Adóügyi illetőség Indonéziában magyar adózóknak
Indonézia belföldi illetőségűnek tekinti, ha az érkezés napjától számított 12 hónapon belül több mint 183 napot tölt ott (a töredéknap egész napnak számít), és a napok számától függetlenül is, ha Indonéziában olyan helyen lakik, amelyet bármikor használhat, ha fő tevékenységeinek központja Indonéziában van, vagy ha letelepedési szándékkal tartózkodik ott: tartózkodási engedély (KITAP, ITAS), 183 napnál hosszabb munka- vagy bérleti szerződés. Az illetőség az érkezés napjától érvényes, és Indonézia a belföldi illetőségű világjövedelmét 5–35%-os sávos kulcsokkal adóztatja. Magyarország az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint a magyar állampolgárt — kettős állampolgárt csak bejelentett magyarországi lakcímmel — külföldön élve is belföldi illetőségűnek tekinti. Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az 1989. évi magyar–indonéz egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, végül — állampolgársági lépés nélkül — a két állam illetékes hatóságainak kölcsönös egyetértése.
Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Indonézia) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.
Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Indonézia
Indonézia az érkezés napjától számított 12 hónapon belül több mint 183 — azaz legalább 184 — napot számol, egyfolytában vagy megszakításokkal; a töredéknap egész napnak számít, így az érkezés és az indulás napja is. Ez a 12 hónap nem kötődik a naptári évhez. Az állampolgárság, a vízum és a saját lakás ennél az ismérvnél nem számít.
Az indonéz állampolgárokra külön szabályok vonatkoznak: a külföldön élő állampolgár csak akkor válik indonéziai külföldi illetőségűvé, ha teljesíti a törvényi feltételeket, és erről megkapta az indonéz adóhatóság (DJP) igazolását.
Az az indonéz állampolgár, aki 12 hónapon belül több mint 183 napot tartózkodik külföldön, állandó jelleggel külföldön lakik, egy másik állam adóügyi illetőségű személye, és Indonéziában minden adóját megfizette, igazolást kaphat a DJP-től arról, hogy megfelel a külföldi illetőség feltételeinek. Ezzel úgy kell tekinteni, mint aki véglegesen elhagyta Indonéziát, és a távozás napjától külföldi illetőségű — akkor is, ha indonéziai lakását megtartotta.
Az indonéz törvény első ismérve a lakás (tempat tinggal), napok számolása nélkül: belföldi illetőségű, ha Indonéziában olyan helyen lakik, amelyet bármikor használhat (saját, bérelt vagy rendelkezésére bocsátott lakásban), és amely nem átmeneti szálláshely, vagy ha szokásos mindennapi életét Indonéziában éli. A szálloda vagy az utazás alatti rövid távú bérlés ezt az ismérvet nem teljesíti.
A lakás másik változata a fő tevékenységek központja (pusat kegiatan utama): ha személyi, társadalmi, gazdasági vagy pénzügyi ügyei Indonéziában összpontosulnak, a napok számától függetlenül ott belföldi illetőségű. Ezért kérdezzük, hol van a létérdekei központja.
A lakás másik változata a fő tevékenységek központja (pusat kegiatan utama): ha személyi, társadalmi, gazdasági vagy pénzügyi ügyei Indonéziában összpontosulnak, a napok számától függetlenül ott belföldi illetőségű. Ezért kérdezzük, hol van a létérdekei központja.
A harmadik ismérv: ha a választott évben letelepedési szándékkal tartózkodott Indonéziában, az érkezés napjától belföldi illetőségű, akkor is, ha csak kevés napot töltött ott. A szándékot igazolja a KITAP, a 183 napnál hosszabb ideig érvényes VITAS vagy ITAS (az «aranyvízum» is), a 183 napnál hosszabb indonéziai munka- vagy tevékenységi szerződés, a 183 napnál hosszabb lakásbérleti szerződés vagy a család átköltözése.
A harmadik ismérv: ha a választott évben letelepedési szándékkal tartózkodott Indonéziában, az érkezés napjától belföldi illetőségű, akkor is, ha csak kevés napot töltött ott. A szándékot igazolja a KITAP, a 183 napnál hosszabb ideig érvényes VITAS vagy ITAS (az «aranyvízum» is), a 183 napnál hosszabb indonéziai munka- vagy tevékenységi szerződés, a 183 napnál hosszabb lakásbérleti szerződés vagy a család átköltözése.
Az indonéz törvény első ismérve a lakás (tempat tinggal), napok számolása nélkül: belföldi illetőségű, ha Indonéziában olyan helyen lakik, amelyet bármikor használhat (saját, bérelt vagy rendelkezésére bocsátott lakásban), és amely nem átmeneti szálláshely, vagy ha szokásos mindennapi életét Indonéziában éli. A szálloda vagy az utazás alatti rövid távú bérlés ezt az ismérvet nem teljesíti.
A lakás másik változata a fő tevékenységek központja (pusat kegiatan utama): ha személyi, társadalmi, gazdasági vagy pénzügyi ügyei Indonéziában összpontosulnak, a napok számától függetlenül ott belföldi illetőségű. Ezért kérdezzük, hol van a létérdekei központja.
A lakás másik változata a fő tevékenységek központja (pusat kegiatan utama): ha személyi, társadalmi, gazdasági vagy pénzügyi ügyei Indonéziában összpontosulnak, a napok számától függetlenül ott belföldi illetőségű. Ezért kérdezzük, hol van a létérdekei központja.
A harmadik ismérv: ha a választott évben letelepedési szándékkal tartózkodott Indonéziában, az érkezés napjától belföldi illetőségű, akkor is, ha csak kevés napot töltött ott. A szándékot igazolja a KITAP, a 183 napnál hosszabb ideig érvényes VITAS vagy ITAS (az «aranyvízum» is), a 183 napnál hosszabb indonéziai munka- vagy tevékenységi szerződés, a 183 napnál hosszabb lakásbérleti szerződés vagy a család átköltözése.
Az indonéz állampolgárokra külön szabályok vonatkoznak: a külföldön élő állampolgár csak akkor válik indonéziai külföldi illetőségűvé, ha teljesíti a törvényi feltételeket, és erről megkapta az indonéz adóhatóság (DJP) igazolását.
Az az indonéz állampolgár, aki 12 hónapon belül több mint 183 napot tartózkodik külföldön, állandó jelleggel külföldön lakik, egy másik állam adóügyi illetőségű személye, és Indonéziában minden adóját megfizette, igazolást kaphat a DJP-től arról, hogy megfelel a külföldi illetőség feltételeinek. Ezzel úgy kell tekinteni, mint aki véglegesen elhagyta Indonéziát, és a távozás napjától külföldi illetőségű — akkor is, ha indonéziai lakását megtartotta.
Az indonéz törvény első ismérve a lakás (tempat tinggal), napok számolása nélkül: belföldi illetőségű, ha Indonéziában olyan helyen lakik, amelyet bármikor használhat (saját, bérelt vagy rendelkezésére bocsátott lakásban), és amely nem átmeneti szálláshely, vagy ha szokásos mindennapi életét Indonéziában éli. A szálloda vagy az utazás alatti rövid távú bérlés ezt az ismérvet nem teljesíti.
