Adóügyi illetőség Grúziában magyar adózóknak
Grúzia az egész naptári évre belföldi illetőségűnek tekinti azt, aki az adott évben végződő bármely 12 egymást követő naptári hónapos időszakban ténylegesen legalább 183 napot töltött Grúziában; a Grúziából szabadság, kiküldetés, tanulás vagy gyógykezelés céljából tett utazások napjai is beszámítanak. Belföldi illetőségű a külföldön Grúzia közszolgálatában álló grúz állampolgár, valamint az is, akinek Grúzia illetőséget adott (például jelentős vagyonnal rendelkező személyként). A belföldi illetőségű természetes személy csak a grúziai forrású jövedelme után adózik: 20%, osztalék és kamat után 5%, kisvállalkozói státuszú egyéni vállalkozóként 1%; a külföldi jövedelem mentes. A Grúziából magyar vagy más külföldi megbízónak végzett távmunka azonban Grúzia számára grúziai jövedelem. Magyarország például állampolgárság, kizárólag magyarországi állandó lakóhely, a létérdekek központja vagy a naptári évben legalább 183 nap alapján tekinti belföldi illetőségűnek. A kettős illetőséget a 2012. évi magyar–grúz egyezmény 4. cikk (2) bekezdése oldja fel; Magyarország a Grúziában adóztatható jövedelmet mentesíti, osztaléknál a grúz adót beszámítja, a nyugdíjat pedig csak az az állam adóztatja, amelyben keletkezik.
Ingyenes, regisztráció nélkül, kb. 3 perc. Eredmény a magyar Szja tv. szerint, összevetve a másik állam (Grúzia) jogával és a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménnyel.
Mikor belföldi illetőségű valaki ebben az államban: Grúzia
Grúzia nem csak a naptári év napjait számolja: belföldi illetőségű lesz, ha a választott évben végződő bármely 12 egymást követő naptári hónapos időszakban legalább 183 napot töltött Grúziában (például az előző év július 1-jétől az idei év június 30-áig). A nap bármely része egy napnak számít. A Grúziában töltött napokhoz hozzáadódnak a Grúziából szabadság, gyógykezelés, kiküldetés vagy tanulás céljából tett utazások napjai; nem számítanak azok a napok, amikor csak turistaként vagy gyógykezelés céljából, átutazóban vagy diplomáciai státusszal tartózkodott Grúziában. Azokat a napokat, amelyek alapján az előző évben már grúziai illetőségűnek ismerték el, nem lehet újra beszámítani. Az illetőséget az egész évre állapítják meg.
Grúzia nem csak a naptári év napjait számolja: belföldi illetőségű lesz, ha a választott évben végződő bármely 12 egymást követő naptári hónapos időszakban legalább 183 napot töltött Grúziában (például az előző év július 1-jétől az idei év június 30-áig). A nap bármely része egy napnak számít. A Grúziában töltött napokhoz hozzáadódnak a Grúziából szabadság, gyógykezelés, kiküldetés vagy tanulás céljából tett utazások napjai; nem számítanak azok a napok, amikor csak turistaként vagy gyógykezelés céljából, átutazóban vagy diplomáciai státusszal tartózkodott Grúziában. Azokat a napokat, amelyek alapján az előző évben már grúziai illetőségűnek ismerték el, nem lehet újra beszámítani. Az illetőséget az egész évre állapítják meg.
Grúzia nem csak a naptári év napjait számolja: belföldi illetőségű lesz, ha a választott évben végződő bármely 12 egymást követő naptári hónapos időszakban legalább 183 napot töltött Grúziában (például az előző év július 1-jétől az idei év június 30-áig). A nap bármely része egy napnak számít. A Grúziában töltött napokhoz hozzáadódnak a Grúziából szabadság, gyógykezelés, kiküldetés vagy tanulás céljából tett utazások napjai; nem számítanak azok a napok, amikor csak turistaként vagy gyógykezelés céljából, átutazóban vagy diplomáciai státusszal tartózkodott Grúziában. Azokat a napokat, amelyek alapján az előző évben már grúziai illetőségűnek ismerték el, nem lehet újra beszámítani. Az illetőséget az egész évre állapítják meg.
A napok számától függetlenül Grúzia egy adóévre belföldi illetőséget adhat a jelentős vagyonnal rendelkező személynek (high net worth individual), külföldinek pedig a pénzügyminiszter által meghatározott más esetekben is. Az illetőséget az éppen a választott évre kiállított illetőségigazolás igazolja.
Azok a grúz állampolgárok, akik a választott évben külföldön Grúzia közszolgálatában álltak (például nagykövetségen vagy konzulátuson), a napok számától függetlenül grúziai belföldi illetőségűek. Köztisztviselő csak grúz állampolgár lehet.
Azok a grúz állampolgárok, akik a választott évben külföldön Grúzia közszolgálatában álltak (például nagykövetségen vagy konzulátuson), a napok számától függetlenül grúziai belföldi illetőségűek. Köztisztviselő csak grúz állampolgár lehet.
A napok számától függetlenül Grúzia egy adóévre belföldi illetőséget adhat a jelentős vagyonnal rendelkező személynek (high net worth individual), külföldinek pedig a pénzügyminiszter által meghatározott más esetekben is. Az illetőséget az éppen a választott évre kiállított illetőségigazolás igazolja.
Azok a grúz állampolgárok, akik a választott évben külföldön Grúzia közszolgálatában álltak (például nagykövetségen vagy konzulátuson), a napok számától függetlenül grúziai belföldi illetőségűek. Köztisztviselő csak grúz állampolgár lehet.
Azok a grúz állampolgárok, akik a választott évben külföldön Grúzia közszolgálatában álltak (például nagykövetségen vagy konzulátuson), a napok számától függetlenül grúziai belföldi illetőségűek. Köztisztviselő csak grúz állampolgár lehet.
A napok számától függetlenül Grúzia egy adóévre belföldi illetőséget adhat a jelentős vagyonnal rendelkező személynek (high net worth individual), külföldinek pedig a pénzügyminiszter által meghatározott más esetekben is. Az illetőséget az éppen a választott évre kiállított illetőségigazolás igazolja.
Azok a grúz állampolgárok, akik a választott évben külföldön Grúzia közszolgálatában álltak (például nagykövetségen vagy konzulátuson), a napok számától függetlenül grúziai belföldi illetőségűek. Köztisztviselő csak grúz állampolgár lehet.
Azok a grúz állampolgárok, akik a választott évben külföldön Grúzia közszolgálatában álltak (például nagykövetségen vagy konzulátuson), a napok számától függetlenül grúziai belföldi illetőségűek. Köztisztviselő csak grúz állampolgár lehet.
- A naptári évben legalább 183 napot töltött Grúziában — erre az egész évre grúziai belföldi illetőségű (a grúz Adótörvénykönyv 34. cikk (2) bekezdése). Grúziai belföldi illetőségűként csak a grúziai forrású jövedelme után fizet adót (20%; osztalék és kamat — 5% forrásadó); a külföldről származó jövedelem mentes. Grúziai forrású jövedelemnek számít azonban a grúziai belföldi illetőségű által Grúziából külföldi megrendelőknek nyújtott szolgáltatás és a fizikailag Grúziában végzett munka is.
