Magyarország — Japán: kettős adóztatást elkerülő egyezmény
Egyezmény a Magyar Népköztársaság és Japán között a jövedelemadók tekintetében a kettős adóztatás elkerüléséről (Budapest, 1980. február 13.; kihirdette: 1980. évi 18. törvényerejű rendelet) — a cím a japán címből fordítva
- Aláírva: 13.02.1980
- Hatályos: 25.10.1980
- Hivatalos szöveg
Ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti Önt
Az egyezmény nem határoz meg egymást követő ismérveket: ha mindkét állam belföldi illetőségűnek tekinti Önt, az adóhatóságok kölcsönös egyeztetéssel döntenek.
- Az (1) bekezdés szerint mindkét állam illetőségű természetes személy esetén az illetékes hatóságok kölcsönös egyetértéssel határozzák meg, hogy az egyezmény alkalmazásában melyik állam illetőségű személyének kell tekinteni. Állandó lakóhely, létérdekek központja, szokásos tartózkodási hely és állampolgárság szerinti döntő ismérveket az egyezmény nem tartalmaz. Magyar–japán egyezmény (1980) 4. cikk (2) bekezdés
Jövedelmek: ki adóztat
| Jövedelem | Az egyezmény szabálya | Cikk |
|---|---|---|
| Bér (munkaviszony) | Az az állam adóztathat, ahol a munkát végzik. Mentes, ha egyszerre: legfeljebb 183 nap a naptári évben; a munkáltató nem belföldi illetőségű abban az államban; a bért nem az ottani telephelye viseli. | 15. cikk (2) |
| Egyéni vállalkozás, önálló tevékenység, szolgáltatás | Az illetőség szerinti állam; a másik állam csak az ottani telephely (állandó bázis) nyereségét. | 7. cikk, 14. cikk |
| Nyugdíj | Csak az illetőség szerinti állam. | 18. cikk |
| Közszolgálat | Általában csak a kifizető állam; kivétel: a másik államban, annak állampolgára által végzett szolgálat. | 19. cikk |
| Közszolgálati nyugdíj | Általában csak a kifizető állam; kivétel: a másik államban, annak állampolgára által végzett szolgálat. | 19. cikk |
| Ingatlan bérbeadása | Az ingatlan fekvése szerinti állam adóztathat; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | 6. cikk |
| Osztalék | A forrás szerinti állam legfeljebb 10%-ot; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. | 10. cikk (2) |
| Kamat (betét, kötvény, kölcsön) | A forrás szerinti állam legfeljebb 10%-ot; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. Egyes esetekben más kulcsok vagy mentességek érvényesek (lásd a cikket). | 11. cikk (2) |
| Jogdíj (szerzői jog, licenc) | A forrás szerinti állam legfeljebb 10%-ot; az illetőség szerinti állam elkerüli a kettős adóztatást. Egyes esetekben más kulcsok vagy mentességek érvényesek (lásd a cikket). | 12. cikk (2) |
| Vagyon vagy részvény eladása | Ingatlan — a fekvése szerinti állam adóztathat. Egyéb vagyon, köztük részesedések — csak az illetőség szerinti állam. | 13. cikk |
| Egyéb jövedelem | Csak az illetőség szerinti állam. | 22. cikk |
Hogyan kerülik el a kettős adóztatást
- Magyarország: mentesítés progresszióval — a jövedelem nem adóköteles, de figyelembe veszik a többi jövedelemre alkalmazandó adókulcs meghatározásánál (beszámítás: osztalék, kamat, jogdíj) 23. cikk (2)
- Japán: beszámítás — a forrás szerinti országban megfizetett adó beszámítható, legfeljebb az erre a jövedelemre jutó saját adó összegéig 23. cikk (1)
Adatok ellenőrizve: 10.11.2026. Rövid összefoglaló magánszemélyeknek; a teljes feltételek, kivételek és jegyzőkönyvek az egyezmény szövegében. Általános tájékoztatás, nem jogi tanácsadás.