Magyarország — Franciaország: kettős adóztatást elkerülő egyezmény
A Magyar Népköztársaság Kormánya és a Francia Köztársaság Kormánya közötti, a jövedelem- és vagyonadók területén a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény (Párizs, 1980. április 28.; kihirdette: 65/1981. (XII. 16.) MT rendelet)
- Aláírva: 28.04.1980
- Hatályos: 01.12.1981
- Hivatalos szöveg
Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti Önt
- Kettős illetőség esetén: a) a személy abban az államban illetőségű, ahol állandó lakóhellyel (foyer d'habitation permanent) rendelkezik; ha mindkét államban van, abban, ahol létérdekeinek központja található; b) ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy egyik államban sincs állandó lakóhelye — abban az államban, ahol szokásosan tartózkodik; c) ha mindkét államban vagy egyikben sem tartózkodik szokásosan — az állampolgárság szerinti államban; d) ha mindkét államnak vagy egyiknek sem állampolgára — az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel döntenek. Magyar–francia egyezmény (1980) 4. cikk (2) bekezdés
- Illetőségű az, aki egy állam joga szerint ott lakóhelye, tartózkodási helye, üzletvezetési helye vagy más hasonló ismérv alapján adóköteles; nem illetőségű az, aki ott csak az onnan származó jövedelem vagy az ott lévő vagyon után adóköteles. Magyar–francia egyezmény (1980) 4. cikk (1) bekezdés
- Ha a létérdekek központja nem határozható meg, vagy ha a személynek egyik államban sincs állandó lakóhelye, abban az államban illetőségű, ahol szokásosan tartózkodik. A létérdekek központját tehát csak akkor kell vizsgálni, ha mindkét államban van állandó lakóhelye. Magyar–francia egyezmény (1980) 4. cikk (2) bekezdés b) pont
- Ha mindkét államban vagy egyikben sem tartózkodik szokásosan, az állampolgárság dönt; ha mindkét államnak vagy egyiknek sem állampolgára, az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést. Magyar–francia egyezmény (1980) 4. cikk (2) bekezdés c)–d) pont
Jövedelmek: ki adóztat
| Jövedelem | Az egyezmény szabálya | Cikk |
|---|---|---|
| Bér (munkaviszony) | Az az állam adóztathat, ahol a munkát végzik. Mentes, ha egyszerre: legfeljebb 183 nap a naptári évben; a munkáltató nem belföldi illetőségű abban az államban; a bért nem az ottani telephelye viseli. | 15. cikk (2) |
| Egyéni vállalkozás, önálló tevékenység, szolgáltatás | Az illetőség szerinti állam; a másik állam csak az ottani telephely (állandó bázis) nyereségét. | 7. cikk, 14. cikk |
| Nyugdíj | Csak az illetőség szerinti állam. | 18. cikk (1) |
| Társadalombiztosítási nyugdíj | Csak a forrás szerinti állam (nyugdíjnál a kifizető állam). | 18. cikk (1) |
| Közszolgálat | Csak a kifizető állam. | 19. cikk (1)-(2) |
| Közszolgálati nyugdíj | Csak a kifizető állam. | 19. cikk (1)-(2) |
| Ingatlan bérbeadása | Az ingatlan fekvése szerinti állam adóztathat; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | 6. cikk (1) |
| Osztalék | A forrás szerinti állam legfeljebb 15%-ot; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | 10. cikk (2)(b) |
| Kamat (betét, kötvény, kölcsön) | Csak az illetőség szerinti állam. | 11. cikk (1) |
| Jogdíj (szerzői jog, licenc) | Csak az illetőség szerinti állam. | 12. cikk (1) |
| Vagyon vagy részvény eladása | Ingatlan — a fekvése szerinti állam adóztathat. Olyan társaságok részesedései, amelyek értéke főként ingatlanból ered — ugyanígy. Egyéb vagyon — bizonyos feltételekkel a forrás szerinti állam is adóztathat (lásd a cikket). | 13. cikk; Protocol 6 |
| Egyéb jövedelem | Csak az illetőség szerinti állam. | 22. cikk (1) |
Hogyan kerülik el a kettős adóztatást
- Franciaország: mentesítés progresszióval — a jövedelem nem adóköteles, de figyelembe veszik a többi jövedelemre alkalmazandó adókulcs meghatározásánál (beszámítás: osztalék, vállalkozási jövedelem, igazgatósági díjazás, fellépésből származó jövedelem) 24. cikk (2)
- Magyarország: mentesítés progresszióval — a jövedelem nem adóköteles, de figyelembe veszik a többi jövedelemre alkalmazandó adókulcs meghatározásánál (beszámítás: osztalék) 24. cikk (1)
Adatok ellenőrizve: 10.11.2026. Rövid összefoglaló magánszemélyeknek; a teljes feltételek, kivételek és jegyzőkönyvek az egyezmény szövegében. Általános tájékoztatás, nem jogi tanácsadás.