A lakás másik változata a fő tevékenységek központja (pusat kegiatan utama): ha személyi, társadalmi, gazdasági vagy pénzügyi ügyei Indonéziában összpontosulnak, a napok számától függetlenül ott belföldi illetőségű. Ezért kérdezzük, hol van a létérdekei központja.
A harmadik ismérv: ha a választott évben letelepedési szándékkal tartózkodott Indonéziában, az érkezés napjától belföldi illetőségű, akkor is, ha csak kevés napot töltött ott. A szándékot igazolja a KITAP, a 183 napnál hosszabb ideig érvényes VITAS vagy ITAS (az «aranyvízum» is), a 183 napnál hosszabb indonéziai munka- vagy tevékenységi szerződés, a 183 napnál hosszabb lakásbérleti szerződés vagy a család átköltözése.
- 12 hónapon belül több mint 183 napot töltött Indonéziában (a töredéknap is számít) — Indonéziában belföldi illetőségű (Pasal 2 ayat (3) huruf a angka 2 UU PPh). Az illetőség az érkezés napján kezdődik: ha az év során érkezett vagy végleg távozott, csak erre az évrészre belföldi illetőségű (Pasal 2A UU PPh). Indonézia a belföldi illetőségű világjövedelmét 5–35%-os sávos kulcsokkal adóztatja; az éves bevallást (SPT Tahunan) a következő év március 31-éig kell benyújtani.
- Indonéziában lakik — olyan helyen, amelyet bármikor használhat, vagy ott éli szokásos mindennapi életét —, ezért a napok számától függetlenül indonéziai belföldi illetőségű (Pasal 2 ayat (3) huruf a angka 1 UU PPh, Pasal 2 ayat (2) PMK 18/PMK.03/2021). A következtetés valószínű: az adóhatóság a lakást a tényleges körülmények alapján ítéli meg. Indonézia a belföldi illetőségű világjövedelmét 5–35%-os sávos kulcsokkal adóztatja.
- Fő tevékenységeinek — személyi, társadalmi, gazdasági vagy pénzügyi ügyeinek — központja Indonéziában van, ezért úgy kell tekinteni, hogy Indonéziában lakik, és a napok számától függetlenül ott belföldi illetőségű (Pasal 2 ayat (2) huruf b PMK 18/PMK.03/2021). A következtetés valószínű: a tevékenységek központját az összes körülmény alapján ítélik meg. Indonézia a belföldi illetőségű világjövedelmét 5–35%-os sávos kulcsokkal adóztatja.
- A választott évben letelepedési szándékkal tartózkodott Indonéziában — az érkezés napjától indonéziai belföldi illetőségű, akkor is, ha 184 napnál kevesebbet töltött ott (Pasal 2 ayat (3) huruf a angka 3 UU PPh). A következtetés valószínű: a szándékot igazolni kell — 183 napnál hosszabb ideig érvényes KITAP, VITAS vagy ITAS, 183 napnál hosszabb munka- vagy bérleti szerződés, a család átköltözése (Pasal 2 ayat (4) PMK 18/PMK.03/2021). Az érkezéstől kezdődő évrészre belföldi illetőségű (Pasal 2A UU PPh).
- Ön indonéz állampolgár, aki már nem Indonéziában lakik, de nincs az indonéz adóhatóság (DJP) «Surat Keterangan WNI Memenuhi Persyaratan Menjadi Subjek Pajak Luar Negeri» igazolása. A PER-23/PJ/2025 (Pasal 6 ayat (1) huruf c, Pasal 7 ayat (2) és (4)) és a PMK 18/PMK.03/2021 (Pasal 3) szerint a külföldön élő állampolgár csak akkor lesz külföldi illetőségű, ha minden feltételt teljesít, köztük ezt az igazolást is megszerzi; addig a DJP indonéziai belföldi illetőségűnek tekinti — éves bevallással (SPT Tahunan) és a világjövedelmét terhelő adóval. A következtetés vitatott: az UU PPh Pasal 2 ayat (4) huruf a pontja külföldi illetőségűnek nevezi azt, aki nem lakik Indonéziában. Ha Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti, státuszáról a magyar–indonéz kettős adóztatási egyezmény dönt (Pasal 11 PER-23/PJ/2025). Az indonéziai illetőség megszüntetéséhez kérelmezze a státuszt a DJP-nél egy másik állam angol nyelvű illetőségigazolásával (például a NAV magyar–angol nyelvű illetőségigazolásával), és fizesse meg az illetőség idejére eső adókat; az igazolás kiadása után az Indonéziából való távozás napjától külföldi illetőségű (Pasal 8 PER-23/PJ/2025).
Mikor nem belföldi illetőségű
- A Pasal 2 ayat (3) UU PPh egyik ismérvét sem teljesíti — Indonéziában külföldi illetőségű. Indonézia csak az indonéziai forrású jövedelmét adóztathatja: általában a bruttó összeg 20%-ának megfelelő forrásadóval (Pasal 26 UU PPh), vagy a magyar–indonéz egyezmény alacsonyabb kulcsaival, ha átadja a kifizetőnek a DGT-nyomtatványt.
- Válaszai alapján valószínűleg nem indonéziai belföldi illetőségű, de a lakásra, a létérdekek központjára vagy a letelepedési szándékra vonatkozó kérdésre «Nem tudom» vagy «Egyforma / nem lehet megállapítani» választ adott. Ezek az ismérvek egyenként, a napok számától függetlenül is belföldi illetőségűvé tesznek, ezért ellenőrizze az iratait: tartózkodási engedély (KITAP, ITAS), munkaszerződés, lakásbérleti szerződés.
- Az indonéz adóhatóság igazolta, hogy indonéz állampolgárként megfelel a külföldi illetőség feltételeinek, ezért a távozás napjától indonéziai külföldi illetőségű (Pasal 2 ayat (4) huruf c UU PPh, Pasal 3–6 PMK 18/PMK.03/2021). Indonézia csak az indonéziai forrású jövedelmét adóztatja a külföldi illetőségűekre vonatkozó szabályok szerint. A státusz addig tart, amíg a feltételeket teljesíti: ha 12 hónapon belül ismét több mint 183 napot tölt Indonéziában, belföldi illetőségűvé válik.
Hol ütközik a másik állam (Indonézia) joga a magyar szabályokkal
- Ütközés: több mint 183 nap Indonéziában, miközben Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti. Indonézia belföldi illetőségűnek tekinti, mert 12 hónapon belül több mint 183 napot töltött ott; Magyarország például magyar állampolgárság, kizárólag magyarországi állandó lakóhely, a létérdekek magyarországi központja vagy a naptári évben legalább 183 napos itt-tartózkodás alapján (Szja tv. 3. § 2. pont). Maga Indonézia is elismeri, hogy ilyenkor az egyezmény dönt (Pasal 11 PER-23/PJ/2025). Az 1989. évi magyar–indonéz egyezmény 4. cikk (2) bekezdése szerint: ha állandó lakóhelye csak az egyik államban van, ott illetőségű; ha mindkettőben — a létérdekek központja; ezután a szokásos tartózkodási hely. Állampolgársági lépés az egyezményben nincs: ha a szokásos tartózkodási hely sem dönt, a két állam illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.
