Magyarország — Tajvan: kettős adóztatást elkerülő egyezmény
Egyezmény a Tajpeji Magyar Kereskedelmi Iroda és a Magyarországi Tajpej Képviseleti Iroda között a kettős adóztatás elkerüléséről és az adóztatás kijátszásának megakadályozásáról a jövedelemadók területén (Budapest, 2010. április 19.; kihirdette: 2010. évi CXXXIII. törvény)
- Aláírva: 19.04.2010
- Hatályos: 29.12.2010
- Hivatalos szöveg
Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti Önt
- Az 1. bekezdés szerint mindkét területen belföldi illetőségű természetes személy csak azon a területen tekintendő belföldi illetőségűnek, ahol állandó lakóhellyel rendelkezik; amennyiben mindkét területen van állandó lakóhelye, csak azon a területen, amellyel személyi és gazdasági kapcsolatai szorosabbak (a létérdekek központja). Magyar–tajvani egyezmény (2010) 4. cikk 3. bekezdés a) pont
- Ha nem határozható meg, hogy melyik területen van létérdekeinek a központja, vagy ha egyik területen sem rendelkezik állandó lakóhellyel, csak azon a területen tekintendő belföldi illetőségűnek, amelyen szokásos tartózkodási helye van (b). Ha mindkét területen van szokásos tartózkodási helye, vagy egyiken sincs, a területek illetékes hatóságai kölcsönös egyetértéssel rendezik a kérdést (c) — állampolgársági szempont nincs. Magyar–tajvani egyezmény (2010) 4. cikk 3. bekezdés b)–c) pont
Jövedelmek: ki adóztat
| Jövedelem | Az egyezmény szabálya | Cikk |
|---|---|---|
| Bér (munkaviszony) | Az az állam adóztathat, ahol a munkát végzik. Mentes, ha egyszerre: legfeljebb 183 nap bármely 12 hónapos időszakban; a munkáltató nem belföldi illetőségű abban az államban; a bért nem az ottani telephelye viseli. | 15. cikk (2) |
| Egyéni vállalkozás, önálló tevékenység, szolgáltatás | Az illetőség szerinti állam; a másik állam az ottani telephely (állandó bázis) nyereségét, vagy ha az ott-tartózkodás eléri a 183 napot bármely 12 hónapos időszakban. | 7. cikk, 14. cikk |
| Nyugdíj | Csak a forrás szerinti állam (nyugdíjnál a kifizető állam). | 18. cikk (1) |
| Társadalombiztosítási nyugdíj | Csak a forrás szerinti állam (nyugdíjnál a kifizető állam). | 18. cikk (1) |
| Közszolgálat | Általában csak a kifizető állam; kivétel: a másik államban, annak állampolgára által végzett szolgálat. | 19. cikk (1) |
| Közszolgálati nyugdíj | A nyugdíjakra vonatkozó általános szabályok szerint. | 19. cikk (1) |
| Ingatlan bérbeadása | Az ingatlan fekvése szerinti állam adóztathat; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | 6. cikk |
| Osztalék | A forrás szerinti állam legfeljebb 10%-ot; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | 10. cikk (2) |
| Kamat (betét, kötvény, kölcsön) | A forrás szerinti állam legfeljebb 10%-ot; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. Egyes esetekben más kulcsok vagy mentességek érvényesek (lásd a cikket). | 11. cikk (2)-(3) |
| Jogdíj (szerzői jog, licenc) | A forrás szerinti állam legfeljebb 10%-ot; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | 12. cikk (2) |
| Vagyon vagy részvény eladása | Ingatlan — a fekvése szerinti állam adóztathat. Olyan társaságok részesedései, amelyek értéke főként (több mint 50%-ban) ingatlanból ered — ugyanígy. Egyéb vagyon, köztük részesedések — csak az illetőség szerinti állam. | 13. cikk |
| Egyéb jövedelem | Csak az illetőség szerinti állam. | 21. cikk (1) |
Hogyan kerülik el a kettős adóztatást
- Magyarország: mentesítés progresszióval — a jövedelem nem adóköteles, de figyelembe veszik a többi jövedelemre alkalmazandó adókulcs meghatározásánál (beszámítás: osztalék, kamat, jogdíj) 22. cikk (2)(a)-(d)
- Tajvan: beszámítás — a forrás szerinti országban megfizetett adó beszámítható, legfeljebb az erre a jövedelemre jutó saját adó összegéig 22. cikk (1)
Adatok ellenőrizve: 10.11.2026. Rövid összefoglaló magánszemélyeknek; a teljes feltételek, kivételek és jegyzőkönyvek az egyezmény szövegében. Általános tájékoztatás, nem jogi tanácsadás.