- A naptári évben kevesebb mint 183 napot töltött Grúziában, de legalább 183 napot az ebben az évben végződő 12 egymást követő naptári hónapos időszakban. A grúz Adótörvénykönyv 34. cikk (2) bekezdése szerint erre az egész évre grúziai belföldi illetőségű. A következtetés valószínű: azokat a napokat, amelyek alapján az előző évben már grúziai illetőségűnek ismerték el, nem lehet újra beszámítani (34. cikk (8) bekezdés) — ellenőrizze, hogy nélkülük is megvan-e a 183 nap. Grúziai belföldi illetőségűként csak a grúziai forrású jövedelme után fizet adót (20%; osztalék és kamat — 5% forrásadó); a külföldről származó jövedelem mentes. Grúziai forrású jövedelemnek számít azonban a grúziai belföldi illetőségű által Grúziából külföldi megrendelőknek nyújtott szolgáltatás és a fizikailag Grúziában végzett munka is.
- Grúzia erre az évre megadta Önnek a belföldi illetőséget (a grúz Adótörvénykönyv 34. cikk (6) vagy (6²) bekezdése — például jelentős vagyonnal rendelkező személyként), így a napok számától függetlenül grúziai belföldi illetőségű. Az illetőség csak arra az évre szól, amelyre megadták; a következő évre új kérelem kell. Grúziai belföldi illetőségűként csak a grúziai forrású jövedelme után fizet adót (20%; osztalék és kamat — 5% forrásadó); a külföldről származó jövedelem mentes. Grúziai forrású jövedelemnek számít azonban a grúziai belföldi illetőségű által Grúziából külföldi megrendelőknek nyújtott szolgáltatás és a fizikailag Grúziában végzett munka is.
- Grúz állampolgárként, aki a választott évben külföldön Grúzia közszolgálatában állt, erre az egész évre a napok számától függetlenül grúziai belföldi illetőségű (a grúz Adótörvénykönyv 34. cikk (2) bekezdése).
Mikor nem belföldi illetőségű
- A grúz Adótörvénykönyv 34. cikkének egyik feltétele sem teljesül — erre az évre nem grúziai belföldi illetőségű. Grúzia csak a grúziai forrású jövedelmét adóztathatja: a grúziai munka bérét — 20% (adómentes, ha a grúziai munka az évben legfeljebb 30 napig tart, a munkáltató külföldi illetőségű, és a költségeket nem a grúziai telephelye viseli), az osztalékot és a kamatot — 5%, a jogdíjat — 5%, az egyéb kifizetéseket — 10% forrásadóval.
- Válaszai szerint valószínűleg nem grúziai belföldi illetőségű, de nem adta meg, hány napot töltött Grúziában a választott évben végződő 12 naptári hónapos időszakban. Számolja össze a napokat: ha bármely ilyen időszakban legalább 183 nap jön ki (a Grúziából szabadság, kiküldetés, tanulás vagy gyógykezelés céljából tett utazásokkal együtt), az egész évre grúziai belföldi illetőségű.
Hol ütközik a másik állam (Grúzia) joga a magyar szabályokkal
- Ütközés: 183 nap Grúziában, miközben Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti. Grúzia belföldi illetőségűnek tekinti, mert legalább 183 napot töltött ott, és az illetőséget az egész naptári évre állapítja meg; Magyarország például magyar állampolgárság, kizárólag magyarországi állandó lakóhely, a létérdekek központja vagy a naptári évben legalább 183 napos itt-tartózkodás alapján (Szja tv. 3. § 2. pont). A kettős illetőséget a 2012. évi magyar–grúz egyezmény 4. cikk (2) bekezdése oldja fel: ha állandó lakóhelye csak az egyik államban van, ott illetőségű; ha mindkettőben, abban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (létérdekek központja); majd a szokásos tartózkodási hely és az állampolgárság dönt; ha mindkét államnak vagy egyiknek sem állampolgára, az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.
- Ütközés: Grúzia a naptári évi 183 napnál kevesebb tartózkodással is belföldi illetőségűnek tekintheti. Grúzia akkor is belföldi illetőségűnek tekintheti, ha a naptári évben kevesebb mint 183 napot töltött ott: ha az ebben az évben végződő bármely 12 naptári hónapos időszakban megvan a 183 nap, ha Grúzia megadta Önnek az illetőséget (jelentős vagyonnal rendelkező személyként), vagy ha grúz állampolgárként külföldön Grúzia közszolgálatában áll. Magyarország a 183 napot csak a naptári évben számolja, és a napoktól függetlenül vizsgálja az állampolgárságot, az állandó lakóhelyet és a létérdekek központját. Az egyezmény alkalmazásában a 4. cikk (2) bekezdése dönt: először az állandó lakóhely, majd a létérdekek központja és a szokásos tartózkodási hely — az egy évben töltött napok száma önmagában nem döntő.
- Ütközés: magyar állampolgárként Grúziában élve is belföldi illetőségű marad. Az Szja tv. a magyar állampolgárt akkor is belföldi illetőségűnek tekinti, ha Grúziában él; kivétel csak a kettős állampolgár, akinek nincs bejelentett magyarországi lakóhelye vagy tartózkodási helye. Ha Grúzia is belföldi illetőségűnek tekinti, a kettős illetőséget az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése oldja fel: az állampolgárság csak a harmadik lépés, az állandó lakóhely, a létérdekek központja és a szokásos tartózkodási hely után. Ha az egyezmény szerint grúziai illetőségű, Magyarország csak az egyezmény szerint itt adóztatható jövedelmet adóztathatja.
Amit még érdemes tudni
- Hogyan számolja Grúzia a 183 napot. A küszöb 183 nap a választott évben végződő bármely megszakítás nélküli 12 naptári hónapos időszakban; az illetőség az egész évre szól. A Grúziában töltött nap bármely része egész napnak számít. A Grúziában töltött napokhoz hozzáadódnak a Grúziából gyógykezelés, szabadság, kiküldetés vagy tanulás céljából tett utazások (34. cikk (3) bekezdés) — ez a Grúziában élő és onnan átmenetileg kiutazó személyekre vonatkozik; nem számítanak viszont azok a napok, amikor csak pihenés vagy gyógykezelés céljából érkezett Grúziába (4. bekezdés d) pont), átutazóban volt, vagy diplomáciai státusszal tartózkodott ott. Azokat a napokat, amelyek alapján az előző évben már belföldi illetőségűnek ismerték el, nem lehet újra beszámítani: ha július 1-jén érkezik, és egy évig Grúziában él, az érkezés évére (184 nap) belföldi illetőségű, a következő évre csak akkor, ha a 183 napot már abban az évben összegyűjti. Magyarország a szokásos tartózkodási helyhez a naptári évben legalább 183 napot kíván, a ki- és beutazás napját egész napnak tekintve.
- Grúzia nem adóztatja belföldi illetőségűi külföldi jövedelmét — a Grúziából végzett távmunka azonban grúziai jövedelem. A grúziai belföldi illetőségű természetes személy csak a grúziai forrású jövedelme után adózik; a külföldről származó jövedelem (például magyar társaság osztaléka, magyar bank kamata, magyarországi lakás bérleti díja, a fizikailag Magyarországon végzett munka bére) mentes. A fizikailag Grúziában végzett munka és a grúziai belföldi illetőségű által Grúziából más állambeli megrendelőknek nyújtott szolgáltatás azonban grúziai forrású jövedelem: 20%, kisvállalkozói státuszú egyéni vállalkozónál 1%. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, Magyarország a világjövedelmét adóztatja, a Grúziában adóztatható jövedelmet pedig mentesíti (24. cikk (2) bekezdés a) pont), osztaléknál a grúz adót beszámítja (b) pont).
