Egyéni vállalkozás vagy cég: Magyarország — adóösszehasonlítás

Az egyéni vállalkozó adói és járulékai minden elérhető adózási módban, valamint a saját cégé — a választott ország rezidensére, azonos nyereség mellett.

Betöltés…

Forma

Egyéni vállalkozó, átalányadó

Egyéni vállalkozóEgyéni vállalkozó – átalányadózás

A jövedelem a bevétel 55%-a (45%-os költséghányad, a tényleges költség nem számít). Az éves minimálbér feléig (1 936 800 Ft) a jövedelem szja-mentes, a többit 15% terheli. A 18,5%-os társadalombiztosítási járulékot és a 13%-os szochót a jövedelem után kell fizetni, de legalább a havi 373 200 Ft garantált bérminimum után.

Feltételek

Bevételi értékhatár: az éves minimálbér tízszerese, 2026-ban 38 736 000 Ft. Egész évre kell választani; megszüntetése után az adott évre és az azt követő 12 hónapra nem választható újra.
A 45%-os költséghányad 2026-tól érvényes (korábban 40%), 2027-től 50%. Alanyi adómentesség évi 20 000 000 Ft forgalomig választható; az áfa és a helyi iparűzési adó nincs benne a számításban.

1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 50–57. §; 2025. évi LXXXIV. törvény 3. § a) (45 % 2026. január 1-jétől) · 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 4. § 14.2, 40. § (2)–(3) · 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 6. § (2), 8. § (3) · NAV: Kedvező változások az átalányadózásban (2026. jan. 9.)

Egyéni vállalkozó, vállalkozói jövedelem

Egyéni vállalkozóEgyéni vállalkozó – vállalkozói jövedelem szerinti adózás

A tényleges költségekkel számolt nyereséget 9%-os vállalkozói személyi jövedelemadó terheli. A maradék (vállalkozói osztalékalap) osztalékként adózik: 15% szja és 13% szocho (évente a minimálbér 24-szereséig). A havi 373 200 Ft garantált bérminimum után a 18,5%-os tb-járulékot és a 13%-os szochót nyereség nélkül is meg kell fizetni.

Feltételek

Bevételi értékhatár nincs; a tényleges költségeket nyilván kell tartani. Ha a jövedelem nem éri el a bevétel 2%-át (jövedelem-(nyereség-)minimum), vagy ez lesz az adóalap, vagy a bevalláshoz kiegészítő nyilatkozatot kell tenni.
Vállalkozói kivét is felvehető, amely a bérrel azonos módon adózik; a számítás kivét nélkül készült. Áfa: alanyi mentesség 20 000 000 Ft forgalomig; az áfa és a helyi iparűzési adó nincs benne.

1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 8. § (1), 49/A–49/C. § · 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 40. § (1), (3) · 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 1. § (5) c), 2. §, 6. § (1), 8. § (3)

KATA (kisadózó)

Egyéni vállalkozóKisadózó vállalkozók tételes adója (KATA)

Havi 50 000 Ft tételes adó váltja ki az szja-t, a tb-járulékot és a szochót; az évi 18 millió Ft feletti bevétel után 40%-os különadó jár. Csak a kizárólag magánszemélyeknek értékesítők választhatják.

Feltételek

Csak főfoglalkozású egyéni vállalkozó választhatja, és csak magánszemélyeknek értékesíthet: kifizetőtől (külföldi kifizetőtől is) szerzett bevétel esetén az alanyiság megszűnik. Üzleti ügyfeleknek nyújtott IT-szolgáltatásnál nem elérhető.

2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról, 2. §, 3. §, 5. § (1) g), 7. §

Kft., kiva

CégKorlátolt felelősségű társaság – kisvállalati adó (kiva)

A társasági adó és a szocho helyett a társaság 10% kivát fizet a jóváhagyott osztalék és a személyi jellegű kifizetések után (a személyesen közreműködő tagnál legalább a havi 373 200 Ft garantált bérminimum után). A bent hagyott nyereséget a kiva nem terheli. A tulajdonosnak kifizetett osztalékot 15% szja és 13% szocho terheli (a minimálbér 24-szereséig).