- Ütközés: Indonézia 183 nap nélkül is belföldi illetőségűnek tekintheti. Indonézia a napok számától függetlenül belföldi illetőségűnek tekinti, ha ott olyan helyen lakik, amelyet bármikor használhat, vagy ott éli szokásos mindennapi életét, ha fő tevékenységeinek központja Indonéziában van, vagy ha a választott évben letelepedési szándékkal tartózkodott ott (183 napnál hosszabb KITAP, ITAS vagy VITAS, 183 napnál hosszabb munka- vagy bérleti szerződés, a család átköltözése). A státusz az érkezés napjától érvényes. Magyarország közben belföldi illetőségűnek tekintheti magyar állampolgárság, kizárólag magyarországi állandó lakóhely, a létérdekek központja vagy a naptári évi legalább 183 napos tartózkodás alapján (Szja tv. 3. § 2. pont). Az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, végül az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértése.
- Ütközés: magyar állampolgárként Indonéziában élve is belföldi illetőségű marad — és az egyezmény nem nézi az állampolgárságot. Az Szja tv. a magyar állampolgárt akkor is belföldi illetőségűnek tekinti, ha Indonéziában él; kivétel csak a kettős állampolgár, akinek nincs bejelentett magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye. Ha Indonézia is belföldi illetőségűnek tekinti, a kettős illetőséget az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése oldja fel — a magyar–indonéz egyezményben az állampolgárság egyáltalán nem szempont: az állandó lakóhely, a létérdekek központja és a szokásos tartózkodási hely után, ha ezek nem döntenek, a két állam illetékes hatóságai határoznak. Ha az egyezmény szerint indonéziai illetőségű, Magyarország csak az egyezmény szerint itt adóztatható jövedelmet adóztathatja.
Amit még érdemes tudni
- Melyik egyezmény alkalmazandó: az 1989. évi magyar–indonéz egyezmény. Magyarország és Indonézia között a Jakartában, 1989. október 19-én aláírt, a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén kötött egyezmény és Jegyzőkönyve alkalmazandó (kihirdette: 1999. évi X. törvény). Csak angol nyelven írták alá; a kihirdetett magyar szöveg hivatalos fordítás. A kihirdető törvény szerint 1993. február 4-én lépett hatályba, és 1994. január 1-jétől alkalmazandó; a NAV 2026. évi listáján is szerepel. A többoldalú egyezmény (MLI) Magyarországon 2022-től, Indonéziában 2023-tól a preambulumot, a 25. cikket (három év az egyeztető eljárás kezdeményezésére) és a fő cél tesztet érinti; a 4. és a 23. cikket nem módosítja. Illetőségi szabály: 4. cikk (2) bekezdés (állandó lakóhely → létérdekek központja → szokásos tartózkodási hely → kölcsönös egyetértés, állampolgársági lépés nélkül); önálló tevékenység: 14. cikk (állandó berendezés vagy bármely 12 hónapban 90 napnál több); nem önálló munka: 15. cikk (183 nap bármely 12 hónapban); nyugdíjak: 18. cikk; közszolgálat: 19. cikk; a kettős adóztatás elkerülése: 23. cikk (Magyarország: mentesítés, osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál beszámítás; Indonézia: beszámítás); egyeztető eljárás: 25. cikk.
- Indonézia 12 hónapon belül több mint 183 napot számol, és a töredéknap is nap. Az indonéz küszöb több mint 183, azaz legalább 184 nap az érkezés napjától számított 12 hónapon belül, egyfolytában vagy megszakításokkal; a töredéknap egész napnak számít. Ez a 12 hónap nem kötődik a naptári évhez: az egyik év végén töltött 100 és a következő év elején töltött 90 nap együtt 190 nap. A magyar szokásos tartózkodási hely legalább 183 napot kíván, és a ki- és beutazás napját szintén egész napnak tekinti, de a naptári évben számol (Art. 7. § 44. pont) — a két évre elosztott tartózkodás így Indonéziában illetőséget keletkeztethet, miközben a magyar napküszöb egyik évben sem teljesül. Ha az indonéziai illetőség az év során kezdődött vagy szűnt meg, csak erre az évrészre indonéziai belföldi illetőségű (Pasal 2A UU PPh); a magyar jog az illetőséget nem bontja év közbeni szakaszokra.
- Az indonéziai belföldi illetőségű a világjövedelme után adózik. Az indonéziai belföldi illetőségű az indonéziai és a külföldi jövedelme után 5%-tól (60 millió rúpiáig) 35%-ig (5 milliárd rúpia felett) terjedő sávos kulcsokkal adózik, és az éves bevallást (SPT Tahunan) a következő év március 31-éig a Coretaxon keresztül nyújtja be. A külföldi adót az e jövedelemre eső indonéz adóig beszámítják. Az indonéziai föld és épület eladását (2,5%), bérbeadását (10%) és a betéti kamatot (20%) a bruttó összeg után végleges adó terheli — belföldi és külföldi illetőségűeknél egyaránt.
- Külföldi szakemberek: 4 évig csak az indonéziai jövedelem után. Az a külföldi, aki indonéziai belföldi illetőségűvé vált, és meghatározott szakértelemmel rendelkezik (a munkaügyi minisztérium jegyzékében szereplő munkakörben dolgozó külföldi munkavállaló, vagy tudományos, műszaki vagy matematikai területen dolgozó külföldi kutató — tanúsítvánnyal, oklevéllel vagy legalább 5 év tapasztalattal, tudásátadási kötelezettséggel), a belföldi illetőség első 4 adóévében csak az indonéziai jövedelmei után adózhat. A DJP-hez a Coretaxon keresztül kell kérelmet benyújtani, az utolsó 2 év bevallásaival. Ha magyarországi jövedelmére a magyar–indonéz egyezményt alkalmazza, a rendszer nem vehető igénybe. A 4 év a belföldi illetőség első napjától fut, a kiutazások nem szakítják meg.
- Indonéziában végzett munka bére: 183 nap bármely 12 hónapos időszakban (15. cikk (2) bekezdés). Az Indonéziában fizikailag végzett munka bére indonéziai forrású jövedelem; a kifizető a külföldi illetőségűtől a bruttó összeg 20%-át vonja le (Pasal 26 UU PPh). Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, Indonézia nem adóztatja a bért, ha mindhárom feltétel teljesül: bármely 12 hónapos időszakon belül (nem csak a naptári évben) összesen legfeljebb 183 napot tölt Indonéziában, a munkaadó nem indonéziai illetőségű, és a térítést nem a munkaadó indonéziai telephelye vagy állandó berendezése viseli (15. cikk (2) bekezdés). Önálló tevékenység: Indonézia akkor adóztathat, ha ott rendszeresen állandó berendezés áll rendelkezésére, vagy bármely 12 hónapos időszakon belül összesen több mint 90 napot tölt ott (14. cikk). Ha Indonézia adóztathat, Magyarország ezt a jövedelmet mentesíti (23. cikk (3) bekezdés a) pont). Hogy az indonéziai kifizető az egyezményt alkalmazza, adja át neki a DGT-nyomtatványt a NAV angol nyelvű illetőségigazolásával (PMK 112/2025).
- Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást indonéziai jövedelemnél: mentesítés, osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál beszámítás. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, az Indonéziában adóztatható jövedelmet (például a 15. cikk határain túli indonéziai munka bérét, az indonéziai telephely nyereségét, az indonéziai ingatlan jövedelmét és eladásának nyereségét, a 22. cikk szerinti egyéb indonéziai forrású jövedelmet, a 18. cikk a) pontja szerinti vállalati nyugdíjat) Magyarország mentesíti (23. cikk (3) bekezdés a) pont): az összevont adóalapba nem kell beszámítani, de a bevallásban tájékoztató adatként fel kell tüntetni (Szja tv. 7. § (1) bekezdés m) pont). A mentes jövedelmet a többi jövedelem adójánál figyelembe veheti (c) pont), ennek az egykulcsos szja mellett gyakorlati hatása nincs. Osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál — amelyeket Indonézia legfeljebb 15%-kal adóztathat (10–12. cikk) — a magyar adóból az Indonéziában megfizetett adót vonja le, legfeljebb az ezekre a jövedelemtételekre eső magyar adóig (b) pont). Fiktív adóbeszámítás (tax sparing) nincs. Az MLI a módszert nem változtatta meg (Indonézia fenntartással élt az MLI 5. cikkére).
- Indonéziai illetőségűként: Magyarország csak a magyarországi jövedelmet adóztatja, Indonézia beszámít. Ha az egyezmény szerint indonéziai illetőségű, Magyarország csak az egyezmény szerint itt adóztatható jövedelmet adóztathatja (Szja tv. 2. § (4)–(5)) — például a Magyarországon végzett munka bérét, ha a 15. cikk (2) bekezdésének feltételei nem teljesülnek (a fizikailag Magyarországon végzett távmunka is belföldről származik), a magyarországi ingatlan jövedelmét, az osztalékot, a kamatot és a jogdíjat legfeljebb 15%-kal. Indonézia a világjövedelmét adóztatja, és a magyar adót beszámítja, legfeljebb az indonéz adónak az ilyen jövedelemre eső részéig (23. cikk (2) bekezdés). A magyar kifizetőnek adja át az indonéz illetőségigazolást (Surat Keterangan Domisili).
- Állampolgársági lépés nélkül: az illetékes hatóságok döntenek (4. cikk (2) bekezdés c) pont és 25. cikk). Ha az állandó lakóhely, a létérdekek központja és a szokásos tartózkodási hely sem dönt, a magyar–indonéz egyezmény nem vizsgálja az állampolgárságot — a kérdést Magyarország és Indonézia illetékes hatóságai (mindkét államban a pénzügyminiszter vagy meghatalmazott képviselője, 3. cikk (1) bekezdés g) pont) kölcsönös egyetértéssel rendezik. Az ügyet annak az államnak az illetékes hatósága elé kell terjeszteni, amelyben belföldi illetőségű; az MLI óta az egyezménynek meg nem felelő adóztatáshoz vezető intézkedésről szóló első értesítéstől számított három éven belül (az eredeti szöveg két évet írt elő). A megállapodásig mindkét állam belföldi illetőségűként kezelheti; őrizze meg a lakására, családjára, munkájára, vagyonára és az ott töltött napokra vonatkozó bizonyítékokat.
- Nyugdíjak és közszolgálat (18. és 19. cikk). A korábbi nem önálló munkáért fizetett nyugdíjat főszabály szerint csak a lakóhely szerinti állam adóztatja (18. cikk b) pont). Kivétel a vállalati nyugdíj: ha az egyik állam vállalkozása fizeti a nála korábban végzett munkáért, és a hozzájárulást abban az államban az adóköteles jövedelemből levonták, a forrás állama is adóztathat (18. cikk a) pont) — Indonézia ilyenkor a bruttó összeg 20%-át vonja le (az egyezmény ezt nem korlátozza), Magyarország pedig magyar illetőségű kedvezményezettnél mentesíti. A magyar társadalombiztosítási nyugdíjat nem vállalkozás fizeti, így indonéziai illetőségű kedvezményezettnél a b) pont szerint csak Indonézia adóztathatja. Az állami szolgálatért fizetett díjazást főszabály szerint csak a kifizető állam adóztatja, kivéve, ha a szolgálatot a másik államban teljesítik, és a kedvezményezett ott belföldi illetőségű, és annak állampolgára, vagy nem kizárólag a szolgálat miatt lett ott illetőségű; az állami szolgálatért fizetett nyugdíjat csak a kifizető állam adóztatja, kivéve, ha a kedvezményezett a másik államban belföldi illetőségű, és annak állampolgára (19. cikk).
- Indonéz állampolgárok: a külföldi illetőséget DJP-igazolás erősíti meg. Az az indonéz állampolgár, aki 12 hónapon belül több mint 183 napot él külföldön, akkor válik indonéziai külföldi illetőségűvé, ha állandó jelleggel, nem csak átmenetileg lakik külföldön, egy másik állam adóügyi illetőségű személye, Indonéziában minden adóját megfizette, és megkapta a DJP «Surat Keterangan WNI Memenuhi Persyaratan Menjadi Subjek Pajak Luar Negeri» igazolását. A kérelemhez egy másik állam angol nyelvű illetőségigazolása kell, amelynek érvényessége legfeljebb 6 hónappal a kérelem előtt járt le — erre megfelel a NAV illetőségigazolása, amelyet magyar és angol nyelven, ingyenesen állítanak ki. A DJP 30 napon belül dönt; ha ezen belül nem dönt, a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni. A távozás előtt az inaktív adózói státusz (nonefektif) is kérhető.
- Illetőségigazolások. Ha indonéziai illetőségűként Magyarországon kíván az egyezményre hivatkozni, kérjen a DJP-től adóügyi illetőségigazolást (Surat Keterangan Domisili) — elektronikusan, a Coretaxon keresztül: kifizetőnként és évenként automatikusan állítják ki, ha van NPWP-száma, és benyújtotta legutóbbi éves bevallását, és a kiállítás évének december 31-éig érvényes. Ha magyar illetőségűként Indonéziában kíván rá hivatkozni, töltse ki a kifizetőnek szóló DGT-nyomtatványt, és a hitelesítés helyett csatolja a NAV illetőségigazolását — magyar és angol nyelven, ingyenesen, hat naptári napon belül adják ki (IGAZOL-nyomtatvány, telefon: 1819). A kifizető az egyezményes kulcsot csak akkor alkalmazza, ha Ön nem indonéziai belföldi illetőségű.