- Területi elvű adóztatás és az egyezmény 4. cikk (1) bekezdése. A magyar–grúz egyezmény 4. cikk (1) bekezdésének második mondata szerint nem belföldi illetőségű az a személy, aki az adott államban kizárólag az ottani forrásból származó jövedelem alapján adóköteles. A grúziai belföldi illetőségű a lakóhelye (tartózkodása) alapján adóköteles Grúziában, de a területi elv miatt ténylegesen csak a grúziai forrású jövedelme után fizet adót. Az OECD-modellegyezmény kommentárja (4. cikk, 8.3. pont) kifejezetten rögzíti, hogy ez a mondat nem zárja ki az egyezmény hatálya alól a területi elvű adóztatást alkalmazó államok belföldi illetőségűit — ezért az egyezmény alkalmazásában is grúziai illetőségű, és a 4. cikk (2) bekezdésének döntő szabálya rá is vonatkozik. Bizonyítékként kérjen grúz illetőségigazolást (N4) az adott évre.
- Grúziai munka bére: 183 nap bármely 12 hónapban (15. cikk (2) bekezdés). A fizikailag Grúziában végzett munka bére grúziai forrású jövedelem; a külföldi illetőségű bérét a munkáltató 20%-os adóval terheli. Adómentes csak akkor, ha a grúziai munka az évben legfeljebb 30 naptári napig tart, a munkáltató nem grúziai illetőségű, és a költségeket nem a grúziai telephelye viseli. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, Grúzia akkor sem adóztatja a bért, ha a 15. cikk (2) bekezdésének mindhárom feltétele teljesül: az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely 12 hónapos időszakban legfeljebb 183 nap Grúziában, a munkáltató nem grúziai illetőségű, és a bért nem grúziai telephelye vagy állandó bázisa viseli — ekkor a bért csak Magyarország adóztatja. Ha Grúzia a bért adóztathatja, Magyarország azt mentesíti az adó alól (24. cikk (2) bekezdés a) pont); a grúz adó beszámítására ekkor nincs szükség.
- Grúziai illetőségű, magyar munkáltatóval vagy megbízókkal. Ha az egyezmény szerint grúziai illetőségű, és fizikailag Grúziában dolgozik magyar munkáltatónak, a bért csak Grúzia adóztathatja (15. cikk (1) bekezdés): a fizikailag Magyarországon kívül végzett munka a magyar jog szerint sem belföldről származó jövedelem (Szja tv. 3. § 4. pont d)). A magyarországi munkanapok bérét Magyarország is megadóztathatja, kivéve, ha a 15. cikk (2) bekezdésének feltételei teljesülnek (nem magyar munkáltató, legfeljebb 183 nap). A szakmai szolgáltatás és más önálló tevékenység díját — magyar megbízótól is — csak Grúzia adóztathatja, kivéve, ha Magyarországon rendszeresen rendelkezésére áll állandó bázis (14. cikk); a vállalkozási nyereséget csak magyarországi telephely esetén adóztathatja Magyarország (7. cikk). Grúzia számára a Grúziából nyújtott szolgáltatás grúziai forrású: 20%, kisvállalkozói státusszal 1% (ehhez grúziai egyéni vállalkozói regisztráció kell).
- Hogyan kerüli el Magyarország a kettős adóztatást grúziai jövedelemnél. Ha az egyezmény szerint magyar illetőségű, a Grúziában adóztatható jövedelmet (például a grúziai munka bérét, a grúziai telephely vagy állandó bázis jövedelmét, a grúziai ingatlan jövedelmét és eladásának nyereségét, a főként grúziai ingatlanból álló vagyonú társaság részvényeinek eladásából származó nyereséget) Magyarország mentesíti (24. cikk (2) bekezdés a) pont); a mentes jövedelmet a többi jövedelem adójánál figyelembe veheti (c) pont), ennek az egykulcsos szja mellett gyakorlati hatása nincs. A grúz osztalék 5%-os forrásadóját Magyarország beszámítja, legfeljebb az arra jutó magyar adóig (b) pont) — a 15%-os szja-ból így a különbözetet kell megfizetni. A kamatot és a jogdíjat csak Magyarország adóztathatja (11., 12. cikk): a levont grúz 5%-os forrásadót Grúziától kell visszaigényelni, Magyarországon nem számítható be; ugyanez vonatkozik a szakmai szolgáltatás díjából levont 10%-ra, ha Grúziában nincs állandó bázisa (14. cikk). A mentesítés nem jár, ha Grúzia az egyezményt alkalmazva maga mentesíti a jövedelmet (d) pont).
- Grúziai illetőségűként: mit adóztathat még Magyarország. Ha az egyezmény szerint grúziai illetőségű, Magyarország csak az egyezmény szerint itt adóztatható jövedelmet adóztathatja: a Magyarországon végzett munka bérét (15. cikk), a magyarországi ingatlan jövedelmét és eladásának nyereségét, a főként magyarországi ingatlanból álló vagyonú társaság részvényeinek eladásából származó nyereséget (13. cikk (4)), az osztalékot legfeljebb 5%-kal (10. cikk (2)), a magyar nyugdíjat (18. cikk) és a magyar állami szolgálatért fizetett díjazást (19. cikk); a kamatot, a jogdíjat és más részvények eladásának nyereségét nem. Grúzia a magyar adót legfeljebb az e jövedelemre jutó grúz adóig beszámítja (24. cikk (1) bekezdés a) pont), de a grúziai belföldi illetőségű külföldi jövedelmét rendszerint nem is adóztatja. Az egyezményes kedvezményhez a magyar kifizetőnek grúz illetőségigazolás kell. Ha az adóztatás nem felel meg az egyezménynek, az ügyet az első értesítéstől számított három éven belül terjesztheti a grúz illetékes hatóság elé (26. cikk).
- Nyugdíjak: csak a keletkezés állama adóztat. A magyar–grúz egyezmény eltér az OECD-mintától: a korábbi munkavégzésre tekintettel fizetett nyugdíjat csak az az állam adóztathatja, amelyben keletkezik (18. cikk). A magyar nyugdíjat tehát akkor is csak Magyarország adóztathatja, ha Grúziában él, a grúz munkavégzéshez kötött nyugdíjat (például a tőkefedezeti rendszerből) pedig magyar illetőségű kedvezményezett esetén is csak Grúzia — amely az állami nyugdíjat és a tőkefedezeti nyugdíjat nem adóztatja (82. cikk (1) bekezdés «b», «b³» pont). A nem munkavégzéshez kötött ellátásokra az OECD-kommentár szerint az egyéb jövedelemről szóló 22. cikk alkalmazandó: ezeket csak a lakóhely szerinti állam adóztatja. Az állami szolgálatért fizetett díjazást főszabályként csak a kifizető állam adóztatja, kivéve, ha a szolgálatot a másik államban teljesítik annak állampolgára vagy olyan belföldi illetőségűje, aki nem csak a szolgálat miatt lett az (19. cikk); a közszolgálati nyugdíjra a 18. cikk vonatkozik.
