aki az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napot belföldön tartózkodott.
- art. 176 LISR, harmadik és negyedik bekezdés (régimen fiscal preferente) — Kedvezményes adórendszer alá tartozik a jövedelem, ha külföldön nem adóztatják, vagy az ott ténylegesen megfizetett jövedelemadó kevesebb, mint az ugyanazon jövedelem után Mexikóban a LISR Título II vagy IV szerint fizetendő jövedelemadó 75%-a.
- Szja tv. 8. § (1) — Az adó mértéke – ha a törvény másként nem rendelkezik – az adóalap 15 százaléka.
- art. 90 LISR (a naptári éven belüli illetőségváltásra vonatkozó bekezdés) — A mexikói belföldi illetőségű természetes személy, aki a naptári év során illetőségét más államba helyezi át, a megfizetett adóelőlegeket végleges adónak tekinti, és éves bevallást nem nyújthat be.
- Magyar–mexikói egyezmény (2011) 25. cikk (1)–(2) bekezdés (kölcsönös egyeztetési eljárás) — Ha egy személy véleménye szerint az egyik vagy mindkét állam intézkedései az egyezménynek meg nem felelő adóztatáshoz vezetnek, ügyét a belső jogorvoslattól függetlenül annak az államnak az illetékes hatóságához terjesztheti elő, amelyben belföldi illetőségű (a 24. cikk (1) bekezdése alá tartozó ügyben annak, amelynek állampolgára), az egyezménynek meg nem felelő adóztatáshoz vezető intézkedésről szóló első értesítést követő 3 éven belül. A megállapodást az adóbevallás esedékességétől vagy benyújtásától (a későbbitől) számított 10 éven belül kell végrehajtani, feltéve, hogy a másik állam illetékes hatóságát 4 és fél éven belül értesítették.
- Magyar–mexikói egyezmény (2011) 14. cikk (1)–(2) bekezdés — A munkaviszonyból származó díjazás a munkavégzés helye szerinti államban is adóztatható. A másik államban végzett munkáért kapott díjazás azonban csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, ha mindhárom feltétel teljesül: a) a kedvezményezett a másik államban az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időtartamon belül egyfolytában vagy megszakításokkal összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik; b) a díjazást nem a másik államban belföldi illetőségű munkaadó fizeti, vagy nem az ő nevében fizetik; c) a díjazást nem a munkaadó másik államban lévő telephelye viseli.
- Magyar–mexikói egyezmény (2011) 5. cikk (1) és (3) bekezdés b)–c) pont, 7. cikk (1) bekezdés, 3. cikk (1) bekezdés k) pont — Az egyezményben nincs külön cikk a szabad foglalkozásra: az «üzleti tevékenység» magában foglalja a szabad foglalkozás vagy más önálló jellegű tevékenység végzését (3. cikk (1) k) pont), így az ebből származó jövedelemre a 7. cikk vonatkozik — a másik állam csak akkor és annyiban adóztathatja, amennyiben az ottani telephelynek betudható. Telephely az állandó üzleti hely, továbbá a vállalkozás munkavállalói útján nyújtott szolgáltatás, és a természetes személy által végzett szabad foglalkozás vagy más önálló tevékenység, ha az a másik államban egyfolytában vagy megszakításokkal bármely 12 hónapos időszakban meghaladja a 183 napot (5. cikk (3) b)–c) pont).
- Magyar–mexikói egyezmény (2011) 23. cikk — Magyarország: a magyar belföldi illetőségű személy olyan jövedelmét, amely az egyezmény szerint Mexikóban megadóztatható, mentesíti az adó alól (1. bekezdés a) pont); a 10., 11. és 12. cikk szerint Mexikóban megadóztatható jövedelemtételeknél (osztalék, kamat, jogdíj) a Mexikóban megfizetett adót levonja, legfeljebb az e jövedelemre eső, levonás előtt számított magyar adóig (1. bekezdés b) pont). Mexikó: saját joga szerint beszámítja a Magyarországon keletkezett jövedelem után megfizetett magyar adót, legfeljebb az e jövedelem után Mexikóban fizetendő adóig (2. bekezdés a) pont). A mentesített jövedelmet a lakóhely szerinti állam a többi jövedelem adójának kiszámításánál figyelembe veheti (3. bekezdés).