- Kiköltözés Magyarországról Indonéziába: 2026-ban egyik államban sincs kilépési adó. Indonézia kiköltözési adót nem szed, a kiutazási illetéket (fiskal) 2011.01.01-től megszüntette; az Szja tv. 2026-ban a magánszemélyekre szintén nem ír elő kilépési adót (az Országgyűlés előtt lévő T/927. számú adócsomag 2027-től vezetné be a nagy értékű vagyon nem realizált értéknövekedésének adóztatását az illetőség megváltozásakor — elfogadása esetén ellenőrizze). Kiköltözés után is adóztatja azonban Magyarország a magyarországi forrású jövedelmet — a magyarországi ingatlan bérbeadását és eladását, a Magyarországon végzett munkát. Magyar állampolgárként (a bejelentett magyarországi lakcím nélküli kettős állampolgár kivételével) Magyarország a kiköltözés után is belföldi illetőségűnek tekinti, Indonézia pedig az érkezés napjától — a kettős illetőséget az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönti el. Dokumentálja a kiköltözés napját, a magyarországi lakás sorsát és a családi, gazdasági kapcsolatokat.
- Társadalombiztosítás: nincs magyar–indonéz szociális biztonsági egyezmény. Magyarországnak nincs Indonéziával szociális biztonsági egyezménye (a NAV listáján Indonézia nem szerepel), és a 883/2004/EK rendelet Indonéziára nem vonatkozik. Mindkét állam a saját jogát alkalmazza: indonéziai munkavégzésnél kettős járulékfizetés fordulhat elő, a biztosítási időket nem számítják össze; magyarországi munkavégzésnél a járulék a magyar jog szerint alakul (társadalombiztosítási járulék: 18,5%). Az indonéz jog szerint minden személy, így az Indonéziában legalább 6 hónapig dolgozó külföldi is köteles részt venni a BPJS társadalombiztosítási programjaiban, és a munkáltatónak be kell jelentenie a munkavállalóit (az indonéz 2011. évi 24. törvény 14. cikke és 15. cikkének (1) bekezdése) — Magyarországról 6 hónapra vagy hosszabb időre történő kiküldetésnél tehát mindkét államban keletkezhet járulékfizetési kötelezettség. A járulékokra a kettős adóztatási egyezmény nem vonatkozik; kiküldetés előtt tájékozódjon a Budapest Főváros Kormányhivatalánál.
Hogyan oldható fel a kettős illetőség
Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdés alkalmazandó: Egyezmény a Magyar Népköztársaság Kormánya és az Indonéz Köztársaság Kormánya között a kettős adóztatás elkerülésére és az adóztatás kijátszásának megakadályozására a jövedelemadók területén (Jakarta, 1989. október 19.; kihirdette: 1999. évi X. törvény). A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.
Az egyezmény részletesen: jövedelmek, kulcsok, 183 napos szabály →
Kifejezések, amelyekkel Indonéziában találkozhat
- UU PPh
- az indonéz jövedelemadó-törvény (UU 7/1983 és módosításai); az illetőségi ismérvek a Pasal 2-ben
- subjek pajak dalam negeri
- indonéziai belföldi illetőségű adóalany; a külföldi illetőségű: subjek pajak luar negeri
- DJP (Direktorat Jenderal Pajak)
- az indonéz adóhatóság; a bevallás és a befizetés a Coretax rendszeren keresztül történik
- KITAS / KITAP
- ideiglenes / állandó indonéziai tartózkodási engedély; ha 183 napnál hosszabb ideig érvényes, a letelepedési szándékot igazolja
- SPT Tahunan
- éves adóbevallás; magánszemélyek a következő év március 31-éig nyújtják be
- Surat Keterangan Domisili (SKD)
- indonéziai adóügyi illetőségigazolás az egyezmény alkalmazásához; a DJP elektronikusan állítja ki
Kérdések
Hogyan számolja Indonézia a 183 napot?
A küszöb több mint 183, azaz legalább 184 nap az érkezés napjától számított 12 hónapon belül, egyfolytában vagy megszakításokkal; a töredéknap egész napnak számít. Ez a 12 hónap nem kötődik a naptári évhez: az egyik év végén töltött 100 és a következő év elején töltött 90 nap együtt 190 nap. A magyar szokásos tartózkodási hely legalább 183 napot kíván a naptári évben. Indonézia azonban napok számolása nélkül is belföldi illetőségűnek tekinti, ha saját vagy bérelt lakásában lakik ott, vagy letelepedési szándékkal érkezett (183 napnál hosszabb KITAP, ITAS, munka- vagy bérleti szerződés).
Mikor adóztathatja Indonézia a béremet, ha magyar illetőségű vagyok?
Az Indonéziában végzett munka bére indonéziai forrású; a kifizető a külföldi illetőségűtől a bruttó összeg 20%-át vonja le. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, Indonézia nem adóztatja, ha a 15. cikk (2) bekezdésének minden feltétele teljesül: bármely 12 hónapos időszakban legfeljebb 183 nap Indonéziában, a munkaadó nem indonéziai illetőségű, és a bért nem indonéziai telephelye vagy állandó berendezése viseli. Ha Indonézia adóztathat, Magyarország a bért mentesíti (23. cikk (3) bekezdés a) pont).
Melyik egyezmény alkalmazandó Magyarország és Indonézia között?
A Jakartában, 1989. október 19-én aláírt egyezmény (kihirdette: 1999. évi X. törvény), 1994. január 1-jétől alkalmazandó. Az MLI 2022-től (Indonéziában 2023-tól) a preambulumot, a fő cél tesztet és a 25. cikket (három év az egyeztető eljárásra) érinti. Illetőség: 4. cikk (2) bekezdés — állampolgársági lépés nélkül, végül az illetékes hatóságok döntenek; munkaviszony: 15. cikk; nyugdíjak: 18. cikk; a kettős adóztatás elkerülése: 23. cikk (Magyarország mentesít, osztaléknál, kamatnál és jogdíjnál beszámít; Indonézia beszámít).
Források
Jogszabályok és hatósági iránymutatás
- Pasal 2 ayat (3) huruf a, ayat (4) UU PPh (UU 7/1983, az UU 6/2023 Pasal 111 szerinti szöveg) — Indonéziai belföldi illetőségű (subjek pajak dalam negeri) az a természetes személy — indonéz állampolgár és külföldi egyaránt —, aki: 1) Indonéziában lakik (bertempat tinggal); 2) 12 hónapon belül több mint 183 napot tartózkodik Indonéziában; vagy 3) az adóévben Indonéziában tartózkodik, és ott szándékozik lakni. Külföldi illetőségű, aki nem lakik Indonéziában; az a külföldi, aki 12 hónapon belül legfeljebb 183 napot tartózkodik ott; és az az indonéz állampolgár, aki 12 hónapon belül több mint 183 napot tartózkodik külföldön, és megfelel a pénzügyminiszter által meghatározott feltételeknek.
- Penjelasan Pasal 2 ayat (3) huruf a UU PPh — A több mint 183 napnak nem kell egybefüggőnek lennie: az érkezés napjától számított 12 hónapon belül Indonéziában töltött valamennyi napot össze kell számítani. Azt, hogy a személy Indonéziában szándékozik-e lakni, a körülmények alapján kell megítélni.