- Grúz nyugdíjjárulék — csak állampolgároknak és állandó tartózkodási engedéllyel rendelkezőknek. A grúz kötelező tőkefedezeti nyugdíjrendszer (munkáltató 2%, munkavállaló 2%, állam 2% vagy 1%) a grúz állampolgárokra, valamint az állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiekre és hontalanokra terjed ki; ideiglenes tartózkodási engedéllyel vagy engedély nélkül magyar állampolgárként nem tagja. Ha tag volt, és elvesztette állandó tartózkodási engedélyét, a megtakarítást egy összegben felveheti; a kifizetés 20%-kal adózik. Szociális adó Grúziában nincs. Magyarországnak nincs Grúziával szociális biztonsági egyezménye (a NAV listáján Grúzia nem szerepel), ezért a biztosítási idők nem adódnak össze, a magyarországi munkavégzés utáni járulékfizetés pedig a magyar jog szerint alakul.
- Grúziai illetőség jelentős vagyonnal rendelkező személyeknek. Az az illetőség, amelyet Grúzia 183 nap nélkül ad meg (például jelentős vagyonnal rendelkező személynek), csak arra az adóévre szól, amelyre az igazolást kiállították; minden további évre új kérelem kell iratokkal. A 2023.04.15-től hatályos szabályok szerint feltétel a 3 millió larit meghaladó vagyon vagy a 200 000 larit meghaladó éves jövedelem, legalább 500 000 USD értékű grúziai ingatlan, továbbá tartózkodási engedély vagy legalább 25 000 lari grúziai forrású jövedelem (nem hivatalos forrás). Magyarország szempontjából az ilyen igazolás nem szünteti meg a magyar illetőséget: ha az Szja tv. 3. § 2. pontja szerint belföldi illetőségű, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt — állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely —, és a tényleges grúziai ott-lakás nélkül szerzett illetőség ezeket az ismérveket nem befolyásolja.
- Egyik államban sem illetőségű grúz állampolgár. Ha illetősége egyik állam vonatkozásában sem állapítható meg, és grúz állampolgár, a grúz adóhatósághoz benyújtott kérelemmel grúziai belföldi illetőségű lehet (a grúz Adótörvénykönyv 34. cikk (6¹) bekezdése). Erre az egyezmények alkalmazásához szükséges illetőségigazolás megszerzéséhez lehet szükség.
- A költözés éve: egyik állam sem bontja az évet. Grúzia az illetőséget az egész naptári évre állapítja meg. A magyar jog sem bontja az illetőséget év közbeni szakaszokra: a 183 napos szabályok a naptári évre vonatkoznak, a magyar állampolgár pedig a kiköltözés után is belföldi illetőségű marad (a kettős állampolgár a lakcím kijelentéséig). Az egyezmény sem tartalmaz külön szabályt a költözés évére, ezért ha abban az évben mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, a 4. cikk (2) bekezdése dönt. Grúziából elköltözve a bevallást a következő év április 1-jéig kell benyújtani, ha jövedelméből a forrásnál nem vonták le az adót; a tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó 30 munkanapon belül nyújt be bevallást.
- Költözés Grúziába: kiköltözési adó egyik államban sincs. A grúz Adótörvénykönyv magánszemélyekre kiköltözési adót (exit tax) nem ír elő, és a magyar szja-törvény sem adóztatja a magánszemély vagyonának értéknövekedését a kiköltözéskor. Ha a költözés után az egyezmény szerint grúziai illetőségű, a részvények és üzletrészek eladásának nyereségét — magyar társaságban fennálló részesedésnél is — csak Grúzia adóztathatja (13. cikk (5)), kivéve, ha a társaság vagyonának több mint 50%-a magyarországi ingatlanból ered (13. cikk (4)); Grúzia számára a külföldi társaságban fennálló részesedés eladása nem grúziai forrású jövedelem. A magyarországi ingatlan eladásának nyereségét Magyarország továbbra is adóztathatja (13. cikk (1)). Magyar illetősége megszűnését Önnek kell bizonyítania (a magyarországi lakás sorsa, a család költözése, a létérdekek központja).
- Illetőségigazolások. Ha magyar illetőségűként Grúziában kívánja érvényesíteni az egyezményt (például a kamatból vagy jogdíjból levont 5%-os grúz forrásadó, vagy a szakmai szolgáltatás díjából levont 10% elkerüléséhez, illetve visszaigényléséhez), kérjen illetőségigazolást a NAV-tól. Grúziában a grúz kifizető az N1 nyomtatványhoz (kedvezmény a forrásnál), vagy Ön az N2 visszatérítési kérelemhez csatolja, hitelesített grúz fordítással; apostille nem kell (a grúz pénzügyminiszter 633. sz. rendelete). Ha grúziai illetőségűként Magyarországon hivatkozik az egyezményre, kérjen a grúz Bevételi Szolgálattól illetőségigazolást (N4 nyomtatvány) az adott évre. Az igazolást minden évre külön szerezze be.
- Társadalombiztosítás: nincs magyar–grúz szociális biztonsági egyezmény. Magyarországnak nincs Grúziával szociális biztonsági egyezménye (a NAV listáján Grúzia nem szerepel), és a 883/2004/EK rendelet Grúziára nem vonatkozik. Magyarországi munkavégzésnél ezért a járulékfizetési kötelezettség kizárólag a magyar jog szerint alakul (társadalombiztosítási járulék: 18,5%), és a magyar szolgálati idő nem adódik össze a grúziaival. A járulékokra a kettős adóztatási egyezmény nem vonatkozik, és azok nem az adóügyi illetőségtől függnek.
- Melyik egyezmény alkalmazandó: a 2012. évi magyar–grúz egyezmény. Magyarország és Grúzia között a Budapesten, 2012. február 16-án aláírt, a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról szóló egyezmény és Jegyzőkönyve alkalmazandó (kihirdette: 2012. évi XIV. törvény; a hivatalos magyar szöveg Grúziát «Georgia» néven említi). Magyar, grúz és angol szövege egyaránt hiteles, eltérő értelmezés esetén az angol irányadó. 2012. május 13-án lépett hatályba, és 2013. január 1-jétől alkalmazandó. A többoldalú egyezmény (MLI) a 4. és a 24. cikket nem módosítja. Illetőségi szabály: 4. cikk (2) bekezdés; szabad foglalkozás: 14. cikk (állandó bázis); munkaviszony: 15. cikk (183 nap bármely 12 hónapban); nyugdíjak: 18. cikk (csak a keletkezés állama); közszolgálat: 19. cikk; a kettős adóztatás elkerülése: 24. cikk (Magyarország: mentesítés, osztaléknál beszámítás; Grúzia: beszámítás); kölcsönös egyeztetési eljárás: 26. cikk (három év).
Hogyan oldható fel a kettős illetőség
Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti, az egyezmény 4. cikk (2) bekezdés alkalmazandó: Egyezmény Magyarország Kormánya és Georgia Kormánya között a jövedelem- és a vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról (Budapest, 2012. február 16.; kihirdette: 2012. évi XIV. törvény). A szempontok sorrendje: állandó lakóhely, a létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság, végül az adóhatóságok kölcsönös megállapodása.