Feltételek

A kiva akkor választható, ha a megelőző adóévben az átlagos létszám várhatóan legfeljebb 100 fő, a bevétel és a mérlegfőösszeg legfeljebb 6 milliárd Ft, a mérlegforduló nap december 31.; a választást a NAV-nak kell bejelenteni.
A Kft.-ben személyesen közreműködő tag (társas vállalkozó) biztosított: havonta legalább a 373 200 Ft garantált bérminimum után 18,5% tb-járulékot kell fizetni, bér nélkül is. Az áfa (alanyi mentesség 20 000 000 Ft-ig) és a helyi iparűzési adó nincs benne.

2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) 16. §, 20. §, 21. § · 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 4. § 21., 39. § (1) · 1995. évi CXVII. törvény (Szja tv.) 8. § (1), 66. §; 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 1. § (5) c), 2. § (2)

Kft., társasági adó

CégKorlátolt felelősségű társaság – társasági adó

A társaság nyereségét 9%-os társasági adó terheli. A személyesen közreműködő tag után a havi 373 200 Ft garantált bérminimum alapján 18,5% tb-járulékot és 13% szochót kell fizetni. Az osztalékot 15% szja és 13% szocho terheli (évente a minimálbér 24-szereséig).

Feltételek

Bevételi értékhatár nincs. A személyesen közreműködő tag bér nélkül is biztosított; ha emellett legalább heti 36 órás munkaviszonyban áll, a járulékfizetési alsó határ nem alkalmazandó (ezt a számítás nem kezeli).
Áfa: alanyi mentesség évi 20 000 000 Ft forgalomig; az áfa és a helyi iparűzési adó nincs benne a számításban.

1996. évi LXXXI. törvény (Tao tv.) 19. § · 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 39. § (1), 42. § (2) · 2018. évi LII. törvény (Szocho tv.) 1. § (5) c), 2. § (2), 8. § (1)

Számítási feltevések

Tevékenység: IT- és tanácsadási szolgáltatás üzleti ügyfeleknek

Egy tulajdonos, magyar adóilletőségű, főfoglalkozásban vállalkozik (más munkaviszonya nincs), alkalmazott, gyermek és kedvezmény (25 év alattiak, anyák stb.) nélkül, teljes év.
Az IT-tanácsadás legalább középfokú végzettséget vagy szakképzettséget igényel, ezért a járulékalap alsó határa a havi 373 200 Ft garantált bérminimum, nem a 322 800 Ft-os minimálbér.
Az alsó határ utáni járulékot és szochót éves szinten számoltuk, havi vagy negyedéves bontás nélkül. Az egyéni vállalkozó és a Kft. által a minimális alap után fizetett közterheket elszámolható költségnek tekintettük. Az osztalék utáni szocho felső határát (minimálbér 24-szerese = 7 747 200 Ft) csak az osztalékra alkalmaztuk, mivel bér nincs.
Kft.: a tulajdonos nem kap bért; kifizetés esetén az adózott nyereség egészét ugyanabban az évben osztalékként kifizetik. A minimális törzstőke, a könyvelés, az áfa és a helyi iparűzési adó (legfeljebb 2%) nincs benne.

Források: 1995. évi CXVII. törvény a személyi jövedelemadóról (hatályos 2026.10.01.) · 2025. évi LXXXIV. törvény a vállalkozások adóterheit csökkentő intézkedésekről, 35. § (hatálybalépés) · 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) (hatályos 2026.10.01.) · 2018. évi LII. törvény a szociális hozzájárulási adóról (hatályos 2026.10.01.) · 2012. évi CXLVII. törvény (Katv.) – kisvállalati adó (hatályos 2026.05.14.) · 2022. évi XIII. törvény a kisadózó vállalkozók tételes adójáról · 1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról, 19. § (9 %) · 2007. évi CXXVII. törvény az általános forgalmi adóról, 188. § (2) (20 000 000 Ft) · Korm. rendelet a 2026. évi minimálbérről és garantált bérminimumról (322 800 Ft / 373 200 Ft) · NAV: Kedvező változások az átalányadózásban (2026. jan. 9.; 1 936 800 Ft adómentes, 3 521 455 Ft bevételig nincs szja)

Ellenőrizve: 2026. november 4.

Becslés egy tipikus esetre: nem tartalmazza az áfát, a kezdő vállalkozói kedvezményeket, az egyéb jövedelmeket és a családi kedvezményeket. Nem minősül adótanácsadásnak.