- Pasal 2 PMK 18/PMK.03/2021 — «Indonéziában lakik», aki: (a) olyan indonéziai helyen lakik, amelyet bármikor használhat — saját, bérelt vagy rendelkezésére bocsátott lakásban —, és amely nem átmeneti szálláshely; (b) fő tevékenységeinek — személyi, társadalmi, gazdasági vagy pénzügyi ügyeinek — központja Indonéziában van; vagy (c) szokásos mindennapi életét (beleértve tevékenységeit és hobbijait) Indonéziában éli. A 183 napot 12 hónapon belül kell számítani — egyfolytában vagy megszakításokkal —, és a töredéknap egész napnak számít. A letelepedési szándékot igazolja: a KITAP; a 183 napnál hosszabb ideig érvényes VITAS vagy ITAS; 183 napnál hosszabb indonéziai munka-, üzleti vagy más tevékenységre szóló szerződés; más okirat, például 183 napnál hosszabb lakásbérleti szerződés vagy a család átköltözését igazoló iratok.
- Pasal 2 ayat (4) huruf c UU PPh; Pasal 3–6 PMK 18/PMK.03/2021; Pasal 6–8 PER-23/PJ/2025 — Az indonéz állampolgár akkor válik külföldi illetőségűvé, ha 12 hónapon belül több mint 183 napot tartózkodik külföldön, és egymás után teljesíti a következő feltételeket: állandó jelleggel, nem csak átmenetileg lakik külföldön; ha indonéziai lakását megtartotta — fő tevékenységeinek központja külföldön van (család, jövedelemforrások, szervezeti tagság); ha a központ is Indonéziában van — mindennapi életét külföldön éli. Kötelező feltételek: egy másik állam adóügyi illetőségű személye (angol nyelvű igazolás, amelynek érvényessége legfeljebb 6 hónappal a kérelem előtt járt le), megfizette adóit az illetőség idejére, és megkapta a DJP «Surat Keterangan WNI Memenuhi Persyaratan Menjadi Subjek Pajak Luar Negeri» igazolását (döntés 30 napon belül; ha ezen belül nem születik döntés, a kérelmet teljesítettnek kell tekinteni). Az ilyen állampolgárt úgy kell tekinteni, mint aki véglegesen elhagyta Indonéziát, és a távozás napjától külföldi illetőségű.
- PER-23/PJ/2025 (2025.12.09.), Pasal 3, 4, 11 — Az indonéz adóhatóság (DJP) szabályzata megismétli az illetőségi ismérveket, és pontosítja: «Indonéziában tartózkodni» a fizikai jelenlétet jelenti; a belföldi illetőségű akkor válik adóalannyá, ha jövedelme meghaladja az adómentes jövedelemrészt (PTKP); ha a személy Indonéziában és egy olyan államban is belföldi illetőségű, amellyel Indonéziának kettős adóztatást elkerülő egyezménye van, státuszát az egyezmény szerint kell meghatározni (Pasal 11).
- Pasal 2A ayat (1), (6) UU PPh (az UU 10/1994 szerinti szöveg) — A belföldi illetőségű adókötelezettsége a születéssel, az érkezéssel vagy az indonéziai letelepedési szándék kialakulásával kezdődik, és a halállal vagy az Indonéziából való végleges távozással szűnik meg. Ha ez csak az adóév egy részére terjed ki, az adóév helyébe ez az évrész lép.
- Pasal 4 ayat (1), Pasal 17 ayat (1) huruf a UU PPh (az UU 7/2021 «HPP» szerinti szöveg) — A belföldi illetőségű az indonéziai és a külföldi jövedelme után sávosan adózik (a 2022. adóévtől): 5% — 60 millió rúpiáig (IDR); 15% — 60–250 millió; 25% — 250–500 millió; 30% — 500 millió és 5 milliárd között; 35% — 5 milliárd IDR felett. Adómentes jövedelemrész (PTKP) — évi 54 millió IDR magának az adózónak.
- Permenkumham 22/2023; PMK 82/2023 («aranyvízum») — Az «aranyvízum» befektetőknek szóló, 5–10 évre szóló indonéziai tartózkodási engedély: társaságalapítás 2,5 millió USD (5 év) vagy 5 millió USD (10 év) befektetéssel, vagy 350 ezer USD (5 év), illetve 700 ezer USD (10 év) elhelyezése állampapírban, tőzsdei társaság részvényeiben vagy betétben. Külön adórendszer nincs; a 183 napnál hosszabb tartózkodási engedély az indonéziai letelepedési szándék bizonyítéka.
- Pasal 26 UU PPh (az UU 6/2023 Pasal 111 szerinti szöveg) — A külföldi illetőségű indonéziai jövedelméből — osztalék, kamat, jogdíj, bérleti díj és más vagyonhasználati díj, munka, szolgáltatás és tevékenység díja, nyeremény, nyugdíj és más rendszeres kifizetés — a kifizető a bruttó összeg 20%-át vonja le; a levonás végleges. Kettős adóztatást elkerülő egyezmény a kulcsot csökkentheti.
- Pasal 2, 4–5, 8–9 PMK 112/2025 — Az indonéziai belföldi illetőségű az adóügyi illetőségigazolást (Surat Keterangan Domisili, SKD) elektronikusan, a Coretaxon keresztül kapja meg: az adott évben belföldi illetőségű, van NPWP-száma, és benyújtotta legutóbbi éves bevallását; az igazolást a rendszer automatikusan, államonként, évenként és kifizetőnként állítja ki, és a kiállítás évének december 31-éig érvényes. A külföldi illetőségű, hogy az indonéziai kifizető az egyezményt alkalmazza, átadja neki a DGT-nyomtatványt, amelyet az illetőség szerinti állam adóhatósága hitelesített (vagy a hitelesítés helyett angol nyelvű illetőségigazolást névvel, kiállítási dátummal és aláírással); a nyomtatvány legfeljebb 12 hónapig érvényes; az egyezmény nem alkalmazható, ha a személy indonéziai belföldi illetőségű, vagy visszaél az egyezménnyel.
- 1999. évi X. törvény (a magyar–indonéz egyezmény kihirdetéséről) 1–3. §; az egyezmény 28. cikke — A Jakartában, 1989. október 19-én, két eredeti példányban angol nyelven aláírt Egyezményt és Jegyzőkönyvét az 1999. évi X. törvény hirdette ki (hivatalos magyar fordítással). A törvény 1. §-a szerint a megerősítésről szóló jegyzékváltás 1993. január 15-én megtörtént, és az Egyezmény 1993. február 4-én hatályba lépett. A 3. § és a 28. cikk (2) bekezdése szerint rendelkezéseit a forrásnál levont adóknál az 1994. január 1-jén vagy azt követően szerzett jövedelmekre, az egyéb jövedelemadóknál az 1994. január 1-jén vagy azután kezdődő adóévekre kell alkalmazni.