Az egyezmény részletesen: jövedelmek, kulcsok, 183 napos szabály →
Kifejezések, amelyekkel Grúziában találkozhat
- შემოსავლების სამსახური (Revenue Service)
- Grúzia Bevételi Szolgálata — az adóhatóság; kiállítja az illetőségigazolást (N4), és befogadja a bevallásokat
- საგადასახადო კოდექსი
- a grúz Adótörvénykönyv (2010); a természetes személyek illetősége — 34. cikk, a jövedelem forrása — 104. cikk
- საშემოსავლო გადასახადი
- a természetes személyek jövedelemadója: 20%, csak a grúziai forrású jövedelem után
- მცირე ბიზნესის სტატუსი
- az egyéni vállalkozó kisvállalkozói státusza: a bevétel 1%-a (évi 500 000 lari felett 3%)
- high net worth individual
- jelentős vagyonnal rendelkező személy, akinek Grúzia 183 nap nélkül egy évre illetőséget adhat
- საქართველოში არსებული წყარო
- grúziai forrás: a Grúziában végzett munka és szolgáltatás, valamint a grúziai belföldi illetőségű által külföldi megrendelőnek nyújtott szolgáltatás
Kérdések
Hogyan számolja Grúzia a 183 napot?
A választott évben végződő bármely megszakítás nélküli 12 naptári hónapos időszakot kell nézni — például az előző év július 1-jétől az idei év június 30-áig. A Grúziában töltött nap bármely része egész nap; a Grúziából szabadság, gyógykezelés, kiküldetés vagy tanulás céljából tett utazások beszámítanak, a csak pihenés vagy gyógykezelés céljából, átutazóban vagy diplomáciai státusszal Grúziában töltött napok nem. Azokat a napokat, amelyek alapján az előző évben már belföldi illetőségűnek ismerték el, nem lehet újra beszámítani. Az illetőség az egész naptári évre szól; Magyarország a 183 napot csak a naptári évben számolja.
Grúziában élek, és távmunkában magyar cégnek vagy megbízóknak dolgozom. Hol adózom?
Grúzia számára a fizikailag Grúziában végzett munka és a grúziai belföldi illetőségű által Grúziából külföldi megrendelőnek nyújtott szolgáltatás grúziai forrású jövedelem: 20%, Grúziában bejegyzett, kisvállalkozói státuszú egyéni vállalkozóként 1%. Ha Magyarország is belföldi illetőségűnek tekinti (állampolgárság, magyarországi lakás, család), az egyezmény 4. cikk (2) bekezdése dönt: állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely, állampolgárság. Ha grúziai illetőségű, a Grúziában végzett munka bérét és az önálló tevékenység díját — magyarországi állandó bázis nélkül — csak Grúzia adóztatja (14., 15. cikk); ha magyar illetőségű, Magyarország a Grúziában adóztatható jövedelmet mentesíti (24. cikk).
Hol adózik a magyar nyugdíjam, ha Grúziába költözöm?
A magyar–grúz egyezmény 18. cikke szerint a korábbi munkavégzésre tekintettel fizetett nyugdíjat csak az az állam adóztathatja, amelyben keletkezik: a magyar nyugdíjat tehát akkor is csak Magyarország, ha Grúziában él, a grúz nyugdíjat pedig csak Grúzia — amely az állami és a tőkefedezeti nyugdíjat nem adóztatja.
Források
Jogszabályok és hatósági iránymutatás
- a grúz Adótörvénykönyv 34. cikke (2010.09.17-i 3591. sz. törvény) — Grúziában az egész adóévre (naptári évre) belföldi illetőségű az a természetes személy, aki az adóévben végződő bármely megszakítás nélküli 12 naptári hónapos időszakban ténylegesen legalább 183 napot tartózkodott Grúzia területén, vagy aki külföldön Grúzia közszolgálatában állt (2. bekezdés). A Grúziában töltött időbe beszámít a gyógykezelés, pihenés, kiküldetés vagy tanulás céljából külföldön töltött idő (3. bekezdés); nem számít be a Grúziában diplomáciai vagy konzuli státusszal, nemzetközi szervezet alkalmazottjaként vagy külföldi állam tisztviselőjeként (a grúz állampolgárok kivételével) töltött idő, az átutazás, valamint a gyógykezelés vagy pihenés céljából Grúziában töltött idő (4. bekezdés). A nap bármely része egy napnak számít (5. bekezdés). Az illetőséget adóévenként kell megállapítani; azokat a napokat, amelyek alapján a személyt egy korábbi adóévre már belföldi illetőségűnek ismerték el, a későbbi évekre nem lehet figyelembe venni (8. bekezdés).
- a grúz Adótörvénykönyv 34. cikk (6), (6¹) és (6²) bekezdése — A 2. bekezdés szerinti eseten kívül grúziai belföldi illetőség adható a jelentős vagyonnal rendelkező személynek (high net worth individual) a grúz pénzügyminiszter által meghatározott eljárásban és feltételekkel (6. bekezdés), a külföldinek pedig a miniszter által meghatározott más esetekben is (6². bekezdés). Az a grúz állampolgár, akinek illetősége egyik állam vonatkozásában sem állapítható meg, grúziai belföldi illetőségűnek minősül, ha ezt az adóhatóságtól kéri (6¹. bekezdés).
- A jelentős vagyonnal rendelkező személyek grúziai illetőségének megállapításáról szóló szabályzat, a grúz pénzügyminiszter 2023. március 1-jei 60. sz. rendelete (2023.04.15-től hatályos) — nem hivatalos forrás: BDO Georgia, Tax Newsletter, 2023. április; Revera Legal — Jelentős vagyonnal rendelkező személy: igazolt vagyona meghaladja a 3 millió larit, vagy éves jövedelme a kérelmet megelőző 3 év mindegyikében meghaladta a 200 000 larit. Az illetőséget akkor adják meg, ha az ilyen személy tartózkodási engedéllyel (grúz állampolgári személyazonosító igazolvánnyal) rendelkezik, vagy az utolsó adóévre legalább 25 000 lari grúziai forrású jövedelmet igazol; 2023.04.15-től mindkét esetben ezen felül legalább 500 000 USD (lariban számított) értékű grúziai ingatlannal is rendelkeznie kell. Az illetőséget egy adóévre adják meg, illetőségigazolással együtt. A pénzügyminiszter és az igazságügyi miniszter korábbi, 2010.12.31-i 991/250. sz. együttes rendeletét (matsne.gov.ge) a 2023.06.12-i 206/916. sz. együttes rendelet hatályon kívül helyezte.
- Grúzia közszolgálatról szóló törvényének 27. cikk (1) és (3) bekezdése (2015.10.27-i 4346-IS. sz. törvény) — Köztisztviselő csak az a cselekvőképes, az államnyelvet beszélő, 18. életévét betöltött grúz állampolgár lehet, aki köztisztviselői tanúsítvánnyal rendelkezik (1. bekezdés); a külföldön élő honfitársat csak munkaszerződés alapján lehet a közszolgálatban alkalmazni (3. bekezdés).
- a grúz Adótörvénykönyv 82. cikk (1) bekezdés «ფ» pontja (az angol fordításban «u») és 104. cikke — Mentes a jövedelemadó alól a belföldi illetőségű természetes személy nem grúziai forrásból származó jövedelme (ideértve a nyereséget is). Grúziai forrás (104. cikk): a Grúziában végzett munka; a Grúziában nyújtott szolgáltatás, valamint a grúziai belföldi illetőségű által más állambeli megrendelőnek nyújtott szolgáltatás, ha nem külföldi telephelyen keresztül nyújtják (1. bekezdés c.g pont); a grúziai belföldi illetőségű által fizetett osztalék, kamat, jogdíj, nyugdíj vagy ösztöndíj; a grúziai ingatlanból származó jövedelem; más, grúziai tevékenységből származó jövedelem. Nem számít, hol kapják meg a pénzt (2. bekezdés).