- Magyar–mexikói egyezmény (2011) 10–12. cikk — A forrás állama az osztalékot legfeljebb 15%-kal (a tőke legalább 10%-ával rendelkező társaság haszonhúzónál 5%-kal), a kamatot és a jogdíjat legfeljebb 10%-kal adóztathatja, ha a haszonhúzó a másik államban belföldi illetőségű. Csak a lakóhely szerinti államban adóztatható a kamat, ha haszonhúzója vagy fizetője az állam, annak politikai alegysége, helyi hatósága vagy központi bankja, valamint a Mexikóból származó kamat, ha azt a Magyar Export-Import Bank, a Mehib vagy az MFB által legalább 3 évre nyújtott, garantált vagy biztosított kölcsönre fizetik (és fordítva a Banco de México, Bancomext, Nafin és Banobras kölcsöneire) (11. cikk (3)).
- Magyar–mexikói egyezmény (2011) 13. cikk — Az ingatlan és a több mint 50%-ban a másik államban fekvő ingatlanból értéket nyerő részvények elidegenítéséből származó nyereség az ingatlan fekvése szerinti államban is adóztatható (13. cikk (1)–(2)). A másik államban belföldi illetőségű társaság részvényeinek, részesedésének elidegenítéséből származó nyereséget ez a másik állam akkor adóztathatja, ha az elidegenítő a kapcsolt személyekkel együtt az elidegenítést megelőző 12 hónapban bármikor legalább 25%-os részesedéssel bírt (13. cikk (3)). Minden más vagyon elidegenítéséből származó nyereség csak az elidegenítő lakóhelye szerinti államban adóztatható (13. cikk (6)).
- Magyar–mexikói egyezmény (2011) 21. cikk (egyéb jövedelem) — Az egyik államban belföldi illetőségű személy jövedelmének az egyezmény előző cikkeiben nem tárgyalt részei, amelyek a másik államban keletkeznek, ebben a másik államban is megadóztathatók.
- art. 5 LISR (a külföldi adó beszámítása) — A mexikói belföldi illetőségű a Mexikóban is adóköteles külföldi forrású jövedelem után külföldön megfizetett jövedelemadót legfeljebb az e jövedelemre jutó mexikói adó összegéig beszámíthatja; ehhez egyezmény nem szükséges.
- Szja tv. 3. § 4. pont d) — Nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetén a jövedelemszerzés helye a tevékenységvégzés szokásos helye szerinti állam: a Magyarországon fizikailag végzett munka (külföldi munkáltatónak végzett távmunka is) belföldről származó jövedelem.
- art. 113-E – 113-J LISR (Régimen Simplificado de Confianza, RESICO) — Azok a belföldi illetőségű természetes személyek, akiknek csak vállalkozói, szabadfoglalkozású vagy bérbeadásból származó jövedelmük van (emellett bér vagy kamat is lehet), és az előző évben ilyen bevételük legfeljebb 3 500 000 peso volt, az ISR-t havonta a ténylegesen befolyt bevétel 1–2,5%-ával, levonások nélkül fizethetik, és éves bevallást nyújtanak be.
- regla 2.1.3 RMF 2026; ficha de trámite 24/CFF «Solicitud de constancia de residencia para efectos fiscales» (az RMF 2026 Anexo 2-je, a DOF 2026.07.17-i módosítással) — A mexikói adóügyi illetőségigazolást a SAT ingyenesen adja ki, a «Mi portal» felületen RFC-vel és jelszóval kérhető: a kérelemben eskü alatt kell nyilatkozni arról, hogy más államban nincs adóügyi illetősége, és meg kell jelölni az egyezményt; feltétel az aktív adónyilvántartási státusz és az adókötelezettségek teljesítéséről szóló pozitív igazolás; az ügyintézési határidő 8 nap.
- art. 4 LISR (egyezményes kedvezmények) — A kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények kedvezményei csak azokat illetik meg, akik igazolják, hogy a másik államban belföldi illetőségűek, és teljesítik az egyezmény feltételeit és a LISR eljárási követelményeit; a külföldi illetőségigazoláshoz nem kell felülhitelesítés, fordítást csak az adóhatóság kérésére kell benyújtani. A kifizető az egyezményes csökkentett kulcsot közvetlenül alkalmazhatja.
- NAV – Adóigazolás, jövedelemigazolás, illetőségigazolás kérése — Az illetőségigazolás igazolja, hogy a kérelmező belföldi adóalany; magyar és angol nyelven, ingyenesen állítják ki; IGAZOL-nyomtatványon (ÁNYK), telefonon (1819), postán vagy személyesen kérhető; a kiadás határideje hat naptári nap, személyesen azonnal.
- NAV — Magyarország 2020. december 1-jén hatályos szociálpolitikai- és szociális biztonsági egyezményei — A NAV listája szerint Magyarország kétoldalú szociális biztonsági egyezményei: Albánia, Ausztrália, Bosznia-Hercegovina, India, Japán, Kanada, Koreai Köztársaság, Macedónia, Moldova, Mongólia, Montenegró, Québec, Szerbia, USA, Törökország, Oroszország; szociálpolitikai egyezmény: Koszovó, Ukrajna. Mexikó nem szerepel a listán (2026.11.13-án megnyitva).
- Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 25. § (1) — A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék. A Tbj. rendelkezéseit a koordinációs uniós rendeletek, illetve a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre azok szabályai szerint kell alkalmazni.
- 2011. évi CXLV. törvény 1–3. §; 38/2011. (XII. 20.) KüM határozat; az egyezmény 28. cikke — Aláírás: Mexikóváros, 2011. június 24., magyar, spanyol és angol nyelven, mindhárom szöveg egyaránt hiteles, eltérő értelmezés esetén az angol irányadó. A későbbi értesítés kézhezvétele: 2011. december 1.; hatálybalépés: 2011. december 31. (38/2011. (XII. 20.) KüM határozat). Alkalmazás: a forrásnál levont adóknál a 2012. január 1-jén vagy azt követően keletkezett jövedelmekre, az egyéb jövedelemadóknál a 2012. január 1-jén vagy azt követően kezdődő adóévekre (28. cikk (2)).
- 2021. évi III. törvény (a Multilaterális Adóegyezmény kihirdetéséről) — Magyarország bejelentései (az egyezmény a 42. sorszámon, Mexikó) — Magyarország a magyar–mexikói egyezményt az MLI hatálya alá tartozó egyezményként jelentette be; bejelentette a preambulum szövegét és a 22. cikk (1)–(2) bekezdését (kedvezmények korlátozása) mint az MLI 7. cikke szerinti meglévő rendelkezést, valamint a 25. cikk (1) bekezdés második mondatát (hároméves határidő). Az MLI 16. cikk (1) bekezdésének első mondatára Magyarország az (5) a) pont szerinti fenntartást tette, így az egyeztető eljárás továbbra is a lakóhely szerinti államnál kezdeményezhető. Az MLI a 4. és a 23. cikket nem módosítja; Mexikó tekintetében az egyezményre 2024.01.01-től hatályos.
- art. 140 LISR (természetes személyek osztaléka) — A belföldi illetőségű a mexikói társaságok osztalékát a rá jutó társasági jövedelemadóval együtt (szorzó 1,4286) a jövedelméhez számítja, és ezt az adót beszámítja; a társaság ezen felül az osztalékból 10% végleges adót von le.
- Magyar–mexikói egyezmény (2011) 4. cikk (2) bekezdés a) pont — Ha egy természetes személy mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; amennyiben mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja).
- Magyar–mexikói egyezmény (2011) 4. cikk (2) bekezdés b) pont — Amennyiben nem határozható meg, hogy melyik államban van létérdekeinek a központja, vagy ha egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van.
- Magyar–mexikói egyezmény (2011) 4. cikk (2) bekezdés c)–d) pont — Amennyiben mindkét államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelynek állampolgára (c); amennyiben mindkét Szerződő Állam állampolgára, vagy egyiké sem, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést (d).
- Magyar–mexikói egyezmény (2011) 25. cikk (kölcsönös egyeztetési eljárás) — Ha egy személy véleménye szerint az egyik vagy mindkét Szerződő Állam intézkedései az egyezménynek meg nem felelő adóztatáshoz vezetnek, ügyét a belső jogorvoslattól függetlenül annak az államnak az illetékes hatóságához terjesztheti elő, amelyben belföldi illetőségű (a 24. cikk (1) bekezdése alá tartozó ügyben annak, amelynek állampolgára), az első értesítést követő 3 éven belül; az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel törekednek az ügy rendezésére.
Frissítve 17.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.
További országok
- Adózás – az Egyesült Államokban
- Adózás – Argentínában
- Adózás – Ausztriában
- Adózás – Bangladesben
- Adózás – Brazíliában
- Adózás – Csehországban
- Adózás – az Egyesült Arab Emírségekben
- Adózás – az Egyesült Királyságban
- Adózás – Franciaországban
- Adózás – Grúziában
- Adózás – Hollandiában
- Adózás – Indiában
- Adózás – Indonéziában
- Adózás – Japánban
- Adózás – Kanadában
- Adózás – Kínában
- Adózás – Lengyelországban
- Adózás – Malajziában
- Adózás – Németországban
- Adózás – Olaszországban
- Adózás – Pakisztánban
- Adózás – Portugáliában
- Adózás – Romániában
- Adózás – Spanyolországban
- Adózás – Svájcban
- Adózás – Svédországban
- Adózás – Szingapúrban
- Adózás – Tajvanon
- Adózás – Törökországban
- Adózás – Ukrajnában