- NAV — Adózói tájékoztató: Magyarország 2026. adóévben alkalmazható adóegyezményei — A 2026. adóévben alkalmazható magyar adóegyezmények listája: Indonézia — aláírás 1989. október 19., kihirdetés 1999. évi X. törvény, alkalmazás 1994. január 1-jétől (2026.11.13-án megnyitva).
- Magyar–indonéz egyezmény (1989) 4. cikk (2) bekezdés — A mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű természetes személy abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkét Államban rendelkezik állandó lakóhellyel, abban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (létérdekek központja) (a) pont). Ha nem határozható meg, hogy létérdekeinek központja melyik Államban van, vagy ha egyik Államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban, amelyben szokásos tartózkodási helye van (b) pont). Ha mindkét Államban van, vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést (c) pont) — állampolgársági szempontot az egyezmény nem tartalmaz.
- A magyar–indonéz egyezmény és az MLI szintetizált szövege (Pénzügyminisztérium, angol nyelven) — Az MLI Magyarországon 2021.07.01-jén, Indonéziában 2021.10.21-én lépett hatályba; az egyezményre Magyarországon 2022.01.01-től, Indonéziában 2023.01.01-től hat (forrásadók és egyéb adók). Módosítja a preambulumot (MLI 6. cikk), a 25. cikk (1) bekezdésének második mondatát (három év az első értesítéstől, MLI 16. cikk), kiegészíti az egyezményt a megfelelő kiigazításokkal (MLI 17. cikk) és a fő cél teszttel (MLI 7. cikk). A 4. és a 23. cikket nem módosítja.
- 2021. évi III. törvény (a Multilaterális Adóegyezmény kihirdetéséről), MLI 4. cikk (1) — Az MLI 4. cikke csak a «nem természetes személy» kettős illetőségét rendezi (illetékes hatóságok egyeztetése); a természetes személyekre vonatkozó illetőségi szabályt (az egyezmények 4. cikk (2) bekezdését) nem módosítja.
- Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont — Belföldi illetőségű: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha más államnak is állampolgára, és belföldön nincs nyilvántartott lakóhelye vagy tartózkodási helye); b) a szabad mozgás jogával rendelkező személy, ha e jogát a naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja; c) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a hontalan személy; d) más személy, ha kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, ha létérdekei központja belföld, vagy – ha ezek nem döntenek – szokásos tartózkodási helye belföldön van.
- Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont a) — Belföldi illetőségű a magyar állampolgár, kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és Magyarországon nincs a személyiadat- és lakcímnyilvántartási törvény szerinti lakóhelye vagy tartózkodási helye.
- Szja tv. 2. § (4)–(5) — A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség); a külföldi illetőségűé csak a belföldről származó vagy nemzetközi szerződés, viszonosság alapján Magyarországon adóztatható bevételére. Ha a kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, azt kell alkalmazni.
- Art. (2017. évi CL. törvény) 7. § 44. pont — Szokásos tartózkodási helye Magyarországon annak van, aki az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napot belföldön tartózkodott.
- Pasal 4 ayat (3) huruf f, Pasal 17 ayat (2c) UU PPh (az UU 7/2021 «HPP» szerinti szöveg) — A belföldi illetőségű magánszemély által kapott indonéziai társasági osztalék mentes, ha a meghatározott határidőn belül Indonéziában befektetik; egyébként legfeljebb 10%-os végleges adó terheli. A külföldi osztalék mentes, ha az adózott nyereség legalább 30%-át Indonéziában fektetik be.
- PP 34/2016; PP 34/2017; PP 131/2000 — Végleges adók a bruttó összeg után, belföldi és külföldi illetőségűekre egyaránt: föld vagy épület eladása — 2,5% (PP 34/2016); föld vagy épület bérbeadása — 10% (PP 34/2017); indonéziai bankbetétek és megtakarítási számlák kamata — 20%, külföldi illetőségűeknél 20% vagy az egyezményes kulcs (PP 131/2000).
- Pasal 16 ayat (2), Pasal 169 ayat (1), Pasal 170 ayat (1) PMK 81/2024 — Adóazonosító szám (NPWP): nyilvántartott lakosoknál (penduduk) — a lakosság-nyilvántartási szám (NIK) aktiválva; másoknál — a DJP által kiadott 16 jegyű szám. A magánszemély éves bevallása (SPT Tahunan PPh) — legkésőbb 3 hónappal az adóév vége után (március 31.); évrész esetén legkésőbb 3 hónappal annak vége után. 2025.01.01-től a Coretax rendszeren keresztül.
- Pasal 4 ayat (1a)–(1b) UU PPh (az UU 7/2021 «HPP» szerinti szöveg); Pasal 3–4 PP 55/2022; Pasal 442–447 PMK 81/2024 — Az a külföldi, aki indonéziai belföldi illetőségűvé vált, a belföldi illetőség első napjától számított 4 adóévben csak az Indonéziából származó jövedelmei után adózik (ideértve az Indonéziában végzett, külföldről fizetett munka díjazását is), ha meghatározott szakértelemmel rendelkezik: kijelölt munkakörben dolgozó külföldi munkavállaló vagy tudományos, műszaki vagy matematikai szakértelemmel rendelkező külföldi kutató (tanúsítvány, oklevél vagy legalább 5 év tapasztalat), tudásátadási kötelezettséggel. A DJP-hez a Coretaxon keresztül kérelmet kell benyújtani, és be kell nyújtani az utolsó 2 év bevallásait. A rendszer nem alkalmazható arra a külföldire, aki kettős adóztatást elkerülő egyezményt alkalmaz azzal az állammal, ahonnan külföldi jövedelmét kapja.
- Magyar–indonéz egyezmény (1989) 15. cikk (1)–(2) bekezdés — Az egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy által a másik Államban végzett nem önálló tevékenységért kapott térítés ebben a másik Államban megadóztatható; csak a lakóhely szerinti államban adóztatható azonban, ha mindhárom feltétel teljesül: a) a kedvezményezett a másik Államban bármely 12 hónapos időszakon belül egyfolytában vagy megszakításokkal összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik; b) a térítést olyan munkaadó fizeti, vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik Államban; c) a térítést nem a munkaadónak a másik Államban lévő telephelye vagy állandó berendezése viseli.
- Magyar–indonéz egyezmény (1989) 14. cikk (1) bekezdés (önálló tevékenység) — A szabad foglalkozásból vagy más önálló tevékenységből származó jövedelem csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, kivéve, ha a személynek a másik Államban rendszeresen állandó berendezés áll rendelkezésére, vagy ha ott bármely tizenkét hónapos időszakon belül összesen 90 napot meghaladó időszakot vagy időszakokat tölt el — ekkor a másik Állam az állandó berendezésnek betudható, illetve az említett időszakokban ott keletkezett jövedelmet adóztathatja.