- a grúz Adótörvénykönyv 79–81. cikke — A jövedelemadó alanyai a belföldi illetőségűek és a grúziai forrású jövedelmet szerző külföldi illetőségűek; az adóév a naptári év. Az adókulcs 20% (81. cikk (1) bekezdés); a lakás céljára bérbe adott lakóingatlan bérleti díja költséglevonás nélkül — 5% (2. bekezdés); a lakás (a hozzá tartozó földterülettel) vagy a gépjármű eladásából származó nyereség, ha nem mentes — 5% (3. bekezdés).
- a grúz Adótörvénykönyv 130., 131., 132. és 134. cikke — Forrásadó: osztalék — 5% (végleges); kamat — 5% (végleges), az engedéllyel rendelkező grúz pénzügyi intézmény által fizetett kamat nem adóköteles; belföldi illetőségűnek fizetett jogdíj — 20%. Telephellyel nem rendelkező külföldi illetőségű: jogdíj — 5%, egyéb grúziai forrású kifizetés — 10%, természetes személynek fizetett munkabér és bérleti díj — 20%; kedvezményes adózású államban nyilvántartott személyek — 15% (kamat, jogdíj, egyéb kifizetések). A 10%-os forrásadóval terhelt külföldi illetőségű a következő év április 1-jéig bevallást nyújthat be, és az adót a költségek levonásával újraszámíthatja (134. cikk (3) bekezdés).
- a grúz Adótörvénykönyv 82. cikk (1) bekezdés «შ» pontja (az angol fordításban «y») — Mentes a külföldi illetőségű grúziai munkáért kapott munkabére, ha a munka Grúziában az adóévben legfeljebb 30 naptári napig tart, a munkáltató külföldi illetőségű, és e munka költségei nem a munkáltató grúziai telephelyéhez kapcsolódnak.
- Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont — Belföldi illetőségű: a) a magyar állampolgár (kivéve, ha más államnak is állampolgára, és belföldön nincs nyilvántartott lakóhelye vagy tartózkodási helye); b) a szabad mozgás jogával rendelkező személy, ha e jogát a naptári évben legalább 183 napig Magyarországon gyakorolja; c) a huzamos tartózkodási jogosultsággal rendelkező harmadik országbeli állampolgár és a hontalan személy; d) más személy, ha kizárólag belföldön van állandó lakóhelye, ha létérdekei központja belföld, vagy – ha ezek nem döntenek – szokásos tartózkodási helye belföldön van.
- Magyar–grúz egyezmény (2012) 4. cikk (2) bekezdés — Ha egy természetes személy mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű: a) csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; ha mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja); b) ha nem határozható meg, melyik államban van létérdekeinek központja, vagy egyik államban sincs állandó lakóhelye, csak abban az államban, amelyben szokásos tartózkodási helye van; c) ha mindkét államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, csak abban az államban, amelynek állampolgára; d) ha mindkét Szerződő Állam állampolgára, vagy egyiké sem, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést.
- Szja tv. (1995. évi CXVII. törvény) 3. § 2. pont a) — Belföldi illetőségű a magyar állampolgár, kivéve, ha egyidejűleg más államnak is állampolgára, és Magyarországon nincs a személyiadat- és lakcímnyilvántartási törvény szerinti lakóhelye vagy tartózkodási helye.
- Szja tv. 2. § (4)–(5) — A belföldi illetőségű magánszemély adókötelezettsége összes bevételére kiterjed (teljes körű adókötelezettség); a külföldi illetőségűé csak a belföldről származó vagy nemzetközi szerződés, viszonosság alapján Magyarországon adóztatható bevételére. Ha a kihirdetett nemzetközi szerződés eltérően rendelkezik, azt kell alkalmazni.
- Art. (2017. évi CL. törvény) 7. § 44. pont — Szokásos tartózkodási helye Magyarországon annak van, aki az adott naptári évben – a ki- és beutazás napját is egész napnak tekintve – legalább 183 napot belföldön tartózkodott.
- a grúz Adótörvénykönyv 84–90. cikke (mikro- és kisvállalkozás) — Mikrovállalkozás: az alkalmazottak nélküli, évi legfeljebb 30 000 lari bruttó bevételű természetes személy nem fizet jövedelemadót (84., 86. cikk). Az egyéni vállalkozó kisvállalkozói státusza (88–89. cikk): a grúziai forrású bevétel 1%-a, a munkabér kivételével; attól a hónaptól, amelyben az éves bruttó bevétel meghaladta az 500 000 larit, 3%; a státusz megszűnik, ha a bevétel két naptári évben meghaladja az 500 000 larit; a kormány egyes tevékenységeket kizárhat (90. cikk).
- Magyar–grúz egyezmény (2012) 24. cikk — Grúzia a grúziai belföldi illetőségű személy olyan jövedelme után, amely az egyezmény szerint Magyarországon megadóztatható, levonja a Magyarországon megfizetett jövedelemadót, legfeljebb a levonás előtt számított adónak az e jövedelemre eső részéig (1. bekezdés a) pont). Magyarország a magyarországi belföldi illetőségű személy Grúziában megadóztatható jövedelmét mentesíti az adó alól (2. bekezdés a) pont); a 10. cikk szerint Grúziában megadóztatható jövedelemtételeknél (osztalék) a Grúziában megfizetett adót levonja, legfeljebb a levonás előtt számított adónak az ilyen jövedelemtételekre eső részéig (2. bekezdés b) pont); a mentesített jövedelmet a többi jövedelem adójának kiszámításánál figyelembe veheti (2. bekezdés c) pont). A mentesítés nem alkalmazandó, ha Grúzia az egyezményt alkalmazva mentesíti az ilyen jövedelmet, vagy arra a 10. cikk (2) bekezdését alkalmazza (2. bekezdés d) pont).
- Magyar–grúz egyezmény (2012) 4. cikk (1) bekezdés — Az «egyik Szerződő Államban belföldi illetőségű személy» olyan személy, aki ennek az államnak a jogszabályai szerint lakóhelye, székhelye, üzletvezetési helye, bejegyzési helye vagy bármely más hasonló ismérv alapján adóköteles. Ez a kifejezés azonban nem foglalja magában azokat a személyeket, akik ebben az államban kizárólag az ebben az államban lévő forrásokból származó jövedelem vagy az ott lévő vagyon alapján adókötelesek.
- Az OECD-modellegyezmény 4. cikkéhez fűzött kommentár 8.3. pontja — nem hivatalos forrás: a modellegyezmény webes átirata (jfix.github.io/mtc-webbook, 2014-es állapot; a pont szövege 2017-ben nem változott) — A 4. cikk (1) bekezdésének második mondatát célja szerint kell értelmezni: azokat a személyeket zárja ki, akik az adott államban nem a világjövedelmük után adóznak, mert például ott diplomaták; ellenkező esetben a területi elvű adóztatást alkalmazó államok valamennyi belföldi illetőségűjét kizárná az egyezmény hatálya alól, ami nyilvánvalóan nem cél.
- Magyar–grúz egyezmény (2012) 15. cikk (1)–(2) bekezdés — A munkaviszonyra tekintettel kapott díjazás csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, kivéve, ha a munkát a másik államban végzik — ekkor ott is megadóztatható. A másik államban végzett munka díjazása mégis csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, ha a) a kedvezményezett a másik államban az adott adóévben kezdődő vagy végződő bármely tizenkét hónapos időtartamon belül összesen legfeljebb 183 napot tartózkodik, b) a díjazást olyan munkaadó fizeti vagy olyan munkaadó nevében fizetik, aki nem belföldi illetőségű a másik államban, és c) a díjazást nem a munkaadónak a másik államban lévő telephelye vagy állandó bázisa viseli.
- Szja tv. 3. § 4. pont d) — Nem önálló tevékenységből származó jövedelem esetén a jövedelemszerzés helye a tevékenységvégzés szokásos helye szerinti állam: a Magyarországon fizikailag végzett munka (külföldi munkáltatónak végzett távmunka is) belföldről származó jövedelem.
- Magyar–grúz egyezmény (2012) 7. cikk (1) bekezdés, 14. cikk, 5. cikk (3) bekezdés — A vállalkozás nyeresége csak a lakóhely (székhely) szerinti államban adóztatható, kivéve, ha a másik államban telephely útján fejt ki tevékenységet — ekkor a telephelynek betudható nyereség ott is megadóztatható (7. cikk (1)). A természetes személy szakmai szolgáltatásból vagy más önálló tevékenységből származó jövedelme csak a lakóhely szerinti államban adóztatható, kivéve, ha a másik államban a tevékenység folytatásához állandó bázis rendszeresen a rendelkezésére áll — ekkor az annak betudható jövedelem ott is megadóztatható (14. cikk (1)); a szakmai szolgáltatás magában foglalja különösen az önállóan kifejtett tudományos, irodalmi, művészeti, nevelési vagy oktatási tevékenységet, valamint az orvosok, jogászok, mérnökök, építészek, fogorvosok és könyvelők önálló tevékenységét (14. cikk (2)). Az építési terület vagy szerelési munkálat 12 hónap után keletkeztet telephelyet (5. cikk (3)); a szolgáltatásnyújtásra vonatkozó külön telephelyszabályt az egyezmény nem tartalmaz.
- Magyar–grúz egyezmény (2012) 10–12. cikk — Osztalék: a kifizető társaság állama is megadóztathatja, de legfeljebb a bruttó összeg 0%-ával, ha a haszonhúzó legalább 25%-os közvetlen részesedéssel rendelkező társaság (legalább 12 hónapja), minden más esetben 5%-kal (10. cikk (2)). Kamat és jogdíj: csak a haszonhúzó lakóhelye szerinti államban adóztatható (11. cikk (1), 12. cikk (1)), kivéve, ha a másik államban lévő telephelyhez vagy állandó bázishoz kapcsolódik.
- Magyar–grúz egyezmény (2012) 13. cikk — Az ingatlan elidegenítéséből származó nyereség abban az államban is megadóztatható, ahol az ingatlan fekszik (1. bekezdés); a telephely vagy az állandó bázis ingó vagyonáé — a telephely, illetve az állandó bázis államában (2. bekezdés). Az olyan részvények vagy hasonló érdekeltségek elidegenítéséből származó nyereség, amelyek értékének több mint 50%-a közvetlenül vagy közvetve a másik államban fekvő ingatlan vagyonból ered, ebben a másik államban is megadóztatható (4. bekezdés). Minden más vagyon elidegenítéséből származó nyereség csak az elidegenítő lakóhelye szerinti államban adóztatható (5. bekezdés).
- Szja tv. 8. § (2) — Külföldről származó külön adózó jövedelemnél (pl. kamat, osztalék) az adót csökkenti a külföldön megfizetett jövedelemadó; egyezmény hiányában a fizetendő adó a beszámítás után sem lehet kevesebb az adóalap 5%-ánál; a visszajáró külföldi adó nem vehető figyelembe.
- Magyar–grúz egyezmény (2012) 26. cikk (1)–(2) bekezdés (kölcsönös egyeztetési eljárás) — Ha egy személy véleménye szerint az egyik vagy mindkét Szerződő Állam intézkedései az egyezménynek meg nem felelő adóztatáshoz vezetnek, ügyét a belső jogorvoslattól függetlenül annak az államnak az illetékes hatóságához terjesztheti elő, amelyben belföldi illetőségű (a 25. cikk (1) bekezdése alá tartozó ügyben annak, amelynek állampolgára), az első értesítést követő három éven belül; az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel törekednek az ügy rendezésére, a megállapodást a belső határidőktől függetlenül végre kell hajtani.
- Magyar–grúz egyezmény (2012) 18. és 19. cikk — 18. cikk: a nyugdíj és más hasonló térítés, amely az egyik Szerződő Államban keletkezik, és amelyet a másik Szerződő Államban belföldi illetőségű személynek korábbi munkavégzésre tekintettel fizetnek, csak az elsőként említett államban (a keletkezés államában) adóztatható. 19. cikk: az államnak, közigazgatási-területi egységének vagy helyi hatóságának teljesített szolgálatért fizetett díjazás csak a kifizető államban adóztatható, kivéve, ha a szolgálatot a másik államban teljesítették, és a természetes személy ott belföldi illetőségű, és annak állampolgára, vagy nem kizárólag a szolgálat teljesítése céljából vált ott belföldi illetőségűvé — ekkor csak abban a másik államban; a közszolgálati nyugdíjra a 19. cikk nem tartalmaz külön szabályt.
- Magyar–grúz egyezmény (2012) 22. cikk (egyéb jövedelem) — A belföldi illetőségű személy jövedelmének az előző cikkekben nem tárgyalt részei, bárhol keletkeznek, csak a lakóhely szerinti államban adóztathatók (1. bekezdés); a szerencsejátékból és lottójátékból származó, a másik államban keletkező nyeremény azonban ott is megadóztatható (3. bekezdés).
- Az OECD-modellegyezmény 18. cikkéhez fűzött kommentár 24–26. pontja — nem hivatalos forrás: a modellegyezmény webes átirata (jfix.github.io/mtc-webbook) — A társadalombiztosítási ellátás a nyugdíjakról szóló cikk alá tartozik, ha korábbi munkaviszonyra tekintettel fizetik (24. pont); ha közszolgálatra tekintettel — a közszolgálati cikk alá (25. pont); a többi társadalombiztosítási ellátás az egyéb jövedelmekről szóló cikk alá (26. pont).
- a grúz Adótörvénykönyv 82. cikk (1) bekezdés «b» és «b³» pontja — Mentes a jövedelemadó alól az állami nyugdíj, az állami kompenzáció, az állami ösztöndíj és a költségvetésből fizetett ellátás, valamint a nyugdíjjárulék, annak hozama és a tőkefedezeti nyugdíjrendszerből fizetett nyugdíj (a járulékok törvényben meghatározott esetekben történő visszafizetésének kivételével).
- Grúzia tőkefedezeti nyugdíjról szóló törvényének 1., 3. és 34¹. cikke (Law of Georgia on Funded Pensions) — A törvény a grúz állampolgárokra, valamint a grúziai állandó tartózkodási engedéllyel rendelkező külföldiekre és hontalanokra terjed ki. Járulékok: munkáltató — 2%, munkavállaló — 2% az adóköteles munkabér után; az önálló tevékenységet folytató — 4% (részvétele önkéntes); állam — az éves jövedelem 2%-a 24 000 lariig és 1%-a 24 000 és 60 000 lari között. Az a tag, aki elvesztette grúz állampolgárságát vagy állandó tartózkodási engedélyét, nyugdíjvagyonát egy összegben felveheti.