- Magyar–indonéz egyezmény (1989) 23. cikk (a kettős adóztatás elkerülése) — Indonézia (2. bekezdés): a Magyarországon az egyezmény szerint megadóztatható jövedelem után fizetett magyar adót beszámítja az indonéz adóba, legfeljebb az indonéz adónak az ilyen jövedelemre eső részéig. Magyarország (3. bekezdés): az Indonéziában megadóztatható jövedelmet kiveszi az adóztatás alól (a) pont); a 10., 11. és 12. cikk szerint Indonéziában adóztatható jövedelemtételeknél (osztalék, kamat, jogdíj) az Indonéziában megfizetett adót vonja le, legfeljebb a levonás előtt számított adónak az ilyen jövedelemtételekre eső részéig (b) pont); a mentesített jövedelmet a többi jövedelem adójának kiszámításánál figyelembe veheti (c) pont).
- Szja tv. 7. § (1) bekezdés m) pont — A jövedelem kiszámításánál nem kell figyelembe venni a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján Magyarországon az adó alól mentesített azon jövedelmet, amelyet egyébként az összevont adóalapba kellene beszámítani; ezt az összeget az adóbevallásban tájékoztató adatként kell szerepeltetni.
- Szja tv. 3. § 4. pont d) — Nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetén a jövedelemszerzés helye a tevékenységvégzés szokásos helye szerinti állam: a Magyarországon fizikailag végzett munka (külföldi munkáltatónak végzett távmunka is) belföldről származó jövedelem.
- Magyar–indonéz egyezmény (1989) 25. cikk (egyeztető eljárás), az MLI 16. cikk (1) bekezdése szerinti módosítással — Ha egy személy véleménye szerint az egyik vagy mindkét Szerződő Állam intézkedései az egyezménynek meg nem felelő adóztatáshoz vezetnek, a belső jogorvoslati lehetőségektől függetlenül ügyét annak az Államnak az illetékes hatósága elé terjesztheti, amelyben belföldi illetőségű. Az eredeti szöveg két évet írt elő; az MLI 16. cikk (1) bekezdése szerint az ügyet az egyezménynek meg nem felelő adóztatáshoz vezető intézkedésről szóló első értesítéstől számított három éven belül kell előterjeszteni. Az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel törekszenek az ügy rendezésére; a megállapodást a belső jogszabályok határidőitől függetlenül végre kell hajtani.
- Magyar–indonéz egyezmény (1989) 18. és 19. cikk — 18. cikk (a 19. cikk 1. bekezdésének fenntartásával): a) az egyik Állam vállalkozása által a másik Államban belföldi illetőségű személynek e vállalkozás szolgálatában korábban végzett munkáért fizetett nyugdíj és hasonló térítés — ha a hozzájárulást az először említett Államban keletkezett adóköteles jövedelemből levonták — az először említett Államban (a forrás államában) megadóztatható; b) minden más, korábbi nem önálló munkáért fizetett nyugdíj vagy hasonló térítés csak a lakóhely szerinti államban adóztatható. 19. cikk: az állam vagy helyi hatósága által szolgálatért fizetett nem nyugdíj jellegű térítés csak ebben az Államban adóztatható, kivéve, ha a szolgálatot a másik Államban teljesítik, és a természetes személy ott belföldi illetőségű, és annak állampolgára, vagy nem kizárólag a szolgálat miatt vált ott belföldi illetőségűvé; az ilyen szolgálatért fizetett nyugdíj csak a kifizető Államban adóztatható, kivéve, ha a személy a másik Államban belföldi illetőségű, és annak állampolgára.
- NAV – Adóigazolás, jövedelemigazolás, illetőségigazolás kérése — Az illetőségigazolás igazolja, hogy a kérelmező belföldi adóalany; magyar és angol nyelven, ingyenesen állítják ki; IGAZOL-nyomtatványon (ÁNYK), telefonon (1819), postán vagy személyesen kérhető; a kiadás határideje hat naptári nap, személyesen azonnal.
- Pasal 25 ayat (8)–(8a) UU PPh (az UU 36/2008 szerinti szöveg) — A legalább 21 éves, NPWP-számmal nem rendelkező belföldi illetőségű magánszemély külföldre utazáskor kiutazási illetéket (fiskal luar negeri) fizetett; a rendelkezés csak 2010.12.31-ig volt hatályban.
- NAV — Magyarország 2020. december 1-jén hatályos szociálpolitikai- és szociális biztonsági egyezményei — A NAV listája szerint Magyarország kétoldalú szociális biztonsági egyezményei: Albánia, Ausztrália, Bosznia-Hercegovina, India, Japán, Kanada, Koreai Köztársaság, Macedónia, Moldova, Mongólia, Montenegró, Québec, Szerbia, USA, Törökország, Oroszország; szociálpolitikai egyezmény: Koszovó, Ukrajna. Indonézia nem szerepel a listán (2026.11.13-án megnyitva).
- Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 25. § (1) — A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék. A Tbj. rendelkezéseit a koordinációs uniós rendeletek, illetve a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre azok szabályai szerint kell alkalmazni.
- Pasal 14, 15 ayat (1) UU 24/2011 (BPJS); Pasal 6 ayat (2) — Minden személy, így az Indonéziában legalább 6 hónapig dolgozó külföldi is köteles a társadalombiztosítási programok résztvevőjévé válni (14. cikk); a munkáltatók kötelesek magukat és munkavállalóikat a BPJS-nél bejelenteni (15. cikk (1) bekezdés). A BPJS Kesehatan az egészségbiztosítást, a BPJS Ketenagakerjaan a munkabaleset-, öregségi, nyugdíj- és halálesetbiztosítást kezeli (6. cikk). Hivatalos angol fordítás: peraturan.go.id; indonéz szöveg: peraturan.bpk.go.id/Details/39268.
- Magyar–indonéz egyezmény (1989) 4. cikk (2) bekezdés a) pont — A mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű természetes személy abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkét Államban rendelkezik állandó lakóhellyel, abban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (létérdekek központja).
- Magyar–indonéz egyezmény (1989) 4. cikk (2) bekezdés b)–c) pont — Ha nem határozható meg, hogy létérdekeinek központja melyik Államban van, vagy ha egyik Államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, abban az Államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van (b) pont). Ha mindkét Államban van, vagy egyikben sincs szokásos tartózkodási helye, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést (c) pont) — állampolgársági szempont nincs.
Frissítve 17.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.
További országok
- Adózás – az Egyesült Államokban
- Adózás – Argentínában
- Adózás – Ausztriában
- Adózás – Bangladesben
- Adózás – Brazíliában
- Adózás – Csehországban
- Adózás – az Egyesült Arab Emírségekben
- Adózás – az Egyesült Királyságban
- Adózás – Franciaországban
- Adózás – Grúziában
- Adózás – Hollandiában
- Adózás – Indiában
- Adózás – Japánban
- Adózás – Kanadában
- Adózás – Kínában
- Adózás – Lengyelországban
- Adózás – Malajziában
- Adózás – Mexikóban
- Adózás – Németországban
- Adózás – Olaszországban
- Adózás – Pakisztánban
- Adózás – Portugáliában
- Adózás – Romániában
- Adózás – Spanyolországban
- Adózás – Svájcban
- Adózás – Svédországban
- Adózás – Szingapúrban
- Adózás – Tajvanon
- Adózás – Törökországban
- Adózás – Ukrajnában