- NAV — Magyarország 2020. december 1-jén hatályos szociálpolitikai- és szociális biztonsági egyezményei — A NAV listája szerint Magyarország kétoldalú szociális biztonsági egyezményei: Albánia, Ausztrália, Bosznia-Hercegovina, India, Japán, Kanada, Koreai Köztársaság, Macedónia, Moldova, Mongólia, Montenegró, Québec, Szerbia, USA, Törökország, Oroszország; szociálpolitikai egyezmény: Koszovó, Ukrajna. Grúzia nem szerepel a listán (2026.11.13-án megnyitva); későbbi magyar–grúz szociális biztonsági egyezményt nem találtunk.
- a grúz Adótörvénykönyv 153. cikke — A jövedelemadó-bevallást a következő év április 1-jéig kell benyújtani: a belföldi illetőségű természetes személyeknek, akiknek jövedelméből a forrásnál nem vonták le az adót; a telephellyel nem rendelkező külföldi illetőségűeknek, ha grúziai forrású jövedelmüket nem terhelte forrásadó. A tevékenységét megszüntető egyéni vállalkozó 30 munkanapon belül nyújt be bevallást.
- NAV – Adóigazolás, jövedelemigazolás, illetőségigazolás kérése — Az illetőségigazolás igazolja, hogy a kérelmező belföldi adóalany; magyar és angol nyelven, ingyenesen állítják ki; IGAZOL-nyomtatványon (ÁNYK), telefonon (1819), postán vagy személyesen kérhető; a kiadás határideje hat naptári nap, személyesen azonnal.
- a grúz Adótörvénykönyv 125. cikke — A külföldi illetőségűeket a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmények alapján megillető adókedvezmények érvényesítésének és a Grúziában megfizetett adó visszatérítésének eljárását a grúz pénzügyminiszter rendelete határozza meg.
- A grúz pénzügyminiszter 2011.12.28-i 633. sz. rendelete (a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények szerinti kedvezmények érvényesítésének és a külföldi illetőségűek adó-visszatérítésének szabályai; angol fordítás a matsne.gov.ge oldalon, 2024.12.05-i egységes szerkezet), 1–5. cikk — A forrásnál érvényesíthető kedvezményt a grúz kifizető az 1. számú nyomtatványon (N1) érvényesíti (a következő év április 1-jéig); az egyezményes kulcs feletti levont adó visszatérítését a külföldi illetőségű a 2. számú nyomtatványon (N2) kéri az Adótörvénykönyv szerinti határidőn belül. Mindkettőhöz a kedvezményezett államának illetékes hatósága által kiállított illetőségigazolás és annak hitelesített grúz fordítása szükséges; apostille vagy felülhitelesítés nem kell (1. cikk (9) bekezdés). Az adóhatóság 30 naptári napon belül dönt. A grúziai belföldi illetőségű illetőségigazolását a 4. számú nyomtatványon (N4) kéri, vagy a Bevételi Szolgálat a külföldi állam nyomtatványát hitelesíti (5. cikk).
- Tbj. (2019. évi CXXII. törvény) 25. § (1) — A társadalombiztosítási járulék mértéke 18,5 százalék. A Tbj. rendelkezéseit a koordinációs uniós rendeletek, illetve a nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó személyre azok szabályai szerint kell alkalmazni.
- 2012. évi XIV. törvény 1–4. §; 26/2012. (V. 11.) KüM közlemény; az egyezmény 30. cikke — Aláírás: Budapest, 2012. február 16., magyar, grúz és angol nyelven, mindegyik szöveg egyaránt hiteles; eltérő értelmezés esetén az angol szöveg irányadó. Kihirdetés: 2012. március 20.; hatálybalépés: 2012. május 13. (26/2012. (V. 11.) KüM közlemény). Alkalmazás (30. cikk (2)): a forrásnál levont adóknál a 2013. január 1-jén vagy azt követően keletkezett jövedelmekre, az egyéb jövedelemadóknál a 2013. január 1-jén vagy azután kezdődő adóévekre.
- 2021. évi III. törvény (a Multilaterális Adóegyezmény kihirdetéséről) — Magyarország bejelentései (a magyar–grúz egyezmény a 22. sorszámon); Grúzia MLI-álláspontja (OECD, letétbe helyezve 2019.03.29.) — Magyarország a magyar–grúz egyezményt a Multilaterális Adóegyezmény (MLI) hatálya alá tartozó egyezményként jelentette be (22. sorszám: aláírás 2012.02.16., hatálybalépés 2012.05.13.); Grúzia is (5. sorszám). Grúzia fenntartást tett az MLI 4. cikkére (amely egyébként csak a nem természetes személyekre vonatkozik), így a 4. cikk (2) bekezdését az MLI nem módosítja; a grúz pénzügyminisztérium egységes szerkezetű szövege szerint az MLI a preambulumot, a főcél-tesztet és a kölcsönös egyeztetési eljárást érinti, a 24. cikket nem.
- a grúz Adótörvénykönyv 23. cikk (7), (8) és (10) bekezdése (nemzetközi társaság) — A nemzetközi társasági státusszal rendelkező vállalkozás (a státuszt Grúzia kormánya egyes tevékenységekre adja meg) munkavállalójának bére 5%-kal adózik; a nemzetközi társaság osztaléka nem adóköteles; a nyereségadó kulcsa 5%.
- Magyar–grúz egyezmény (2012) 4. cikk (2) bekezdés a) pont — Ha egy természetes személy mindkét Szerződő Államban belföldi illetőségű, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben állandó lakóhellyel rendelkezik; amennyiben mindkét államban rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja).
- Magyar–grúz egyezmény (2012) 4. cikk (2) bekezdés b) pont — Amennyiben nem határozható meg, hogy melyik államban van létérdekeinek a központja, vagy ha egyik államban sem rendelkezik állandó lakóhellyel, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyben szokásos tartózkodási helye van.
- Magyar–grúz egyezmény (2012) 4. cikk (2) bekezdés c)–d) pont — Amennyiben mindkét államban van szokásos tartózkodási helye, vagy egyikben sincs, csak abban az államban tekintendő belföldi illetőségűnek, amelynek állampolgára (c); amennyiben mindkét Szerződő Állam állampolgára, vagy egyiké sem, a Szerződő Államok illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést (d).
Frissítve 17.11.2026. Az eredmény tájékoztató jellegű, nem minősül adó- vagy jogi tanácsadásnak. Az adóhatóságok és a bíróságok a szabályokat másként is értelmezhetik — többek között itt nem vizsgált körülmények miatt —, és a jogszabályok változnak. Döntés előtt forduljon szakértő tanácsadóhoz.
További országok
- Adózás – az Egyesült Államokban
- Adózás – Argentínában
- Adózás – Ausztriában
- Adózás – Bangladesben
- Adózás – Brazíliában
- Adózás – Csehországban
- Adózás – az Egyesült Arab Emírségekben
- Adózás – az Egyesült Királyságban
- Adózás – Franciaországban
- Adózás – Hollandiában
- Adózás – Indiában
- Adózás – Indonéziában
- Adózás – Japánban
- Adózás – Kanadában
- Adózás – Kínában
- Adózás – Lengyelországban
- Adózás – Malajziában
- Adózás – Mexikóban
- Adózás – Németországban
- Adózás – Olaszországban
- Adózás – Pakisztánban
- Adózás – Portugáliában
- Adózás – Romániában
- Adózás – Spanyolországban
- Adózás – Svájcban
- Adózás – Svédországban
- Adózás – Szingapúrban
- Adózás – Tajvanon
- Adózás – Törökországban
- Adózás – Ukrajnában